| Biomok
|
|---|
| Szarazfoldi biomok
|
|
|
| Egyeb biomok
|
|
|
|
A
biom
vagy
bioformacio
klimatikusan
es foldrajzilag meghatarozott,
okologiai
szempontbol hasonlo jelleg?
eletkozossegek
(novenyek, allatok,
talajlako
el?lenyek) egyuttese. A biomokat kulonboz? tenyez?k definialhatjak, mint a novenyszerkezet (fak, cserjek vagy f?felek), leveltipusok (lomb- vagy t?level?ek), a novenyek kozti tavolsag (erd?, fas puszta, szavanna), vagy a klima. Az
okozonaktol
elter?en a biomokat nem genetikai, taxonomiai vagy torteneti hasonlosagok alapjan hatarozzak meg. A biomokat gyakran az okologiai
szukcesszio
es a klimaval
dinamikus egyensulyt
tarto un.
klimax vegetacio
azonositja. Nevuket altalaban a jellemz? klimatikus viszony es a vegetaciotipus alapjan kapjak, peldaul tropusi monszunerd? vagy sarki tundra; az emlitett szempontok alapjan egy biomnak tekinthet?k peldaul a
mersekelt ovi
lomberd?k, annak ellenere, hogy mind Eszak-Amerikaban, mind Europaban megtalaljuk ?ket, elter? fajkeszlettel.
A biomok gyakran helyi neveket kapnak. Peldaul a mersekelt egovi
fuves puszta
biomjat helyileg
sztyeppnek
(Kozep-Azsia),
prerinek
(Eszak-Amerika) vagy
pampanak
(Del-Amerika) is nevezhetik.
Az
okoregiokat
biomokra es
okozonakra
is felosztjak.
A biomok jellemz?i
[
szerkesztes
]
Az egyes biomok
biodiverzitasi
jellemz?i, kulonosen a
fauna
es a szubdominans novenyek sokfelesege,
elettelen tenyez?kon
es a dominans novenyzet
biomassza
-
termelekenysegen
mulik. Jellemz?en a fajdiverzitas azokban a szarazfoldi biomokban magasabb, ahol tobb a
hozzaferhet? nedvesseg
, magasabb az
els?dleges termeles
mennyisege es a
h?merseklet
.
[1]
A
biodiverzitas
altalaban n? a sarkoktol az
Egyenlit?
fele haladva es n? a nedvesseg-ellatottsag novekedesevel.
A biomok termeszetfoldrajzi osztalyozasa
[
szerkesztes
]
A biomok osztalyozasanak legelterjedtebb rendszerei a foldrajzi szelesseg (vagy h?merseklet) es a nedvesseg-ellatottsag szerinti felbontason alapulnak.
Szarazfoldi biomok
[
szerkesztes
]
A 14 szarazfoldi biom a WWF szerint
[2]
Szikla es jeg
Eghajlati meghatarozottsag
[
szerkesztes
]
A klima fontos tenyez? a szarazfoldi biomok eloszlasaban. A lenyegesebb eghajlati faktorok a kovetkez?k:
- foldrajzi szelesseg
: arktikus, borealis, mersekelt, szubtropusi, tropusi;
- nedvesseg-ellatottsag (humiditas): nedves (humid), felnedves (szemihumid), felszaraz (szemiarid), szaraz (arid);
- evszakos valtozekonysag: a csapadek eves eloszlasa lehet egyenletes, vagy valtakozhat evszakok szerint;
- szaraz nyar, nedves tel: a fold legtobb teruleten a legtobb csapadek a nyari honapokban esik; a mediterran eghajlatu regiokban a teli honapokban esik a legtobb;
- tengerszint feletti magassag
: a magassag novekedese az el?helytipusokban hasonlo valtozast idez el?, mint a foldrajzi szelesseg novekedese.
Az edesvizi biomok a
WWF
szerint:
[2]
- Nagy folyam
- Nagyfolyami fels? folyas
- Nagyfolyami delta
- Kis folyo
- Nagy to
- Kis to
- Felsivatagi to
A tengeri biomok a
WWF
szerint:
[2]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- ↑
Pidwirny, Michael.szerk.: Sidney Draggan:
Biomes
,
Encyclopedia of Earth
. Washington, D.C.: Environmental Information Coalition, National Council for Science and the Environment (2006. oktober 16.). Hozzaferes ideje: 2006. november 16.
- ↑
a
b
c
WWF list of ecoregions
- ↑
a
b
Archivalt masolat
. [2014. augusztus 8-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2014. augusztus 2.)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Biome
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.