A Duna-part latkepe, a Budai Varnegyed es az Andrassy ut vilagoroksegi helyszin resze

Budai Varalagut
Az alagut keleti bejarata a Duna fel?l, 2007. augusztus 23.
Elhelyezkedese	Varhegy
Funkcio	kozuti alagut
Teljes hosszusag	350 m
Savok szama	2
Epites kezdete	1853 . februar 10.
Atadas ideje	1857 . aprilis 30
Elhelyezkedese
Budai Varalagut Pozicio Budapest terkepen
e. sz. 47° 29′ 51″ , k. h. 19° 02′ 15″ 47.4975 , 19.0375 47.497500°N 19.037500°E Koordinatak : e. sz. 47° 29′ 51″ , k. h. 19° 02′ 15″ 47.4975 , 19.0375 47.497500°N 19.037500°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Budai Varalagut temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A budapesti Varhegy -alagut vagy budai Varalagut ? a koznyelvben egyszer?en csak Alagut ? a Szechenyi lanchid budai hidf?jet ( Clark Adam ter ) Krisztinavarossal osszekot? 350 meter hosszu alagut . Athalad rajta a 16-os , 105-os , 178-as , 216-os es 916-os buszjarat .

Szuksegesseget Szechenyi Istvan vetette fel, Urmenyi Jozsef 1852 -ben ^[1] tarsulatot hozott letre a megepitesere. Az epitkezest 1853 -ban kezdtek meg Clark Adam tervei szerint. 1857 -ben adtak at a forgalomnak, ^[2] A hasznalataert 1918 -ig dijat kellett fizetni. Keleti kapuzata eklektikusan klasszicizalo stilusban epult. Nyugati kapuja a haboru alatt elpusztult, ezt 1949 -ben ujraepitettek.

Az alagut Clark Adam ter fel?li vegen talalhato a Lanchid hidmesterenek szolgalati lakasa. ^[3] Az alagut deli oldalan jarda fut vegig, ennek hasznalata azonban gyalogosoknak nem ajanlott az autok keltette zaj es a leveg? szennyezettsege miatt, erre az ott kifuggesztett tabla is felhivja a figyelmet. Az alagut keleti kijaratanak tetejen szinten tabla figyelmeztette az embereket arra, hogy a kapuzat tetejen korabban felallitott drotkeritesen kivulre kimaszni tilos. ^[4] 2013-ban felujitottak az alagut kapuzatanak tetejet es uj korlatot is epitettek a halalos balesetek megakadalyozasara, mely varoskepileg is illeszkedik a kornyezetbe. ^[5]

Az alagut mosasat a F?varosi Kozterulet-fenntarto Zrt. minden evben ketszer, tavasszal es ?sszel szokta elvegezni, ^[6] ilyenkor rendszerint harom-negy napon keresztul minden nap ejjel 11 es 12 ora kozott?l hajnali 4 oraig teljes szelessegeben lezarjak a forgalom el?l.

Tortenete [ szerkesztes ]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A XIX. szazad elejet?l mar tobb terv is napvilagot latott egy Pestet es Budat osszekot? allando Duna -hid megepitesere. Ezen hid szamara olyan terulet kerulhetett szamitasba, mely konnyen megkozelithet?, nincs meg beepitve es a varos kozpontjahoz is viszonylag kozel esik. Ket ilyen hely merult fel: az egyik a mai Marcius 15. ter es a Taban , a masik pedig a mai Szechenyi Istvan ter es a Varhegy kozotti terulet. Az el?bbinel ugyan kisebb volt a tavolsag a ket part kozott, de az osszesz?kul? meder okozta sebes vizfolyas, valamint a felfakado forrasok a munkalatokat jelent?sen megnehezitettek volna. A dontes a varhegyi valtozatra esett, igy azonban a leend? hid megkozelitese a Vizivaros , a Taban es a Krisztinavaros fel?l eleg kenyelmetlen lett volna, mivel el?bb a Varba kellett volna feljutni, onnan pedig le a budai hidf?hoz.

1837-ben Novak Daniel mernok tett javaslatot arra, hogy Pestet es Budat alaguttal kossek ossze. Ez az alagut egy lejt?s bevagassal indult volna a krisztinavarosi plebaniatemplom mell?l, es a Duna alatt ativelve Pesten a Mazsa (ma Merleg) utcanal bukkant volna felszinre. Annak ellenere, hogy ez id? tajt mar epult a londoni Temze-alagut, ezt a tervet megvalosithatatlannak tartottak, igy szerz?je egy evvel kes?bb egy szerenyebb valtozattal allt el?. Technikai utoirat a pesti arvizr?l szolo jelenteshez cimmel jelent meg Novaknak a Pester Handelszeitungban egy alagutterve, mely mar csupan a Vizivarost es a Duna-partot kototte volna ossze, a kes?bb megepult alaguteval majdnem azonos nyomvonalon. Ez az ujabb terv is a Temze-alagutra emlekeztetett: az egyik valtozatban ket, egyiranyu alagutat javasolt egymas melle, melyet kozos kapuzat fog ossze. Megepitese mellett Novak a kovetkez?keppen ervelt: ?Ami az en ajanlatomat illeti, nevezetesen azt, hogy egy- vagy ketpilleres allando hid epuljon Buda es Pest kozott valahol a mostani cs. kir. elelmezesi raktar tajekan, s ehhez folytatolagosan utat vagjanak a hid testevel egy szintben a Varhegy alatt, s at a Krisztinavarosba, …ez annal kivanatosabb volna, mert az eddiginel magasabb vizallas eseten a hidat a budai oldalon az el?varosok fel?l alig lehet megkozeliteni. Ha ilyenkor peldaul a vizallas 20 labnyira emelkedik a nulla vizszint fole, mar csak a Varhegyen at tudnak a hidhoz jutni.”

1842-ben grof Szechenyi Istvan javasolta a Varhegy keresztulfurasat a Lanchid budai hidf?jenel.

Jokai Mor igy irt az alagut epitesenek otleter?l 1847-ben: ?A budai varhegy keresztulfuratik, eppen a Lanchiddal szemkozt, ezentul a Krisztina varosba egyenes uton fogunk juthatni. A dolog tobb mint bizonyos, a terv kesz, az egylet megalakult, a kivitel gyerekseg. A kiallitas ragyogo, a Tunnel mesesfeny? leend, oldalt pompas kirakatok, boltok, minden keszen van, csupan az nincs meg elhatarozva, hogy kivulr?l kezdjenek-e el hozza, vagy belulr?l.” ^[7]

Az epitkezes megkezdese [ szerkesztes ]

1845-ben fogadtak el a vegleges tervet, ami hasonlitott Novakera, de egy Clark nev? mernokt?l szarmazik. Hogy valojaban melyik Clarknak a terve, arra meg a mai napig nem deritettek fenyt a tudomanyos kutatasok. Korabban Clark Adamot gondoltak az otlet gazdajanak, am Darvas Istvan 1946-os munkajaban William Tierney Clarknak tulajdonitotta azt, es szamos meggy?z? ervet sorolt fel ennek igazolasara.

? Kedves Clark!…A budai alagutat illet?leg szamos ulesunk volt: Ket part all szemben egymassal. Ebb?l kovetkez?en az alairasok nem haladnak tulontul gyorsan: Az egyik part, elen nehany budaival, a dolog m?szaki kivitelezeset hazankfia kezebe kivanna letenni, mig jomagam es a baro is nem kivanunk tudni kiserletez? mesterekr?l, hanem az ugy On altali iranyitasat kivanjuk. A reszvenyek ara 10 sterling font egyenkint, es ugy mondjak, hogy igen hasznot hajto vallalkozas lesz, nem tudom, mit gondoljak rola, de meglehet, nehanyat tan Onnek is at kellene vennie .”

? Szechenyi Istvan levele William Tierney Clarknak Pest, 1846. januar 16-an ^[8]

Manapsag a legvaloszin?bbnek az t?nik, hogy W. T. Clark merte fel a terepet, valamint az els? tervek is ?t?le szarmaznak, azonban a vegleges kivitelezesi terveket Clark Adam keszitette, aki az epitkezest is iranyitotta. (?k ketten csak nevrokonok voltak, meg Angliaban ismertek meg egymast, ahol Clark Adam meg gyari munkas volt, kes?bb pedig a nala joval id?sebb William Tierney mellett lett bel?le elismert mernok. Az eleinte felh?tlen viszonyuk a Lanchid epitesevel kapcsolatos nezeteltereseik, valamint az id?sebb Clark feltekenysege miatt megromlott es ellensegeskedeshez vezetett.)

Belfoldon es kulfoldon is hire ment az alagut epitesenek, a lapok tobb tudositast is kozoltek rola mar 1845 es 1848 kozott, mikor a munka meg kezdetet sem vette. A kivitelezesre engedelyt kapott tarsasag az iranytaro furasahoz a tervek szerint 1848 aprilisaban kezdett volna hozza, de id?kozben kitort a forradalom. Kes?bb Haynau , majd Alexander Bach miatt hiusult meg a munka, akik a Var strategiai szerepere hivatkoztak, mivel onnan figyelemmel kiserhettek a pesti allapotokat. Az osztrakok olyan kiserletet lattak az alagut terveben, mely a Var er?sseget hivatott alaaknazni.

Urmenyi Jozsef volt alnador szervezte ujja az alagutepit? tarsasagot, majd addig ostromolta szakadatlanul az udvart beadvanyaival, mig azok vegul megadtak az engedelyt a kivitelezesre. Ferenc Jozsef 800 mazsa ^[9] l?port adott az epitkezeshez, cserebe pedig a hadsereg szabad atjarasa a letesitmenyen biztositva lett.

Am a gyanakvas nem hagyott alabb, mivel a Helytartotanacs meg 1845-ben a kovetkez? feltetelt szabta a tervezesre: a munkasoknak els?kent egy 4 lab magas, 3 lab szeles vagatot kell kesziteniuk a hegy ket oldalan ?annak kimutatasara, hogy letesithet?-e a terv avagy nem” . Kes?bb 1851-ben ezt kib?vitettek azzal, hogy a ket kijaratot er?s vasracsos kapu kell hogy lezarja, ily modon azt megakadalyozando, hogy a Varba az alagut szell?z?nyilasan at esetleges merenyl?k bejuthassanak.

Az osztrak hivatalnokokon kivul sokan masok is bizalmatlanok voltak, tobben azert veltek gyanusnak a tervet, mert engedelyeztek. Sokan meg voltak gy?z?dve arrol, hogy amiben a becsi udvar keze van, az szamunkra csak rosszat jelenthet. Szinte mindenki egyetertett abban, hogy a ket iranybol inditott vagatok nem fognak egymassal talalkozni.

A hivatalt az epittet?k probaltak meggy?zni afel?l, hogy a kikoteseik foloslegesek, de miutan ezt nem sikerult keresztulvinni, megis beadtak a derekukat, es a Helytartotanacs el?irasai szerint kezdtek el epiteni az alagutat.

A probaalagut megnyitasanak masnapjan William T. Clark a kovetkez?t irta szuleinek: ?Egyszerre kezdtem a hegy ket oldalan a furast, s ezzel egy id?ben felulr?l kozepen aknat melyitettem. A furasok pontosan talalkoztak egymassal. Amikor a megnyitaskor az utolso k?zetretegeket is attortuk, at tudtunk latni a hegyen, a tarna egyik veget?l a masikig. Bizony a jo nep csodalkozott, mert korabban sok okos fej megjosolta, hogy csak keresni fogjuk egymast a hegy gyomraban, anelkul, hogy valaha is talalkoznank … Az en probaalagutam oly egyenes, mint a vonalzo … A viz egesz tomege szinte magatol kifolyik (az egesz hossz 15 labnyit emelkedik). Amig azonban nem voltunk egymassal osszekotve, bizony folyton ki kellett nyomni a felgyulemlett vizet a melyebb retegekb?l, s egyuttal friss leveg?t nyomtunk be nagy gyorsasaggal a banyaszoknak.”

A banyaszok csupan egy vekony falat hagytak meg a vajatok kozott, melyet 1853 . oktober 25-en az Alagut tarsasag vezet?segenek jelenleteben tortek at, a bejaratokat pedig sarga-fekete zaszlokkal lobogoztak fel. A tarsasag elnoke, Urmenyi Jozsef beszedeben Szechenyit eltette, majd miutan a valaszfalat kibontottak, a vendegek atmentek a Varhegy alatt. Ezutan havonta egy vasarnapon atengedtek a kozonseget is.

Az egymassal szemben inditott vagatok tehat talalkoztak, ezaltal a munka is felgyorsult. Clark a Helytartotanacs rendeletet, hogy probakeppen el?szor csak ket egy-egy meter szeles alagutat epitsenek ki, figyelmen kivul hagyta. A Szent Gyorgy teren melyitett, 39 meter mely aknabol is hordatta ki a sziklat, majd az el?irasban foglaltaknal lenyegesen nagyobb keresztmetszet? iranytarot epitett. Az angol alagutepitesi modszert kovetve ebb?l a tarobol 3-4 meterenkent fugg?legesen folfele feltoreseket keszittetett, majd az alagut leend? mennyezete alatt ujabb jaratot vajatott, utana pedig kialakittatta az alagut ket oldalat. Az, hogy az alagut kozepen a mennyezetnel alacsonyabb volt, mint a ket kijaratnal, kulonleges megoldasnak szamitott, mivel igy jobban behatolhatott a napfeny az epitmenybe. A megvilagitast kezdetben olajmecsesekkel, kes?bb pedig petroleumlampakkal biztositottak.

1856 . marcius 6-ara a munkalatok olyan mertekben el?rehaladtak, hogy a gyalogosok szamara az alagutat atjarhatova tettek, akik meg a banyafak alatt, nagy zajban es gyakran hatalmas porban juthattak at rajta, ekkor meg ingyen.

A Varhegyet het es fel honap leforgasa alatt furtak at 9,5 meter szelesen, es 349,66 meter hosszan. A kozepen csupan 7,83 meteres magassag a vilagitas erdekeben a bejaratokig 10,6 meterre n?. Bent ennek ellenere is szukseg volt gazlampakra. Az Alagut 1,8 szazalekkal, 6,1 metert lejt a Duna fele, ami a vizelvezetest megoldja. A 82?100 cm vastag patko alaku teglaboltozatot kes?bb csempevel boritottak, a kifejtett kovet pedig eladtak a dunai rakpart epitesehez. A klasszicista keleti homlokzatot Clark, a romantikus nyugati kaput Frey Lajos tervezte. A teljes munka 524 ezer forintot tett ki.

Az elkeszult alagut [ szerkesztes ]

1857 . aprilis 30-an a kocsiforgalom szamara is megnyitottak az alagutat, bar ekkor a kapuzatok meg nem voltak keszen. Ett?l a naptol kezdve minden athaladonak kellett fizetnie: a gyalogosok egy krajcart, az egylovas kocsik tulajdonosai harom, a ketlovas kocsik tulajdonosai pedig hat krajcart voltak kotelesek adni a vamszed?nek. Meg ezen kis osszegekb?l is szep jovedelem folyt be, az els? ket honapban 5968 forinttal gazdagitotta a tulajdonosokat.

A jomodu pesti es budai polgarok koreben egyhamar divatta valt a Varhegy alatti atkocsizas, de masok is szivesen kerestek fel az alagutat, f?leg estefele, amikor a gazlampak a kornyeket is ragyogo fennyel arasztottak el.

Teljesen csak 1858 utan keszult el az epitmeny, ekkorra Clark Adam mar csak kisebb munkakat vallalt el, mert visszavonult es a csaladjanak elt. Az alagut kapuzatait Reitter Ferenc , a budapesti rakpartok kiepit?je fejezte be, feltehet?leg az angol mernok korabbi tervei alapjan. A Helytartotanacs lemondott a vasracsokrol, a dunai kapuzat pedig egyszer?, nemes vonalvezetesevel Pest-Buda diszeve valt.

Az alagut mindket kapuzatanak tetejen teraszt alakitottak ki, a keleti kapuzat tetejen egy ideig etterem is uzemelt. ^[10] (A nyugati kapuzat felett a ketezres evekben nyilt etterem, mely ma is uzemel.)

A 20. szazadban [ szerkesztes ]

A szazadfordulon attertek a gazvilagitasra, majd 1915-t?l a villanyvilagitasra.

1918-ban a pesti Duna-hidak vamjaval egyutt az athaladasert kotelez?en fizetend? dijat is eltoroltek, majd 1919-ben az uttestet eredetileg borito fakockakat kiskockak?re csereltek.

1944-ben, a masodik vilaghaboru idejen a nemet SS es a nyilasok az Alagutban harcallaspontot rendeztek be, melyhez a Szent Gyorgy teri aknat is felhasznaltak. A haboruban a romantikus stilusu nyugati kapuzat megsemmisult, helyreallitasara 1949-ben kerult sor, melyet Benkhard Agost tervei alapjan epitettek ujja kvaderkovekb?l . Ekkor aszfaltoztak le az utat, valamint a 6 meteres utpalyat 6,90 meterre szelesitettek az eszaki jarda megszuntetesevel. Erdekesseg, hogy ugyanekkor keszult egy soha meg nem valosult gyalogosalagut terve is. ^[11] 1960 vegen elkeszult a legszennyezest csokkent? els? gepi szell?z?rendszer. ^{[12] [13] [14]}

1973-ban az alagutat Buda , Pest es Obuda egyesitesenek centenariumara felujitottak es korszer?sitettek: 9 cm vastag acelbetetes torkret (lovellt) vizzaro betonreteggel es esztetikus, konnyen tisztithato uvegmozaik-burkolattal lattak el. Az uj szell?z? berendezes az Alagut kozepen, a parhuzamos taron at percenkent 1900 kobmeter (114 000 m3/ora) leveg?t nyom ki, a gepjarm?forgalom miatt kialakulo legszennyezesi ertekt?l fugg?en, id?szakos uzemben (munkanapokon 8?18 ora kozott). ^[15] A retegviz elvezetesere cs?halozatot epitettek ki.

A 21. szazadban [ szerkesztes ]

A ketezres evek elejen az alagut turisztikailag frekventalt keleti, Clark Adam teri kapuzatanal szamos halalos baleset is tortent, miutan tobben kimasztak a kapuzat tetejen kialakitott terasz szelere, es onnan lezuhanva leltek halalukat. ^[4] 2005 ota folyamatosan probaltak megakadalyozni a baleseteket, de a kihelyezett novenysavokat es drotkeritest hamar letapostak, a korabbi aldozatok neveit tartalmazo kihelyezett figyelmeztet? tabla is elt?nt. 2013-ra vegul sikerult a biztonsagot garantalo megoldast talalni, miutan az alagutat uzemeltet? Budapesti Kozlekedesi Kozponttal , illetve a f?varosi kormanyhivatal kulturalis oroksegvedelmi irodajaval folytatott egyeztetest kovet?en juliusra megkaptak a joger?s epitesi engedelyt a diszes ontottvas, ugynevezett ?Ybl-korlat” megepitesere. Miutan a var kornyeken tobb kozterulet, igy a kozeli Siklo feletti gyalogoshidak is ilyen stilusu korlattal rendelkeznek, ezert (a korabbi probalkozasokkal szemben) harmonikusan illeszkedik a m?emleki kornyezethez. ^{[16] [17]} A korlat epitese a terasz felujitasaval egyutt 2013 ?szen valosult meg. ^{[5] [17]}

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  A Critical Mass kerekparos felvonulas resztvev?i az alagut lanchidi bejaratanal (2009. aprilis 19.)
• 
  Kitekintes a budai Varalagutbol a Lanchid iranyaba
• 
  "Leveg?t" felirat
• 
  Az Alagut es a Clark Adam teri korforgalom
• 
  A kivilagitott Alagut bejarata
• 
  Az alagut legi fotoja az Alagut utca fel?l
• 
  A Clark Adam ter

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• A budai Varalagut
• Nem hittek az Alagut epiteseben az aggodo budaiak Mult-kor.hu, 2007. majus 4. 15:00
• A budai-varhegyi alagut. Vasarnapi Ujsag , 1854. majus 14-ken (11. szam.)
• Alagut a Varhegy alatt ^{[ halott link ]} mernokujsag.hu

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Fonagy Zoltan: Alagut a A budai var cim? digitalis adatbazisban
• Elatkozott videk az Alagut kornyeke index.hu, 2007. november 23.