A modern parlamentaris demokraciak m?kodese a hatalommegosztas elven alapul. A hatalommegosztas elve els?sorban nem az allamhatalmi agak merev elvalasztasat jelenti, hanem az alkotmanyos szervek m?kodesenek, a hatalomgyakorlasnak kolcsonos ellen?rzeset, kiegyensulyozasat. ^[1] A vegrehajto hatalommal szemben gyakorolt parlamenti ellen?rzes eszkoze az interpellacio , a kerdes , a politikai vitanap vagy az azonnali kerdesek es valaszok oraja , tovabba a kormanyzattal szembeni bizalom megrendulese eseten alkalmazott bizalmi szavazas es a bizalmatlansagi inditvany . A bizalmatlansagi inditvany ? az altalaban a kormany altal sajat maga ellen kezdemenyezett bizalmi szavazassal szemben ? alapvet?en a parlamenti ellenzek fegyvere. Altalaban a parlamenti kepvisel?k egy meghatarozott aranynal nem kisebb letszamu csoportja nyujtja be, az inditvanyrol tartott sikeres szavazas nyoman a parlamenti tobbseg megvonja a bizalmat a kormanytol, amelynek megbizatasa igy megsz?nik.

Amennyiben az inditvany csak a kormanyzattal szembeni bizalmatlansag kinyilvanitasara iranyul, de nem nevez meg uj kormanyf?jeloltet, egyszer? (vagy destruktiv) bizalmatlansagi inditvanyrol beszelunk. A bizalmatlansagi inditvanynak ez az egyszer? formaja letezett a Weimari koztarsasagban , ahol a kancellar mellett a miniszterekkel szemben is be lehetett nyujtani, az utod megnevezese nelkul. A kormany tagjainak konny? levaltasa, a kancellarok s?r? csereje azonban instabilla tette a Weimari Koztarsasag politikai rendszeret, annal is inkabb, mert az utodok megvalasztasara mar sok esetben keptelennek bizonyult a sok part kepvisel?ib?l allo torvenyhozo szerv.

Okulva a Weimari Koztarsasag negativ tapasztalataibol, a masodik vilaghaborut kovet?en, 1949 -ben megalakult Nemet Szovetsegi Koztarsasag alkotmanyanak ( bonni alkotmany , Grundgesetz) megfogalmazoi szigoritottak az el?irasokon. Az uj, garanciahoz kotott szabalyozas, az un. konstruktiv bizalmatlansagi inditvany ertelmeben a kormanyf?vel (Nemetorszagban a kancellarral) szembeni bizalmatlansagi inditvany csak az uj kormanyf?jelolt megnevezesevel egyutt nyujthato be, es az inditvany megszavazasaval egyuttal az utodot is megvalasztja a torvenyhozas. (A Grundgesetz miniszterekkel szemben mar nem teszi lehet?ve a bizalmatlansagi inditvany benyujtasat.)

A konstruktiv bizalmatlansagi inditvany intezmenyet 1990 -ben a magyar alkotmanyos rendszer is atvette, de hasonlo megoldast kovet tobbek kozott Lengyelorszag, valamint Spanyolorszag is. A bizalmatlansagi inditvany kulonboz? formakban szamos mas orszag jogrendjeben is felt?nik, igy ismert pl. Ausztriaban (destruktiv, nemcsak a kormannyal, hanem a miniszterekkel szemben is benyujthato), Csehorszagban (destruktiv), Gorogorszagban (a kormany mellett a miniszterekkel szemben is benyujthato), Izlandon (csak a miniszterekkel szemben). A destruktiv forma letezett a negyedik francia koztarsasagban is, amely ezert hasonlo betegsegt?l szenvedett, mint a Weimari Koztarsasag. Ennek koszonhet?en a Francia Otodik Koztarsasagban az egyebkent is er?s jogkorokkel biro, a vegrehajto hatalom csucsan elhelyezked? allamelnok mar immunitast elvez a bizalmatlansagi inditvannyal szemben, az csak a kormanyf?vel szemben nyujthato be.

A kormany parlament altali ellen?rzese [ szerkesztes ]

1. A kormany parlament el?tti felel?ssege akkor a legkisebb, ha a parlament csak konstruktiv bizalmatlansagi inditvany utjan, uj kormanyf?jelolt megnevezesevel vonhatja meg t?le a bizalmat. Maskent fogalmazva: a kormany ilyen uton buktathato meg a legnehezebben.
2. A kovetkez? szint az egyszer? bizalmatlansagi inditvany, amely lehet?ve teszi a bizalom megvonasat utod megnevezese nelkul is.
3. Kifejezett bizalmatlansagi inditvany nelkul is fennallhat a lehet?seg a kormany megbuktatasara, peldaul egyes fontosabb el?terjesztesek (koltsegvetesi torveny) parlamenti elutasitasa eseten.
4. A kormany pozicioja extrem modon instabilla valhat, ha mar akkor is megbuktathato, ha egy egyszer? javaslatot nem sikerul elfogadtatnia.

Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Magyarorszag alaptorvenye ertelmeben a magyar miniszterelnokkel szemben konstruktiv bizalmatlansagi inditvany nyujthato be. Mivel a Kormany sorsa osszefonodik a miniszterelnokevel, igy ez egyuttal a teljes Kormannyal szemben benyujtott bizalmatlansagi inditvanynak min?sul. Az inditvanyt legalabb a kepvisel?k egyotode terjesztheti az Orszaggy?les ele, amely az inditvany feletti vitat es szavazast legkorabban a beterjesztest?l szamitott 3 nap mulva, de 8 napon belul (turelmi id?) tartja meg. Ha a kepvisel?k tobbsege megszavazza az inditvanyt, egyuttal az abban szerepl? miniszterelnok-jeloltet is megvalasztottnak kell tekinteni.

Magyarorszagon az intezmeny 1990-es Alkotmanyba foglalasa ota eddig mindossze ketszer merult fel a konstruktiv bizalmatlansagi inditvany. Els?kent 2004 augusztusaban, amikor a Medgyessy Peter miniszterelnokot az ?t korabban tamogato kormanypartok el?bb sarokba szoritottak, majd egy konstruktiv bizalmatlansagi inditvannyal kivantak lecserelni Gyurcsany Ferencre . Az eljarast meltatlannak erz? Medgyessy azonban elebe ment a bizalmatlansagi inditvany benyujtasanak. Bar partjanak vezet?i megprobaltak lebeszelni rola, Medgyessy sajat maga adta at miniszterelnoki lemondasat Madl Ferenc koztarsasagi elnoknek, ezzel a miniszterelnok jelolesenek lehet?sege a kormanyparti frakciok helyett a koztarsasagi elnokre szallt, a bizalmatlansagi inditvany benyujtasa pedig elmaradt.

Mindossze egyszer szavazott tenylegesen az Orszaggy?les konstruktiv bizalmatlansagi inditvanyrol. Gyurcsany Ferenc lekoszon? miniszterelnok javaslatara, hosszadalmas, tobb mint egy heten at elhuzodo, kozel husz lehetseges utodot fel- es elvet? kormanyf?jelolt-keresgeles utan 2009 . aprilis 7 -en 92 MSZP -s kepvisel? alairasaval a szocialista part kezdemenyezte Gyurcsany Ferenc miniszterelnokkel szemben a bizalmatlansag kimondasat, egyuttal Bajnai Gyorgy Gordon miniszterelnokke valasztasat. Az eljarast szamos kritika erte, mert sokak szerint nem allt osszhangban az Alkotmany szellemevel. A ketked?k ervelese szerint ugyanis az alkotmany els?sorban a parlamenti ellenzeknek kivant eszkozt adni a kormanyvaltashoz, az intezmeny celja tehat nem az, hogy a kormanyzo elit ? a koztarsasagi elnok altal torten? jeloles vagy az orszaggy?lesi valasztasok megkerulesevel ? maga cserelgesse a kormanyf? szemelyet. A kritikus hangok es civil megmozdulasok ellenere 2009. aprilis 14 -en az Orszaggy?les 204 szavazattal ^[1] (az MSZP, az SZDSZ tobbsege, tovabba ket fuggetlen kepvisel? voksaival) megszavazta az inditvanyt, igy a harmadik magyar koztarsasag hetedik kormanyf?jekent Bajnai Gordon letette a miniszterelnoki eskut.

Ausztria [ szerkesztes ]

A bizalmatlansagi inditvany intezmenyevel az osztrak alkotmany 74. szakasza foglalkozik. Ausztriaban a bizalmatlansagi inditvanyt a Nemzeti Tanacs tagjainak otode kezdemenyezheti. Akar (a kancellar szemelyen keresztul) az egesz kormany, akar annak egyes tagjai ellen is kezdemenyezhet? bizalmatlansag. A szavazast akkor lehet megtartani, ha a kepvisel?k legalabb fele jelen van. (Tehat egy er?s kormanyparti frakcio csupan tavolmaradasaval is kesleltetni tudja a szavazast.) Ha a szavazast a elegtelen letszam miatt nem lehet megtartani, akkor ket munkanap mulva a szavazast meg kell ismetelni. A bizalmatlansagi inditvany akkor sikeres, ha a jelen lev? kepvisel?k fele a tamogatja. Amennyiben az inditvany sikeres, akkor a szovetsegi elnok koteles felmenteni az erintett minisztert vagy kancellart a hivatalabol.

Nemetorszag [ szerkesztes ]

A nemet alkotmany 67. szakasza rogziti a kormanyf? elleni bizalmatlansagi inditvany szabalyait. A szakasz szerint a Bundestag elbocsajthatja a kormanyf?t azaltal, hogy a kepvisel?k tobbsege egy megjelolt utodot valaszt es ezt a szovetsegi koztarsasag elnokevel is tudatja. A kormanyf? koteles az utodot kancellarnak kinevezni, a szavazast elveszt? addigi kancellart pedig elbocsajtani. A bizalmatlansagi inditvany benyujtasa es a szavazas kozott 48 oranak kell eltelnie. A Nemet Szovetsegi Koztarsasag tortenete soran eddig ketszer kerult sor bizalmatlansagi inditvany szavazasara.

1972. aprilis 27. [ szerkesztes ]

Az 1969-es valasztasok utan az SPD jeloltje, Willy Brandt alakithatott kormanyt Nyugat-Nemetorszagban. A kormany mogott azonban csak gyenge parlamenti tobbseg allt. A parlamenti tobbseghez 249 kepvisel?i szavazat volt szukseg, amelyet a Brandt-kormany letrejotte idejen az SPD 224 es a FDP 30 kepvisel?je biztositott a CDU/CSU 242 f?s frakciojaval szemben. A sz?k, 12 szavazatnyi tobbseggel a hata mogott Brandt veszelyes politikai man?verekbe kezdett. Megkiserelte normalizalni Nyugat-Nemetorszag politikai kapcsolatait a Szovjetunioval , Csehszlovakiaval , Lengyelorszaggal es Kelet-Nemetorszaggal is. Valosagos politikai foldrengest valtott ki Nyugat-Nemetorszagban, amikor Brandt 1970-ben az Odera-Neisse hatart ismerte el Nemetorszag es Lengyelorszag hataranak, feladvan ezzel azokat a teruleteket, amelyek a masodik vilaghaboru utan lengyel es szovjet igazgatas ala kerultek. A felhaborodas f?leg a politikai jobboldalon volt elemi erej?, ennek hatasara lemorzsolodasi folyamat indult meg a kormanyparti frakciokban. 1970-ben harom kepvisel? ult at az FDP frakciobol a CDU/CSU kepvisel?i koze, ezzel a Brandt-kormany mogott allo parlamenti tobbseg hat szavazatra csokkent. Negy szavazatra csokkent a kormanytobbseg 1972 elejen, amikor Herbert Haupka SPD-kepvisel? ult at az ellenzeki frakcioszovetsegbe. A politikai valsag 1972 . aprilis 23-an melyult el, amikor Brandt keleti politikaja miatt az FDP frakciobol kilepett Wilhelm Helms is. Helms kilepesenek hatasara ket tovabbi FDP-kepvisel? kijelentette, hogy egy konstruktiv bizalmatlansagi inditvany eseten keszek lennenek a Brandt ellen indulo jeloltre szavazni. A ket lazado FDP-s es a kormanypartoktol lemorzsolodott kepvisel?k szavazataval a CDU/CSU mar biztositani tudta volna a kormany levaltasahoz szukseges 249 szavazatszamot.

A Brandt-kormany megbuktatasanak lehet?seget megragadni szandekozo CDU/CSU frakcioszovetseg 1972 . aprilis 24-en konstruktiv bizalmatlansagi inditvanyt nyujtott be Willy Brandt ellen. A jobboldali partok Rainer Barzelt , a korabbi ossznemet ugyek miniszteret, a CDU frakciovezet?jet allitottak jeloltkent Brandt ellen. A bizalmi szavazast aprilis 27-re irtak ki. A szavazas el?tt az SPD es az FDP is megtiltotta kepvisel?inek, hogy reszt vegyenek a szavazason, ezzel a kepvisel?k atszavazasat akartak megakadalyozni. A szavazatok osszeszamlalasakor a CDU jeloltjere 247 igen szavazat erkezett, amely a szuksegesnel kett?vel kevesebb volt, igy a Bundestag nem tavolitotta el a Brandt-kormanyt.

A bizonytalan helyzet azonban igy is fennmaradt, a bizalmi szavazast kis hijan tulel? Brandt-kormany mogul elt?nt a parlamenti tobbseg. 1972 szeptembereben Willy Brandt bizalmi szavazast kert maga ellen, amelyet elveszitett. A vesztes bizalmi szavazas miatt a szovetsegi koztarsasag elnoke 1972 novemberere altalanos valasztast irt ki, amely az SPD es Brandt kormanyanak jelent?s meger?sodeset hozta.

1982. oktober 1. [ szerkesztes ]

Helmut Schmidt kancellar SPD - FDP koalicioja 1980-ban megnyerte a nemetorszagi valasztasokat. A valasztasi gy?zelem idejen azonban mar eles velemenykulonbsegek mutatkoztak a ket part kozott. A partok elkepzelesei eltertek a NATO tervezett raketatelepitesenek ugyeben is, am az igazan eles osszecsapas a koalicios partnerek elter? gazdasagpolitikai tervei miatt robbant ki. Otto Graf Lambsdorff, az FDP gazdasagi minisztere 1982-ben nagyszabasu gazdasagi programtervet nyujtott be a kormanynak, amelyben megszoritasokra es az allami kiadasok letoresere tett javaslatot. Schmidt rendkivul kritikus volt miniszterenek javaslataval szemben, azt valoperes iratnak nevezte. A vita szocialliberalis koalicio felbomlasahoz vezetett, 1982 . szeptember 17-en az FDP miniszterei tavoztak hivatalukbol. Schmidt kancellar azt tervezte, hogy kisebbsegi kormany elen vezeti tovabb az orszagot. Az FDP vezetesenek azonban nem allt szandekaban valoban ellenzekbe vonulni, mar a koalicios szakitas idejen megkezdtek az egyezteteseket a konzervativ CDU -val egy uj kormanykoalicio megalapitasarol. A targyalasok eredmenyekent az FDP koaliciot kotott a CDU -val es bizalmatlansagi inditvanyt nyujtottak be Helmut Schmidt kancellar ellen.

A Bundestag 1982 . oktober 1-en targyalta a CDU es FDP altal a Schmitdt-kormany ellen benyujtott bizalmatlansagi inditvanyt. Az uj koalicio altal megjelolt kancellarjelolt Helmut Kohl volt. Az inditvany vitaja kifejezetten ingerult hangnemben zajlott, Schmidt a CDU- FDP inditvanyt legalisnak, de moralis alap nelkulinek, az FDP-t pedig szerz?desszeg?nek nevezte. Az FDP politikusai ezt felhaborodottan utasitottak vissza mondvan, hogy a koaliciot maga Schmidt mondta fel. A bizalmatlansagi inditvanyt a Bundestag 256 igen szavazattal, 235 szavazat elleneben elfogadta, kancellarra valasztvan ezzel Helmut Kohlt. Kohl gy?zelme peldatlan a nemet demokracia torteneteben, hiszen a kormanyalakitas lehet?seget a politikai ciklus kozepen, valasztasi gy?zelem nelkul sikerult megszereznie. Jelent?s politikai gy?zelem volt ez az 1969 ota kormanyzo FDP szamara is, a merleg nyelvekent lenyegeben lecsereltek a sokkal nagyobb tarsadalmi tamogatottsagot elvez? koalicios partneruket es a konzervativokat valasztvan ujabb hosszu periodusokra lehet?ve tettek kormanyzati reszveteluket. Az 1982-es politikai valsag ket hetet nem szamitva az FDP egyedulalloan hosszu ideig, 29 evig volt kormanypart.

Olaszorszag [ szerkesztes ]

Az olasz alkotmany 94. szakasza foglalkozik a bizalmatlansagi inditvannyal. Az Olasz Koztarsasagban a miniszterelnokot (hivatalosan a miniszterek tanacsanak elnoket) es minisztereit a koztarsasagi elnok nevezi ki. A kormany a parlament hozzajarulasa nelkul is megalakulhat, am megalakulasa utan 10 napon belul a miniszterelnoknek mindket haz bizalmi szavazasat kell kernie kormanyat illet?en. A mar regnalo kormannyal szembeni bizalmatlansagi inditvanyt a kepvisel?k tizede terjesztheti be, vitajara legkorabban a benyujtasatol szamitott harom napot kell varni. Sajatos vonasa az olasz jogrendszernek, hogy a kormanyf?nek nem kell lemondania a szavazas elvesztese eseten.

Spanyolorszag [ szerkesztes ]

A Spanyol Kiralysagban a bizalmatlansagi inditvanyt az alkotmany 113-dik es 114-dik szakasza szabalyozza. Spanyolorszagban a parlament formalisan nem vesz reszt a miniszterelnok megvalasztasaban, azt a kiraly nevezi ki a parlamenti meghallgatas alapjan. Ellenben a parlament alsohaza kepes megbuktatni a miniszterelnokot. Az Alkotmany 113-dik szakasza kimondja, hogy a Kongresszus kepvisel?inek legalabb egy tizedenek alairasaval bizalmatlansagi inditvany terjeszthet? be a regnalo kormany ellen. Az inditvanyban meg kell nevezni az uj miniszterelnokot is. Az inditvany akkor sikeres, ha a kepvisel?k abszolut tobbsege megszavazza. Az Alkotmany 114-dik szakasza kimondja, hogy a bizalmatlansagi inditvanyt elveszit? miniszterelnok a szavazas utan bejelenti kormanya visszalepeset a kiralynak. A visszalepes bejelentesenek percet?l a szavazason megvalasztott szemelyt illeti a pozicioval jaro osszes felel?ssegi es jogkor, akit a kiraly formalisan is kinevez miniszterelnoknek.

Spanyolorszagban negyszer (1980, 1987, 2017 es 2018) kerult sor bizalmatlansagi inditvany szavazasara. Ezek kozul csak a negyedik volt sikeres, az els? harom esetben a kormany folytathatta munkajat.

Szlovakia [ szerkesztes ]

A Szlovak Koztarsasag alkotmanyanak 113-116 szakasza targyalja a parlament (Nemzeti Tanacs) es a kormany kozott fennallo bizalmi viszony reszleteit. A szlovak miniszterelnokot a koztarsasagi elnok nevezi ki, igy formalisan egy miniszterelnoknek nem kell a parlament bizalmat birnia a hivatalba lepeshez. Azonban az alkotmany rogziti a Nemzeti Tanacsban a kormany iranyaban meglev? bizalom szuksegesseget is: a koztarsasagi elnok altal kinevezett kormanynak 30 napja van arra, hogy programjat a parlamentben bemutassa es annak vegrehajtasahoz a Nemzeti Tanacs bizalmi szavazasat kerje. A Nemzeti Tanacs kepvisel?i barmikor bizalmatlansagi inditvanyt adhatnak be a kormany ellen. Az inditvany destruktiv, celja egy miniszter, illetve a miniszterelnok levaltasa is lehet. A kormanyf? egy-egy parlamenti dontest megel?z?en bejelentheti, hogy a szavazast egyben a szemelyer?l szolo bizalmi szavazasnak tekinti. A miniszter elleni bizalmatlansag kimondasa nem jelenti az egesz kormany eltavolitasat, ellenben az alkotmany 116(6) szakasza ertelmeben a miniszterelnok iranyaban kifejezett bizalmatlansag az egesz kormany bukasat jelenti. A miniszterelnok elleni bizalmatlansagi inditvany sikere, vagy a miniszterelnok altal kezdemenyezett bizalmi szavazas kudarca eseten a koztarsasagi elnoknek vissza kell hivnia a miniszterelnokot es meg kell kezdenie a parlamenti partokkal a targyalasokat egy uj kormany felallitasarol. Miniszter elleni bizalmatlansag eseten erre nincs szukseg, az elnok ilyenkor uj minisztert nevez ki.

Szlovenia [ szerkesztes ]

A szloven alkotmany (Ustava) 116. szakasza rendelkezik a bizalmatlansagi inditvanyrol. A szloven eljaras konstruktiv tipusu. A bizalmatlansag kimondasat mar 10 kepvisel? is kezdemenyezheti (a parlament 90 f?s), a miniszterelnok elbocsajtasahoz a kepvisel?k szavazatanak egyszer? tobbsege szukseges. A bizalmatlansagi inditvany benyujtasa es a bizalmatlansagi szavazas kozott legalabb 48 oranak kell eltelnie, de a kepvisel?k ketharmadanak szavazataval a parlament ugy is donthet, hogy a szavazasra hamarabb (akar azonnal) keruljon sor. Szinten nem kell kivarni a 48 orat, ha a bizalmatlansagi inditvanyt rendkivuli allapot vagy hadiallapot idejen adjak be.

2013. februar 27. [ szerkesztes ]

Szlovenia tortenetenek egyetlen bizalmatlansagi eljarasa a szloven gazdasagi es politikai elit moralis valsaganak csucsan zajlott.
Janez Jan?a konzervativ partja (SDS) a masodik helyen vegzett a 2011-es valasztasokon, a parlamentbe osszesen het part jutott be. Jan?a f? politikai vetelytarsa, a Pozitiv Szlovenia partot valasztasi gy?zelemre vezet? Zoran Jankovi? keptelen volt maga moge allitani a kepvisel?k tobbseget, kormanyalakitasi targyalasai kudarcot vallottak. A koztarsasagi elnok nem volt hajlando Jansat miniszterelnoknek jelolni, mert Jan?a ekkor mar gyanusitott volt egy korabbi harckocsivasarlas koruli korrupcios ugyben. Jan?a azonban nem csekely szervez?keszsegr?l tanubizonysagot teve meggy?zte a parlamentbe bejutott negy kisebb part (DLGV, DESUS, SLS, NSi) kepvisel?it, hogy tamogassak jeloltseget, igy 2012 februarjaban a parlament megvalasztotta ?t miniszterelnoknek. Az uj kormanyzat azonban nagyon kedvez?tlen gazdasagi kornyezetben kozott m?kodott, a 2008-as penzugyi valsag mely nyomot hagyott a szloven gazdasagon. 2012 decembereben az orszagot korabban nem latott er?szakos tiltakozashullam razta meg. 2013. januar 7-en kerult a parlament ele a korrupcio ellen kuzd? allami szerv jelentese a szloven politikai vezet?k ugyeben folytatott vizsgalatokrol, amely az egesz szloven politikai elitr?l (kulonosen Jan?arol es Jankovi?rol) sotet kepet festett. A jelentes politikai foldrengeshez vezetett Szloveniaban . Az utcai tiltakozasok es a korrupcio arnyeka miatt a Jan?a mogott allo parlamenti tobbseg megingott. Els?kent a DLVG kispart kepvisel?i szolitottak fel az SDS-t, hogy jeloljenek uj kormanyf?t. Jan?a felszolitasukat figyelmen kivul hagyta, ezert januar 24-en a DLVG kivalt a kormanykoaliciobol. A kovetkez? hetekben ? egymast a sajto el?tt sertegetve ? a kormanykoalicio tovabbi kisebb partjai is elkezdtek az uj kormany letrehozasa fele kacsingatni, igaz minisztereiket nem hivtak vissza. A korrupcios jelentes az ellenzeki oldalt is megrazta. Januar 13-an lemondott a Pozitiv Szlovenia part vezeteser?l Zoran Jankovi?, aki helyett a korrupcios ugyekben nem erintett Alenka Bratu?eket valasztottak partelnoknek. Bratu?ek hozzalatott, hogy a kormanykoalicio szethullasat kihasznalva megszerezze partjanak a hatalmat. A Jan?a-kormanybol kihatralo ket kispartot, illetve az addig ellenzeki szocialdemokratakat meggy?zve uj kormanykoaliciot hoztak letre. 2013. februar 25-en az ellenzeki partok koalicioja (Pozitiv Szlovenia, DESUS, DLVG es a szocialdemokratak) bizalmatlansagi inditvanyt nyujtott be a Janez Jan?a miniszterelnok ellen, akinek utodjakent Alenka Bratu?eket jeloltek meg. A szavazasra februar 27-en kerult sor. Ezen Janez Jan?a 33, ellenfele 55 szavazatot kapott, ezzel Alenka Bratu?ek lett Szlovenia kilencedik kormanyf?je. A bizonytalan politikai helyzetre Bratu?ek kormanya nem jelentett orvossagot. B? egy ev regnalas utan Bratu?ek kormanya (a Jankovi? visszateresi kiserletei miatt bekovetkezett partszakadas nyoman) is elveszitette parlamenti tobbseget. 2014 juliusaban el?rehozott valasztasok kovetkeztek, amely az ujbol Jankovi? vezette Pozitiv Szlovenia part politikai megsemmisuleset eredmenyeztek. A megbukott Jansat 2014-ben korrupcio miatt ket ev letoltend? bortonre itelte a szloven birosag.

Franciaorszag [ szerkesztes ]

Franciaorszagban a miniszterelnok ellen nyujthato be bizalmatlansagi inditvany. Az eljarast az otodik francia koztarsasag alkotmanyanak 50. cikkelye szabalyozza. Eszerint ha a Nemzetgy?les elutasitja a kormany programjat, vagy elutasitja a kormany egy politikai nyilatkozatat, akkor a miniszterelnok koteles az elnoknel bejelenteni kormanya lemondasat. Az inditvany destruktiv, tehat a benyujtoknak nem kell ujabb miniszterelnok-jeloltet megnevezniuk. Franciaorszagban eddig harom alkalommal zajlott bizalmatlansagi inditvany vitaja a Nemzetgy?lesben. A Pierre Beregovoy kormanyf? ellen 1992. majus 27-en megtartott, illetve a Manuel Valls kormanya ellen 2016. majus 12-en megtartott szavazasok sikertelenek voltak, a kormanyf? hivatalban maradt.

1962. oktober 5. [ szerkesztes ]

A francia demokracia talan legnagyobb hatalmi vetelkedese vezetett az eddigi egyetlen sikeres bizalmatlansagi inditvanyahoz. 1962-ben Charles de Gaulle elnok elkotelezte magat az addig Franciaorszaghoz tartozo Algeria fuggetlensege mellett. 1962 aprilisaban de Gaulle fuggetlensegi nepszavazast irt ki Algeriaban, amelyet az algeriaiak 90%-a tamogatott. Az eset elkeseritette az egzisztenciajukat elveszt? algeriai franciakat, a Titkos Hadsereg Szervezete (OAS) nev? mozgalmuk ezert 1962 augusztusaban megkiserelte meggyilkolni de Gaulle elnokot. Charles de Gaulle, hogy hatalmat megszilarditsa, a kozjogi rendszer teljes felforgatasa mellett dontott. Nepszavazast irt ki 1962 . oktober 28 -ara, amelynek temaja a francia koztarsasagi elnok kozvetlen megvalasztasa volt. (Addig az elnokot egy elektori kollegium valasztotta.) De Gaulle elnoki hatalomkoncentraciot jelent? tervei (illetve euroszkeptikus kijelentesei) az elnoki mellett allo parlamenti tobbseg szethullasahoz vezettek, az addig a kormany mogott allo jobbkozep partok (MRP es CNIP) tavoztak a koaliciobol. Az ellenzekbe vonulo jobbkozep partok Georges Pompidou kormanyf? megbuktatasaval probaltak megtorpedozni de Gaulle terveit. Az 1962 . oktober 5 -en lezajlott vitan es szavazason a kepvisel?k tobbsege bizalmatlansagot nyilvanitott Georges Pompidou kormanyaval szemben. Kormanyf?jenek megbuktatasara de Gaulle azzal valaszolt, hogy feloszlatta a Nemzetgy?lest es uj valasztasokat irt ki. Az oktober 28-an megtartott nepszavazason az elnok allaspontja gy?zedelmeskedett. A november 18-an megtartott valasztason De Gaulle partja jelent?sen meger?sodott, a kormanykoaliciot elhagyo MRP es CNIP kozeppartok pedig kispartokka gyengultek. Az allamf? az ev vegen ujra Georges Pompidout nevezte ki miniszterelnoknek, az 1962-es politikai valsagsorozat Charles de Gaulle teljes gy?zelmevel ert veget.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A Magyar Koztarsasag Alkotmanya 39/A. §

Ez a jogtudomannyal kapcsolatos lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!

1. ↑ Szavazasok ciklusonkenti adatai (hu-HU nyelven). Orszaggy?les . (Hozzaferes: 2022. december 16.)