| Bur allamok
|
 |
| Nehany nagyobb bur koztarsasag a XIX. szazadban
|
| Kormanyzat
|
| Allamforma
| koztarsasagok
|
|
A hajdani bur allamok zaszloi. Tobb koztarsasag zaszloja azonos volt.
A
bur allamok
vagy
bur koztarsasagok
(
bur nyelven
Boererepublieke
) a mai
Del-afrikai Koztarsasag
teruleten a
18.
es
20. szazad
kozott letezett fuggetlen, sajat onkormanyzattal biro, nagyreszt miniallamok voltak. Nagyobb kiterjedesre
Transvaal
es
Oranje
tett szert, amely a
masodik bur haboru
vegeig fennallt, valamint teljes nemzetkozi elismertsege volt.
A koztarsasagok alapitoi a vandorlo
bur
telepesek, a
voortrekkerek
voltak, akik Del-Afrika nyugati feleb?l (
Fokfold
kornyeker?l) a
brit
terjeszkedes miatt vandoroltak keletre
1835
-t?l kezd?d?en, es foglaltak el uj foldeket.
A teruleteket hol er?szakkal (a bennszulott lakossag irtasaval), vagy egyezmenyekkel, esetleg vasarlassal szereztek meg. Megjegyzend?, hogy joval tobb kiserlet volt onallo koztarsasagok letrehozasara, am szam szerint 19, tenylegesen is fuggetlen allamkent funkcionalo allamalakulat tudott megszervez?dni es rovidebb-hosszabb ideig fennallni. A tobbi miniallamrol alig-alig maradt feljegyzes.
A bur koztarsasagok tobbsege annyira kicsi volt, hogy sokan alig egyetlen falumeret? telepulessel birtak. A feledesbe merult allamalapitasi probalkozasoknal ezek nem birtokoltak nagyobb teruletet, s lakossaguk is oly kicsi volt, hogy nem is tudtak m?kodni. Egyeb miniallamok bar elvben tobb ezer hektaros terulet folott rendelkeztek, de azokon f?leg bennszulott torzsek uralkodtak, mig a koztarsasag tenyleges hatalma a bur telepesek lakta telepulesen volt.
Az
apartheid
1994
-es felszamolasa utan szamos bur kozosseg, amely elegedetlen volt az uj berendezkedessel Del-Afrikaban, megprobalkozott a bur miniallamok ujboli felelesztesevel, illetve bur szeparatizmus is kibontakozott az orszagban.
[1]
A
hollandok
a
17. szazad
kozepen szalltak meg Fokfoldet.
[2]
A
nagy francia forradalom
kovetkezteben kitort
europai
haboruk (igy a
napoleoni haboruk
) soran
Hollandia
francia
megszallas ala kerult. Ennek nyoman az els? ket bur koztarsasag is itt alakult meg:
A britek nehany honapon belul megszalltak ezeket az allamokat. A kovetkez? evekben az
angolok
es a hollandok kozott ellentetek alakultak ki, mert az angolok sajat gyarmatukkent kezdtek kezelni Fokfoldet, tovabba az
angol nyelv
hasznalatat er?ltettek.
[3]
Elegedetlenseget szult tovabba a rabszolgasag eltorlese es az egyhaz valamint az allam szetvalasztasarol szolo torvenyek, ugyanis a vallasnak, igy a holland reformatus egyhaznak nagyon er?s volt a befolyasa a helyiek eleteben.
[4]
Jollehet a britek jelent?s osszegeket kulonitettek el a korabbi holland rabszolgatartok karpotlasara, ez nem elegitette ki a fokfoldi hollandokat.
A karpotlas ellenere az
1830-as evek
masodik feleben hatalmas vandorlas bontakozott ki, a
Groot Trek.
[5]
Az elvandorlok vezet?je
Piet Mauritz Retief
volt, aki kijelentette az angol kormanyzat fele, hogy a fokfoldi hollandok tobbe nem kivannak brit fennhatosag alatt elni, hanem sajat onkormanyzatot akarnak. Gyakorlatilag ez jelentette a bur nep etnogeneziset.
[6]
A Nagy Vandorlas tobb hullamban zajlott
1835
es
1841
kozott. Arrol, hogy pontosan hany holland ajku ember indult utnak nincsenek pontos szamadatok. Vannak, akik szerint mintegy 10 ezren hagytak el Fokfoldet,
[7]
mas forrasok 6 es 15 ezer f? koze teszik ezt a szamot.
[8]
A burok tobb csoportra szakadtak, mivel a vezet?k kozott nezetelteresek tamadtak, ez vezetett aztan a kisebb allamok alapitasahoz.
Az els? koztarsasagok
[
szerkesztes
]
A megalakulo bur allamok nem vagy csak kevesbe voltak
demokratikusak
. Nem volt
vallasszabadsag
, egyeduli gyakorolhato vallas a holland reformatus volt.
[9]
Valamennyi koztarsasagnak volt orszaggy?lese es mindegyik a
Volksraad
(Neptanacs) nevet viselte.
Winburg?Potchefstroomi Koztarsasag
[
szerkesztes
]
Valoszin?leg az els? bur allamot
Andries Hendrik Potgieter
alapitotta
Potchefstroom
szekhellyel
1838
-ban.
Ket evvel kes?bb az allam kettevalt:
Potchefstroom
1860
-ban Transvaal, mig Winburg
1848
-ban Oranje resze lett.
Az els?, igazan nagy kiterjedes? bur allam Natal volt, alapitoja
Andries Pretorius
. A zulukkal kezdetben egyezsegre torekedtek a burok, hogy teruletet szerezzenek, de a
mgungundlovui meszarlas
utan elmergesedett a burok es a bennszulottek viszonya, ami kolcsonos irtohadjaratokhoz vezetett, s ez alaasta Natal fennmaradasanak eselyeit, amit sulyosbitott a brit terjeszkedes.
1843
-ban az angolok annektaltak Natalt, lakosai pedig ujfent elvandoroltak.
Kliprivieri Koztarsasag
[
szerkesztes
]
Ezt a koztarsasagot
Andreas Theodorus Spies
alapitotta Natal annektalasa utan nehany evvel,
1847
-ben a Tugela es Buffel folyok kozott. Ez az allam csak egy-ket evig allt fenn, ugyanis a britek ezt is elfoglaltak.
Lydenburgi Koztarsasag
[
szerkesztes
]
A Natalbol kivonult burok masik resze szinten Potgieter vezetesevel alapitotta meg Lydenburg varosallamat
1849
-ben.
1860
-ban az allam egyesult Transvaallal.
Zoutpansbergi Koztarsasag
[
szerkesztes
]
1849
-ben Potgieter a mai
Limpopo
teruleten mar kozel masfel evtizede megtelepedett burokat szervezte allamba. A koztarsasag bar
1858
-ban egyesult Transvaallal, de az ?slakossag folyamatos tamadasai es nagy tavolsag miatt megsz?nt szervezett kozossegkent letezni
1867
-re.
Utrechti Koztarsasag
[
szerkesztes
]
Spies vezetesevel a Klipriviert elhagyo burok is uj allamot alapitottak Utrecht neven
1852
-ben.
1858
-ban Utrecht egyesult Lydenburggal, majd
1860
-ban szinten Transvaal resze lett.
Oranje Szabadallam
[
szerkesztes
]
Sias Hoffman
alapitotta
1854
-ban az egyik legtartosabb bur allamot, amely az Oraniai uralkodocsalad nevet vette fel. Kes?bb harom kisebb koztarsasag beolvasztasaval tovabb novelte teruletet.
Transvaal Koztarsasag
[
szerkesztes
]
A leghiresebb bur allamot Pretorius alapitotta
1852
-ben, melynek
1857
-t?l jog szerint az elnoke lett. A koztarsasagot fennallasa csucsara
Paul Kruger
juttatta el, aki sokaig ellenallt az angol terjeszkedesnek is.
Egyesult Stellalandi Allamok
[
szerkesztes
]
A bur vandorlasok nehany evtized multan folytatodtak nyugati iranyba, igy tovabbi allamok szulettek. A Stellalandi Egyesult Allamok nev? allamszovetseget ket bur koztarsasag, Goosen es Stellaland alkotta meg
1883
-ban, amit a britek
1884
-ben katonai er?vel folszamoltak.
Bur telepesek egy csoportja,
Nicolaas Claudius Gey van Pittius
vezetesevel az
1880-as evekben
beavatkoztak egy torzsi polgarhaboruba es a gy?ztes torzsf?t?l foldet kaptak, ahol megalapithattak falumeret? koztarsasagukat. Az angol terjeszkedes miatt lepett uniora az allam Stellalanddal.
Az allamszovetseg masik tagjat alkoto Stellalandot szinten a bennszulottekt?l kapott foldb?l alapitotta egy masik bur csoport, amely reszt vett az emlitett polgarhaboruban. Stellalandon tobb bur elt, mint Goosenban.
Cecil Rhodes
angol t?kes es gyarmatosito aggitacioi miatt fenyegette a brit terjeszkedes a ket koztarsasagot, de vegul az egyesules sem mentette meg fuggetlenseguket.
Lukas Meyer
alapitotta meg
1884
-ben a
Nieuwe Republiek
-ot vagyis az
Uj Koztarsasagot
Vryheid szekhellyel. Mivel az allam a tenger mellett fekudt, nagyon hamar az angol terjeszkedes celpontjava valt. Varhato volt, hogy a politikai fuzio hatasara egyesulni fog Meyer allama Transvaallal, ami igy tengeri kijarathoz jut. Meyernek keresztul is vitte Transvaal es az Uj Koztarsasag egyesuleset, ami igy az
els? bur haboru
egyik kivalto oka lett.
Lydensrust (Upingtonia)
[
szerkesztes
]
Burok egy csoportja
1876
-ban
Angolaba
vandorolt, de a
portugalokkal
kialakult viszaly miatt
1885
-ben a
nemet
kezben lev? Namibiaban probalt foldet szerezni.
William Worthington Jordan
segitsegevel jutottak foldhoz Grootfontein videken, ahol George Prinsloo
Thomas Upington
fokfoldi angol miniszterelnok tiszteletere Upingtonia neven allamot alapitott, am mivel a miniszterelnok megsem tamogatta ?ket, ezert lett a koztarsasag neve utobb Lydensrust. A burok mellett nemetek is letelepedtek a teruleten, de a bennszulottek ellensegessege miatt a burok vegul elhagytak es a koztarsasag nemet birtok lett.
1876
-ban a burok a szvaziktol vasaroltak foldet.
1886
-ban Klein Vrystaat vagy Kis Szabadallam neven alapitottak rajta koztarsasagot.
1891
-ben egyesultek Transvaallal.
A Del-afrikai Koztarsasag
[
szerkesztes
]
A masodik bur haboru utan, az onallosagukat vesztett burok jelent?s resze nem tudott beletor?dni a brit uralomba, s
1914
-ben, az
els? vilaghaboru
kitorese utan nemsokkal follazadtak. A lazadok nemet tamogatasban bizva az egykori Oranje es Transvaal teruleten deklaraltak a fuggetlen, burok iranyitotta Del-afrikai Koztarsasagot, amit az angol es del-afrikai csapatok
1915
-ben felszamoltak.
- Johannes Paul:
Die territoriale Ausbreitung der britischen Herrschaft in Sudafrika bis zur Grundung Rhodesiens. Eine politisch-geographische Studie zur neueren Kolonialgeschichte.
Thomas & Hubert, Weida 1927. (
online
)
- Augustus Henry Keane:
The Boer States. Land and People.
Methuen, London 1900 (
PDF, 13,5 MB
)
- M. Hans Klossel:
Die Verfassung und Verwaltung der Sudafrikanischen Burenfreistaaten.
Mayer, Leipzig 1896 (
PDF, 6,5 MB
)
- George McCall Theal:
History of the Emigrant Boers in South Africa. The Wanderings and Wars of the Emigrant Farmers from Their Leaving the Cape Colony to the Acknowledgment of Their Independence by Great Britain.
Swan Sonnenschein, London 1888 (
PDF; 26,5 MB
)
- George McCall Theal:
History of South Africa
. Swan Sonnenschein, London
- 3. kotet
1795-1834.
1888 (
PDF; 13,1 MB
)
- 4. kotet
The Republics and Native Territories from 1854 to 1872.
1900. (
PDF; 24,3 MB
)
- 5. kotet
From 1873 to 1884, Twelve Eventful Years, with Continuation of the History of Galekaland, Tembuland, Pondoland, and Bethshuanaland until the Annexation of those Territories to the Cape Colony, and of Zululand until its Annexation to Natal
. 1919 Halbband 1 (
PDF; 19,3 MB
), Halbband 2 (
PDF; 15,4 MB
)
- Henry Cloete (szerz?), W. Brodrick-Cloete (szerk.):
The History of the Great Boer Trek and the Origin of the South African Republics
. J. Murray London 1900 (
PDF; 2,9 MB
)
Bur portal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap