A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Berg hercegseg
tortenelmi fejedelemseg, a
Nemet-romai Birodalom
h?beres allama. Korulbelul 1100-tol 1380-ig grofsag, majd 1423-ig hercegseg
(Ducatus Montensis)
a
Rajna
jobb partjan; az
Also-rajna?vesztfaliai korzet
resze. 1423-tol
Berg es Julich hercegseg
. Szomszedai:
A nepvandorlas utan
frankok
telepedtek le itt; a keresztenyseg 700 korul vettek fel. Berg grofjainak el?djei
Deutz
es
Werden
apatsagok varnagyai voltak; Berg urat el?szor 1101-ben kelt okiratban nevezik grofnak; Berg els? grof
I. Adolf
. Csaladjanak ferfiaga 1222-ben kihalt, es ekkor a grofsagot
Limburgi
Henrik
,
III. Adolf bergi grof
veje kapta meg. 1348-ban ismet kihalt a csalad ferfiaga, es a grofsagot
Julich
hercegenek fia,
Gerhard
orokolte.
IV. Vencel cseh kiraly
1380-ban hercegge emelte Gerhard fiat,
II. Vilmost
, es ezzel Berg hercegseg lett. 1423-ban
I. Adolf
birtokaihoz csatolta
Julich
hercegseget: ez id?t?l a XIX. szazad elejeig a ket terulet egy hercegseg maradt: