Boldizsar Ivan
Az 1974-es Korkep antologiaban megjelent portreja
Szuletett	Bethlen Ivan 1912 . oktober 30. [1] [2] Budapest [3]
Elhunyt	1988 . december 22. (76 evesen) [1] [2] Budapest [3]
Allampolgarsaga	magyar
Gyermekei	Boldizsar Miklos
Szulei	Bethlen Oszkar
Foglalkozasa	ujsagiro politikus fordito forgatokonyviro iro szerkeszt?
Tisztsege	allamtitkar (1947?1947, Kulugyminiszterium) elnok (1984?1988, Nemzetkozi PEN Club) magyarorszagi parlamenti kepvisel? (1986. marcius 20. ? 1988. december 22.)
Kituntetesei	Munka Erdemrend (1955) [4] Rozsa Ferenc-dij (1967) [4] Jozsef Attila-dij (1970) [4] a Magyar Nepkoztarsasag Allami Dija (1975) [4]
Sirhelye	Farkasreti temet? (22/1-1-62)
IMDb
A Wikimedia Commons tartalmaz Boldizsar Ivan temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Boldizsar Ivan , szuletett Bethlen Ivan , 1934-t?l Boldizsar Ivan ( Budapest , Erzsebetvaros , 1912 . november 30. ^[5] ? Budapest, 1988 . december 22. ) Kossuth- es Jozsef Attila-dijas , valamint Allami Dijas magyar iro, ujsagiro, politikus. Fia Boldizsar Gabor tanar, koztisztvisel? es Boldizsar Miklos dramairo, lanya Boldizsar Anna, menye Koncz Zsuzsa Kossuth-dijas enekesn?.

Forrasertek? tortenelmi es kulturalis ujsagokat, folyoiratokat szerkesztett. A Daniarol szolo 1940-ben megjelent faluszociologiai konyve hiresse valt.

Elete, munkassaga [ szerkesztes ]

Fiatalkora, munkassaga a masodik vilaghaboru el?tt [ szerkesztes ]

Bethlen Oszkar (1876?1943) ujsagiro, lapszerkeszt? es Laszlo Aranka (1881?1959) gyermekekent szuletett. ^[6] Szulei 1919-ben elvaltak, s apja ugyanebben az evben ismet megn?sult. ^[7] Fiatalon reszt vett a Nyugat harmadik nemzedeke lapalapitasi kiserleteiben. Bethlen Ivan neven versei jelentek meg, am egyre intenzivebben erdekl?dott a tarsadalmi kerdesek irant, igy hamar eltavolodott nemzedektarsai esztetikai elveit?l.

Fels?foku tanulmanyokat a Pazmany Peter Tudomanyegyetem bolcseszeti es orvostudomanyi fakultasain folytatott. Munkassagat falukutatassal kezdte, majd ujsagironak szeg?dott. 1932-t?l a Nevtelen Jegyz? , majd az Uj Nemzedek , s a Nemzeti Ujsag munkatarsakent m?kodott. 1934-ben csaladnevet Boldizsarra valtoztatta, egyes forrasok szerint Bethlen Istvan miniszterelnokkel szembeni ellenerzese jelekent, mas forrasok szerint ^[8] Bethlen Istvan kerelmere. 1936?1938-ban szerkesztette a Szolgalat es Iras Munkatarsasag konyvei sorozatot, melynek kereteben Kovacs Imre (1913?1980) politikai, Szabo Zoltan (1912?1984) szociografiai, neprajzi jelleg? kotetei jelentek meg. 1938-tol szerkeszt? volt a Pester Lloyd nal .

Masodik vilaghaboru, Don-kanyar, szokes, atallas [ szerkesztes ]

1940-ben (a masodik becsi dontes idejen) gyors pottartalekosi kikepzes utan tizedeskent alakulataban el?bb az erdelyi bevonulasban vett reszt. 1942-ben a Magyar 2. hadsereggel vonult a Don-kanyarhoz. Harcolo alakulatban nem vett reszt, a doni frontvonalban harcolo magyar csapatok mogott 8 km-re, az ellato osztaly (elelmiszer, ruhazati) raktarat felugyelte ?rmester (?hadaprod”) beosztasban. Ennek koszonhet?en alakulatabol a harcolok sulyos emberaldozataihoz kepest sokkal tobben (10 emberb?l 8) tuleltek a doni harcokat es visszavonulast, melynek nagy reszet ellatos tisztkent gepkocsival tette meg. A visszavonulas soran ? sajat visszaemlekezese szerint ? egy eg? katonai korhazbol tarsaival 27 magyar sebesultet mentett ki. A visszavonulas vege fele flekk tifuszban megbetegedett, el?bb helyben, katonai korhazban kezeltek, majd tiszti vonattal szallitottak egy magyarorszagi korhazba (Esztergom) labadozni. Alakulatahoz torten? visszabocsatasat meg nem varva megszokott a korhazbol a tovabbi katonai szolgalat el?l, Budapesten felillegalitasban, bujkalva varta be a szovjet csapatok megerkezeset, ^[9] bizva baloldali kapcsolataiban. A Magyar Nemzeti Felkeles Felszabadito Bizottsaga nev? szervezetben is reszt vett, amelynek egyik gy?lesen 1944. november 22-en tartoztatta le a Nemzeti Szamonkeres Szervezete Katonai alosztalya tobbek kozott Bajcsy-Zsilinszky Endrevel , Kiss Janos altabornaggyal es Tartsay Vilmossal egyutt.

1945 utani kozeleti tevekenysege [ szerkesztes ]

Magyarorszagon 1945-t?l az orszag tenyleges politikai iranyitasat azonnal a szovjet megszallo er?k vettek a kezukbe, a veluk kollaboralo magyar kommunistakat fokozatosan helyzetbe hoztak a hatalomban, a kezdetben koalicios partnerkent m?kodni engedett Fuggetlen Kisgazdapart es a Nemzeti Parasztpart gyors visszaszoritasa mellett. Boldizsar Ivan, a haboru el?tti baloldali, paraszt- es szegenyparti koziroi munkassaganak es kapcsolatainak koszonhet?en gyorsan utat talalt a szovjetek altal kontrollalt uj ?baloldali” hatalmi elitbe.

Az 1945?48-as ?koalicios evekben” a Nemzeti Parasztpart kepvisel?jekent kezdte, am a gyakorlatban jol egyuttm?kod?nek bizonyult az oroszok vedelmet maguk mogott tudo kommunistakkal. Olyannyira, hogy az 1946-os, a vilaghaborut lezaro parizsi beketargyalasokon ?baloldali ujsagirokent” a magyar kormanykuldottseg propagandaszolgalatanak vezet?je volt, mint a Nemzeti Parasztpart kepvisel?je. Egyes forrasok szerint valojaban a kommunistak beepitett bizalmasa volt, aki a szovjetek informatorakent naponta jelentett a parizsi szovjet nagykovetsegen a magyar kuldottseg bels? informacioirol. ^[10] A kuldottsegnek tagjai voltak ugyan parasztparti es kisgazdaparti kepvisel?k is (vezet?je az akkori miniszterelnok, Nagy Ferenc), a gyakorlati vezetes azonban mar ekkor a szovjet targyalofel kadereinek szamito kommunistak es bizalmasaik (pl. Ger? Ern?) kezeben volt, akik kulon hatteregyezteteseket folytattak a szovjet donteshozokkal.

A kitelepitesek idejen, 1951-ben a kitelepitett Kornis Gyula filozofus budai villajaba koltozhetett, ami a kommunista hatalommal valo bizalmi egyuttm?kodeset jelzi. ^[11] 1947-t?l kulugyi allamtitkarkent tevekenykedett, es innent?l az 50-es evek rakosista diktaturajat vezet? elit tagja. Az 50-es evekben reszt vett a szemelyi kultusz propagandajaban a Magyar Nemzet szerkeszt?jekent es ujsagirokent Rakosit es a szemelyi kultuszt tamogato cikkeket irt.

A Sztalin halala utan, 1953-tol feler?sod? reformista hullam a magyar vezetesben is osszezilalta az er?viszonyokat, Nagy Imre atmeneti meger?sodesevel es Rakosi poziciojanak meggyengulesevel. Ortutay Gyula naplojaban 1953 kenyes szemelyi csatairol emlekezve azt irja: ?Boldizsar Ivan kepvisel?, allamtitkar, tobbszoros f?szerkeszt? igyekszik vissza Rakosi kebelere, mert fel, hogy tulexponalta magat a Nagy Imre-vonal mellett.” ^[12]

1945 utani ujsagiroi, iroi munkassaga [ szerkesztes ]

A haboru vegen a Szabad Szot (1945?1946) es az Uj Magyarorszag ot ^[13] (1945?1948) szerkesztette. 1945 utan az Uj Magyarorszag ropiratai sorozatban ? itt jelent meg a tobbi kozott Bibo Istvan A kelet-europai kisallamok nyomorusaga cim? m?ve is ? ket konyve jelent meg, a Megb?nh?dte mar e nep… (1946) cim? osszefoglalas a magyar beketorekvesekr?l es a Duna volgyeben el? kisnepek egymasrautaltsagarol, A masik Magyarorszag (1946) cimmel pedig a magyar ellenallasi mozgalom tortenetet foglalta ossze, s azt vizsgalta, hogy a gazdasag, a kultura es a politika teruleten hogyan probaltak meg a nemzet legjobbjai elszakitani a nemetekhez f?z?d? szalakat, s mint alakult ki a fegyveres ellenallas. 1948-ban Fortocska cimmel oroszorszagi utazasainak benyomasaibol allitott ossze konyvet, s leny?gozve adott szamot tapasztalatairol. A konyv harom kiadasban is megjelent.

1951?55 kozott a Magyar Nemzetet szerkesztette.

A The New Hungarian Quarterly t (1960?), es a Szinhaz (1968?) cim? lapokat szerkesztette, de szerkesztette kozben a Beke es Szabadsag ot es a Hetf?i Hirlap ot is. Uzemi lapokba is szivesen irt cikkeket, pl. a Kossuth Nyomda Uzemi Hiradoja ba. ^[14] Forditott angolbol, nemetb?l, franciabol, m?forditassal, konyvek szerkesztesevel is foglalkozott. Regenyeket, utikonyveket, cikkeinek tematikus gy?jtemenyeit adta kozre. Tobb m?fajban kiprobalta magat, filmforgatokonyveket is irt.

A szemelyi kultusz id?szaka alatt ujsagirokent is dolgozott. A korszak szemleletmodjat, turelmetlenseget, sz?klatokor?seget tukroz?, 1951-ben es 1952-ben irt cikkeinek valogatasat A toll fegyverevel (1952) cimmel jelentette meg. Irasainak hangvetelen atutnek a korszak kozhelyei, sematikus valosagszemlelete, bar olykor ereztette a sorok kozott, hogy nem minden vonatkozasban ertett egyet a turelmetlen kulturpolitika megalapozatlan m?veszi iteleteivel (A vitak eltet? ereje) . Ez a gy?jtemeny Boldizsar Ivan palyajanak melypontja volt. Az 1956-os forradalom utan kovetkez? korszakanak vezet? temaja a lelkiismeret-vizsgalat gesztusa lett.

Munkassaganak pozitiv biraloi szerint ?A ket vilaghaboru kozt mert baloldali lenni, a II. vilaghaboru utani evtizedekben mert polgar lenni, ebben foglalhato ossze az ? kulonos attit?dje. Kellett ahhoz batorsag, hogy szerkessze Kovacs Imre Nema Forradalom es A kivandorlas , vagy Szabo Zoltan Tardi helyzet es Cifra nyomorusag c. koteteit vagy Kalman Kata szociofotoit.” ^[15]

1945 utan tudta erzekeltetni azt a polgari mili?t, amely ?t az 1930-as evekben a Pallas Irodalmi es Nyomdai Rt. -ben, majd meg a Szikra Nyomdaban (1945?1948) is korulvette, ahol a lapszerkeszt?k es a nyomdaszok egyutt dolgoztak, a lapok els? olvasoi es kritikusai a nyomdaszok voltak. ^[16]

A The New Hungarian Quarterly sokat jelentett az itthoni magyar olvasoknak, ebb?l sajatitottak el az el? angol nyelvet, majd 1967-t?l rendelkezesukre allt meg az MTI altal kozreadott angol es nemet nyelv? napilap, a Daily News ? Neueste Nachrichten . A masodik vilaghaboru utani evtizedekben nem lehetett hozzajutni Magyarorszagon eredeti angol es egyeb nyugati nyelv? ujsagokhoz.

Kotetei (valogatas) [ szerkesztes ]

• Moricz Zsigmond ?Boldizsar Ivan: Tiborc. Kalman Kata fenykepei , Cserepfalvi , Budapest, 1938, (Szolgalat es Iras Munkatarsasaganak konyvei)
• A gazdag parasztok orszaga ( Daniarol szol), Franklin , Budapest, 1940
• Nagy id?k kis lexikonja , Franklin, Budapest, 1941, (Magyar konyvek)
• Megb?nh?dte mar e nep… Ropirat a magyar beker?l es kozos hazankrol, a Dunavolgyer?l , Uj Magyarorszag, Budapest, 1946, (Az Uj Magyarorszag ropiratai)
• A masik Magyarorszag. A magyar ellenallasi mozgalom tortenete , Antiqua Ny., Budapest, 1946, (Az Uj Magyarorszag ropiratai, angolul, franciaul is)
• Fortocska (naplojegyzetek), Cserepfalvi, Budapest,1948
• Teli parbaj (kisregeny), Athenaeum, Budapest,1949
• Magyarorszagi naplo , Szepirodalmi Konyvkiado , Budapest, 1951
• Osszeeskuves a magyar nep ellen (Szervezkedes a kommunista rendszer ellen Magyarorszagon, politikai perek, 1945-1951), Szikra , Budapest, 1952, (angolul, franciaul, nemetul, oroszul is)
• A toll fegyverevel (cikkek), M?velt Nep, Budapest, 1952
• A beke hangja. A nemzetkozi bekeharc valogatott irasai , (osszeall., bev. Boldizsar Ivan), M?velt Nep, Budapest, 1952
• Oradour vadol (politikai publicisztika), Orszagos Beketanacs, Budapest, 1953
• Bekeharcos irasok a sajtoban , Magyar Ujsagirok Orszagos Szovetsege, Budapest, 1954, (Ujsagirok szakmai el?adasai es vitai)
• A remenyseg uzenete , M?velt Nep, Budapest, 1954
• Reggelt?l reggelig (regeny, ill. Bozoky Maria), Szepirodalmi, Budapest, 1955
• Tiborc uj arca. Kalman Kata fenykepei , (bev. Moricz Zsigmond, Moricz Virag, magyarazatok Boldizsar Ivan), M?velt Nep, Budapest, 1955
• Magyarorszag. Utikonyv , (szerk. Boldizsar Ivan) Kozlony?Kozdok, Budapest, 1955 (angolul, franciaul, nemetul, oroszul, szlovakul is)
• Balatoni kaland (elbeszelesek), Szepirodalmi, Budapest, 1956
• Ejfelkor (filmforgatokonyv), (tarsszerz?k: Revesz Gyorgy, Bank Laszlo), Hunnia Filmstudio, Budapest, 1957
• Halalos felh?k , Egyetemi Ny., Budapest, 1957 ( Mi van a nagyvilagban? Az Orszagos Beketanacs kulpolitikai fuzetei)
• Szuletesnap (regeny), Szepirodalmi, Budapest, 1959
• Az ejszaka vegen (regeny), Szepirodalmi, Budapest, 1962
• Rokonok es idegenek. Franciaorszagi naplo , Gondolat, Budapest, 1963
• Hongrie , Corvina , Budapest, 1964
• Zsiraffal Angliaban (utinaplo), Magvet?, Budapest, 1965
• Kiralyalma , Szepirodalmi, Budapest, 1967
• Az angyal laba , Szepirodalmi, Budapest, 1969
• A filozofus oroszlan (esszek), Szepirodalmi, Budapest, 1971
• New York percr?l percre (utinaplo), Magvet? , Budapest, 1971
• Halalaim , Szepirodalmi, Budapest, 1974
• A szarnyas lo , Szepirodalmi, Budapest, 1975

• A felelem iskolaja (elbeszelesek), Szepirodalmi, Budapest, 1977
• Szepecske haza , Kozmosz Konyvek, Budapest, 1978
• A setalo szobor , Szepirodalmi, Budapest, 1978
• Orokke elni (elbeszelesek) Magvet??Szepirodalmi, Budapest, 1979
• Tunder Viola es a babuk , (ill. Wurtz Adam), Mora, Budapest, 1981
• Don-Buda-Parizs. Visszaemlekezesek , Magvet?, Budapest, 1982, ( Tenyek es tanuk , ISSN 0324-797X )
• A korona napja (cikkek, vazlatok), Szepirodalmi, Budapest, 1983
• Szul?foldunk, Europa , Szepirodalmi, Budapest, 1985
• Keser-edes (elbeszelesek, visszaemlekezesek), Magvet?, Budapest, 1987
• Mifele oneletrajz? , Helikon, Budapest, 1987
• Az ellentetek parbeszede. Becsi vita az europai kulturalis oroksegr?l , (vitavezet? Boldizsar Ivan, Francois Bondy, magyar kiad. szerk. Boldizsar Ivan), MTI, Budapest, 1987
• A lebeg?k , Magvet?, Budapest, 1989

Filmforgatokonyvei [ szerkesztes ]

• Ejfelkor (1957)
• Micsoda ejszaka (1958)
• Az aranyfej (1963)
• Igen (1964) ^[17]

Tarsasagi tagsag [ szerkesztes ]

• A Magyar PEN Club elnoke (1970?)
• Az Orszagos Beketanacs elnokhelyettese (1972?)
• A Nemzetkozi PEN Club elnoke (1984?)

Dijai, elismeresei [ szerkesztes ]

• A Magyar Szabadsagrend ezust fokozata (1947)
• Kossuth-erdemrend (1948)
• Munka Erdemrend (1955)
• Rozsa Ferenc-dij (1967)
• A Munka Erdemrend arany fokozata (1969, 1972, 1979)
• Jozsef Attila-dij (1970)
• Allami Dij II. fokozat (1975) ? irodalmi-publicisztikai tevekenysegeert, a magyar kultura belfoldi es kulfoldi terjeszteseert
• A Mora Konyvkiado Nivodija (1981)
• A Magyar Nepkoztarsasag Zaszlorendje (1982)
• Az Ev Konyve Jutalom (1992)

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Alakja felbukkan Kondor Vilmos : Budapest romokban cim? b?nugyi regenyeben, mint az oknyomozo ujsagirokent dolgozo f?h?s f?szerkeszt?je.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• N. Pataki Maria: A Kossuth Nyomda tortenete. Lektoralta Timko Gyorgy . Budapest, Kossuth, 1984. Boldizsar Ivan lasd 178-180. p.
• Uj magyar irodalmi lexikon I. (A?Gy). F?szerk. Peter Laszlo. Budapest: Akademiai. 1994. 255. o. ISBN 963-05-6805-5  
• A magyar irodalom tortenete 1945-1975 III./1-2 Szerk: Beladi Miklos, Bodnar Gyorgy, S?ter Istvan, Szabolcsi Miklos, Akademiai kiado, Budapest, 1990 [1]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• MEL
• 56-os Ki kicsoda
• Kortars magyar irok