A helyszin szerepel az UNESCO vilagoroksegi javaslati listajan

Bet-Sean
Panorama a telepulesr?l
Bet-Sean cimere
Heber neve: ????? ?????? Arab neve: ?????
Kozigazgatas
Orszag	Izrael
Rang	varos
Iranyitoszam	19150
Testvertelepulesei	Lista Cleveland Tarascon
Nepesseg
Teljes nepesseg	18 200 f? (2018. dec. 31.) [1]
Foldrajzi adatok
Id?zona	IST , UTC+2
Elhelyezkedese
e. sz. 32° 29′ 46″ , k. h. 35° 29′ 56″ 32.496111111111 , 35.498888888889 32.496111°N 35.498889°E Koordinatak : e. sz. 32° 29′ 46″ , k. h. 35° 29′ 56″ 32.496111111111 , 35.498888888889 32.496111°N 35.498889°E
[true Bet-Sean weboldala]
A Wikimedia Commons tartalmaz Bet-Sean temaju mediaallomanyokat.

Bet-Sean ( heber : ????? ?????? , arab : ?????) varos Izrael eszakkeleti reszen. A Jordan volgyeben fekszik, a Kineret-totol delre. Lakossaga kozel 17 ezer f? volt 2011-ben.

Tortenete [ szerkesztes ]

Regeszeti feltarasok alapjan mar a kes? ujk?korszak , a Kr. e. 5. evezred elejet?l kezdve lakott hely egeszen a kozepkori keresztes haboruk vegeig. Az archeologusok 18 telepulesi reteget kulonboztettek meg.

Kr. e. 1500 korul, amikor az egyiptomi hadjaratok megtortek a hikszoszok kanaani uralmat, Bet-Sean fontos egyiptomi katonai bazis lett. Mig mas kanaani varosokban csak kisebb egyiptomi hely?rseg m?kodott, addig Bet-Seanbol ellen?riztek az egyiptomi fennhatosag alatt allo egesz kanaani es foniciai teruletet. III. Thotmesz is emliti egyiptomi szovegekben es az Amarna-levelekben . I. Szethi es II. Ramszesz feliratos sztelei mutatjak tobbek kozt az egyiptomi hader? itteni jelenletet.

Miutan a tengeri nepek tamadasat III. Ramszesz farao szetzuzta, egyes csoportjaik, igy a filiszteusok a Kr. e. 12. szazad elejen letelepedtek a tengerparton, majd melyebbre is behatoltak az akkor mar Izrael altal elfoglalt es benepesitett teruletre. A Biblia alapjan Saul kiraly idejeben Bet-Sean is a filiszteusok kezeben volt. Astarte istenn?nek es Dagon istennek temploma volt itt ^{[2] [3]} es ide hoztak a filiszteusok a gilboai csataban elesett Saul kiraly diszes fegyverzetet es kit?ztek Saul es fia, Jonathan testet a varos falara. Kes?bb az Izraeli Kiralysag idejeben Bet-Sean nem volt jelent?s varos.

Az asszir es babiloni hoditasok utani id?ben nem-zsido lakossag telepedett le itt, egy kicsit tavolabb az eredeti varostol. Ezt az uj telepulest a hellenisztikus es a romai korban Szkuthopolisznak (ogorog Σκυθ?πολι?: Szkita varos) neveztek, valoszin?leg az itt letelepitett nagyszamu szkita lovas miatt. ^{[4] [5]}

Szkuthopolisz II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodo csapataitol, pontosabban a varosban allomasozo szkita lovassagtol orokolte nevet. ^{[6] [7] [8]} Ezen szkitak (i. e. 3. szazad) azonban nem a kiralyi szkitak ivadekai voltak, hanem a kozep-azsiai szkitakat, azaz a szakakat kepviseltek.

Ez a varos csatlakozott ahhoz a romai fennhatosag alatt allo szovetseghez, amelyet a bibliai Ujszovetseg is Dekapolisznak , " Tiz-varos "nak nevez.

Nepesseg [ szerkesztes ]

Nepessegenek valtozasa [ szerkesztes ]

Panorama [ szerkesztes ]

Nagyitas

Szkuthopolisz romjai

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Beit She'an cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Ivantchik, A. (1999): The Scythian ‘Rule Over Asia’: The Classical Tradition and the Historical Reality. Pp. 497?519. In Tsetskhaladze, G. R. (ed.): Ancient Greeks West and East . Leiden?Boston?Koln.
• http://konyvtar.proteo.hu/hu/publikacio/595 [ Pasztori-Kupan Istvan (2004 a ): A szkitak a Szentirasban I. Az Ut 30 (1): 5?18.] Archivalva 2017. december 14-i datummal a Wayback Machine -ben
• Pasztori-Kupan Istvan (2004 b ): A szkitak a Szentirasban II. Az Ut 30 (2): 71?85. Archivalva 2017. augusztus 2-i datummal a Wayback Machine -ben
• Toth Kalman: A regeszet es a Biblia

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Szkitak a Bibliaban