Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Borostyan (egyertelm?sit? lap)

Borostyank? (Bernstein)
Borostyank? cimere
Kozigazgatas
Orszag	Ausztria
Tartomany	Burgenland
Rang	mez?varos
Jaras	Fels??ri jaras
Alapitas eve	1249
Polgarmester	Robert Marth
Iranyitoszam	7434
Korzethivoszam	03354
Forgalmi rendszam	OW
Nepesseg
Teljes nepesseg	2123 f? (2018. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg	59 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	619 m
Terulet	39 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 24′ 18″ , k. h. 16° 15′ 20″ 47.405 , 16.255555555556 47.405000°N 16.255556°E Koordinatak : e. sz. 47° 24′ 18″ , k. h. 16° 15′ 20″ 47.405 , 16.255555555556 47.405000°N 16.255556°E
Borostyank? weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Borostyank? temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Borostyank? ( nemetul Bernstein ) mez?varos Ausztriaban , Burgenland tartomanyban, a Fels??ri jarasban .

Fekvese [ szerkesztes ]

Fels??rt?l 15 km-re eszakra, a Borostyank?i-hegyseg labanal fekszik.

A kataszteri kozossegek Bernstein, Haromsator, Ujvorosvagas, Mencser es Edehaza. ^[2]

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

A kozepfelnemet perenstein (= medvek?) elnevezest azonositottak a borostyan novenynevvel, a k? utotag a varra utal.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az ?skorban a szerpentink? lel?helye volt. A konnyen megmunkalhato, zold asvanybol a falu k?faragoi ma is keszitenek disztargyakat es ekszereket. Rez - es kenbanya is volt a falu hataraban. A bronzkor legertekesebb lelete egy az i. e. 1500 koruli id?b?l szarmazo bronz fibula . A kozelben vaskori halomsirok is talalhatok. Az okortol kezdve, a Balti-tengert?l Romaig huzodo borostyanut fontos allomasa. Teruleten a 12. szazadtol mar bizonyosan folyt banyaszat. Kezdetben vasercet, kes?bb kent, rezet, ezustot es aranyat is banyasztak itt, ami csak a 19. szazad elejen sz?nt meg.

A telepulest 1249 -ben emliti el?szor oklevel. Vara a gyep?k felszamolasa utan, a 13. szazad elejen epult kiralyi varkent. 1231 -ben Frigyes osztrak herceg foglalta el, 1235 -ben IV. Bela serege Geregye Pal orszagbiro vezetesevel visszaszerezte. A tatarjaras utan a Nemetujvari grofok tulajdonaba kerult. 1285 -ben I. Albert osztrak herceg sulyos vereseget szenvedett a var alatt, negy evvel kes?bb azonban sikerult bevennie. A magyar kiralyok es az osztrak hercegek kozott valtakozo szerencsevel folyt a harc a var birtoklasaert. A Kanizsaiak 1388 -ban Zsigmond magyar kiralytol zalogba kaptak a borostyank?i birtokot (ekkor ?Porostyan” alakban emlitettek). 1392 -ben a tulajdonjogat is megszereztek. 1491 -t?l 1647 -ig Ausztriahoz tartozott, 1602 -ben vasartartasi jogot kapott.

A varat 1532 -ben a torok ostromolta, 1536 -ban felrobbant a l?portornya. Hatalmas bastyai 1546 es 1590 kozott epultek. 1617 -ben ismet a l?portorony felrobbanasa rongalta meg. 1625 -ben ujjaepitettek. 1636 es 1864 kozott a Batthyanyake volt, ez id? alatt nyerte el mai formajat. Batthyany Gusztavtol 1865 -ben az ir Edward Egan vette meg a birtokot, akinek fia, Egan Ede 1892 -ben adta el az Almasy csaladnak annak nagy reszet es egy lakresz kivetelevel a varat. ^[3]

Valyi Andras szerint ?BOROSTYANK?. Mez? Varos, melly a’ Vartol vette nevezetet; es alabb kozel fekszik hozza, foldes Ura Grof Battyani Urasag, lakosai katolikusok, es evangelikusok, hatarja nehol termekeny, nehol pedig sovanyas a’ nagy partok miatt, hasznos legel?je van, es faja mind ep?letre, mind t?zre eleg, lakosai resz szerent pedig kereskedessel elnek, vagyonnyainak eladasara jo modgya leven, els? Osztalybeli. BOROSTYANK? VARA. Bernstein. Vas Varmegyeben, magas hegyen ep?lt Var, foldes Ura Grof Battyani Urasag. Nevezetesiti e’ Varat felette magas, es az ellenseges id?kre alkalmatos fekvese. Kemeny k?sziklan van ep?lve, mellybol egy nagy darab resz a’ Varnak udvaraban meghagyattatott. Szobai noha regi izles szerent ep?ltek, mindazaltal meltosagos lakast szolgaltatnak. A’ kilatas bel?le igen szep, mert meszsze mertfoldekre ellehet a’ Varosokat, es falukat egy tekintettel latni; pintzeji is nevezetesek; alatta pedig Szalonak fele a’ bodoskovet, rezet, galitzk?vet f?z? hazak vagynak, mellyek mind a’ Hazaban, mind pedig kiv?l esmeretesek, es messze elhordattatnak. Pantlika szov? is lakik a’ Varban, ’s az Urasagnak regi hadi kesz?letei, es fegyverei is szemleltethetnek.” ^[4]

Fenyes Elek szerint ?Borostyank?, (Bernstein), nemet mez?varos, Vas vmegyeben, igen kozel az ausztriai es stajerorszagi szelekhez, 391 kath., 705 agostai lak., kath. es agostai paroch. szentegyhazakkal. Magas k?sziklan epult vara, egy fegyvertarral es egy k?sziklaba vagott mely kuttal, most is meglehet?s allapotban van, s az inneni kilatas felette gyonyor?. Igy tiszta id?ben a Horvatorszagban fekv? Ivancsicsa hegyet, Stajer es nyugoti Magyarorszagnak es Austrianak jo nagy reszet belathatni. Hegyeiben rez- es ken talaltatik. Szorgalmas lakosai kendert, lent termesztenek, vasznat, gyolcsot, posztot, feny?vizet (borovicskat) csinalnak, olajat sutolnak. Szep erdeje 60 vagasra oszlik. F. u. Batthyani Gusztav es Kazmer grofok, s a varos feje egy uradalomnak. Ut. p. K?szeg.” ^[5]

Vas varmegye monografiaja szerint ?Borostyank?, regenyes, szep fekves? nagy kozseg, 209 hazzal es 1263, jobbara nemetajku lakossal, kik vallasra nezve r. katholikusok es ag. evangelikusok. Postaja helyben van, taviroja Lekan. A falu 619 meter magassagban fekszik es folotte emelkedik a hatalmas borostyank?i var, mely meg ma is teljes epsegben, jol lakhato allapotban all fenn. A kozseg hegyeib?l kerultek ki azok a kigyla (szerpentin) k?eszkozok, a melyeknek k?kori maradvanyai a videken szetszorva talalhatok. Most e szerpentink? feldolgozasa kisebbszer? iparra fejl?dott ki es izleses, szep disztargyakat allitanak el? bel?le. Hataraban vaskori sirhalom van. A mult szazadban puskaport is gyartottak a kozsegben, tovabba galiczolajat es czinobert. Rezkovand-banyaja is van, a mely szinten nagyon regi. Kath. templomanak alapja a XVI. szazadbol valo es erre epitettek az uj templomot, melynek sekrestyejeben meg most is lathato a regi gothikus szentsegfulke. Csinos, ev. temploma a mult szazad vegen epult. Az iskolakon kivul van gyermekmenhelye, tovabba onsegelyz? egylete es dalegylete. A korjegyz?seg es kororvos szekhelye. Regenyes fekvesenel es szep, egeszseges videkenel fogva, kedvelt czelpontja a turistaknak es a nyaraloknak. Els? birtokosa, a hagyomany szerint, ket bevandorolt spanyol testver volt.” ^[6]

1910 -ben 2909 lakosabol 2758 nemet , 76 magyar , 7 horvat , 3 szlovak , 45 egyeb volt. A Trianonig Vas varmegye K?szegi jarasahoz tartozott.

2001 -ben 2441 f?nyi lakossagabol 2339 nemet, 32 magyar, 14 horvat, 56 f? egyeb nemzetiseg? volt.

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• Borostyank? vara a 13. szazad elejen epult. Legregibb resze a sziklara emelt eszaki szarny, ahol egy befalazott roman kapu nyomai is felfedezhet?k. A torok veszely kozeledtere a haditanacs a var meger?siteset rendelte el. A bastyak epiteset az olasz epitesz, Francesco Pozzo tervei szerint 1546 -ban kezdtek meg. 1617 -ben a varat sulyos karok ertek, amikor felrobbant a l?portorony, es a var nagy resze elpusztult. Az eszaki szarny romos epuletreszeit 1625 es 1627 kozott epitettek ujja. A nyugati szarnyat a 17. szazad vegen Batthyany II. Adam epittette. Az eredetileg egyemeletes var kastelyra a barokk korban epitettek ra egy ujabb szintet. 1953 ota szalloda m?kodik benne.
• Mihaly arkangyal tiszteletere szentelt romai katolikus temploma 16. szazadi lehet, 1697 -ben mar bizonyosan allt, mai formajat az 1779 -es barokk atepites utan nyerte el.
• Evangelikus temploma 1852 es 1862 kozott epult, 1962 -ben es 1981 -ben megujitottak.
• Az evangelikus lelkeszlak a 17. szazadban epult, 1783-ota az egyhaz tulajdona.
• A Madonnenschlossl egy a 19. es 20. szazad fordulojan epitett egyemeletes epulet, egy park kozepen allo dombon. Also szintje szerpentink?b?l, a fels? fagerendabol epult. Szep kilatas nyilik innen egeszen a szloven?olasz hatarvidekig. Az epuletben kiallitasokat, hangversenyeket , konferenciakat szerveznek.
• Pellenger
• Sziklamuzeum
• Szerpentink?-feldolgozo uzem

A kastely madartavlatbol [ szerkesztes ]

Hires emberek [ szerkesztes ]

• Itt szuletett 1895 -ben Almasy Laszlo neves Afrika -kutato. Reszben az ? eleter?l szol Az angol beteg (The English Patient) cim? hollywoodi ? nem egeszen hiteles ? romantikus jatekfilm.
• Itt temettek el az 50 eves koraban tragikus korulmenyek kozott meghalt Egan Edet es fiumei tengereszeti hatosagi osztalyf?nok occset Lajost a csaladi sirboltban. ^[7]
• Itt szuletett 1873 -ban Borostyank?i-Baldauf Matyas , a pesti Matyas-pince megalapitoja.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Hivatalos oldal
• Borostyank? vara a magyar varak honlapjan
• Magyar katolikus lexikon
• Borostyank? az Osztrak Statisztikai Hivatal honlapjan
• A Sziklamuzeum honlapja
• A Madonnenschlossl leirasa ^{[ halott link ]}
• Az evangelikus lelkeszseg honlapja
• Az evangelikus egyhazkozseg honlapja
• A Szent Mihaly plebaniatemplom

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Hidegszeg