Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Bihar megye (mai romaniai kozigazgatasi egyseg).

Bihar varmegye ( 11. szazad ? 1950 )
Bihar varmegye cimere
Orszag	Magyar Kiralysag
F?bb telepulesek	Nagyvarad Belenyes
Nepesseg
Nepesseg	ismeretlen
Nemzetisegek	54,93% magyarok 42,57% romanok 1,15% szlovakok 0,65% nemetek
Foldrajzi adatok
Terulet	10 657 km²
Terkep
Bihar varmegye terkepe
Bihar varmegye domborzati terkepe
A Wikimedia Commons tartalmaz Bihar varmegye temaju mediaallomanyokat.

Bihar varmegye ( romanul : Comitatul Bihor , nemetul : Komitat Bihar ; latinul : Comitatus Bihariensis ) Magyarorszag kozigazgatasi egysege volt 1950-ig. A varmegye trianoni bekeszerz?des el?tti teruletenek keleti 3/4 resze ma Romania , mig nyugati 1/4 resze Magyarorszag resze. Szekhelye Nagyvarad volt, egy id?ben Belenyes de jelent?s varos volt Berettyoujfalu is.

A nepnyelv gyakran Biharorszagnak nevezte a teruletet.

Foldrajz [ szerkesztes ]

Bihar varmegye volt Magyarorszag harmadik legnagyobb terulet? varmegyeje . A varmegye delkeleti reszet az Erdelyi-szigethegyseg , mig eszaknyugati reszet az Alfold foglalta el. Fontosabb folyovizei a Korosok es a Berettyo . Merete alapjan Biharorszagnak is szoktak nevezni.

Eszakrol Hajdu , Szabolcs es Szatmar varmegyek, keletr?l Szilagy , Kolozs es Torda-Aranyos varmegyek, delr?l Arad , nyugatrol pedig Bekes , Jasz-Nagykun-Szolnok varmegyek hataroltak. Az egykori varmegye delkeleti reszen van a Nagy-Bihar csucs (1849 m), mely a Bihari-hegyseg legmagasabb pontja. A korulbelul 3000 eves Szkerisorai-jegbarlang Romania legnagyobb jeges barlangja, melyet valoszin?leg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es epitett uton bejarhato. Az 580 m tengerszint feletti magassagban kanyargo Kiraly-hago szazadokig Bihar es Kolozs varmegye, 1570-1699 kozott pedig Erdely es a Partium , illetve 1699-1867 kozott Erdely es Magyarorszag hatara volt.

Tortenelem [ szerkesztes ]

Anonymus szerint Arpad vezer idejeben a Tisza, Maros, Szamos es Igfon erdeje kozti terulet a bihari vezer, Menmarot birtoka volt. Arpad tronorokose, Zolta kerult kes?bb a Bihari Dukatus elere. Kozpontja Biharvar volt, mely Nagyvaradtol 14 km-re eszakra talalhato. A Bihari Dukatust ? valamint a Nyitra es Somogyi Dukatust ? Konyves Kalman szuntette meg 1110 korul.

Bihar varmegye a legel?szor alapitott varmegyek koze tartozott, I. Istvan alapitotta Bihar szekhellyel, a tatarjaras utani szekhelye Varad, a kozepkorban a Sebes-Koros forrasvideke, a Kalotaszeg is hozzatartozott. Az orszag harom reszre szakadasanak idejen megszakitasokkal a Partium resze, 1660 es 1692 kozott Varaddal egyutt a megye nagy resze torok hodoltsag ala kerult. 1849 es 1860 kozott Debrecen , ill. Nagyvarad szekhellyel Eszak- es Del-Biharra osztottak, ezt Hajdu varmegye 1876-os alapitasa modositotta.

1914-ben 10657 km², ebb?l 1920 -ban 7874 km² Romania resze lett, a magyarorszagi Bihar varmegye szekhelye 1950-ig (1940-44-es id?szak kivetelevel) Berettyoujfalu , Eszak-Erdely visszacsatolasaval ismet Nagyvarad. A visszacsatolas utani magyar varmegye terulete 6511 km². A visszacsatolas idejen a romaniai Bihar megye szekhelye Belenyes .

A nyugati, Magyarorszagnak hagyott resz az 1950-es megyerendezes soran egyesult a korabbi Hajdu varmegyevel , igy letrejott a mai Hajdu-Bihar megye .

Lakossag [ szerkesztes ]

• A lakossag szama 1857 -ben ^[1] 514 970 volt. Kozuluk 309 925 magyar (60,18%), 756 nemet (0,15%),1 254 szlovak (0,24%), 203 035 roman (39,43%) anyanyelv? volt.

• A lakossag szama 1880 -ban 446 777 volt. Kozuluk 233 135 magyar (52,18%), 4 305 nemet (0,96%), 4 554 szlovak (1,02%), 186 264 roman (41,69%), 466 ruten (0,1%), 62 szerb es horvat (0,01%), 2095 (0,47%) egyeb anyanyelv? volt.

A varmegye osszlakossaga 1891 -ben 516 704 szemely volt, ebb?l:

• 283 806 (54,93%) magyar
• 219 940 (42,57%) roman
• 5957 (1,15%) szlovak
• 3374 (0,65%) nemet

A varmegye osszlakossaga 1910 -ben 646 301 szemely volt, ebb?l:

• 365 642 (56,57%) magyar
• 265 098 (41,02%) roman
• 8457 (1,31%) szlovak
• 3599 (0,56%) nemet

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

A varmegye 1913-ban tizenhet jarasra volt felosztva:

• Beli jaras
• Belenyesi jaras
• Berettyoujfalui jaras
• Biharkeresztesi jaras
• Cseffai jaras
• Derecskei jaras
• Elesdi jaras
• Ermihalyfalvai jaras
• Kozponti jaras (szekhelye Nagyvarad )
• Magyarcsekei jaras
• Margittai jaras
• Nagyszalontai jaras
• Sarreti jaras (szekhelye Biharnagybajom )
• Szalardi jaras
• Szekelyhidi jaras
• Tenkei jaras
• Vaskohi jaras

A varmegye teruleten fekudt ezenkivul, de nem volt resze annak Nagyvarad torvenyhatosagi jogu varos .

Bihar varmegye f?ispanjai [ szerkesztes ]

(Forrasa: Pasti Judit: Bihar varmegye f?ispanjai. A Hajdu-Bihar Megyei Leveltar evkonyve 6. Debrecen, 1979. 163?167. o. )

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Hajdu-Moharos Jozsef: Partium, Nagyvarad 1997
• A Pallas nagy lexikona
• Magyar katolikus lexikon
• Erdely utikonyv, JEL-KEP Bt.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Bihar varmegye temaju mediaallomanyokat.

• 1880-as nepszamlalas

Irodalom [ szerkesztes ]

Bihar varmegye es Nagyvarad . In Magyarorszag varmegyei es varosai: Magyarorszag monografiaja. A magyar korona orszagai tortenetenek, foldrajzi, kepz?m?veszeti, neprajzi, hadugyi es termeszeti viszonyainak, kozm?vel?desi es kozgazdasagi allapotanak encziklopediaja. Szerk. Borovszky Samu . Budapest: Orszagos Monografia Tarsasag. 1901.