Barbastro
Barbastro cimere
Kozigazgatas
Orszag	Spanyolorszag
Tartomany	Huesca
Rang	municipality of Aragon
Hivatalos nyelv	aragoniai
Szekhely	Barbastro city
Polgarmester	Antonio Jose Cosculluela Bergua (PSOE)
Iranyitoszam	22300
Testvervarosok	Lista Saint-Gaudens
Nepesseg
Teljes nepesseg	17 295 f? (2023) [1]
Neps?r?seg	160 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	341 m
Terulet	107,60 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 42° 02′ 12″ , k. h. 0° 07′ 38″ 42.036537153516 , 0.12718233613933 42.036537°N 0.127182°E Koordinatak : e. sz. 42° 02′ 12″ , k. h. 0° 07′ 38″ 42.036537153516 , 0.12718233613933 42.036537°N 0.127182°E
Barbastro weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Barbastro temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Barbastro ( latinul : Barbastrum vagy Civitas Barbastrensis , aragonezul : Balbastro ) egy kisvaros Aragoniaban , Huesca tartomanyban, Spanyolorszagban . A varos ( Barbastra vagy Bergiduna neven is ismert) a Cinca es Vero folyok talalkozasanal fekszik, hires szulotte tobbek kozott Antonio Ricardos tabornok is. A romai telepulest?l delre fut el az Ilerdat ( Lleida ) es Asturicat ( Astorga ) osszekot? eszaki ut, illetve maga a varos, a Via XXV Hispanica a mai Franciaorszag teruletere viv? meghosszabbitasanak egyik agan fekszik.

Tortenet [ szerkesztes ]

A varost a keltiberek Bergidum vagy Bergiduna neven alapitottak, a romai kori telepules Barbastro (ma Brutina ) Tarraconensis provincia resze volt.

A romaiak utan a vizigot kiralysag resze volt. Musa bin Nusair 717-ben foglalta el, es innent?l kezdve Madyar volt a varos neve.

Kes?bb Banu Jalaf 882-ig nagyjabol visszaallitotta a Brabstra nevet. 942 -ben a hispaniai kalandozasok soran a magyarok legismertebb haditette Barbastro uranak fogsagba ejtese volt, kes?bb valtsagdij elleneben szabadon engedtek.

1064-ben I. Sancho (Ramirez), Aragonia kiralya 50.000 aldozattal jaro utkozetet vivott itt, ez volt a reconquista egyik legnagyobb utkozete a Barbastroi csata . A kovetkez? evben a morok visszafoglaltak, 1101-t?l kerult ismet aragon kezbe. Innent?l a varos tortenete Aragonia tortenetevel egyezik.

A francoi diktatura kenyszer? enyhulesevel es vegevel a varos tersegnek gazdasaga, els?sorban mez?gazdasagi alapon ismet fellendult. Kezm?ipara is van, es annak koszonhet?en, hogy Zaragoza es Toulouse es azon at eszak- Franciaorszag iranyaba jo fekves?, kereskedelmi es modern, turisztikai szempontbol is fellendulesben van.

Hiressegek [ szerkesztes ]

• Bartolome es Lupercio de Argensola, fiverek, torteneszek es kolt?k a spanyol aranykorbol , a spanyol kultura, els?sorban kepz?m?veszet es irodalom fontos korabol.
• Antonio Ricardos Carrillo de Albornoz, tabornok, a spanyol felvilagosodas koranak egyik legnagyobb alakja, Madrid , Carabanchel kerulete legfontosabb f?utja: a Calle General Ricardos nevadoja.
• Szent Josemaria Escriva de Balaguer katolikus pap 1902. januar 9-en itt szuletett. Fiatalon elkotelezett hiv?ve valt, eletet valasztott hivatasa toltotte ki. 1928-ban Madridban megalapitotta az Opus Dei -t , melynek szervezetet 1951-ben ismerte el a Szentszek es 1982 ota szemelyi praelaturakent m?kodik

Itt halt vertanu halalt Boldog Ceferino Gimenez 1936-ban.

Testvervarosok [ szerkesztes ]

• Saint-Gaudens, Fels?-Garonne, Franciaorszag

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules lakossaganak valtozasat az alabbi diagram mutatja:

Forrasok [ szerkesztes ]

• Wikivoyage
• Barbastro.org ? A varos hivatalos weblapja

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• Entremuro tortenete (spanyolul) Helyek, emberek es esemenyek a varos regi negyedeb?l

1. ↑ Municipal Register of Spain of 2023