Bajazzok
verizmus
A Pagliacci zongoraatirata els? kiadasanak boritoja (Kiado: Sonzogno, 1892)
Eredeti nyelv	olasz
Zene	Ruggero Leoncavallo
Szovegkonyv	Ruggero Leoncavallo
Felvonasok szama	2 felvonas
F?bb bemutatok	1892 . majus 21.
IBDB
A Wikimedia Commons tartalmaz Bajazzok temaju mediaallomanyokat.

A Pagliacci (a. m. bohocok) , magyarul (a pajaccso kiejtest elrontva, a nemet szoformat kovetve) Bajazzok , ^[1] Ruggero Leoncavallo ketfelvonasos operaja. A szoveget is a zeneszerz? irta. A bemutato 1892 . majus 21-en volt a milanoi Teatro Dal Vermeben , Arturo Toscanini vezenyletevel, 1 ora es 10 perc jatekid?vel.

A cselekmeny Montalto mellett, Calabriaban jatszodik 1865 es 1870 kozott, Nagyboldogasszony napjan. A szoveg valoban megtortent esemenyen alapszik, s?t Leoncavallo maga is jelen volt azon az el?adason, amelyen a veres jelenet lejatszodott.

A m? tortenete [ szerkesztes ]

Leoncavallo a Pagliacci cim? operat a Sonzogno ceg palyazatara irta, ahol azonban Pietro Mascagni Parasztbecsulet cim? operaja vitte el a palmat. Mivel a kiiras kifejezetten egyfelvonasos operara vonatkozott, a zs?ri nem ertekelte a Pagliaccit. A Songzo ceg azonban felfigyelt az uj operara, es ket evvel kes?bb, 1892. majus 21-en el? is adta a milanoi Teatro Dal Verme szinpadan. Magyarorszagon egy evvel kes?bb, 1893 . marcius 28-an mutattak be a Magyar Kiralyi Operahazban . A szovegkonyv ma is hasznalt forditasat Pless Karoly keszitette. Az el?adas nagy sikert aratott, es mindmaig vilagszerte jatsszak.

Szerepek [ szerkesztes ]

A cselekmeny [ szerkesztes ]

Prolog [ szerkesztes ]

Az opera egy harsany, figyelemfelhivo zenevel kezd?dik, amelyet a baritonistak altal gyakran kulon is el?adott Prolog kovet: a fuggony mogul Tonio, Taddeo jelmezeben lep el? es szavaibol a m?, egyben az egesz verizmus eszmevilaga bontakozik ki, mely szerint a szerz? ?… egy darab eletet” kivan a nez?k ele tarni.

I. felvonas [ szerkesztes ]

Az egesz falu nagy orommel fogadja az evr?l evre visszater? komediasokat. A szineszek egy szamar huzta korden erkeznek. Canio, a csoport vezet?je a nagydobot veri es kozben meghivja a helybelieket az estelyre, a szinjatek megtekintesere. Miutan megallnak, Tonio le akarja segiteni a kocsirol Neddat, Canio azonban durvan elzavarja. Az egyik helybeli paraszt a kozeli kocsmaba hivja a tarsulat vezet?jet, Caniot. Egyik tarsa is csatlakozik, azonban a Tonio nev? komedias ugy dont, hogy inkabb az allatokat latja el. Ezt latva egy helybeli paraszt azzal trefalkozik, hogy Tonio biztos Canio felesegenek, Neddanak udvarol, ezert nem megy a kocsmaba. Canio azonban csak a szinpadon ismeri a trefat, es ha Nedda, akire a celzas vonatkozott, valoban felrelepne, akkor ?ez lenne a komedia vege…”

A dudasok erkezese jelzi, hogy nemsokara elkezd?dik a mise, igy a falu nepe elindul a templom fele. A korus a harangok kongasat utanozza, innen kapta ez a resz a Harangkorus nevet. Miutan a tarsasag elvonult, a komediasok taboraban csak Nedda es a testileg torz Tonio maradnak. Nedda visszagondol a el?bbi feltekenysegi jelenetere es szivet balsejtelem tolti be, ugyanis a hazastarsi h?seg teruleten nem tiszta a lelkiismerete. Mikozben a madarakat figyeli, elvagyodik oreg ferje mell?l, hogy a madarakhoz hasonloan szabadon elhessen. Nedda dramai hangulatu Madardala a madarak repuleset idezi. Kozben Tonio settenkedik az asszony kozelebe es szerelmevel ostromolva addig nem tagit, amig az a kezeben lev? korbaccsal arcon nem uti. Tonio elrohan es elrejt?zik egy fa mogott, azonban el?tte meg megfenyegeti Neddat: ?…e tettert megb?nh?dol, asszony!”. Kozben el?lopakodik Silvio, Nedda szeret?je es egymas karjaiban az esti talalkat tervezgetik. Az asszony meg a mai ejszakan orokre ott akarja hagyni a komediasokat es szerelme mellett kezdene uj eletet. Miutan kihallgatta beszelgetesuket, Tonio Canioert rohan, akivel meg idejeben erkezik vissza, hogy halljak Nedda utolso szavait Silviohoz. A parasztlegenynek sikerul elmenekulnie, Canio kessel a kezeben koveteli Neddatol az idegen csabito nevet, az asszony azonban elszantan tagad. Id?kozben az esti el?adasra osszegy?lt a kozonseg, igy a tragedia egyel?re elmarad. Canio hozzafog arca kifestesehez es kozben azon ragodik, milyen keser? a komediasok sorsa. Ezen a ponton hangzik el az opera legszebb ariaja, a Canio altal enekelt Vesti la giubba (Kacagj, Bajazzo) :

Vesti la giubba ^{? *}

Szerep! Mig agyad szinte megszallja a teboly,
Az ember fonn a szinm? mokait jatszva
Le kell hogy gy?zze vad duhet!
Eh! Hat te ferfi vagy?…
Nem, csak Pagliaccio!
oltsd fel zekedet,
Kend be liszttel a keped!
Penzt ad a nez? s mulatni jol akar!
S ha Arlekinnal Colombina megcsal,
Kacagj Pagliaccio, s kitor a tapsvihar!
Ha jajgat lelked, te jard a bolondjat,
Mondj elcet elcre, ha szived megreped!
Ah!
Kacagj Pagliaccio, latva szerelmed romjat,
S mokazva rejtsd, o, rejtsd el eg? sebed!…

A ket felvonast egy lirai Intermezzo koti ossze. Dallamanyaga az el?bbi Canio-ariabol es a Prologbol szarmazik.

II. felvonas [ szerkesztes ]

Az osszeallitott szinpad el?tt az egybesereglett falusiak varakoznak a szindarab megkezdesere. Id?kozben felemelkedik a fuggony es megkezd?dik a szokasos commedia dell’arte . Miel?tt Canio Pagliaccio jelmezeben megjelenne a szinen a jatek szabalyosan zajlik: Nedda Colombinat alakitja, aki elmondja, hogy csak kes? estere varja haza a ferjet, Pagliacciot. Kozben kintr?l felhangzik Arlecchino szerenadja, majd megerkezik a szolga, Taddeo, akit Tonio alakit, hozza a sult csirket, ahogyan urn?je parancsolta, de kihasznalva az alkalmat, udvarolni kezd urn?jenek. Az ablakon belep? Arlecchino elzavarja az egyugy? szolgat, majd Colombinaval elfogyasztjak a csirket. A szerelmespar Colombina szokeset tervezik, amikor berohan Tonio, hogy kozolje: varatlanul megerkezett Colombina ferje, Pagliaccio. Colombina ugyanazon szavakkal bucsuzik Arlecchinotol, mint korabban Silviotol: ?Ma ejjel orokre a tied leszek.” A megcsalt ferj szerepet Canio alakitja, az ? felleptevel azonban egymasba fonodik a szinhaz es az elet. Nedda Colombina szerepeben igyekszik a jatek konnyed hangjat fenntartani, azonban a lelkeben a h?tlensegen rajtakapott asszony rettegese kinozza. Canio mar regen nem a szerepet jatssza, a kozonseg azonban mindebb?l semmit sem vesz eszre, s?t egyre lelkesebben tapsol az ?eleth?” alakitas lattan. Itt hallhato a masodik legismertebb ariaja "No, Pagliaccio non son" (Most nincs itt a bohoc!)

No Pagliaccio non son ^{? *}

Hamarosan ezutan bekovetkezik a tragedia: Canio onkivuleteben sziven szurja Neddat, majd a segitsegere rohano Silviot is leszurja. A jelenet es az opera Canio kijelentesevel er veget: ? La commedia e finita! ” / ? Vege a komedianak! ”.

Jelent?sebb ariak [ szerkesztes ]

• Prologus ("Si puo? … Signore! Signori! … Un nido di memorie") (Tonio)
• "Un tal gioco" (Canio)
• "Stridono lassu" (Nedda)
• "Nedda! Silvio, a quest'ora" (Silvio, Nedda)
• "E fra quest'ansie…E allor perche" (Silvio)
• "Vesti la giubba" (Canio)
• "Ohe! Ohe! Presto!" (Korus)
• "O Colombina" (Beppe)
• "No, Pagliaccio non son" (Canio)

Valogatott felvetelek [ szerkesztes ]

Kozosen Pietro Mascagni Parasztbecsulet (Cavalleria Rusticana) cim? operajaval.

Kulon-felvetelek:

Media [ szerkesztes ]

Enrico Caruso el?adasaban, a felvetel 1907 . marcius 17-en keszult Enrico Caruso el?adasaban

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Till Geza : Opera . Zenem?kiado, Budapest, 1973
• Stephen Pettitt: Opera . Kepz?m?veszeti Kiado, 2007
• Kertesz Ivan: Bajazzok , In. 55 Hires Opera . Mora Konyvkiado, 2003

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Bajazzok Libretto magyar forditas
• Pagliacci Libretto az eredeti olasz szoveg
• Pagliacci Libretto angol forditas