A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
bendzso
afrikai
eredet?nek tartott penget?s hangszer.
[1]
[2]
A hangszer olyan, mintha a dob es a gitar kombinalasaval hoztak volna letre. Egy kerek fakeretre rugalmas b?rhartya feszul, amelyet hosszu nyak es negy vagy tobb hur egeszit ki. Feltetelezesek szerint a behurcolt
rabszolgakkal
kerult
Amerikaba
, ugyanis korai formait az
afroamerikaiak
alakitottak ki.
[1]
[2]
A bendzso kulonleges, b?rrezonatoros penget?s hangszer. A kerek test er?sen emlekeztet a perg?dobra. Eredetileg egy haromhuros, bund nelkuli hangszer. A hurok tradicionalisan belb?l keszultek. A test hatul nyitott volt, a fakavaju hangszereket merevit?kkel is ellattak. A bendzso a leggyakrabban arab eredet?nek tartott, afrikai hangszer. Az Amerikaba hurcolt afrikaiak magukkal vittek hangszereiket, igy valt a bendzso nem sokkal kes?bb az eszak-amerikai uj nepzene, majd a
dzsessz
egyik legjellegzetesebb hangszereve; kes?bb Nyugat-Europaban is a szorakoztato zene, tanczene uj hangszerekent lett divatos.
A mai bendzsok fem- vagy nejlonhurozasuak, a kerek dobtesten leszoritokerettel es csavarokkal utanfeszithet? a b?r. Egyes hangszerek kavaja femb?l keszul. Ma mar altalanosan elterjedt a plasztikhartya a bendzso dobtesten.
Hangjellege lehet?ve teszi mind a szolo, mind a kiser? jatekot. Ritmikailag igen kedvez? adottsagainak es atut? hangerejenek koszonhette nagy nepszer?seget.
Bela Fleck
William Sidney Mount: Bendzsos
- Darvas Gabor
:
Evezredek hangszerei
; Zenem?kiado, Budapest, 1975
- Kovacs Emil:
Penget?s hangszerek
; Magankiadas, 1976
Zeneportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap
