Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem
Tipus	allami egyetem dramaiskola konzervatorium
Alapitva	1819 1817 [1]
Szekhely	a Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem f?epulete
Alapito	Gesellschaft der Musikfreunde
Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem Pozicio Becs terkepen
e. sz. 48° 12′ 07″ , k. h. 16° 23′ 05″ 48.201806 , 16.384832 48.201806°N 16.384832°E Koordinatak : e. sz. 48° 12′ 07″ , k. h. 16° 23′ 05″ 48.201806 , 16.384832 48.201806°N 16.384832°E
A Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A Becsi Zene- es El?adom?veszeti Egyetem ( nemetul: Universitat fur Musik und darstellende Kunst Wien , roviditve MDW , a koznyelvben Musikakademie Wien , egy 1817-ben alapitott ausztriai egyetem, mely Becs III. keruleteben talalhato. Ez az egyetem Ausztria legnagyobb m?veszeti egyeteme es a vilag legnagyobb zeneakademiaja. Mintegy 3100 hallgatoja es 850 oktatoja van; ^{[2] [3]} 25 intezetre oszlik, melyek m?veszi, m?veszettudomanyi es tisztan tudomanyos oktatast kinalnak. Rektora Ulrike Sych . ^[4]

Tortenelem [ szerkesztes ]

A megalapitas es XIX. szazadi tortenelem [ szerkesztes ]

Mar 1808-ban megvitattak a parizsi mintara epul? zenei konzervatorium letrehozasat (Conservatoire de Paris) . Az 1812-ben alapitott becsi Gesellschaft der Musikfreunde ennek az ugynek a megvalositasat tette f? feladatava, igy mar 1817-ben megalakulhatott egy zeneiskola, amely kes?bb megalapozta egy, a parizsihoz hasonlo zenei ilyen intezmeny letrejottet. Igy, hivatalosan, 1817 lett az MDW alapitasanak eve is. Az instrumentalis orak 1819-ben kezd?dtek meg, az indulasnal Joseph Bohm heged?professzor segedkezett.

Rovid megszakitasokkal, a 19. szazad folyaman jelent?sen b?vult a tantargyak kore, igy az 1890-es evekre mar tobb mint 1000 hallgatoja volt az oktatasi intezmenynek. 1909-ben a maganintezetet a csaszar hatarozataval allamositottak, es azota, mindmaig k.k. Akademie fur Musik und darstellende Kunst a neve.

XX. szazadi tortenelem [ szerkesztes ]

Az allamositassal sajat hazat is kapott a Wiener Konzerthausgesellschafttal egyuttm?kodve 1912-t?l a Lisztstrassen olyan epuletet epitettek el?szor (ma ez az Akademietheater ), amelybe mar 1914 januarjaban be lehetett koltozni. Az els? vilaghaboru utan, 1919-ben, az intezmeny nevet Staatsakademie -ra valtoztattak. 1928-ban az akademiat kib?vitettek szinm?veszeti intezettel ( Reinhardt-Seminar ) es zeneoktatasi intezettel. 1938 es 1945 kozott Reichshochschule neven folytattak az oktatast a zsido tanarok es hallgatok kizarasaval.

A masodik vilaghaborut kovet?en, 1946-ban, az intezmeny ismet m?veszeti akademia lett, 1970-t?l 1998-ig a Hochschule fur Musik und darstellende Kunst neven neveztek, 1998 ota pedig egyetemi rangot kapott . ^[5]

1952-ben Walter Kolm-Veltee kulon kurzust hozott letre a filmm?veszet oktatasara. A fels?oktatasi intezmeny 1960-ban filmes osztallyal is b?vult Hans Winge vezetesevel. 1963-ban a ket filmm?veszetet oktato kepzest egyesitettek az ujonnan letrehozott Film und Fernsehen tanszek letrehozasaval. Kes?bb tovabbi filmes tantargyak kepzeset is elinditottak es 1998 ota a tanszek Filmakademie Wienkent is ismert.

Campus [ szerkesztes ]

Az egykori Wiener Neustadter-Kanalnal (a mai S-Bahn-Trasse vonalon) talalhato Hofbauamt m?emlek jelleg? , 1850-ben alapitott epulete Becs III. keruleteben az Anton-von-Webern-Platz 1 alatt talalhato.

1776-ban II. Jozsef csaszar rendeletere allatkorhazat epitettek itt a volt jezsuita tejuzemben. 1821-t?l 1823-ig nagyszabasu tervek alapjan Johann Nepomuk Amann uj epuletet epitett. A f?epulet hosszu homlokzattal nyulik ki a Linken Bahngasse-ig , id?vel szamos kiegeszit? resszel b?vult. Komoly kihivas volt a kaisersteinbruchi kovet felhasznalo k?farago mestereknek a toszkan oszlopok es a pilaszterek es osszefugg? soranak kifaragasa a tagas el?csarnokban, valamint a nyitott tengely korul letrehoztott a tagas oszloplepcs? megalkotasa, mindez konny? kaisersteinb?l , annak tipikus kek attetsz? zarvanyaival. Az epulet 1975-ig a Tierarztlichen Hochschule szekhelye volt, aztan 1975-t?l a Veterinarmedizinischen Universitat szekhelye lett.

1996-ban ezt az epuletet valasztottak a becsi k.k. Akademie fur Musik und darstellende Kunst uj kozpontjanak, es Reinhardt Gallister epitesz vezetesevel teljesen felujitottak. A tortenelmi szerkezetet meghagytak az olyan elemek, mint az uveg , a fa es a k?, megmaradtak stilusmeghatarozo elemeknek. A modern technologiat es felszereltseget kombinaltak a kit?n? akusztikaval . Studiok , tantermek es kulontermek kuls? megrendel?k szamara is berelhet?k. ^[6]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Universitat fur Musik und darstellende Kunst Wien cim? nemet Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.