A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Bakonyi Karoly
(
Nagyvarad
,
1873
.
julius 28.
?
Budapest
,
1926
.
oktober 25.
[1]
) magyar novellairo, szinm?iro es tarcairo.
Bakonyi Karoly es Reviczky Szerena fiakent szuletett. Apja irodalmi m?veltseg? ur volt, ? forditotta nemetre els?nek
Herczeg Ferenc
munkait.
Palyajat
Nagyvaradon
kezdte. Fiatalon felt?nt finoman megirt, magyar leveg?j? novellaival, emellett elvegezte a jogot es a foldm?velesugyi miniszteriumba kerult. A modern magyar operettirodalomban ? volt az els?, aki m?veivel atlepte az orszag hatarait es az egesz vilagot bejarta.
Sargarigo
cim? szinm?vet a szegedi
Dugonics Tarsasag
megjutalmazta.
Kun Laszlo
cim? szinm?vet a
Nemzeti Szinhaz
1906. februar 23-an hozta szinre, a
Sarga kezty?
cim? katonadramajat pedig a
Vigszinhaz
mutatta be figyelemremelto sikerrel, 1922. februar 4-en. Sikereinek igazi terulete azonban a zenes szinpad volt.
Martos Ferenc
tarsasagaban megirta a
Bob herceg
librettojat es ezzel egy csapasra a magyar operettszovegirok els? soraba emelkedett. Legnagyobb es legjelent?sebb sikeret azonban a
Janos vitez
zel aratta, mely az id?k folyaman nemzeti daljatekka klasszicizalodott. Ez a daljatek
Heltai Jen?
verseivel,
Kacsoh Pongrac
nagyszer? zenejevel 600-nal tobbszor kerult szinre a Kiraly Szinhazban es kulfoldi bemutatasain is egeszen kulonleges sikereket aratott.
Tatarjaras
c. operettjevel ? vezette be a fiatal
Kalman Imret
es ezzel az operettjevel nyitott utat a magyar operett kes?bbi nemzetkozi sikereinek. A
Tatarjaras
-t 160-szor jatszottak a Vigszinhazban es jatszottak sokezerszer az egesz vilagon. Bakonyi Karoly ezutan (
Szirmai Albert
zenejevel) gyors egymasutanban megirta a
Magnas Miska
t (bemutato 1916. februar 2., 100-adszor 1916. majus 22-en kerult szinre) es a
Grof Rinaldo
t (bemutato 1918. november 7. Kiraly Szinhaz.)
Bakonyi Karoly sirja
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
