A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
bombazo
foldi celok tamadasara tervezett katonai
repul?gep
.
Korabban leteztek mas specialis bombazo-tipusok, mint a
zuhanobombazo
vagy a
torpedobombazo
.
B-52
strategiai bombazo bombavetes kozben
A strategiai bombazok neha fel vannak szerelve vedekez? fegyverzettel, de ezek a gepek nem legiharcra szulettek. Mas harci gepekhez kepest nagyok, nehezen man?verezhet?k es nem tul gyorsak, ezert vadaszkiseretet igenyelnek, ha ellenseges gepekre lehet szamitani, mivel onerejukb?l nehezen, vagy egyaltalan nem tudjak megvedeni magukat, kulonosen a
masodik vilaghaboru
ota. A csatarepul?k es vadaszbombazok kisebbek, gyorsabbak es mozgekonyabbak, de nem olyan mozgekonyak, mint a
vadaszrepul?gepek
, kulonosen ha foldi celok tamadasara fegyverzik fel ?ket, amikor is a nagyobb sulybol adodo kisebb mozgekonysaghoz meg a legiharcra kevesbe alkalmas fegyverzet is hozzaadodik. Emellett legiharcban eszrevenni is konnyebb ?ket, mivel a vadaszgepeket (amelyeket nagy magassagban torten? legiharcra alakitottak ki) vilagoskek vagy vilagosszurke rejt?szinekre festik, a foldi celokat tamado gepeket viszont inkabb a novenyzet szineire (terepszin?re).
A
lopakodo
technologia jelenti a bombazok egyik lehetseges fejl?desi iranyat. Az els? lopakodo repul?gep az
F?117 Nighthawk
vadaszbombazo volt. A vilag legdragabb repul?gepe szinten egy lopakodo bombazo, a
B?2 Spirit
. Darabja 2 milliard dollarba kerul.
A nyugati orszagok kozul csak az Egyesult Allamok tart hadrendben strategiai bombazokat. Egy strategiai bombazoflotta kifejlesztese es fenntartasa anyagilag rendkivul megterhel? feladat. Az
interkontinentalis ballisztikus raketak
megjelenesevel az atomfegyverek celba juttatasa biztosabb es egyszer?bb lett, hagyomanyos bombazasra pedig a kisebb csatarepul?k es vadaszbombazok is alkalmasak ? ezek a gepek egyebkent tobb bombaterhet birnak el, mint
masodik vilaghaborus
tarsaik (leszamitva a
B-29 Superfortress
bombazot), es joval pontosabban tudjak rakomanyukat celba juttatni.
