Bluma Zeigarnik
(teljes neve:
Блюма Вульфовна Зейгарник
oroszul,
Bluma Wulfovna Zeigarnik
angolul es nemetul). (
Prienai
,
Litvania
,
1900
.
november 9.
?
Moszkva
,
1988
.
februar 24.
) litvan-szovjet pszichologus es pszichiater.
A
Zeigarnik-hatas
egyik felfedez?je es nevadoja
1927
-ben.
Tanulmanyai, palyakezdes
[
szerkesztes
]
A
litvaniai
Prenai kisvarosaban szuletett, Zhenya Bluma neven. ? volt az egyeduli gyermek a csaladban, tehat egykekent es kes? szuletessel latta meg a napvilagot. Edesapja, Volf Gerstein a felesegevel, Ronyaval vezettek a varosban lev? uzletuket. Ertelmisegi zsido csaladbol szarmazott.
1916
-ban az els? negy osztalyt elvegezven, beiratkozott a
minszki
gimnazium otodik osztalyaba, ahol minden tantargyat
oroszul
kellett tanulnia, termeszetesen kivetelt kepeztek a
nemet
,
francia
es
latin nyelv
tantargyak. Het evet toltott a gimnaziumban, amib?l negy evet otthon, mivel
meningitisszel
kuszkodott. Ez a mai napokban is rettegett betegseg benulassal es akar halallal fenyegette.
Csodalatos modon tulelte es kozoktatok segitsegevel vegezte tanulmanyait.
1918
-ban arany medallal erettsegizett le a hetedik osztalyban. Kulonleges tantargyakat tanult, ahogyan meg lehetett figyelni: Isten torvenyei, orosz nyelv es irodalom, matematika, fizika, altalanos foldrajz, kulonleges nyomatekkal
Oroszorszag
foldrajza, termeszettudomanyok, tortenelem, itt is az orosz tortenelmen volt a hangsuly es kezimunkat. Pot-tantargyai a nyelvek es pedagogia voltak.
Bluma Gershtein tovabb szeretett volna tanulni, tanulmanyok utjan tovabb kepezni magat, de azokban az id?kben nehez volt olyan gimnaziumot talalni, ahol nem a fiuk gimnaziuma lett volna er?sebb a lanyok gimnaziumaihoz viszonyitva. A fiuk gimnaziumaiban sokkal tobbfele tantargy szerepelt, s ugyanakkor intenzivebb oktatasi programmal.
1918
-ban egy, a fiuk gimnaziumaban diplomazottaknak szolo vizsgat tett le. Bar magas pontszamot ert el, szuksegeltetett egy par mas jelleg? tanfolyamot is elvegeznie, koztuk
logikat
es
pszichologiat
.
Nem sokkal kes?bb egyetemi palyara keszult. Sok id?t toltott a konyvtarban, ahol megismerkedett jov?beli hazastarsaval, Albert Zeigarnikkal, akihez
1919
-ben hozza is ment felesegul. Akkor csak 18 eveskent, a szulei kevesbe voltak elragadtatva a hazassagi donteset?l: a v?legeny nem eppen felelt meg elvarasaiknak, atmeneti ideig ez egy kis feszultseget okozott. Id?vel azonban a szul?k haragja megenyhult annyira, hogy vegul nemcsak hogy beleegyeztek abba, hogy a par
Europaban
tanulhasson, hanem meg a v?legeny fiutestveret is segitettek abban, hogy
Belgiumban
vegezhesse tanulmanyait.
1922
-ben, Bluma Zeigarnik beiratkozott a
Berlini Egyetem
pszichologiai szakjara, mikozben ferje, a Berlini Politechnikai Intezmenyenek hallgatoja.
Az
1920-as evekben
Kurt Lewinnel
dolgozott, aki szerette volna sajat elmeletet, a
gestalt-pszichologiat
kibontakoztatni, ezekben a projektekben segitette ?t. Ennek eredmenyekepp vilaghir?ve valt
1927
-ben. (
Zeigarnik-hatas
). Az ujsag cimeben ez allt: ?Das Behalten erledigter und unerledigter Handlungen (Remembering Completed and Uncompleted Tasks)”.
1925
-ben fejezte be egyetemi tanulmanyait, s tovabbra is ott vegezett kutato munkat, es az
1927
-ben publikalt munkajat kovet?en, a ?befejezetlen tevekenysegeket” illet?en, doktori cimet kapott.
1931
-ig a berlini egyetemen dolgozott mellekallasu kutatokent.
Oroszorszagi pszichologiai munkassaga
[
szerkesztes
]
1931
-ben visszatertek Oroszorszagba, ahol egy tudomanyos munkat biztositott maganak, a Moszkvai Magasabb rend? Agyi Aktivitas Intezmenyeben. Ott ismerkedett meg
Lev Szemjonovics Vigotszkijjal
, aki eppen akkora hatassa volt Blumara, mint korabban Kurt Lewin. Vigotszkij
1937
-ben bekovetkezett halala melyen megrenditette ?t.
Az AUEM-ben (All-Union Institute of Experimental Medicine)
neuropszichologiaval
foglalkozott (abban az id?ben pathopszichologiakent volt ismert).
1940
-ben a ferjet letartoztattak,
nemetorszagi
kemkedessel vadolva, ez az esemeny is melyen megrenditette. Megijedt, hogy senki sem fogja segiteni, mivel igy anyagi helyzete megromlott, de ellenkez?leg, az emberek egyutt ereztek vele, s?t Susanna Rubinshtein meg helyette is bement a Rubyankaba, hogy ferjet meglatogassa.
A
masodik vilaghaboru
utan, egy ertekezest kezdett el irni, amely az akkori orvosi kutatasaira alapozodott. Meg miel?tt befejezhette volna, Bluma egyik munkatarsa ellopta, miutan Bluma, gyorsan megsemmisitette a piszkozatokat, nehogy plagizalassal vadoljak.
1943
-ban, miutan harom fiaval visszatert
Moszkvaba
Kisegachbol, ahol
1941
-t?l kutatokent dolgozott, a lakasat kirabolva talalta. A hatosagok, tavollete idejeben, egy kellemetlen szemelyt szallasoltak el lakasukban, aki minden ingosagot is sajat tulajdonanak tekintett, es az otthoni konyvtarat es a butorokat tuzel?anyagnak hasznalta fel. Erdekes modon minden Engels es Marx publikaciot eltuzelt, Lenin irasait pedig nem. Bluma sok megalaztatast kellett, hogy elviseljen, majd egy katonai ugyesz beavatkozasa reven a lakast visszakapta, igy ujrakezdhette mindennapi eletet.
Az
1950-es evekben
, egy
antiszemita
kampany kezdte ellepni a
Szovjetuniot
, igy 1950-ben Bluma nem jart be a laboratoriumba,
1953
-ban meg teljesen munkanelkulive valt. Ebben az id?ben a Pszichologiai Tanszek igazgatoja, Melekhov professzor becsulte a legjobban, s halasztotta az elbocsatasat, ameddig csak tudta, mig vegul tovabbi halogatasok nem voltak megvalosithatok, igy szolt: ”Bocsasson meg nekem, de el kell bocsatanom ont, de igerje meg, hogy holnap vadat emel ellenem.” Ezek utan, Rubinshtein es
Lurija
segitsegere siettek, majd mikor Rubinshtein is hasonlo helyzetbe kerult, Bluma viszonozta segitseget.
Sztalin
halala utan
1953
-ban az antiszemita kampany vesztett aktivitasabol, de csak
1957
-ben tert vissza munkahelyere, a Pszichologiai Tanszek Pszichopatologiai Laboratoriumanak vezet?jekent. E mellett folyamatosan dolgozott a Moszkvai Allami Egyetemen 1953-tol.
1958
-ban elnyerte a
pedagogiai
tudomanyok doktora cimet.
1965
-ben a pszichologiai professzor cimet adomanyoztak neki,
1967
-ben a Moszkvai Allami Egyetem Pszichofiziologiai es Neuropszichologiai Karanak elnokn?jeve valasztottak.
1978
-ban Els?foku Lomonoszov Dijat kapott.
1980
-ban
Lipcsebe
utazott, hogy reszt vegyen egy nemzetkozi pszichologiai kongresszuson. Az osszejovetelen megismerkedett J. L. Tapp professzorral (? volt az egyesulet embere, aki kivalasztotta a Lewin megemlekezesi dijra erdemeseket), akinek kezdemenyezesere
1983
-ban Bluma elnyerte a Lewin Megemlekezesi Dijat.
Az
1980-as evekben
a Moszkvai Allami Egyetem Patopszichologiai es Neuropszichologia Tanszekenek elnokn?jekent dolgozott, ahol sok diplomas hallgato kerult ki keze alol. El?adasokat tartott
pszichopatologiarol
, a gondolkodas
patologiajarol
, kulfoldi elmeleteket ismertetett a
szemelyisegr?l
. Konyvei kozul
Kurt Lewin szemelyisegelmelete
(1981),
Kulfoldi pszichologiai szemelyisegelmeletek
(1982),
Pathopszichologia
(1986), ezekben az evekben jelentek meg. Az id? aldozatot kovetelt, es komolyan megbetegedett, verszegenysegben szenvedett sok evig. Hogy visszaalljon eletereje, vertranszfuziokra volt szuksege, amelyeknek el?fordulasa megszaporodott. 1988 februar 24-en lelt orok nyugalomra.
- Lomonoszov dij (1978)
- Lewin megemlekezesi dij (1983)
Tanulmanyai (valogatas)
[
szerkesztes
]
- Zeigarnik, B. V. (1927): Das Behalten erledigter und unerledigter Handlungen. Psychologische Forschung 9, 1-85.
- Zeigarnik, B.V. (1961): Denkstorungen bei psychiatrischen Krankheitsbildern; eine experimentalpsychologieche Untersuchung. Berlin: Akademie Verlag
- Zeigarnik, B.V. (1965): The pathology of thinking. New York: Consultants Bureau Enterprises
- Zeigarnik, B.V. (1972): Experimental Abnormal Psychology. New York: Plenum Press
- Zeigarnik, B.V. (1984): Kurt Lewin and Soviet psychology, Journal of Social Issues 40, 193.
Irodalom (valogatas)
[
szerkesztes
]
- Bratus, B. S. (2000): Russian, Soviet, and Post-Soviet Psychology. Moscow: Flinta (in Russian)
- Brushlinsky, A (1997): The "Pavlovian" Session of the Two Academies, European Psychologist 2, 102-105.
- Lippit, R. (1947) Kurt Lewin, 1890-1947. Adventures in the Exploration of Interdependence, Sociometry 10, 87-97.
- Tapp, J. L.(1984): Kurt Lewin Memorial Address: B.V. Zeigarnik, Journal of Social Issues 40, 181.
- ↑
http://psy.msu.ru/people/zeigarnik.html
- ↑
https://www.spssi.org/index.cfm?fuseaction=page.viewpage&pageid=938