A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Bolognai Egyetem
(Alma Mater Studiorum Universita di Bologna,
UNIBO
)
[1]
[2]
[3]
)
Europa
els?, ma is m?kod? fels?foku oktatasi intezmenye ?
egyeteme
az
olaszorszagi
Bolognaban
. 1088-ban alapitottak, s jelenleg kb. 80 000 diakot kepez a kihelyezett tagozatokkal egyutt.
A bolognai egyetem kozvetlen el?zmenye a
11. szazadban
a
Bolognaban
m?kod? egymastol es a ? vilagi-varosi es egyhazi-puspoki ? hatosagoktol is fuggetlen jogi maganiskolak
(schola)
voltak, a legnevezetesebbet
Irnerius
vezette. Az Irnerius el?tti Bologna leghiresebb jogasza
Pepo
volt. Mindegyik elen egy
dominus
? egyhazjogi ertelemben
magister
? allt, aki a sajat hazaban oktatta a vele megegyez? diakokat. Csak itt neveztek dominusnak a vezet? jogtanart, ami a sajat tulajdonaban valo oktatast emelte ki. Bolognaban is oktattak a
szabad m?veszeteket
(artes liberales)
, ezek oktatoit
magister
eknek hivtak. Fontos lepes volt, amikor a csaszarra koronazasa vegett Italiaban tartozkodo Frigyes Bolognaban privilegiumokat adott a bolognai diakoknak. Eszerint szigoru vedelem ala vette a varosba tartokat, Bolognaban pedig kivette ?ket a varos joghatosaga alol es mind polgari, mind buntet? ugyekben elrendelte, hogy csak a puspok, vagy sajat dominusuk el?tt vonhatok perbe. A
13. szazadban
alakultak ki az ?universitasok”, a diakok onkormanyzati szervezetei, amelyeket el?szor
1244
-ben emlitenek a varosi statutumok. Kulon universitasa volt az Alpokon tuli
(universitas ultramontanarum)
es inneni
(universitas citramontanarum)
diakoknak. Az universitasok tovabb nemzetekre tagolodtak. A scholak az universitasok fuggesebe kerultek, megsz?nt a korabbi teljesen szabad tanarvalasztas, illetve a tanarok teljesen szabad tanrendvalasztasa. Csak az lehetett professzor, aki az universitas altal el?irt
licentia docendi
birtokaban volt, az oktatast pedig megszabott helyen es rend szerint volt koteles veghezvinni. Az universitas a varos, a puspok es a dominus mellett negyedik joghatosagkent is megjelent, id?vel a diakok eseteben kizarolagossa valt. A nemzetek elere
procurator
okat valasztottak, ?k alkottak a szinten valasztott
rector
tanacsat
(consilium)
. A rektort altalaban egy evre valasztottak, a
14. szazadbol
tobb magyar rektort is ismerunk (1317:
Dorogdi Miklos
, 1340: Uzsai). A diakokkal parhuzamosan a tanarok is kozos testuletekbe
(collegium)
tomorultek. Kulon collegiuma volt a legistaknak es kulon a kanonistaknak. A bolognai egyetem ezen szerkezete a
15. szazadig
nagyjabol fennmaradt.
[4]
Kihelyezett tagozatai
[
szerkesztes
]
A 100 000 diak 23
karon
tanul
Reggio Emilia
,
Imola
,
Ravenna
,
Forli
,
Cesena
es
Rimini
hazai, valamint
Buenos Aires
tengeren tuli oktatasi helyein.
- ↑
Bonis:
Bonis Peter: Irnerius es a bolognai jogiskola gyokerei.
Szazadok,
CXLV. evf. 2. sz. (2011) 349?376. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
