A brakkviz vagy felsosviz olyan viz, amelynek a sotartalma nagyobb, mint az edesvize , de kisebb, mint a tengervize . A brakkviz egy litereben 0,5-30 gramm so talalhato (ezt leggyakrabban ezrelekben fejezzuk ki: 0,5-30‰). A ?felsos” pontosan meg nem hatarozhato parameter. A termeszetben el?fordulo brakkvizek tobbsegenek jellemz?je, hogy terben es id?ben jelent?sen valtozhat a sotartalmuk. A kifejezes a 'sos' jelentes? regi holland brak szobol ered.

Keletkezese [ szerkesztes ]

Brakkviz keletkezhet edesviz es tengerviz keveredesekor peldaul tolcsertorkolatokban , vagy jelen lehet fosszilis viz formajaban. A foldtortenet soran jelent?s brakkok keletkeztek tengerszint csokkenessel ( regresszio ) vagy terszinemelkedessel. Ha a brakkok kepz?dese lassu, endemikus el?lenytarsulasok jonnek letre bennuk.

Emberi tevekenyseg is letrehozhat brakkvizet, peldaul ilyen a garnelarak farmok epitese, valamint az ozmotikus er?m?vek els?dleges mellektermeke szinten a brakkviz. Az ilyen vizek veszelyt jelenthetnek a kornyezetre: sok szarazfoldi noveny szamara karosak.

Brakkvizes el?helyek [ szerkesztes ]

Torkolatok [ szerkesztes ]

Leggyakrabban brakkvizes biotopok ott alakulnak ki, ahol a folyovizek edesvize keveredik a tengervizzel. Ez a folyok torkolataban es a tengerpart szomszedos reszein tortenik. A kevert viz mennyiseget es a keveredes merteket nagyban helyi tenyez?k hatarozzak meg. Altalanos tenyez?nek tekinthet? az arapaly jelenseg.

Peldaul a Londontol nyugatra lev? Teddington varosanal van a hatar a Temze folyo dagaly altal erintett es nem erintett szakaszai kozott. Ezen a reszen azonban a sotartalom annyira alacsony, hogy edesvizr?l beszelhetunk, itt meg teljes mertekben edesvizi halakat talalunk ugy mint a domolykok a bodorka a ponty , a suger , vagy a csuka . Battersea es Gravesend kozott a Temze vize brakkviz. Itt a fels? szakaszon az edesvizi fajok szama egyre csokken, f?leg a domolyko es bodorka talalhato meg. Megjelennek az ugynevezett eurihalin fajok. Ezek jol birjak a somennyiseg ingadozasat. Ilyenek peldaul tengeriperfelek vagy a farkassuger . Ezutan az edesvizi halak teljesen elt?nnek es csak az eurihalin tengeri fajok vannak jelen. Gravesend utan a viz sotartalma teljesen megfelel a tengerviznek, az eurihalin es sztenohalin tengeri fajok egyarant megtalalhatoak. Ez utobbiak erzekenyek a sotartalom valtozasaira. Ezen szakasz el?vilaga azonos a kozeli Eszaki-tengerevel . Ez az elrendez?des a folyoban el? vizinovenyekre es gerinctelen allatokra is ervenyes, mint ahogy minden hasonlo torkolatra ez a jellemz?. ^{[1] [2]}

A folyotorkolatok fontos allomashelyei az anadrom es katadrom vandorlo halaknak egyarant, ugymint a lazac vagy az angolna . Ezek a halak itt csoportosulnak es idejuk van a megvaltozott soaranyhoz alkalmazkodni, mert a valtozasok lassan erik ?ket.

Sok halfaj ide rakja ikrait, es a fiatal halak itt elnek es taplalkoznak miel?tt egy bizonyos kort elernenek.

A folyotorkolatok kit?n? horgaszhelyek, valamint sok halfarmot itt letesitenek.

Mangrovek [ szerkesztes ]

Egy masik fontos brakkvizes el?hely a mangroveerd?k vagy tengerparti mocsarerd?k okoszisztemaja. Ezek a mocsarak gyakran, bar nem minden esetben folyotorkolatoknal helyezkednek el, valamint lagunak menten, ahol a sotartalom folyamatosan valtozik. Tipikus felsos vizi halak, a mangrovemocsarakban el? kuszogebek valamint a lov?halfelek .

Ezek a teruletek a torkolatokhoz hasonloan sok halfaj legf?bb ivohelyei, mint peldaul kulonboz? tengeri sugereke (Lutjanidae) .

Felsos tengerek es tavak [ szerkesztes ]

Egyes tengerek es tavak brakkviz?ek. Ilyen peldaul a Balti-tenger . Ez a vilag legnagyobb brakkvize. A Pleisztocen korban 2 folyorendszer egybeomlesi terulete volt, azota osszekottetesbe kerult az Eszaki-tengerrel, de most is nagy az edesviz utanpotlasa. Az Eszaki-tenger fel?l erkez? viz s?r?sege sotartalma miatt nagyobb, mint az edesvize. Ezert a Balti-tenger vizenek 2 f? retege van. Egy felszini edesebb es egy mely sos reteg. A tengeraramlatok hianya miatt a keveredes kis mertek?. A melyben tengeri fajok elnek, mint peldaul a t?kehal, a felszinen edesviziek, mint a csuka.

A Kaszpi-tenger a vilag legnagyobb tava, szinten brakkviz?. Sotartalma egyharmada a tengervizenek. Itt el a kaszpi foka es az ikrajukbol keszitett ertekes kaviart miatt halaszott valodi tokfelek .

A Fekete-tenger felszini vize felsos (17?18 ezrelek). ^[3] A mely oxigen nelkuli vizreteg a Foldkozi-tengerb?l szarmazik.

Brakkvizes lapok es mocsarak [ szerkesztes ]

Olyan helyeken keletkeznek ahol egy sos mocsarba nagyobb mennyiseg? edesviz folyik, es egy bizonyos teruleten a sokoncentracio annyira higul, hogy eleri a "felsos" ertekeket. Ez gyakran tengerek kozeleben fordul el? sos mocsarakban, a folyotorkolatok menten, es az arapaly jelenseggel fugg ossze.

A Pannon-tenger [ szerkesztes ]

A Karpat-medence teljes egeszeben brakkmedence volt a Pannon-tenger idejen. Letrejottenek oka, hogy egy nagy tengerobol ? illetve maradvanytenger, a Paratethys ? a miocen karpati ciklusanak hegysegkepz? mozgasai miatt egyre inkabb lef?z?dott a nyilttengert?l. A kozvetlen tengeri kapcsolat megsz?ntevel tojelleg? lett, azaz mar csak lefolyasa volt, amelyen keresztul a beleoml? folyovizek kiedesitettek, atoblitettek.

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Brackish water cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]