Benczur Gyula
(
Nyiregyhaza
,
1844
.
januar 28.
? Dolany (ma
Benczurfalva
),
1920
.
julius 16.
) magyar fest?m?vesz, a
Magyar Tudomanyos Akademia
tiszteleti tagja.
Gyermekeim (1881)
1844. januar 28-an szuletett Nyiregyhazan Benczur Vilmos (1811?1873) es Laszgallner Paulina (1815-1885) fiakent. Csaladja 1846-ban Kassara koltozott. Kozepiskolas koraban
Klimkovics Ferenc
es
Klimkovics Bela
maganrajziskolajaban,
Kassan
kezdett festeni es rajzolni.
1861
-t?l a
muncheni
Kepz?m?veszeti Akademian
Hermann Anschutz
, majd 1865-t?l 1869-ig
Karl von Piloty
tanitvanya volt. 1869-ben
Olaszorszagban
, 1874-ben
Franciaorszagban
tett tanulmanyutat.
1873-ban felesegul vette m?veszbaratja hugat, Karolina Maxot. Negy gyermekuk szuletett. Felesege halalat (1890) kovet?en 1892-ben ujbol megn?sult, masodik felesege Urmossy Boldizsar Piroska, a Budapesti Allami Tanitokepezde tanara.
A nyarakat az 1870-es evek kozepet?l a
Starnbergi-to
melletti Ambachban toltotte, ahol 1885-ben felepult nyaraloja occse, Benczur Bela tervei alapjan.
1876-tol 1883-ig a muncheni akademian tanitott. Hazateresekor megalapitotta az els? magyar m?veszkepz?t a Benczur-mesteriskolat, melyet halalaig igazgatott. Mar eleteben elismert es koztiszteletben allo fest?m?vesz volt. 1906-ban a
f?rendihaz
orokos, 1910-ben a Magyar Tudomanyos Akademia tiszteleti tagja lett.
Budavar visszavetele (1896)
Olvaso n? (1875, olaj, vaszon, Magyar Nemzeti Galeria, Budapest)
Benczur Gyula ambachi nyaraloja
Szekelykapu Benczur Gyula ambachi nyaraloja el?tt
A
19. szazadi
magyar akademikus torteneti festeszet kiemelked? alakja. Palyajanak korai szakaszat a biedermeier stilusu
arckepek
(Gizella)
, a romantikus
eletkepek
(Balatoni halasztragedia),
illetve a
Karl von Piloty
festeszetenek hatasat magukon visel? tortenelmi targyu kepek jellemzik
(II. Rakoczi Ferenc elfogatasa)
. Els? sikeret
Hunyadi Laszlo bucsuja
cim? kepevel erte el
1866
-ban.
1875
-ben a tortenelmi festeszeti verseny nyertese lett
Vajk megkeresztelese
cim? kepevel.
II. Lajos bajor kiraly
megbizasabol szamos tortenelmi targyu kepet festett (XV: Lajos es Dubarry asszony 1874).
[9]
Hazaterese utan
aktokat
,
portrekat
es
mitologiai
temaju kepeket festett. Utolso alkotoi korszakat a monumentalis tortenelmi kompoziciok jellemzik. A
millenniumra
1896
-ban megfestett
Budavar visszavetele
cim? m?ve a m?faj egyik legjelent?sebb alkotasa.
1900
-ban a
parizsi
vilagkiallitason els? dijat nyert a
Nagyvaradon
festett, Schlauh L?rincz nagyvaradi
biborost
abrazolo portrejaval, amely maig Nagyvaradon a puspoki palotaban tekinthet? meg.
1907
-ben befejezett
Ezredeves hodolat
cim? kepe egesz
Europaban
felt?nest keltett. Elete utolso eveiben a
budai
varba tervezett nyolc kepb?l allo tortenelmi targyu kepsorozaton dolgozott, melyb?l kett?t tudott elkesziteni (
Matyas fogadja a papa koveteit
,
A diadalmas Matyas
). Palyafutasa soran szamos m?veszeti dijat nyert. M?veivel aranyermet nyert Parizsban (1878, 1900),
Berlinben
(1886, 1910),
Becsben
(1877, 1888) es
Munchenben
(1888).
- Onarckep
(
1861
)
- Kislany pojacaval
(
1863
)
- Balatoni halasztragedia
(
1864
)
- Hunyadi Laszlo bucsuja
(
1866
)
- Etelka
(
1868
)
- II. Rakoczi Ferenc elfogatasa
(
1869
)
- Gizella
(
1870
)
- Benczur Geza
(
1872
)
- N? erd?ben
(
1873
)
- XV. Lajos es Dubarry
(
1874
-t?l tobb valtozatban)
- Olvaso n?
(
1875
)
- Vajk megkeresztelese
(
1875
)
- Szerecsen fejedelem
(
1876
)
- XVI. Lajos es csaladja
(
1875
)
- Kun Laszlo halala
(
1880
)
- Narcissus
(
1881
)
- Bacchansn?
(
1882
)
- Andrassy Gyula
(
1884
)
- Trefort Agoston
(
1885
)
- Budavar visszavetele
(
1896
)
- Karolyi Laszlone
(
1898
)
- Batthyany Elemer
(
1898
)
- Erzsebet kiralyne
(
1899
)
- Schlauh L?rincz
(
1900
)
- Szent Istvan felajanlja a koronat
(
1901
)
- Ezredeves hodolat
(
1907
)
- Adam es Eva
(
1909
)
- Pet?fi Sandor
(
1909
)
- Haromkiralyok imadasa
(
1910
)
- Mikszath Kalman
(
1910
)
- Wekerle Sandor
(
1911
)
- Kleopatra
(
1911
)
- Matyas fogadja a papa koveteit
(
1915
)
- IV. Karoly koronazasa
(
1916
)
- Krisztus az Olajfak hegyen
(
1919
)
- A diadalmas Matyas
(
1919
)
Benczur Gyula szobra a szegedi Patheonban
M?veib?l emlekkiallitast rendeztek Budapesten 1920-ban a
M?csarnokban
, 1944-ben a
Szepm?veszeti Muzeumban
, 1958-ban a
Magyar Nemzeti Galeriaban
, valamint 2001-ben az
Ernst Muzeumban
.
1921
-ben tanitvanyai megalapitottak a
Benczur Tarsasagot
, mely 1954-ig m?kodott.
1927
-ben Dolany az ? emlekere vette fel a Benczurfalva ? ma
Szecseny
varosresze ? nevet.
Szegeden
, a Nemzeti Emlekcsarnokban (Dom teren a korbefuto arkadok alatt) ?rzik portreszobrat hazank szamos kivalo tudosanak, m?veszenek, politikusanak szobraival egyutt. Benczur Gyula szobranak alkotoja
Kisfaludi Strobl Zsigmond
, a szobrot grof Szechenyi Karoly ajandekozta a varosnak
1930
-ban.
Csaladjanak nevezetesebb tagjai
[
szerkesztes
]
Gyermekei
Benczur Elza
iparm?vesz,
Benczur Olga
kepz?- es iparm?vesz,
Benczur Ida
fest?m?vesz es
Benczur Gyula
orvos. Unokai
Vastagh Eva
es
Vastagh Laszlo
szobraszm?veszek. Occse
Benczur Bela
epitesz.
ifj. Vastagh Gyorgy
szobraszm?vesz a veje,
Gabriel von Max
fest?m?vesz a sogora volt.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]