A helyszin szerepel az UNESCO vilagoroksegi javaslati listajan

Brooklyn hid
Elhelyezkedese	New York ( Manhattan ? Brooklyn )
Athidalt akadaly	East River
Nevado	Brooklyn
Szerkezettipus	fugg?hid
Funkcio	kozuti hid
Anyag	acel k?
Legnagyobb tamaszkoz	486,3 m
Teljes hosszusaga	1833,7 m
Szelesseg	26 m
Magassag	(vizt?l a hidoszlop tetejeig) 84,4 m
Savok szama	6 + gyalogos/bicikliut
Tervez?	John Augustus Roebling
Atadas ideje	1883 . majus 24.
Elhelyezkedese
Brooklyn hid Pozicio New York terkepen
e. sz. 40° 42′ 21″ , ny. h. 73° 59′ 48″ 40.705833333333 , -73.996666666667 40.705833°N 73.996667°W Koordinatak : e. sz. 40° 42′ 21″ , ny. h. 73° 59′ 48″ 40.705833333333 , -73.996666666667 40.705833°N 73.996667°W
A Wikimedia Commons tartalmaz Brooklyn hid temaju mediaallomanyokat.

A Brooklyn hid az Egyesult Allamok egyik legregibb fugg?hidja , Manhattan szigetet koti ossze Brooklynnal . A vilag els? acelkabeles fugg?hidja volt, es 1903 -ig a leghosszabb . 1870. januar 3-an kezdtek meg epiteset, es 1883. majus 24-en adtak at a forgalomnak. El?szor New York es Brooklyn hid -kent emlitettek, 1915 -ben kapta hivatalosan a Brooklyn hid nevet.

A hid New York varoskepenek kiemelked? jellegzetessege es 2017 ota a vilagorokseg javaslati listajan szerepel. ^[1] .

Technikai adatok [ szerkesztes ]

Kabelhalo tartja a hidat. A negy, egyenkent 27,5 cm atmer?j? legvastagabb kabelt a foldbe agyaztak. A ket 84 m magas hidoszlop kozotti tavolsag 486 m, akkoriban a varos legmagasabb pontjai koze szamitottak. Homokk?b?l, granitbol es Rosendale cementb?l epitettek neogotikus stilusban. A Brooklyn hid epitesi koltsege 15,5 millio dollar volt.

Tortenete [ szerkesztes ]

A terveket a nemet szarmazasu John Augustus Roebling , hires hidtervez? keszitette Trentonban . A helyszini meresek kozben Roebling megserult, amikor egy eppen kikotni keszul? komphajo meglokte a vasoszlopokat, melyek osszezuztak labujjait. Amputalni kellett a serult reszeket, es Roebling nehany het mulva tetanuszban meghalt. Az epitkezes 1870 . januar 3-an nelkule kezd?dott, fia, Washington Augustus Roebling vette at az iranyitast. A 3000 tonna tomeg? pneumatikus keszonok 24 meter melyen voltak beagyazva a manhattani oldalon, es 13,5 meterre a brooklyni oldalon. Az elet a keszonokban szorny? volt, a tuzek, robbanasok es a keszonbetegseg 27 ember eletet kovetelte. Washington Roebling ket ev mulva keszonbetegseg kovetkezteben reszlegesen lebenult. Ekkor felesege, Emily Warren Roebling lepett a helyere, es tizenegy even keresztul kozvetitett f?mernok ferje es az epitkezesen dolgozo mernokok kozott. Emily ferje segitsegevel fels?foku matematikat ( lancgorbe ), szilardsagtant tanult. Megismerkedett a hidepites technikajaval es a kabelgyartas technologiajaval is. Akkoriban meg nem vettek figyelembe az aerodinamikat , es nem vegeztek szelcsatorna -vizsgalatot. Szerencsere a nyitott vazszerkezetet kevesbe erintik az aerodinamikai problemak. John Augustus Roebling a szuksegesnel hatszor er?sebbre tervezte a hidat. Ennek koszonhet?en all meg mindig a Brooklyn hid, bar J. Lloyd Haigh beszallito gyengebb min?seg? huzalokbol gyartotta a kabeleket. Ez akkor derult ki, amikor mar felszereltek a kabeleket. Washington Augustus Roebling megallapitotta, hogy a hid csak negyszer er?sebb a szuksegesnel. Ezert tovabbi 250 kabellel er?sitettek atlos iranyban a hidat, melyek a hidoszlopokat es a hidpalyat kotottek ossze. Azutan kiderult, hogy nem lett volna erre szukseg, de megtartottak, mert emelte a hid esztetikajat. A tervez? szerint a hid soha nem fog leszakadni, esetleg csak besullyed.

A hidat 1883 . majus 24-en adtak at. Az unnepsegen tobb ezer ember es szamos hajo volt jelen. Chester A. Arthur elnok es Emily Warren Roebling mentek at el?szor a hidon, ^[2] majd Franklin Edson New York polgarmestere kovetkezett, mikozben az agyuk diszloveseket adtak le. A Brooklyn fele es? hidoszlopnal Seth Low, Brooklyn polgarmestere koszontotte ?ket. Az els? napon 1800 jarm? es tobb mint 150 300 szemely haladt at a hidon. Chester A. Arthur elnok felkereste otthonaban Washington Augustus Roeblinget, es kezet fogott vele. Roebling este fogadast adott hazaban a hid megnyitasa alkalmabol. A hidoszlopba vestek John Augustus Roebling, Washington Augustus Roebling es Emily Warren Roebling nevet.

1883 . majus 30-an , egy hettel a hid atadasa utan az a hir terjedt el az atkel? gyalogosok kozott, hogy a hid le fog szakadni. Az emberek panikszer?en menekultek, es 12 gyalogost halalra tapostak.

1884 . majus 17-en Phineas Barnum cirkusztulajdonos produkcioja eloszlatott minden ketseget. Az el?adasok reklamozasara bemutatta a hidon a cirkusz f? attrakciojat, a 21 elefantot, melyek Jumboval az elen atsetaltak a Brooklyn hidon.

Vers a hidrol [ szerkesztes ]

Vlagyimir Majakovszkij: Brooklyni hid

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Brooklyn bridge (magyar nyelven). iranynewyork.hu. [2019. julius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. szeptember 25.)

• Brooklyn Bridge (angol nyelven). structurae.de. (Hozzaferes: 2019. szeptember 25.)

• John A. Roebling (angol nyelven). structurae.de. (Hozzaferes: 2019. szeptember 25.)

• Washington Roebling (angol nyelven). structurae.de. (Hozzaferes: 2019. szeptember 25.)

• Emily Warren Roebling (angol nyelven). structurae.de. (Hozzaferes: 2019. szeptember 25.)

Irodalom [ szerkesztes ]

• John A. Roebling: New York Bridge Company on the proposed East River bridge, Daily Eagle Print, New York, 1867
• Washington A. Roebling: Report of the Chief Engineer of East River bridge, New York, 1872.
• Donald C. Jackson: Great American Bridges and Dams, John Wiley & Sons, New York, 1984. 278-280. o. ISBN 0471143855

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Brooklyn Bridge Park

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Brooklyn Bridge cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.