Bakay Kornel
(
Kalocsa
,
1940
.
majus 27.
?) magyar regesz, tanar, muzeumigazgato,
MSZMP
-parttitkar, a kommunista diktatura aktiv es meggy?z?deses kiszolgaloja. Torteneszi ?munkassaga”
altudomanyos
, dilettans elmeleteivel hamis nemzeti mitoszokat epit.
Egyetemi tanulmanyait az
ELTE
Bolcseszettudomanyi Karan
vegezte, ahol tobbek kozt
Laszlo Gyula
regeszprofesszor tanitvanya volt. Okleveles
regeszet
-tanar diplomajat
1963
-ban szerezte. ?Munkaiban” es ?kutatasai” soran f?kent a magyar ?stortenettel, a magyar allamalapitas koraval, az eurazsiai nepvandorlaskorral es az europai kozepkorral kapcsolatban talal ki altudomanyos elmeleteket. Irasaiban, el?adasaiban tagadja a magyar nyelv
finnugor
eredetet.
1963
-tol
1965
-ig a
Magyar Tudomanyos Akademia
elnoki osztondijasa, majd
1972
-ig az
MTA Regeszeti Intezetenek
tudomanyos munkatarsa es a
regeszeti topografia
reszleg vezet?je volt.
1977
-ben lett a
K?szegi Varosi Muzeum
igazgatoja.
1980
?
81
-ben a
szombathelyi
Berzsenyi Daniel Tanarkepz? F?iskolan
, majd az
Egri Tanarkepz? F?iskola
Budapesti Tagozatan tanitott, mint oraado tanar.
1994
-ben es
2002
-ben a
MIEP
orszaggy?lesi kepvisel?jeloltje volt.
1996
?szet?l az altudomanyos elmeletek propagalasarol hirhedt kamuegyetemnek, a
Miskolci Bolcsesz Egyesulet
Nagy Lajos Kiraly Maganegyetemenek ?Magyar Tortenelmi Tanszeken” ?tanszekvezet? tanar” lett. Az ?intezmeny” ?doktori tanacsa” 2000 majusaban ?diszdoktorra” valasztotta.
2000
?szen egy Kozep-Azsiai Kutato osztondij segitsegevel
Kazahsztanban
vett reszt asatasokon,
2001
-ben tanulmanyutat tett
Ormenyorszagban
. 2008 ?szet?l a Szent Korona Szabadegyetem ?stortenet-tortenelem tanszek tanszekvezet? tanara.
2002
-ben kezdemenyezte a K?szeg melletti Szalasi-bunker feltarasat, amit anyagi okokbol fel kellett fuggeszteni. (A Szalasi-bunker feltarasarol a 2002. evi Savariaban /a Vas Megyei Muzeumok Igazgatosaganak Evkonyve/ olvashato Bakay Kornel irasa.)
2004
-ben alternativ altalanos iskolai tortenelemtankonyv-sorozatot inditott (els? kotete:
Tortenelem 5. osztalyosoknak)
Harangozo Imrevel
es
Molnar V. Jozseffel
kozosen. A sorozat nagy botranyt kavart. A kritikusok kiemeltek, hogy a konyv nem a tortenelem hiteles bemutatasat, hanem hamis nemzeti mitoszok epiteset celozzak. Igy peldaul ? tankonyvt?l szokatlan modon ? a konyvek sokszor tagado formaban fogalmaznak: a kozismert tenyek atertelmezese a celjuk, nem pedig azok egyszer? bemutatasa.
[1]
Amellett, hogy a szerz?k tagadjak a darwini
evoluciot
is, az ?skori barlangfestmenyeken magyar rovasirast velik felfedezni, a legregibb irasrendszernek allitjak a magyar rovasirast, es osszekapcsoljak a sumer irassal. Tagadjak az
okori zsido allam
, emellett
David
es
Salamon kiraly
letezeset, a hunokat es szkitakat a magyarok rokonainak allitjak be, s?t a kelta, etruszk, gorog kulturat is a magyarbol eredeztetik. Krisztus zsido mivoltat tagadjak, helyette partusnak allitjak be, mikozben a kozepkori rabszolga-kereskedelmet a zsidok nyakaba varrjak. Allitasaik igazolasara semmilyen forrast sem hoznak fel.
[1]
Ilyen es ehhez hasonlo, a hazai es nemzetkozi szaktudomanyos kozmegegyezessel egyarant ellentetes,
altudomanyos
es dilettans allitasai miatt a konyveket nem nyilvanitottak tankonyvve.
2013
-ban a
Magyar Erdemrend tisztikeresztje (polgari tagozat)
kituntetesben reszesult.
[2]
A kituntetes hatasara megujultak az ellene iranyulo kritikak.
[3]
A szakmai kritikakon kivul partallami multja is nyilvanossagra kerult, melyet a rendszervaltast kovet?en a valosagtol elter?en ertekelt es mutatott be.
[4]
Karrierje a kommunista allampartban
[
szerkesztes
]
Bakay Kornel 1967-ben belepett a
Magyar Szocialista Munkaspartba
(MSZMP). Az ? eseteben azonban nem csupan egyszer? parttagsagrol van szo. Bakay 1963-tol 1972-ig regeszkent az MTA Regeszeti Intezetenek tudomanyos kutatoja volt, amikor kiveteles gyorsasaggal felivelt a karrierje: 1972-ben, mindossze 31 evesen kineveztek a Somogy megyei muzeumi szervezet igazgatojanak.
[4]
Bakay Kornel el?szeretettel allitja be magat a Kadar-rendszer aldozatanak, arra viszont nem adott magyarazatot, hogy miert lehetett igazgato ugyanekkor, raadasul ennyire fiatalon. Az, hogy valakit 31 evesen asato regeszb?l rogton egy megyei szervezet igazgatojava nevezik ki, a Kadar-rendszerben gyakorlatilag csak politikai tamogatassal, az illet?nek a kommunista diktatura iranti feltetlen lojalitasa eseten volt lehetseges. Bakay aktiv es meggy?z?deses marxista volt, aki a marxizmus-leninizmus szellemeben publikalt. Az allamalapitasrol szolo, 1978-ban megjelent konyvenek egyetlen lelkendezve emlitett ?tudosa” a sztalinista rendszert kiszolgalo Molnar Erik, akinek a targyban szuletett munkai mar az 1960-as evekben is vallalhatatlanak szamitottak. Ezt a kotetet azert is erdemes megemliteni, mert Bakay az ebben a konyvben megfogalmazott kovetkezteteseinek ma a gyokeres ellenkez?jet vallja, de nem tarta fel sehol a palfordulasat es annak valodi okait.
[4]
Bakay karrierjenek paratlanul gyors felivelesere jol emlekeznek azok a regeszek, akik az MTA Regeszeti Intezetenek 1968-as alapitasakor a kollegai voltak. Denes Jozsef gyakorlatat toltotte 1984-ben a Regeszeti Intezetben, ahol Torma Istvan, az intezet egyik alapito tagja ertesitette arrol, hogy Bakayt azert neveztek ki 31 evesen megyei igazgatonak Kaposvaron, mert korabban az intezet parttitkara volt. Szimonova Eugenianak az 1960-es evekben evekben kozos dolgozoszobaja volt Bakay Kornelnak a Regeszeti Intezetben; Bakay kes?bb arra hivatkozva, hogy ? titkos partugyeket intez, ami miatt egyedulletre van szuksege, egyszer?en eltavolittatta Szimonovat a kozos dolgozoszobajukbol.
[4]
A ?Horthy katonai ? Szalasi nyilasai” kiallitas
[
szerkesztes
]
2003-ban a k?szegi Jurisics Varmuzeumban megrendezett ?Horthy katonai ? Szalasi nyilasai” cim? kiallitasa nagy sajtovisszhangot kapott.
[5]
[6]
[7]
[8]
[9]
Gorgey Gabor
kulturalis miniszter es Kocsi Laszlo, a tarca politikai allamtitkara kozlemenyben tiltakoztak a kiallitas ellen, mely szerintuk leegyszer?sit?en es egyoldaluan mutatta be a
Horthy
- illetve
Szalasi
-korszakot. A
Magyarorszagi Zsido Hitkozsegek Szovetsege
, valamint a
Raoul Wallenberg Tarsasag
szinten kerte a kiallitas bezarasat.
Gal Vilmos
, a
Magyar Nemzeti Muzeum
muzeologusa es Stark Tamas, a Magyar Tudomanyos Akademia Tortenettudomanyi Intezetenek munkatarsa szakert?i velemenyukben olyan allaspontra helyezkedtek, miszerint a tarlat, bar hianyos es tendenciozus volt, de nemi kiegeszitessel, kiigazitassal megfelel?en mutathatta volna be vallalt temajat. Gal Vilmos jelenteseben tulzonak itelte a media es a mediat befolyasolo szervezetek reakcioit.
Ennek ellenere a kiallitasi targyakat kolcsonz? magangy?jt?k ugy dontottek, visszavonjak m?targyaikat es dokumentumaikat a kiallitasrol, amelyet ezert be kellett zarni. Bakay Kornel szerint a magangy?jt?k ?a mediumok altal gerjesztett nyomaszto legkorre hivatkozva” vontak vissza kolcsonzesi engedelyuket es koveteltek vissza zaros hatarid?n belul m?targyaikat.
- Regeszeti tanulmanyok a magyar allamalapitas kerdesehez. Pecs, 1965
- Scythian rattles in the Carpathian Basin and their eastern connections
. Bp., 1971. Akademiai Kiado (Amsterdam: Hakkert)
- Somogyi muzeumok kozlemenyei I. (F?szerk.: Bakay Kornel). Kaposvar, 1973. Somogy Megyei Muzeumok Igazgatosaga
- Somogyi muzeumok kozlemenyei II. (F?szerk.: Bakay Kornel). Kaposvar, 1975. Somogy Megyei Muzeumok Igazgatosaga
- A magyar allamalapitas. Bp., 1978. Gondolat
- Honfoglalas- es allamalapitas-kori temet?k az Ipoly menten. Szentendre, 1978. Pest Megyei Muzeumok Igazgatosaga
- Nyugat-Dunantul egyhazi m?veszete K?szeg Tabornokhaz. 1980. Vas Megyei Muzeumok Igazgatosaga
- Bekes megye regeszeti topografiaja (Szerk.: Bakay Kornel) Bp., 1982. Akademiai Kiado
- Kepek K?szeg torteneteb?l A Jurisich Miklos Muzeum allando kiallitasa K?szeg-Var Bilder aus der Geschichte von K?szeg Die standige Ausstellung des Jurisich Miklos Museums K?szeg-Burg. Szombathely, 1983. Vas Megyei Muzeumok Igazgatosaga
- Somogyvar, Bences apatsag romjai. Veszprem, 1985
- K?szeg, Jurisics var. Veszprem, 1985
- K?szeg, kozepkori vedm?vek. Veszprem, 1985
- K?szeg, polgarhazak, palotak. Veszprem, 1986
- K?szeg, Burg und Stadtmauern. Veszprem, 1988
- Ragyogj cserkeszliliom! Debrecen, 1989. Metrum
- Feltarul a mult? A mult jov?je. Bp., 1989. Muzsak
- Szent Laszlo kiraly somogyvari apatsaga. Szekesfehervar, 1993
- A K?szegi Onkentes T?zolto Egyesulet rovid tortenete, 1868?1993. K?szeg, 1993, K?szegi Onkentes T?zolto Egyesulet
- Szasz Bela: A hunok tortenete Attila nagykiraly [a bev. tanulmanyt irta es az irodalomjegyzeket atdolgozta Bakay Kornel]. Bp., 1994. Szabad Ter (Bp., 2001. Gede Testverek)
- Kik vagyunk? Honnan jottunk? Szombathely, 1994. Tradorg-e & Tikett
- Sacra Corona Hungariae. K?szeg, 1994. Var Muzeum
- Castrum Kwszug a k?szegi fels?var es a milleniumi kilato. K?szeg, 1996. Var Muzeum
- Bakay Kornel-Varga Geza ? Rablo, nomad hordak invazioja avagy A kincses Kelet orokoseinek honalapitasa? Bp., 1997. Irastorteneti Kutatointezet
- K?szeg, a K?szegi-hegyseg m?emlekei, nevezetessegei. Bp., 1998
- Bendefy Laszlo-A magyarsag kaukazusi ?shazaja Gyeretyan orszaga. (Bakay Kornel bevezet?jevel) Bp., 1999
- A tortenesz hivatasa. El?adasok, unnepi beszedek az elmult evtizedekb?l. Szekesfehervar, 2000
- Az Arpadok orszaga. ?stortenetunk titkai. Bp, 2002
- A kozepkori K?szeg. K?szeg, 2001
- Magyar mult-magyar jov? millenniumi emlekm? Velem-Novakfalva. Szombathely, 2001. Yeloprint
- Bakay Kornel ? Harangozo Imre ? Molnar V. Jozsef: Tortenelem 5. osztalyosoknak ? Alternativ tortenelem tankonyv 11-12 eves gyermekek szamara. Bp., 2004. LGyE; Pdf-ben letolthet?:
[2]
- Bakay Kornel ? Csajaghy Gyorgy ? Molnar V. Jozsef ? Nagy Gyula: Tortenelem 6. osztalyosoknak ? Alternativ tortenelem tankonyv. Bp., 2005, LGyE
- Magyarnak lenni buszke gyonyor?seg! Pomaz, 2004. Krater M?hely Egyesulet
- ?stortenetunk regeszeti forrasai I-II. 1997, 1998. MBE I-III. Bp., 2004, 2004, 2005. Laszlo Gyula Egyesulet
- J. J. M. De Groot: Hunok es kinaiak. A hunok tortenete a Kr. sz. el?tti evszazadokban ? kinai forrasok alapjan [Kozzetette es az el?szot irta: Bakay Kornel]. Bp., 2006
- Bakay Kornel?Papp Gyorgy: Lovasijaszat es ?stortenet. Vasszilvagy, 2008
- Somogyvar. Szent Laszlo kiraly somogyi apatsaga. Bp., 2008
- Hogyan lettunk finnugorok? Bp., 2010
- Somogyvar. Szent Egyed-monostor. A somogyvari bences apatsag es vedm?veinek regeszeti feltarasa, 1972?2009
; M?emlekek Nemzeti Gondnoksaga, Bp., 2011
- Hogyan lettunk finnugorok?
; Hun-idea, Bp., 2013
(Magyarsagtudomanyi fuzetek)
- ?stortenetunk regeszeti forrasai
; Budahazi Judit, Bp., 2013?
- Fegyverem a szo. El?adasok, tanulmanyok
; Respenna, Bp., 2015
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]