A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
biedermeier
(
bieder
: egyszer?, szereny;
Meier
: a leggyakoribb nemet vezeteknev) atmeneti
m?veszeti
stilus volt els?sorban Kozep-Europaban, f?kent
1815
es
1848
kozott. A klasszicizmus, illetve az empire lassu elhalasaval parhuzamosan kifejl?dott polgari stilus, amely Magyarorszagon ?
tablabiro
” stilus neven viragzott.
[2]
Tobb m?veszeti agban, igy a
fest?m?veszetben
, az
irodalomban
es a
lakaskulturaban
is jelentkezett. A stilus kispolgari mili?t, beket, nyugalmat araszt egyszer? eszkozokkel, patoszmentesen, mind a festeszetben, mind a lakasberendezesek teruleten. Jellemz?je a kisember megert? abrazolasa. Ezert fontos szerephez jut a
portre
, a biedermeier portrek altalaban kispolgari romantikaval atitatott klasszicista festmenyek. Fontos a
zsanerkep
is, melyre egyik legismertebb pelda
Borsos Jozsef
Bal utan
cim? festmenye a
Magyar Nemzeti Galeriaban
. Biedermeier stilusunak szoktak min?siteni az els?
magyar kartyat
is. Jellegzetesek a biedermeier butorok hajlitott formaikkal. Uj szekrenytipus a vitrines szekreny. Ep biedermeier butorokat ?riznek
Jokai Mor
balatonfuredi villajaban es a
Magyar Nemzeti Muzeumban
(Deak Ferenc iroasztala). A biedermeier irodalom a festeszethez hasonloan az
eletkepet
helyezi el?terbe. A stilus egyes elemei meg
Pet?fi Sandor
kolteszeteben is el?fordulnak.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]