Brazilia tortenelme az indianok betelepulesevel kezd?dott, mintegy 10 ezer evvel ezel?tt. Pedro Alvares Cabral 1500-ban fedezte fel Braziliat, amelyet a tordesillasi egyezmeny ertelmeben a portugalok gyarmatositottak. A gyarmat f? termekei a brazilfa (amelyr?l az orszag a nevet kapta) es a nadcukor volt. A 17. szazadban a hollandok probaltak elfoglalni Braziliat, de az eszaki partvidek tobb evtizedes megszallasa utan a portugalok kiszoritottak ?ket. A 18. szazadban aranyat es gyemantot talaltak Minas Gerais -ban, amely europai bevandorlasi hullamot inditott el. Miutan Napoleon 1808-ban megszallta Portugaliat, I. Maria kiralyn? es kormanya Rio de Janeiroba tette at a szekhelyet. Csak fia, VI. Janos tert vissza Europaba 1821-ben, am az ? fia, Peter Braziliaban maradt, ahol egy evvel kes?bb kikialtotta az orszag fuggetlenseget ? pedig I. Peter neven csaszar lett. 1831-ben lemondasra kenyszerult es oteves fia, II. Peter lett az utodja. Brazilia csak 1888-ban szamolta fel vegleg a rabszolgasagot. Egy evvel kes?bb egy katonai puccs megdontotte II. Peter hatalmat es kikialtottak a koztarsasagot. A 19. szazad vegen es a 20. szazad elejen Brazilia legfontosabb exportcikkei a kave es a nyersgumi voltak, az ultetvenyesek dominaltak a gazdasagi eletet is. 1930-ban katonai junta vette at a hatalmat, majd 1945-ben demokratikus valasztasokat tartottak. Az 1950-es es 60-as evekben a brazil gazdasag gyorsan novekedett, ekkor tettek at a f?varost Rio de Janeirobol Brasiliaba . 1964-ben egy politikai valsagot kovet?en ujra jobboldali katonai diktatura kovetkezett egeszen az 1984-es demokratikus elnokvalasztasig. A 90-es evek neoliberalis gazdasagpolitikaja gazdasagi novekedest hozott, de fokozta a tarsadalmi egyenl?tlenseget, emiatt 2002-ben a szocialis reformokat iger? baloldali Luiz Inacio Lula da Silva nyerte az elnokvalasztast, akit negy evvel kes?bb ujravalasztottak. A 2010-es valasztasokon szinten a baloldal jeloltje, Dilma Rousseff gy?zedelmeskedett, aki Brazilia tortenelmenek els? n?i elnoke volt.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

?stortenet [ szerkesztes ]

Az ember megerkezesenek id?pontja a mai Brazilia teruletere vitatott a tudosok koreben, de a mai indianok ?sei 10 ezer evvel ezel?tt mar ott voltak Minas Gerais felfoldjein. A genetikai es antropologiai bizonyitekok szerint az ?slakosok eredetileg Sziberiabol szarmaztak, akarcsak az eszak-amerikai indianok; azonban egy 11 500 eves koponyalelet felvetette a lehet?seget, hogy ausztralid nepek megel?ztek a sziberiai bevandorlokat. A nyugati felteke legregebbi, 8 ezereves cserepedeny-leletet Amazoniaban, Santarem mellett talaltak meg a regeszek, ami bizonyitja a korabeli viszonyokhoz kepest fejlett kultura jelenletet.

Az Andok es az eszaki hegyvidek Del-Amerikat kulturalis szempontbol elesen ket reszre osztjak: nyugaton helyezkedtek el a letelepedett eletmodot folytato foldm?vel? civilizaciok, mig keleten felnomad torzsek eltek, amelyek soha nem fejlesztettek ki sajat irasbeliseget es nem epitettek id?tallo epuleteket. Emiatt az 1500 el?tti eletmodjukrol, tortenelmukr?l csak nagyon keves informacio all rendelkezesre. A regeszeti leletek (els?sorban cserepedenyek) kulturak helyi felemelkedeser?l, migraciorol es helyenkent torzsszovetsegekr?l arulkodnak.

Amikor az europaiak felfedeztek Braziliat, ott mar legalabb 2 ezer kulonboz? torzs elt, amelyek negy nagy nyelvcsaladhoz tartoztak: a tupi-guarani , a ge , a karib es az aravak csoportba. A tupik az Atlanti-ocean partvideken, a gek a kozponti felfoldeken, a technikailag (f?leg cserepedenykeszitesben) fejlettebb karibok es aravakok pedig az Amazonas medencejeben eltek. Kozuluk a legharciasabbak a karibok voltak, akik a portugalok beszamoloi szerint rendszeresen gyakoroltak a kannibalizmust (bar ez a tupikra is jellemz? volt). Az ?slakosok felnomad eletmodot folytattak, vadaszatbol, halaszatbol, gy?jtogetesb?l es vandorlasaikkal osszeegyeztethet? novenytermesztesb?l eltek. Haziasithato allat nem allt a rendelkezesukre (mint az andokbeli nepeknek a lama vagy a tengerimalac ), a folyok menten pedig a rendszeres hatalmas aradasok hatraltattak a novenytermesztest.

Az europaiak megerkezese utan az indianok tomegesen estek aldozatul az addig ismeretlen betegsegeknek: kanyaronak , feketehiml?nek , tuberkulozisnak , gonorrheanak, influenzanak. A jarvanyok a kereskedelmi utvonalakon a szarazfold belsejeben is elterjedtek es egesz torzsek pusztulhattak ki, akik maguk nem talalkoztak a feherekkel.

Portugal gyarmat [ szerkesztes ]

Az altalanosan elterjedt velemeny szerint Braziliat a portugal Pedro Alvares Cabral fedezte fel 1500. aprilis 22-en. Van olyan elkepzeles is, hogy Duarte Pacheco Pereira 1498 vegen elerhette Maranhao -t vagy a spanyol Vicente Yanez Pinzon , aki Kolumbusz tarsa volt annak els? utjan, 1500. januar 26-an partra szallt Pernambucoban . Mindenesetre Cabral 1500 aprilisaban a portugal korona neveben birtokba vette az ujonnan felfedezett foldet, a hat evvel korabban kotott tordesillasi szerz?des ertelmeben jogszer?en. Az europaiak k?eszkozoket hasznalo, harcias vadembereket talaltak, akiknek sem aranyuk, sem egyeb ertekes tulajdonuk nem volt, ezert nem siettek a gyarmatositassal. A videk f? vonzereje az ertekes voros festeket produkalo brazilfa (Caesalpinia echinata) volt, amelyr?l az orszag a nevet kapta es amelyet a kitermelese kozben szinte teljesen kiirtottak.

A 16. szazad elejen Portugalia az Indiaba , Kelet-Indiaba es Kinaba vezet?, hatalmas profitot termel? keresked?utvonalakkal volt elfoglalva, ezert a kulonboz? nemzetiseg? csempeszek, kalozok es kalandorok szabadon csempesztek a brazilfat. A korona ezert megprobalta magankezbe adni a brazil gyarmatot, orokolhet? kapitanysagokat szervezett, amelyeket nemeseknek adomanyozott, akik a kiralynak voltak felel?sek teruletuk kozigazgatasaert es kell? kihasznalasert. A rendszer sikertelennek bizonyult, csak negy kapitanysag ? Pernambuco, Sao Vicente (kes?bb Sao Paulo ), Ilheus es Porto Seguro volt eletkepes. A kapitanysagok fokozatosan visszakerultek a koronahoz es kes?bb tartomanyok, a fuggetlenne valas utan pedig allamok lettek bel?luk.

Mar a 16. szazadtol az eszakkeleti partvideken termesztett cukornad es az Europaba vitt nadcukor valt a brazil gyarmati gazdasag huzoagazatava. A portugalok el?szor az indianokat probaltak rabszolgasorba taszitani es az ultetvenyeken dolgoztatni. Amazonia dzsungeleibe el?szor az arany es indian rabszolgak utan kutato fegyveres kalandorok, a bandeirantek hatoltak be. Az ?slakosok azonban nem bizonyultak megfelel? rabszolgaknak es hamarosan Afrikabol kezdtek el behozni a szukseges munkaer?t. A fekete rabszolgakat annyira tuldolgoztattak, es olyan keves n?t hoztak at az oceanon, hogy a letszamukat nem voltak kepesek fenntartani es az ultetvenyesek egyre ujabb szallitmanyokra szorultak Afrikabol.

A rabszolgak id?nkent tomegesen szoktek meg es a lakatlan videkeken sajat telepuleseket (quilombos) hoztak letre. Kozuluk a legnagyobb Palmares volt, amelynek fenykoraban az 1670-es, 80-as evekben a 30 ezret is elerte a lakossaga. Ezeket a telepuleseket id?vel a gyarmati vagy zsoldoscsapatok mindig felszamoltak, esetenkent tuzerseg alkalmazasaval.

Az afrikaiak hamarosan a braziliai nepesseg szamottev? hanyadet tettek ki es mar joval a rabszolgasag 1888-as eltorles el?tt elkeveredtek a feherekkel es indianokkal.

A gyarmati id?szak els? 150 eve alatt mas europai hatalmak is megprobaltak megvetni labukat Braziliaban, annak ellenere, hogy a papa altal tet? ala hozott tordesillasi szerz?des ezt megtiltotta. A franciak mai Rio de Janeiro helyen 1555 es 1567 kozott hoztak letre gyarmatot France antarctique neven, a mai Sao Luis helyen pedig 1612-1614 kozott France Equinoxiale neven. A portugaloknak a jezsuitak altal megteritett ?slakosok segitsegevel sikerult kiszoritaniuk a franciakat. A hollandok probalkozasa tovabb tartott es nagyobb gondot is jelentett Portugalianak. Miutan Portugalia perszonalunioba kerult Spanyolorszaggal ( Iberiai Unio ), Nemetalfold pedig fellazadt a spanyolok ellen, a hollandok es a portugalok kozott is beallt a hadiallapot. Holland kalozok mar 1604-ben kifosztottak Bahiat es a gyarmat f?varosat, Salvadort is megszalltak egy id?re. 1630-1654 kozott Hollandia a kezeben tartotta Brazilia eszaki partvideket, bar a szarazfold belsejenek elfoglalasara er?ik nem volt elegend?ek. Sokevnyi haboruzas utan a portugalok 1654-re ki?ztek a hollandokat, majd beket kotottek, hogy kozos ellensegukre a spanyolokra (a perszonalunio felbomlott es Portugalianak meg kellett vedenie fuggetlenseget) koncentralhassanak.

Aranylaz [ szerkesztes ]

A 18. szazad elejen jelent?s mennyiseg? aranyat talaltak Braziliaban, amely nagy lelkesedest keltett a spanyol es holland haboruk altal szetzilalt gazdasagu Portugaliaban. Az anyaorszagbol es a gyarmat mas reszeir?l az arany lazaban eg? kalandorok todultak arra a teruletre, amelyet hamarosan Altalanos Banyaknak (Minas Gerais) kezdtek nevezni. Az aranybanyaszat az egesz 18. szazadban a gyarmati Brazilia egyik fontos gazdasagi aga volt. A portugal korona az ujonnan talalt gazdagsagot latvanyos epitkezesekre, (mint a barokk Mafra-palota ) es f?leg Angliabol vasarolt iparcikkekre ? textilre, fegyverekre ? koltotte. 1729-ben Tijuco falu (ma Diamantina ) mellett gyemantot is talaltak.

A banyakban f?leg rabszolgak dolgoztak, bar az arany felfedezesenek hirere megugrott az Europabol erkez? bevandorlok szama is. A gyarmati kormanyzat tulburjanzo burokraciaval probalta biztositani, hogy az allam megkapja a maga reszet az aranybol, de a kulonboz? hivatalok hataskorei es feladatai sokszor atfedtek. 1830-ban a brit kezben lev? St. John d'el Rey Banyatarsasag egesz Latin-Amerika legnagyobb, az akkori legmodernebb felszerelessel ellatott aranybanyajat nyitotta meg Braziliaban, amely 125 evig termelt.

Brazil Csaszarsag [ szerkesztes ]

B?vebben: Brazil Csaszarsag

1808-ban Napoleon iberiai hadjarata soran megszallta Portugaliat, a portugal kormanyzat pedig a brazil gyarmatra menekult es ideiglenesen Rio de Janeiro valt az orszag f?varosava. A francia csaszarsag bukasa utan az id?s es szellemileg leepult I. Maria kiralyn? es regenskent uralkodo fia, VI. Janos Braziliaban maradt, amelyet 1815-ben kiralysag rangjara emeltek. Janos 1821-ben tert vissza Europaba, id?sebb fia, Peter pedig Del-Amerikaban maradt alkiralykent. Egy evvel kes?bb Peter kikialtotta Brazilia fuggetlenseget, melyet a rovid fuggetlensegi haboruban sikerult fegyverrel is megvedeni. Letrejott az Ujvilag ? Haiti utan ? masodik fuggetlen monarchiaja, az uj Brazil Csaszarsag els? uralkodoja I. Peter lett.

I. Peter 1831-ben alattvaloi altalanos elegedetlensege miatt kenytelen volt lemondani (a foldbirtokosok tul liberalisnak, a polgarsag tul reakciosnak tartotta), majd Portugaliaba tavozott es oteves fiat, II. Petert hagyta Brazilia uralkodojaul. II. Peter 1840-ben lepett hivatalosan is tronra, addig regensek kormanyoztak helyette. Ebben az id?szakban sorra tortek ki a kulonboz? lazadasok es felkelesek, mint a Sabinada , a farroupilha-felkeles , a Male-felkeles , a Cabanagem es a Balaiada . II. Peter tobbe-kevesbe a parlamenttel egyutt kormanyzott, egeszen 1889-ig, amikor egy puccs megbuktatta es kikialtottak a Brazil Koztarsasagot.

A csaszarsag idejen Brazilia tobb haboruban is reszt vett, az 1820-as evek vegen a ciszplatin haboruban , az 1850-es evekben a La Plata-i haboruban , az 1860-as evekben pedig az uruguayi (wd) es paraguayi haborukban . Az utobbi volt a del-amerikai tortenelem legdragabb es legveresebb haboruja es azota Brazilia egeszen a mai napig tartozkodik a tenyleges kuls? katonai beavatkozasoktol (bar formalisan hadat uzent Nemetorszagnak az els? es masodik vilaghaboruban is).

A brazil kave [ szerkesztes ]

A kavetermesztes 1720-ban kezd?dott meg Braziliaban es 1850-re az orszag termelte a vilag kavetermesenek felet, els?sorban a Sao Paulo kornyeki nagy ultetvenyeken. A kave lett Brazilia f? exportcikke. A munkasok tobbsege eleinte fekete volt ? rabszolgak es szabadok -, majd a bevandorlas fokozodasaval egyre tobb olasz, spanyol es japan dolgozott az ultetvenyeken. A vasut braziliai terjeszkedeseben is fontos szerepet jatszott a kaveszallitas. A 20. szazad elejen a kavetermeles adta Brazilia nemzeti ossztermekenek 16%-at es exportjovedelmenek haromnegyedet. A jelent?s profitot termel? ultetvenyesek es kaveexport?rok az orszag politikai eletere is komoly befolyassal birtak.

A nyersgumikorszak [ szerkesztes ]

Az 1880-as evekt?l kezd?d?en meredeken emelkedett a vilag kaucsukigenye, amely alapjaiban valtoztatta meg Amazonia gazdasagat. Manausbol , ami addig egy eldugott kis falu volt a dzsungelben, gazdag nagyvaros lett, melynek vagyonos polgarsaga operahazat, szinhazakat, irodalmi tarsasagokat, luxusuzleteket tartott el. Hatalmas maganbirtokok alakultak ki, az Amazonas medencejeben kiepult egy kereskedelmi halozat, amely nagy mertekben a cserekereskedelmen alapult es az ?slakos indian torzseket gyakran elkoltoztettek. Az addig affele senkifoldjenek szamito dzsungelben kialakult a kozigazgatas es az allamhatalom. A gumiarrobbanasnak tudhato be Acre megszerzese a szomszedos Boliviatol . A terulet korabban gyeren lakott volt, majd a gumifak felfedezesekor robbanasszer?en n?tt a lakossag szama, akik f?leg Braziliabol erkeztek. A szazad vegen a teruleten elszakadasi mozgalmak indultak Luis Galvez Rodriguez de Arias , majd pedig Jose Placido de Castro vezetesevel. Ez utobbinak sikerult legy?znie a boliviai csapatokat es a nehany evig fuggetlen Acrei Koztarsasagot vegul egyesitettek Braziliaval.

Az 1920-as evekre Brazilia elvesztette monopoliumat a kaucsukra es kifejlesztettek a mesterseges gumit is, igy a gazdasagi viragzasnak hirtelen vege szakadt es a jovedelmek az 1870-es evek nyomorszintjere estek vissza.

A Brazil Koztarsasag [ szerkesztes ]

1889. november 15-en Deodoro da Fonseca marsall puccsal megdontotte II. Peter hatalmat es kikialtotta a koztarsasagot. Az orszag uj neve Brazil Egyesult Allamok Koztarsasaga lett (amelyet 1967-ben Brazil Szovetsegi Koztarsasagra valtoztattak) es da Fonseca lett az els? elnok. Negy evig ket egymast kovet? katonai diktator kormanyozta Braziliat, melyet lazadasok (ket haditengereszeti es egy foderalista) es egy gazdasagi valsag ( encilhamento ) razott meg.

Az 1891-es alkotmany nem adott valasztojogot a n?knek es irastudatlanoknak, akik egyutt a lakossag dont? tobbseget tettek ki. Az allamforma elnoki koztarsasag volt, amelyben az elnokot negy evre, kozvetlenul valasztottak. A torvenyhozo, vegrehajto es birosagi hatalmi agakat az alkotmany elkulonultnek es egymastol fuggetlennek hatarozta meg. 1894 utan a gazdag Sao Paulo-i es Minas Gerais-i kavetermel? es marhatenyeszt? oligarchak egymasnak adogattak az elnoki poziciot, ez volt az ugynevezett cafe com leite (tejeskave) politika. A politikai rendszer a nagybirtokosok a coronelismo rendszere reven biztosan tartottak a kezukben, melyben az oligarchak biztositottak alarendeltjeik szavazatait es egymas kozott allapodtak meg az elnokseg es a kormanyzoi szekek elosztasarol.

1893 es 1926 kozott tobb tarsadalmi mozgalom razta meg az orszagot. A hadsereg alacsonyabb rangu tisztjei tobb alkalommal is demokratikus reformokat koveteltek, a polgari felkeleseket, mint a Canudos- es Contestado-haborukat messianisztikus vezet?k iranyitottak, akiknek nem voltak tiszta politikai celjaik.

Kulpolitikailag Brazilia tobbnyire ragaszkodott a befele fordulo, izolacionista politikahoz. A 20. szazad elejen a petropolisi szerz?desben tisztaztak Boliviaval Acre tartomany jogallasat. Az els? vilaghaboruba ? miutan nemet tengeralattjarok brazil hajokat sullyesztettek el ? az antant oldalan szalltak be, de csak nevleges katonai er?t kuldtek Europaba, melynek tevekenysege kimerult a megfigyelesben. A brazil flotta az Atlanti-oceanon segedkezett a nemet tengeralattjarok elleni harcban. A haboru utan a Nepszovetsegben igyekeztek vezet? szerepet jatszani.

Populizmus es gazdasagi fejl?des (1930?1964) [ szerkesztes ]

1930-ban a hatalmat a Getulio Vargas altal vezetett katonai junta vette at es a hadsereg tamogatasaval egeszen 1945-ig a kezeben tartotta a kormanyzast. A junta tobb politikai valsagot is sikerrel elharitott: 1932-ben a konstitucionalista felkelest , 1935-ben pedig egy kommunista, majd 1938-ban egy fasiszta puccskiserletet. Ebben az id?szakban sokat fejl?dott a ritkan lakott bels? teruletek mez?gazdasaga es ipara.

Az 1930-as evekben Brazilia Nemetorszaghoz es Olaszorszaghoz kozeledett, aminek azonban a fasiszta puccskiserlet veget vetett. A masodik vilaghaboru kezdeten, amikor a brit flotta blokad ala vette a tengelyhatalmakat, az addigi gazdasagi kapcsolatok is megsz?ntek es az orszag visszatert regi kulpolitikai iranyultsagahoz. A haboruban Brazilia a tobbi del-amerikai orszaggal egyutt hadat uzent Nemetorszagnak, es flottajaval az Atlanti-oceanon jar?rozott es csapatokat kuldott Olaszorszag megszallasahoz.

1945-ben demokratikus rezsim vette at a hatalmat, ami utan Vargast ujbol megvalasztottak elnoknek. Az utana kovetkez? Juscelino Kubitschek elnoksege alatt Brazilia gazdasaga gyors fejl?desbe kezdett. A kormanyzat ekkor koltozott at Rio de Janeirobol az uj f?varosba, Brasiliaba .

1961-ben Janio Quadros elnok ? feltehet?en taktikai szamitasbol ? lemondott. Lemondasat a parlament elfogadta. Helyet az alelnok vette at, am hatalma csak korlatozott volt es evekig tarto politikai huzavona es valsag tort ki, amelynek 1964-ben a hadsereg puccsa vetett veget.

Katonai diktatura (1964?1985) [ szerkesztes ]

A hadsereg a baloldali forradalom veszelyere hivatkozva vette at a hatalmat, amelyben elvezte az Egyesult Allamok tamogatasat is. Az elnok el?bb Rio Grande do Sul allamba, majd Uruguayba menekult. A diktatura 21 evig tartott. A rezsim uj, jogokat korlatozo alkotmanyt leptetett eletbe, visszafogta a szolasszabadsagot es a politikai ellenzek lehet?segeit. Kormanyzasanak f? elvei a nacionalizmus, kommunistaellenesseg es gazdasagi fejlesztes voltak. Az 1970-es evekben a kormany jelent?s nepszer?segre tett szert, amikor a brazil gazdasag gyors novekedesbe kezdett (un. brazil gazdasagi csoda), annak ellenere, hogy a mediat cenzuraztak es az ellenzekieket bebortonoztek es szam?ztek. 1979 marciusaban Joao Figueiredo lett az elnok, aki szembeszallt a hadsereg kemenyvonalasaival es a redemokratizaciot tamogatta. A rendszert alaaknazta a magas inflacio es a kornyez? latin-amerikai orszagok katonai diktaturainak bukasa es 1985-ben polgari jeloltekkel elnokvalasztast tartottak. A valasztas el?tt ? utolag sokat vitatott modon ? meg amnesztiat adott valamennyi elkovetett, rezsimellenes es kormanyparti b?nre.

Demokratikus rendszer (1985- ) [ szerkesztes ]

A demokratikus elnokvalasztason Tancredo Neves gy?zott, aki azonban meghalt, meg miel?tt feleskudhetett volna, es alelnoke Jose Sarney vette at a helyet. Erre az id?szakra esik a brazil Csernobil -nak is nevezett sulyos goianiai baleset . A Goias allambeli Goianiaban tevedesb?l lakott teruletre kerult radiologiai berendezes sugarforrasa, amit szakavatatlan kezek probaltak szetszedni, ezzel sugarszennyezest szabaditottak a kornyekre, amelynek 4 halottja es ketszazat is meghalado fert?zottje lett. A brazil hatosagok kenytelenek voltak ugyanolyan eszkozoket alkalmazni, mint a csernobili atomer?m?-baleset idejen tettek.

1989-ben Fernando Collor de Mello nyert a valasztason, ? volt 29 eve az els? kozvetlenul, demokratikus modon valasztott elnok Braziliaban. Collor neoliberalis gazdasagpolitikaval probalta megfekezni a vagtato, id?nkent havi 25%-ot eler? inflaciot. Miutan sikkasztas vadja miatt lemondott, 1992-ben Itamar Franco lett a kovetkez? elnok, aki penzugyminisztere, Fernando Henrique Cardoso es az ? Plano Real programja segitsegevel stabilizalta a gazdasagot. A 94-es valasztast Cardoso nyerte, aki folytatta a szabadkereskedelmet es privatizaciot el?terbe allito politikajat. Magankezbe adtak az addig allami tulajdonban lev? Embraer repul?gepgyarat, Telebras telekommunikacios ceget es a Companhia Vale do Rio Doce banyatarsasagot. Gazdasagi programjanak sikere hozzajarult 1998-as ujravalasztasahoz, azonban a gazdasagi novekedes mogott egyre novekv? tarsadalmi egyenl?tlenseg allt. Braziliaban a gazdagok es szegenyek kozotti kulonbseg a vilagon a legnagyobbak kozott van, a 90-es evekben a polgarok egynegyede napi egy dollarbol volt kenytelen megelni. A szocialis feszultseg novekedese miatt a 2002-es valasztast a baloldali Partido dos Trabalhadores jeloltje, Luiz Inacio Lula da Silva (beceneven Lula) nyerte.

A szocialis valtozas programjaval kampanyolo, szakszervezeti kapcsolatokkal rendelkez? Lula gy?zelme megrengette a brazil gazdasagot, esett a real arfolyama es csokkent a befektetesi hajlandosag. Beiktatasa utan azonban az elnok nagyreszt megtartotta el?dje szigoru penzugypolitikajat es arra figyelmeztetett, hogy a szocialis reform eredmenyeire eveket kell meg varni. A panikhangulat elmult es a nemzeti valuta arfolyama is visszaallt korabbi ertekere. Lula negy ev alatt majdnem ketszeresere (200 realrol 350-re) emelte a minimalbert, drasztikusan csokkentette a koztisztvisel?k nyugdijazasi juttatasait es meginditotta Fome Zero (nulla ehezes) programjat, amelynek celja az volt, hogy minden brazil tudjon naponta haromszor enni. Bar 2005-ben korrupcios botranyok miatt tobb minisztere is lemondott, Lulanak sikerult meg?riznie nepszer?seget es 2006-ban ujravalasztottak. A 2010-es elnokvalasztason a ket terminust kitolt? elnok mar nem indulhatott, de partja jeloltje, Dilma Rousseff megnyerte a voksolast es Brazilia els? n?i elnoke lett. Rousseff-et 2016-ban a szenatus felfuggesztette hivatalabol, utodja Michel Temer . ^[1]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a History of Brazil cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Robert M. Levine: The Brazil Reader: History, Culture, Politics Duke University Press. ISBN 978-0-8223-2290-0
• Barman, Roderick J. Brazil The Forging of a Nation, 1798-1852 (1988)
• Bethell, Leslie. Colonial Brazil (Cambridge History of Latin America) (1987) excerpt and text search
• Bethell, Leslie, ed. Brazil: Empire and Republic 1822?1930 (1989)
• Boxer, Charles R. The Portuguese Seaborne Empire, 1415?1825 (1963)
• Boxer, Charles R. The Golden Age of Brazil, 1695?1750 (1962)
• Braudel, Fernand , The Perspective of the World, Vol. III of Civilization and Capitalism, 1984, pp. 232?35.
• Burns, E. Bradford. A History of Brazil (1993) excerpt and text search
• Eakin, Marshall. Brazil: The Once and Future Country (2nd ed. 1998)
• Fausto, Boris, and Arthur Brakel. A Concise History of Brazil (Cambridge Concise Histories) (2nd ed. 2014) excerpt and text search
• Goertzel, Ted and Paulo Roberto Almeida, The Drama of Brazilian Politics from Dom Joao to Marina Silva Amazon Digital Services. ISBN 978-1-4951-2981-0 .
• Hahner, June E. Emancipating the Female Sex: The Struggle for Women's Rights in Brazil (1990)
• Kerr, Gordon. A Short History of Brazil: From Pre-Colonial Peoples to Modern Economic Miracle (2014)
• Lesser, Jeffrey. Immigration, Ethnicity, and National Identity in Brazil, 1808-Present (Cambridge UP, 2013). 208 pp.
• Levine, Robert M. The History of Brazil (Greenwood Histories of the Modern Nations) (2003) excerpt and text search ; online
• Levine, Robert M. and John Crocitti, eds. The Brazil Reader: History, Culture, Politics (1999) excerpt and text search
• Luna, Francisco Vidal and Herbert S. Klein. The Economic and Social History of Brazil since 1889 (2014)
• Marx, Anthony. Making Race and Nation: A Comparison of the United States, South Africa, and Brazil (1998)
• Myscofski, Carole A. Amazons, Wives, Nuns, and Witches: Women and the Catholic Church in Colonial Brazil, 1500-1822 (University of Texas Press; 2013) 308 pages; a study of women's religious lives in colonial Brazil & examines the gender ideals upheld by Jesuit missionaries, church officials, and Portuguese inquisitors.
• Schneider, Ronald M. "Order and Progress": A Political History of Brazil (1991)
• Skidmore, Thomas. Brazil: Five Centuries of Change (2nd ed. 2009) excerpt and text search
• Skidmore, Thomas. Politics in Brazil, 1930?1964: An experiment in democracy (1986) excerpt and text search
• Smith, Joseph. A history of Brazil (Routledge, 2014)
• Van Groesen, Michiel (ed.). The Legacy of Dutch Brazil (2014) [1]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Horvath Gyula: Ultetveny es politika. Tanulmanyok Brazilia torteneteb?l ; JATE, Szeged, 1996
• Szilagyi Agnes Judit: Metszespontok. Tanulmanyok a portugal es a brazil tortenelemr?l ; SZTE Tortenettudomanyi Doktori Iskola, Szeged, 2009
• Boris Fausto: Brazilia rovid tortenete ; ford. Pal Zsombor Szabolcs, Timar Imola; Equinter, Bp., 2011 ( Luzo-brazil konyvtar )
• Stefan Zweig: A jov? orszaga, Brazilia; Beta, Budapest, 1944 Forditotta: Halasz Gyula