Baalbek
Vilagorokseg
Baalbek latkepe a 19. szazad vegen
Adatok
Orszag	Libanon
Vilagorokseg-azonosito	294
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	I, IV
Felvetel eve	1984
Elhelyezkedese
Baalbek Pozicio Libanon terkepen
e. sz. 34° 00′ , k. h. 36° 12′ 34 , 36.2 34.000000°N 36.200000°E Koordinatak : e. sz. 34° 00′ , k. h. 36° 12′ 34 , 36.2 34.000000°N 36.200000°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Baalbek temaju mediaallomanyokat.

Baalbek ( arabul: ????? ) libanoni varos a Libanon es Antilibanon hegyseg kozotti Bekaa-volgyben , 1170 m tengerszint feletti magassagban, a Litani folyotol keletre. Hires a romai korszakrol rank maradt monumentalis, de finoman kidolgozott romtemplomairol, amikor Baalbek, melynek akkor Heliopolisz volt a neve, es a Romai Birodalom egyik legnagyobb szakralis epuletcsoportja volt. A Baalbeki Nemzetkozi Fesztivalnak is ez a szinhelye. Baalbek ad otthont a libanoni Voroskereszt els?segelyhelyenek, orvosi, szocialis, valamint ifjusagi kozpontjanak es mobil korhazanak. ^[3] A varos Bejruttol kb. 85 km-re keletre es Damaszkusztol kb. 75 km-re eszakra fekszik. Lakosainak szama mintegy 31 000 f?.

Tortenete [ szerkesztes ]

?stortenet [ szerkesztes ]

Baalbek tortenete 5000 evre nyulik vissza. A Jupiter -templom kozeleben vegrehajtott asatasok feltartak az emberi telepulesek nyomait a korai bronzkor folyaman (i. e. 2900?2300). A foniciaiak i. e. 2000 korul telepedtek le Baalbekben, es els? templomukat Baalnak , a Napistennek szenteltek, akir?l a varos a nevet kapta. A 19. szazadi bibliai archeologusok Baalbeket ? Baal-Gaddal ” (wd) probaltak azonositani, melyet a Jozsue konyve 11:17 emlit, ^[4] de ezt a hipotezist manapsag elvetik. Ennek a kis foniciai varosnak, melyet a ?Bekaa-volgy urarol” (Baal = ur) neveztek el, nem volt elegend? gazdasagi es strategiai fontossaga ahhoz, hogy az asszir vagy egyiptomi feljegyzesek emlitest tettek volna rola. Mindenesetre fontos joshely lehetett mar a legkorabbi id?kben is, es ezt a szerepet a romaiak alatt is megtartotta.

Heliopolisz, a Nap varosa [ szerkesztes ]

A varos a romai korszakban is meg?rizte vallasos funkciojat, amikor a heliopoliszi Jupiter?Baal-templom zarandokhely volt. Traianus eletrajziroja feljegyezte, hogy a csaszar kikerte az ottani jos jovendoleset. Traianus megkerdezte a heliopoliszi Jupitert, hogy a partusok ellen vivando haborubol elve ter-e vissza. Valaszul az isten darabokra vagott sz?l?vessz?t adott a csaszarnak. Macrobius Ambrosius Theodosius , egy 5. szazadi latin irodalmar is ugy emliti Zeus Heliopolitanust es a templomot, hogy az isteni joshely. Az 1. szazad utolso negyedet?l kezdve ketszaz even keresztul epitettek egy szakralis kozpontot Baalbekben, amely harom templombol allt: Jupiter, Bacchus es Venus templomabol. Egy kozeli dombon egy negyedik templom is epult, melyet Merkurnak szenteltek.

A varost, akkori neven Heliopoliszt (volt egy masik Heliopolisz Egyiptomban ) i. e. 15-ben a Romai Birodalom colonia rangra emelte, es egy legiot allomasoztatott benne. A vallasi kozpont epitese masfel evszazadon keresztul tartott, es soha nem fejeztek be. A romjaiban fennmaradt templomokat Septimius Severus csaszar adott avatta fel, akinek ermein lathato ket heliopoliszi templom. A csaszar adta a varosnak a kituntet? ius Italicum (wd) cimet is. A nagy bejarati udvar epiteset nem fejeztek be Caracalla uralkodasa el?tt.

A harom kozul a legnagyobb templomot Jupiter?Baalnak szenteltek (?heliopoliszi Zeusz”), akit a Nappal azonositottak; ez volt a romai birodalom legnagyobb temploma. A Jupiter-templom mellett epult fel a Venus-templom es egy Bacchusnak szentelt kisebb templom (amelyet az ujkori latogatok hagyomanyosan ?Naptemplomkent” emlegettek, es megallapitottak, hogy ez a legjobb allapotban megmaradt romai templom a vilagon). A Bacchus-templomot huszonket, kozel 20 m magas oszlop veszi korul.

Vegeredmenykeppen harom istenseget imadtak romai kontosben: a mennydorg? Jupitert, a viharok istenet, akit Baal ? Hadaddal , Venust, akit Astarteval , es Bacchust , akit az anatoliai Dionuszosszal azonositottak.

A romai epuleteket korabbi romokra epitettek: el?szor egy hatalmas megemelt teraszt hoztak letre, melyre a tulajdonkeppeni epuleteket emeltek. A lejt?s terep miatt szukseges volt tamfalakat is epiteni a plato eszaki, deli es nyugati oldalan. Ezek a falak nagy k?tombokb?l epultek; az also szint minden egyes darabjanak tomege korulbelul 400 tonna. A nyugati tamfalnak, mely az osszes kozul a legmagasabb, egy masodik k?sora is van, ezek koze epitettek be a hires ?trilithont”: harom hatalmas k?tombb?l allo sort, melyek mindegyikenek tomege eleri az 1000 tonnat. Egy meg ennel is nagyobb, negyedik k?tomb ?a del kove” (Hajar el Gouble) vagy ?a varandos n? kove” (Hajar el Hibla) felhasznalatlanul a kozeli k?banyaban maradt. A k?tomb merete: 21,5 m × 4,8 m × 4,2 m. Ha kivonszolnak a k?banyabol, a legnagyobb k? lehetne, amit valaha is megmozgattak, nagyobb, mint a hires befejezetlen obeliszk Asszuanban .

A Jupiter-templom negy reszb?l all. A bejarata az impozans propulaia : diszes kapu, melyhez 45 m szeles lepcs?n lehet feljutni, es ket oldalan torony allott, a hatszoglet? udvar, a 134 × 112 m meret? nagy udvar az aldozati oltarral es vegul a tulajdonkeppeni Jupiter-templom. A templom 88 × 48 m meret?, hatalmas kvaderkovekb?l rakott teglalap alaku emelvenyen allt. 54 hatalmas oszlop vette korul; mara a templombol az alapjan kivul mindossze hat korinthoszi oszlop maradt allva, tovabbi nyolcat Justinianus parancsara szetbontottak, es hajon a Hagia Szophia templomba szallitottak. A meg ep oszlopf?kon k?tartok fekszenek, melyeken koszorukkal osszef?zott oroszlan- es bikafejekkel diszitett friz van. A templom a kornyez? terasznal 13 m-rel magasabban, a nagy udvar szintjenel pedig 7 m-rel magasabban fekszik. A templomhoz ujabb monumentalis lepcs?sor vezet.

A 69 × 36 m-es Bacchus-templom a Jupiter templommal parhuzamosan helyezkedik el egy szinttel lejjebb. Ez a templom maradt fonn a legjobb allapotban, a falai majdnem epsegben allnak, csak a teteje omlott be; a templom belsejeben ma hangversenyeket is rendeznek. A templomot Antonius Pius epittette, es gazdag faragvanyokkal diszittette.

A Venus-templom kisse tavolabb all, kis kor alaprajzu templom, melyet Septimus Severus parancsara epitettek.

Jupiter?Baalt a helybeliek ermeken szakall nelkuli istennek abrazoltak, hosszu pikkelyes leplekbe oltozve, jobb kezeben ostort, bal kezeben villamokat es buzakalaszt tartva. Ket bika kiseri. Tisztelete a 3. es 4. szazadban erte el Europat. A heliopoliszi Zeusz bronzszobrocskajat a spanyolorszagi Tortosaban is megtalaltak, egy masik pedig a foniciai Bubloszban kerult el?.

A soron kovetkez? csaszarok mind hozzajarultak a Jupiter-templomcsoport gazdagitasahoz. Nero (54?68) epittette a Jupiter-templommal szemben felallitott toronyoltart. Traianus udvart epittetett a Jupiter-templom ele az egyiptomi Asszuanban banyaszott rozsaszin marvany portikusszal. Antonius Pius epittette a Bacchus-templomot, ami azert maradt a legepebben az osszes rom kozul, mert a tobbi epulet tormeleke megvedte a tovabbi pusztulastol. A Bacchus-templom gazdagon diszitett szobrokkal es domborm?vekkel. Septimius Severus rendeletere epult fel az otszoglet? Venus-templom. A kereszteny szerz?k egymassal versengve haborogtak a Venus-kultuszon. Caesareai Eusebius peldaul azt allitja, hogy ?ferfiak es n?k versenyeznek egymassal szegyentelen istenn?juk tiszteleteben, ferjek es apak feleseguknek es lanyaiknak megengedik, hogy nyilvanosan prostitualjak magukat, hogy Astartenak kedvebe jarjanak.” Philippus Arabs (244?249) volt az utolso, aki hozzajarult Heliopolisz epitesehez a hatszoglet? udvar reven. Amikor befejezte, Heliopolisz es az italiai Praeneste lett a nyugati vilag ket legnagyobb szakralis epitmenye.

A heliopoliszi Aphrodite kultusz extrem szabadossagat gyakran ostoroztak a kereszteny irok, es I., Nagy Konstantin , hogy lefekezze a Venus-kultuszt, egy bazilikat epitett a templomcsoportnal. I. Theodosius egy masikat is felepitett nyugati apszissal a Jupiter-templom nagy udvaranak kell?s kozepere, az akkori kereszteny gyakorlatnak megfelel?en. A bazilika falaihoz felhasznalt hatalmas kvaderkoveket a pogany templombol termeltek ki. Mara semmi sem maradt fenn Theodosius bazilikajabol.

Korai iszlam korszak [ szerkesztes ]

673 -ban a muszlim hadsereg Abu Ubaida ibn al-Jarrah (wd) vezetesevel elfoglalta Baalbeket, miutan megverte a bizanci sereget a jarmuki csataban . Baalbek ebben az id?ben meg dusgazdag varos volt, es gazdag predanak igerkezett. A kulonboz? sziriai dinasztiak marakodtak erte, majd el?szor a damaszkuszi, majd az egyiptomi kalifa. A helyseget meger?sitettek es al-Qala‘ -nak (= er?d) neveztek el, de 748 -ban ismet kiraboltak, es verfurd?t rendeztek benne. I. Janos bizanci csaszar 975 -ben ismet kifosztotta Baalbeket. 1090-ben atengedte a szeldzsukoknak es 1134 -ben Zenginek , de 1145 utan visszakerul Damaszkuszhoz , majd Szaladin foglalta el 1175 -ben. A keresztesek tobbszor megtamadtak a volgyet, de sohasem tudtak elfoglalni a varost. A varost es kornyeket haromszor razta meg foldrenges a 12. szazadban, es 1260-ban lebontottak. De ujjaeledt, es a legtobb szep mecsete es az er?dites architekturaja fennmaradt, Kalaun szultan uralma ala kerult 1282-ben es a kovetkez? evszazadban, amikor Abu l-Fida arab tortenesz es geografus nagyon er?s helysegnek irja le. 1400-ban Timur Lenk fosztja ki.

Az oszman korszak [ szerkesztes ]

1517 -ben Baalbek Sziria tobbi reszevel egyutt az Oszman birodalomhoz kerult. Az oszman fennhatosag azonban csak nevleges volt Libanonban. 1759 -ben er?s foldrengest szenvedett a varos, amely a Metawali siita kozosseg ellen?rzese ala kerult, amely megvedte a tobbi libanoni torzst?l. A kolosszalis es fest?i romok megragadtak a kulonosen meresz nyugati utazok fantaziajat, akik a 18. szazadtol kezdtek felt?nni. Robert Wood angol grafikus Dawsonnal egyutt nem volt egyszer? turista: gondosan lemert metszeteket keszitett a The Ruins of Baalbeck (Baalbek romjai, 1575) szamara, melyek kit?n? uj reszletekkel szolgaltak a korinthoszi oszlopokhoz, amelyeket az europai neoklasszicista epiteszek sajat terveikben is felhasznaltak.

Meg a lazado akkoi kormanyzo, Jezzar pasa utan (aki megtorte a Metawali hatalmat a 18. szazad masodik feleben) sem mertek az utazok Baalbeket meglatogatni fegyveres kiseret nelkul. Az 1804-es halalat kovet? anarchianak csak az 1832 -es egyiptomi megszallas vetett veget. Az 1840 -es londoni egyezmeny Baalbek oszmanna valt, es korulbelul 1864-t?l megindult a tomeges turizmus. 1898 -ban II. Vilmos nemet csaszar jeruzsalemi utjan Baalbeket erintve egyarant megdobbent a romok fensegessegen es a sivar kornyezeten. Egy honapon belul nemet archeologusok csoportjat rendelte a helyszinre. A regeszek reszletesen leirt es illusztralt koteteket tettek kozze kutatasaikrol.

Vilagoroksegi helyszin [ szerkesztes ]

?Baalbek hatalmas epitmenyeivel a hanyatlo Romai Birodalom epiteszetenek legszebb peldajanak egyike”, jelentette ki az UNESCO , amikor 1984 -ben felvette Baalbeket a vilagoroksegi listara. Amikor a bizottsag leirta a helyszint, kifejezte ohajat, hogy vilagoroksegi vedelem ala keruljon az arab falakon beluli teljes varos, a falakon kivul fekv? delnyugati varosresz, a romai romok es Ras-al-Ain mamelok mecsetje is. A bizottsaghoz rendelt libanoni kepvisel?k biztositottak, hogy ezeket a kivansagokat betartjak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Baalbek temaju mediaallomanyokat.

• (angolul) Libanon, a cedrusok foldje: Baalbek
• Google Maps-?rfenykep
• Jupiter’s Temple, Baalbek, Leban (angol nyelven). Jiri Mruzek, 2003. [2003. szeptember 8-i datummal az [ eredetib?l] archivalva]. (Hozzaferes: 2009. augusztus 17.)
• Baalbek koveinek miszteriuma Archivalva 2015. december 7-i datummal a Wayback Machine -ben
• Baalbek ? Libanon szent er?dje
• Baalbeki Nemzetkozi Fesztival ? zene a tradicionalis arabtol a rockig
• Libanon: Elet a Hezbollahhal
• Fenykepek a romokrol

Irodalom [ szerkesztes ]

• Nemeth Lajos: Baalbek ? Nemeth Lajos tanulmanya Csontvary Kosztka Tivadar Baalbek cim? festmenyer?l. Kepz?m?veszeti Alap Kiadovallalata ISBN 963-336-206-7

Kepek [ szerkesztes ]

• 
  Jupiter-templom a nagy udvar fel?l
• 
  Nagy udvar
• 
  Bacchus-templom
• 
  Bejarat a Bacchus-templomba
• 
  Propileum
• 
  A rommecset pillerei
• 
  Jupiter-templom, propileum
• 
  Jupiter-templom, hatszoglet? udvar
• 
  Jupiter-templom, nagy udvar az aldozati oltarral
• 
  Jupiter-templom, a 22 m magas oszlopok
• 
  Az oszlop atmer?je tobb mint 2 meter
• 
  Oroszlanf?s friz
• 
  Oroszlanf? ? Baalbek szimboluma
• 
  Bacchus-templom vagy ?kis templom”
• 
  Bacchus-templom: kuls? oszlopok es a fodem megmaradt reszei
• 
  Bacchus-templom: harmincharom lepcs? vezet a templomba
• 
  Bacchus-templom: kapu
• 
  Bacchus-templom: domborm? a bejarat fodemen
• 
  A Bacchus-templom belseje
• 
  Venusz-templom
• 
  Varoskapu
• 
  A mecset es az arab citadella maradvanyai