Beszedzavarokon
a
beszed
kulonfele rendellenessegeit ertik. A beszedzavarok tobbsege valamilyen nyelvi zavar megjelenesi formaja, ugyanakkor szamos beszedzavar hattereben nem tapasztalunk nyelvi zavart. Tagabb ertelemben a vele osszefugg?
iras
-olvasasi zavarokat is ide soroljak. Mivel a beszed osszetett folyamat, ezert sokfele beszedzavar van, peldaul poszeseg, dadogas, hadaras, diszfonia. A beszedzavar gyakoribb gyerekeknel, mint feln?tteknel, es ferfiaknal gyakoribb, mint n?knel. A haromeves kor koruli elettani beszedzavar az ep beszedfejl?des velejaroja. A beszedre valo tartos keptelenseg a
nemasag
, a szamok megertesere valo keptelenseg az akalkulia, ami a
diszkalkulia
sulyos formaja. Az irott nyelv hasznalatara es megtanulasara valo kepesseg hianyanak nincs onallo neve, az alexia es az agrafia korebe tartozik.
A beszedzavarokat sokszor nem tekintik olyan sulyos problemanak, mint amilyenek. A mai Magyarorszagon a feln?tteknek nincs ingyenes logopediai ellatas. Habar hasonlo nehezseggel kuszkodnek, mint a hallas- vagy a latasserultek, a beszedfogyatekosok, meg a nemak sem kapnak allami tamogatast vagy segitseget fogyatekossaguk miatt, mivel kommunikacios nehezsegeik miatt keptelenek a megfelel? erdekkepviseletre.
[1]
A beszed osszetettsege miatt tobbfele beszedzavar kulonboztethet? meg. A terminologia nem egyseges, ez megneheziti a rendszerezest.
A kulonfele beszedzavarok keveredhetnek is, es nem mindig lehet eldonteni, hogy melyik az els?dleges.
Sulyossag szerint megkulonboztetnek beszedhibakat, beszedzavarokat es beszedfogyatekossagot. Gyerekeknel a beszedhibakat periferias, a beszedzavarokat es a beszedfogyatekossagot kozponti idegrendszeri karosodasoknak tudjak be. Barmely karosodas lehet azonban kevesbe es er?sebben sulyos, es akar teljesen megakadalyozhatja a beszedet, az iras-olvasas megtanulasat es az irasbeli kommunikaciot, vagy a szamfogalom kialakitasat es a szamolast.
A sulyossag megelese es megitelese szubjektiv. Vannak, akik sulyos beszed-rendellenessegeik miatt akadalyozva erzik magukat, megis a beszed a f? kommunikacios eszkozuk, es nem tekintik magukat fogyatekosnak. Beszedfogyatekosoknak inkabb azok tekinthet?k, akik nem beszelnek, vagy beszeduk kisegitesre szorul, ezert
alternativ vagy augmentativ kommunikaciot
(is) hasznalnak, vagy egyaltalan nem kommunikalnak. Nem beszel?knek nevezik a nemakon kivul az ideiglenesen beszedkepteleneket, vagy peldaul a mutistakat is, de fogyatekossagnak csak allando, vagy legalabbis tartos allapot szamit.
A beszedhibaknak tobbfele oka is lehet, amik kulon-kulon, vagy akar egyutt is jelentkezhetnek. Lehetnek a rossz minta kovetesenek kovetkezmenyei, vagy szervi, funkcionalis okai is. A szervi okok erinthetik a
hallast
, a beszel?szerveket vagy az agyi beszedfeldolgozo es beszedet iranyito kozpontokat. Az agyi kozpontokat erint? okokat kozponti, a tobbi szervvel es beidegz?desukkel kapcsolatos okokat periferikus okoknak nevezik. Mindegyik lehet veleszuletett, vagy szerzett. Okozhatja fizikai bantalom, fert?zes, mergezes, gyogyszerek, keringesi zavarok, az idegpalyak karosodasa, es altalaban minden, ami rossz hatassal van a beszel?szervekre, a hallasra es a megfelel? agyi kozpontokra.
A kezeles tulajdonkeppeni megkezdese el?tt meg kell vizsgalni, hogy nincsenek-e szervi okok a hatterben. Ha talalnak valamit, akkor el?szor azt kell kijavitani. Egyes esetekben nem lehet a szervi okokat megszuntetni, peldaul gegeeltavolitas vagy afazia eseten. A gege eltavolitasa utan nyel?csoves beszed tanulhato; afazia eseten az agy megmaradt teruleteit allitjak a nyelvi kommunikacio szolgalataba.
A szervi okok megoldasa utan sor kerulhet a logopediai kezelesre. Ennek osszetettsege es id?tartama a beszedhiba osszetettseget?l, tipusatol es sulyossagatol fugg. A poszeseg viszonylag egyszer?en javithato,
[2]
a dadogas
[3]
es a hadaras
[4]
mar nehezebb, de az is sokat javulhat, kulonosen gyermekkorban. A mutizmus kezelesehez mar pszichologusra es a csalad bevonasara is szukseg van,
[5]
es a terapia hosszadalmas es bonyolult. Az afazia es a
dizartria
orvosi segitseget is igenyel, de osszehangolt csapatmunkaval itt is er?teljes javulas erhet? el.
A beszedhibak zavart okoznak a kommunikacioban. Meg az apro beszedhibak is zavarhatjak a beszel?t, felenkke, visszahuzodova valhat, felhet a szereplest?l es az idegenekt?l. A gyerekek sokszor csufoljak es kikozositik beszedhibas tarsukat.
[6]
Beszedzavar eseten meg a jo szandeku beszelget?partner figyelme is a beszedzavarra iranyulhat. Beszedfogyatekossag eseten a beszed alapu kommunikacio korlatozott, hatekonysagat veszti; az erintett nem tudja megfelel?en kepviselni erdekeit, vagy gondolatait kozolni. Az augmentacio vagy az alternativ kommunikacio valamelyest segit ezen, de nem tudja teljesen potolni a beszedet. A nemasag elszigeteli az egyent, sok nema meg kerni, kerdezni sem tud.
[7]
Esetukben fontos az asszertiv kommunikacios stilus kialakitasa es fenntartasa.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]