A
barna delfin
(Phocoena phocoena)
az
eml?sok
(Mammalia)
osztalyanak
parosujju patasok
(Artiodactyla)
rendjebe
, ezen belul a
disznodelfinfelek
(Phocoenidae)
csaladjaba
tartozo
faj
. Egyeb nevei:
kozonseges disznodelfin
vagy
kozonseges barnadelfin
.
Nemenek a
tipusfaja
.
Europa
oceani partjainal az
Eszaki-foktol
a
Balti-tengerig
es a
Foldkozi-tengerig
szep szamban el?fordul. Ez utobbiban viszonylag ritka, de a
Fekete-tengerben
a jelek szerint ismet gyakorinak mondhato. A part menti vizekben el, legfeljebb 10 km-re a szarazfoldt?l. A hideg vizeket kedveli, es gyakran lathato 200 meternel sekelyebb oblokben, folyotorkolatokban es az arapaly zonaban. Elegge messzire feluszhat a folyokban. A taplalek mennyisegevel kapcsolatban evszakosan vandorolhat, nyaron f?leg a partokhoz kozelebb, telen tavolabb talalhato, de neha nyaron eszakra, telen pedig delre huzodik. Egyes teruleteken egesz evben allando populacio el. A Fekete-tengerben az eszaki Atlanti-oceanban es az eszaki Csendes-oceanban el? populaciok felig elzartak, ezert lehetseges, hogy kulon alfajt kepviselnek. Egyes populaciok az utobbi evtizedekben megritkultak.
- Phocoena phocoena phocoena
(Linnaeus, 1758)
- Phocoena phocoena relicta
Abel, 1905
- Phocoena phocoena vomerina
Gill, 1865
A kifejlett peldany testhossza 1,4-1,7 meter, testtomege 55-65 kilogramm. Nehez eszrevenni a tengeren, keveset mutat meg magabol a felszinen, tobbnyire csak egy rovid pillanatig lathato. Nyugodt id?ben neha talalkozni lehet sutkerez? allatokkal, de altalaban felnek a csonakoktol, ritkan usznak az orrvizekben. Hallasuk nagyon jo. Kilegzesuk csak elvetve lathato, inkabb hangos szuszogasnak hallik, mint tusszentesnek. A felszinen a lelegzes utan lassan el?rebuknak, kozben a hatuszojuk felemelkedik es elt?nik. Ezt a kicsiny cetfelet zomok, tompan vegz?d? fej, rovid, keskeny melluszo es szinten nem igazan felt?n? hatuszo jellemzi, mely kisse a kozeppont mogott helyezkedik el. Az utobbi lapos, haromszoglet?, hatulso szegelye egyenes, nem hajlik befele. Az igazi
delfinekkel
szemben nem ugral ki a vizb?l. Orra pisze, nem nyulik meg ?cs?r” alakura. Minden allkapocsfelben 22-28
fog
fejl?dik, amelyek reszben a foginyben maradnak elrejtve. Fogai lapat alakuak, nem kuposak, mint az igazi delfineknel.
Amikor taplalkoznak vagy gyorsan usznak, egesz testuk elhagyja a vizet, de olyan gyorsan, hogy szinte lehetetlen eszrevenni. Hata mindig
fekete
, hasa pedig
feher
. Az atmenet nem eles, a ket szin kozott tobbe-kevesbe kiterjedt szurke szinezet lathato, amely mindenekel?tt a
szem
es a hatuszo kozott huzodhat magasan hatra. A hatuszo kicsi, de nagynak t?nik a hatbol lathato viszonylag kis reszekhez viszonyitva.
Taplaleka
halakbol
, kalmarokbol vagy polipokbol es vilagito krillekb?l vagy egyeb rakokbol all. Taplalkozas kozben 10-20 masodpercenkent lelegzik, kb. 4-szer egymas utan, utana 2-6 percre lemerul. Mozgas kozben percenkent 8-szor jon a felszinre. Akar 6 percen at is kibirjak a viz alatt leveg? nelkul. Ha zsakmanyat uldozi, neha ives ugrasokat vegezhet. Hosszu id?t tolthet a felszin kozeleben lustalkodassal. Amikor el?rebukik, lathatova valik testenek feher resze. Kilegzese ritkan lathato, de hallhato. Atlagos csoportmerete 1-12 egyedb?l all, de taplalek gazdag teruleteken nehany szaz peldany is osszever?dhet.
Parzas el?tt hosszu ideig egymas mellett usznak es kedvesen simogatjak egymast. A borjak parzas utan 10-11 hetre szuletnek meg. Az ujszulott testhossza 67-85 centimeter, tomege 5 kilogramm. Az anyaallat oldalra fordulva szoptatja borjat, hogy az tudjon lelegezni.