Borosbenedek,
1911-ig
Benedek
(
romanul
:
Benic
vagy
Benedic
) falu
Romaniaban
,
Feher megyeben
. Kozigazgatasilag
Alsogald kozseghez
tartozik.
Az
Erdelyi Hegyaljan
, az
Erdelyi-erchegyseg
labanal,
Gyulafehervartol
22 kilometerre eszakra fekszik.
Nevet az 1200 korul elt
Csanad nembeli
Belenikr?l kapta. Roman nevei is korabbi magyar nevalakok atvetelei. 1256-ban a kecskesi varuradalomrol, amelyhez tartozott, meg
Nogkechkes
volt a neve, 1274-ben
Belenig,
1299-ben
Benemygh,
1332?34-ben
Benenyk
es
Benedic,
1587-ben
Benedikj.
El?tagjat bortermeleser?l kapta. Mar a 19. szazad folyaman is hasznaltak,
[2]
a
helysegnevrendezeskor
pedig hivatalossa valt.
Kecskek?
varanak uradalmahoz tartozott, 1332-ben
plebaniaval
. A kozepkorban er?s nemesi retege volt. 1601-ben magyar lakossagu. Roman lakoinak ?seit 1630 el?tt a
tovisi
Baxa Gergely diak telepitette
Moldvabol
. A 18?19. szazadban
mez?varoskent
szerepelt. 1750-ben negy csizmadia, negy fazekas, negy kovacs, harom otvos, ket kadar, egy timar, egy bognar es egy harisnyakeszit? dolgozott benne. Jelent?s volt bortermelese es gyumolcstermesztese. Ekkoriban roman?magyar lakossagu: 1761-ben nyolcvan
ortodox
es ot
gorogkatolikus
csaladot irtak ossze benne,
reformatus
egyhaza
Alsogalddal
,
Csaklyaval
es
Felgyoggyal
1766-ban 133 ferfit es 196 n?t szamlalt. 1784-ben
Horea
felkel?i felperzseltek nemesi udvarhazait.
1848. oktober 23-an a csaklyai papok vezetesevel a csaklyai,
fels?galdi
, felgyogyi es
diodi
roman felkel?k lefegyvereztek 26 magyar es zsido
nemzet?ret
, megkotoztek es Felgyogyra, onnan pedig
Boroskrakkoba
vittek ?ket. Egy asszonyt landzsaval atdoftek. Kes?bb a kornyek magyar nemesi csaladai a helybeli roman pap oltalmaba huzodtak. 1849. januar 18-an a roman parasztok 143 kornyekbeli magyart Benedeken megkinoztak es megoltek. Az aldozatok temetetlenul hevertek, mig August
gyulafehervari
varparancsnok sajat gyilkosaikkal el nem temettette ?ket. 1908-ban a magyarigeni jarastol az ujonnan letrehozott tovisi jarashoz csatoltak.
[3]
Reformatus
egyhaza 1878-tol
Tovis
leanyegyhaza
, 1937-t?l egy ideig
Boroskrakko
tarsegyhazkozsege volt.
1910-ben 920 lakosa kozul 874 volt roman es 46 magyar anyanyelv?; 844
gorogkatolikus
, 35
ortodox
, 24
reformatus
, 13
romai katolikus
es 4
zsido vallasu
.
2002-ben 524 lakojabol 503 volt roman, 18 cigany es 3 magyar nemzetiseg?; 491 ortodox es 26 gorogkatolikus vallasu.
- A falu folott cinteremmel keritve all a romos, egykor er?ditett,
gotikus
reformatus
templom. Az egyhajos, nyolcszog zarodasu
szentely?
epulet hajojat meg egy kozepkori atepites soran b?vitettek. A 17. szazadban ujitottak, tornya 1768?88-ban epult. A gazdatlanul, gyulekezet nelkul maradt templom koveinek egy reszet a falusiak elhordtak. Varfala az 1920-as evekben meg embermagassagban allt, a hajo mennyezete a
masodik vilaghaboru
idejen omlott be.
- A Dealul Furcilor dombon valoszin?leg az egyik
18. szazadi
gyulafehervari puspok altal epittetett
barokk
kapolna.
[4]
- Itt szuletett 1919-ben
Xantus Gyula
fest?m?vesz.
- Itt szuletett 1922-ben Nicolaie Pascu-Goia szobrasz.
|
---|
|
|
Terkep
|
---|
|
|
|
|
|