Bajza

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A cimszoban szerepl? n?nem? alban helynev hatarozatlan es hatarozott alakja Bajze , illetve Bajza .
A nemzetkozi ajanlasnak megfelel?en a himnem? alban helynevek hatarozatlan, a n?nem?ek hatarozott alakjat hasznaljuk.
Bajza
A római katolikus Szent Péter és Pál-templom
A romai katolikus Szent Peter es Pal-templom
Kozigazgatas
Orszag   Albania
Megye Shkodra
Kozseg Malesia e Madhe
Alkozseg Kastrat
Nepesseg
Teljes nepesseg 2346 f? (2011) [1]
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 68 m
Id?zona
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 42° 16′ 35″ , k. h. 19° 25′ 56″ Koordinatak : e. sz. 42° 16′ 35″ , k. h. 19° 25′ 56″
A Wikimedia Commons tartalmaz Bajza temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Bajza varos Albania eszaknyugati reszen, Shkodra varosatol legvonalban 24, kozuton 27 kilometerre eszak?eszaknyugati iranyban, a Shkodrai-siksag (wd) eszaki reszen. Shkodra megyen (wd) belul a Malesia e Madhe kozseghez (wd) tartozo Kastrat alkozseg (wd) szekhelye. [2] A 2011-es nepszamlalas alapjan az alkozseg nepessege 6883 f?, [3] ebb?l Bajza becsult lakossaga 2346 f?. [4] Latnivalokban sz?kolkod? fiatal varos.

Fekvese [ szerkesztes ]

Bajza a Shkodrai-siksag eszaki, a Shkodrai-to es az Alban-Alpok hegylaba kozotti keskeny savjaban, a Kastrati-sik (Fusha e Kastratit) kistajan, annak is eszaki reszen fekszik, 68 meteres tengerszint feletti magassagban. Eszaknyugatrol a Mosket-dombsag (Kodrat e Mosketit) vonulata valasztja el a Shkodrai-to Hoti-oblet?l, ennek legmagasabb pontja a 251 meteres Sukat e Moksetit. Keletr?l az Alban-Alpok hegylaba, a Stol-hegy (Maja e Stolit, 627 m) hatarolja, delen pedig a Szaraz-patak (Perroi i Thate) volgyeig huzodo Kastrati-sik szetterul? siksaga valasztja el a Kopliki-siktol. Bajza jelent?s vizfolyassal nem rendelkezik. [5]

A telepulest keletr?l keruli el a Tiranat a Han i Hotit -i (wd) hataratkel?vel osszekot? SH1-es f?ut, emellett allomassal is rendelkezik a telepulest atszel? Shkodra?Han i Hotit-vasutvonalon. Az alban? montenegroi hataron talalhato Han i Hotit-i kozuti hataratkel? mindossze 16 kilometerre fekszik a varostol. [6]

Tortenete [ szerkesztes ]

A mai Bajzat kornyez? sikvidek a hotik es a kastratik hagyomanyos torzsi teruleteinek hataran fekudt. [7] A kornyeket a kozeli hegyekben el? kastrati torzs tagjai nepesitettek be, el?bb teli szallaskent, majd kialakultak allando telepuleseik is. [8] A 19. szazad masodik feleben a kastrati torzshoz tartozo Bajza bajrak f?bb telepulesei Pula, Ivanaj es Pjetroshan voltak. Ebben az id?szakban a Bajza nev meg nem telepulest jelolt, hanem magat a bajrakot mint kozigazgatasi egyseget ertettek alatta, [9] illetve az annak otthont ado foldrajzi kistaj, a mai Kastrati-sik neve is Bajza-sik volt. [10] A termekeny alfold lakoi f?kent novenytermesztessel foglalkoztak, de a kozeli Shkodrai-tavat is halasztak. [11]

Az 1991-es rendszervaltast kovet?en a hatarok megnyitasa, a Han i Hotit-i hataratkel?hely kozelsege osztonz?leg hatott a bevandorlasra, Ivanaj falu kozeleben kialakult Bajza fiatal, latnivalokban sz?kolkod? varosa.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 per ndarjen administrativo-territoriale te njesive te qeverisjes vendore ne Republiken e Shqiperise. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365?6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsise dhe banesave / Population and housing census: Shkoder 2011. Tirane: Instituti i Statistikes. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Komuna Kastrat. Qarku Shkoder arch
  5. ↑ Sheme & Mara 2017  :110?111.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977?1983.  
  6. ↑ Shqiperia e Veriut / North Albania: Harte rrugore & turistike / Road & tourist map. Tirane: Vektor. 2013. terkep (1:200 000)  
  7. ↑ Elsie 2010  :193., 226.
  8. ↑ Gop?evi? 1881  :294.
  9. ↑ Gop?evi? 1881  :245.
  10. ↑ Gop?evi? 1881  :69., 293.;  Pech 1916  :59.
  11. ↑ Gop?evi? 1881  :294.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • ↑   Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑   Gop?evi? 1881: Spiridion Gop?evi?: Oberalbanien und seine Liga: Ethnographisch-politisch-historisch. Leipzig: Duncker & Humblot. 1881.  
  • ↑   Pech 1916: Bela Pech: Albanien. In Illyrisch-albanische Forschungen. Zstell. Ludwig von Thalloczy. Leipzig: Duncker & Humblot. 1916. 45?82. o.  
  • ↑   Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tirane: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajza&oldid=21939784 ”