Az 1956-os forradalom nemzetkozi visszhangja

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A magyar forradalom hirere a nyugati orszagok szamos varosaban szovjetellenes jelszavakkal vonultak ki a diakok az utcakra es a szovjet kovetsegek ele. A romai papa a vilag katolikusait imara szolitotta a felkeles gy?zelmeert. Szamos orszagbol erkezett ver, gyogyszer es elelmiszer a Magyar Voroskereszt szamara. A magyar forradalom melletti legnagyobb rokonszenvtuntetesek es a legnagyobb segelykampany Lengyelorszagban volt. A keleti blokk tobbi orszaganak kemenyvonalas vezetese megprobalta csirajaban elfojtani a magyarorszagihoz hasonlo felkelest. Ennek ellenere Romaniaban komoly megmozdulasokra kerult sor.

Nemzetkozi reakciok a forradalom alatt [ szerkesztes ]

A nyugati orszagok reakcioja [ szerkesztes ]

Az Amerikai Egyesult Allamok finanszirozasaval m?kodtetett Szabad Europa Radio a forradalom alatt folyamatosan kitartasra biztatta a fegyveres felkel?ket es a Nyugat varhato katonai segitseger?l beszelt. A radiocsatorna a magyarorszagi kozvelemeny egyik f? informacios forrasa volt ezekben a napokban. Eisenhower amerikai elnok oktober 31-i elnokvalasztasi televizios es radiobeszedeben a magyar nep iranti csodalatanak adott hangot. Ugyanebben a beszedben azonban azt is kijelentette, hogy az Egyesult Allamok az uj magyar vezetest nem tekinti potencialis szovetsegesenek es nem fog katonai segitseget nyujtani a magyaroknak. [1] Ezzel Moszkva gyakorlatilag megkapta a jovahagyast az invaziora.

Lengyelorszagi visszhang [ szerkesztes ]

A varsoi tuntetes helyszine

Varsoban oktober 24-en tobb szazezres nagygy?lesre kerult sor a Tudomany es Kultura Palotaja el?tti teren, ami az 1956 . oktoberi lengyelorszagi tuntetessorozat igazi csucspontjat es egyben lezarasat is jelentette. A tuntetesen megszolalt Gomulka is, aki a magyarorszagi felkelest udvozolte, majd beszedet a kovetkez? keressel zarta: ?Eleg a gy?lesezesb?l, lassunk hozza a mindennapi munkahoz!” Nehany egyetemista csoport magyar zaszloval vonult fel, majd a tuntet?k egy resze a Magyar Nagykovetseg el?tt tartott rokonszenvtuntetest. A lengyel napilapok vezercikkekben tettek hitet a magyar felkeles mellett, nagy terjedelemben es objektiven szamoltak be az esemenyekr?l, ami a Budapestre kuldott tobb mint tiz lengyel tudosito tevekenysegenek volt koszonhet?. Gomulka es az uj lengyel reformista partvezetes is szovetsegest latott Nagy Imre kormanyaban. Oktober 28-an a Lengyel Munkaspart (LEMP) uzenetet intezett a magyar nemzethez, amit oktober 29-en az osszes lengyel es magyar napilap kozolt. Az uzenetben udvozoltek a magyar nemzeti kormany programjat, a demokratikus reformokat, a munkastanacsok megalakitasat es a szovjet csapatok Magyarorszagrol valo kivonasat. (Amely utobbit Gomulka Lengyelorszag szamara nem tartott lehetsegesnek.) A LEMP oktober 28-i uzenete mintegy ?felhatalmazta” a lengyel tarsadalmat a magyarok melletti szolidaritasi mozgalomra, ami egyben levezet? csatornakent is szolgalt az oktoberi tuntetessorozat altal kivaltott erzelmeknek. Miutan 28-an reggel a Lengyel Radio kozzetette a Magyar Voroskereszt segitsegkereset, Lengyelorszag-szerte tomegesen adtak vert az emberek, es az egesz orszagra kiterjed? penz -, elelmiszer- es gyogyszergy?jtes indult meg. A szakszervezetekt?l, uzemi kollektivak es utcai gy?jtesekb?l tobb millio złotyt utaltak at a Lengyel Voroskeresztnek. November 3-aig 15 repul?gep, 42 teherauto es 104 vasuti kocsi szallitotta folyamatosan a lengyel segelyszallitmanyokat Budapestre. Az osszegy?lt lengyel ver- es segelyszallitmanyok a legnagyobb mertek? kulfoldi segitseget jelentettek a magyar forradalom napjaiban. Varsoban es az orszag mas varosaiban az epuleteken, kozteruleteken magyar zaszlo lengett, a varsoi egyetemistak pedig disz?rseget alltak a Magyar Kulturalis Intezet el?tt. A lengyelek a magyarorszagi felkelesben igazi antisztalinista forradalmat lattak, amely a lengyel oktoberi tuntetesekeihez hasonlo celkit?zeseket fogalmazott meg, csakhogy Magyarorszagon a regi vezetes sz?klatokor?sege es a hatalomhoz valo gorcsos ragaszkodasa verfurd?t eredmenyezett, mig Lengyelorszagban Gomulka es a reformszarnya bekes uton at tudta venni az orszag iranyitasat. A lengyel nepet megmozgatta a hagyomanyos magyar?lengyel baratsag eszmeje, az er?s szovjetellenesseg, es az az erzes, hogy Lengyelorszag szerencsesen elkerulte azt a tragediat, ami Magyarorszagot erte. [2]

Romaniai esemenyek [ szerkesztes ]

A Roman Munkaspart a romaniai mediaban mar oktober 24-t?l teljes hirzarlatot vezetett be a magyarorszagi esemenyek kapcsan, hogy a forradalmi eszmek terjedeset megakadalyozza, megszigoritottak a hatarellen?rzest es csapatossszevonasokat hajtottak vegre a magyar hataron. Oktober 30-an azonban a temesvari roman egyetemistak mintegy 2500 diak reszvetelevel nagygy?lest tartottak a temesvari M?egyetemen (Politechnica) a diaksag problemairol. A diakok szolidaritasukat fejeztek ki a magyar forradalommal, majd a Teodor Stanca altal osszeallitott 12 pontos memorandumukban megfogalmazzak a koveteleseiket is: a szovjet csapatok kivonasat Romaniabol, Sztalin szemelyi kultuszanak folszamolasat, a parasztsagot sujto beszolgaltatasok eltorleset, egyetemi autonomiat. A diakok a budapestihez hasonlo tuntetest es forradalmat akartak kirobbantani a varosban. A vallalkozast f? szervez?i Teodor Stanca mellett tobbek kozott Aurel Baghiu , Caius Mu?iu, Friedrich Barth, Nagy Laszlo es Heinrich Drobny volt. A hadsereg es a Securitate azonban korbefogtak az epuletet, majd letartoztattak a resztvev?k nagy reszet. Oktober 31-en a letartoztatott diaktarsaik kiszabaditasanak kovetelesevel tobb mint 1000 egyetemi hallgato tuntetni kezdett, majd Temesvar kozpontjaba vonult. A hadsereg es a Securitate bekeritettek a tuntet?ket, majd valamennyiuket gy?jt?taborba zartak.

A kolozsvari Bolyai Egyetem

A romaniai magyarsag a magyar radiobol folyamatosan nyomon kovette az esemenyeket. November 1-jen, halottak napjan a kolozsvari magyar Bolyai Egyetem hallgatoi a Hazsongardi Temet?ben David Gyula vezetesevel megkoszoruztak a magyar irodalom es szellemi elet nagyjainak sirjat. T?luk fuggetlenul egy masik csoport diak elenekelte a Himnuszt , es Bartis Ferenc elszavalta Remenyik Sandor Eredj, ha tudsz cim? verset. [3] A magyar forradalommal valo egyutterzes jelekent nagyon sok egyetemi hallgato a kabathajtokara nemzeti szin? kokardat es gyaszszalagot t?zott ki. A Securitate emberei kozben mindenkit lefenykepeztek. [4]

Bukarestben a roman egyetemistak november 4-en tuntetest szerveztek a szovjet nagykovetseg ele, de a tervet nem tudtak megvalositani, mert a f? szervez?ket ( Alexandru Ivasiuc , Mihai S?rdaru, Marcel Petri?or, Mihai Mir?u, Mihai Grama, I. D. Sarbu, Demostene Andronescu) letartoztattak es eletfogytiglani vagy 25 evi szabadsagvesztesre iteltek. A bortonbunteteseken tulmen?en szamos hallgatot kizartak az egyetemr?l. [5]

A halado szovjet ertelmiseg reagalasa [ szerkesztes ]

A szovjet ertelmiseg csoportjai es a diaksag koreben a magyar forradalom melletti jelent?s demonstraciokra kerult sor. A Sztalin halala ota kibontakozo ertelmisegi mozgalom, amelynek egyik f? kepvisel?je a Jevtusenko-kor volt, a magyar es lengyel reformokhoz hasonlo atalakulast szeretett volna. Az egyetemi hallgatok koveteltek az allando tajekoztatast a magyarorszagi esemenyekr?l es oroszra forditottak a magyar hiranyagokat.

A forradalom leveresenek nemzetkozi kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

A keleti blokk orszagai [ szerkesztes ]

Leverese utan a magyar forradalmat egyontet?en reakcios , fasiszta ellenforradalomkent belyegezte meg a keleti blokk valamennyi orszaganak politikai vezetese, ez alol csak a lengyel vezetes volt kivetel. A magyar forradalom leverese a blokk tobbi orszagaban es magaban a Szovjetunioban is egy megszoritasi es terrorhullam kezdetet jelentette. A Szovjetunioban a szimpatiajukat kifejez?k ellen brutalis kizarasi es letartoztatasi hullam kovetkezett. [6]

Romaniaban a megtorlas meg sulyosabb volt, mint Magyarorszagon. El?szor csak a temesvari diaktuntetesek szervez?it buntettek meg, 1956. november 16-an 30 roman egyetemistat iteltek 3?8 evig terjed? bortonbuntetesre. A romaniai magyar ertelmisegiek tomeges letartoztatasa 1958 aprilisaban vette kezdetet. Fel even at koncepcios perek sorozatat folytattak le. A magyarorszagi forradalommal valo szimpatizalas vadjaval tobb ezer magyar szemelyt, f?leg ertelmisegieket, papokat es diakokat bortonbe zartak es megkinoztak, koztuk sok kiskoru gimnazistat, fiukat es lanyokat is. Tobb szaz embert kivegeztek, mintegy hatvanan a kinzasokba haltak bele, masok a Duna-deltai munkataborokban vesztettek eletuket. A megtorlast az onallo magyar oktatasi rendszer felszamolasara is felhasznaltak. 1959 februarjaban a Bolyai Tudomanyegyetemet beolvasztottak a kolozsvari roman egyetembe, es szamos magyar kozepfoku intezmenyt is megszuntettek. Az 1956-os forradalom romaniai megtorlasa valosaggal lefejezte a kisebbsegi magyar ertelmisegi reteget. [7]

A keleti blokkban lezajlo terrorhullam alol egyedul Lengyelorszag volt kivetel. A forradalom leveresenek hirere november 5-en a lengyel nagyvarosokban sok ezer f?s nema tiltakozo demonstraciot es gyaszfelvonulasokat tartottak. A kovetkez? honapokban Gomułka igyekezett konszolidalni a mersekelt reformokra epul? es a nep bizalmat elvez? hatalmat. A magyar forradalom melletti hatalmas tarsadalmi rokonszenvet a magyar tragedia lengyelorszagi bekovetkezesenek lehet?segere hivatkozva sikerult korlatok koze szoritania. 1956 novembere utan belpolitikailag igyekezett elkerulni minden olyan lepest, amely a lecsillapodott kedelyeket ujra felizgathatta volna. A lengyel vezetes kes?bb sem er?ltette a ?magyarorszagi ellenforradalom” koncepciojat (a kadari Magyarorszag kes?bbi erre vonatkozo megkereseseit is mindig elutasitottak), a tovabbiakban inkabb hallgattak az esemenyekr?l. A lengyel partnak a media szamara kiadott iranyelve szerint Lengyelorszag ?allamerdekb?l” nem engedheti meg maganak, hogy bizonyos kenyes kerdesekben szembehelyezkedjen a Szovjetunioval, igy a magyar kerdesben hallgatast kertek, a nem engedelmesked? ujsagirokat es radiosokat pedig elbocsatottak allasukbol. [8]

Lasd meg: Az 1956-os forradalom es Romania , Az 1956-os forradalom es Albania

ENSZ-hatarozat [ szerkesztes ]

1957 januarjaban Dag Hammarskjold , ENSZ -f?titkar specialis bizottsagot allitott fel a magyarorszagi esemenyek kivizsgalasara Ausztralia , Sri Lanka , Dania , Tunezia es Uruguay reszvetelevel. A bizottsag 111 menekultet hallgatott meg, koztuk a Nagy Imre kormany tobb miniszteret es katonai vezet?jet is, valamint az esemenyek legkulonfelebb partallasu es foglalkozasu resztvev?it. Szamtalan dokumentumot, ujsagot, radiofelvetelt, fenykepet, filmanyagot vizsgaltak at, valamint 200 szemtanu irott beszamoloit. [9] Magyarorszag nem engedte be teruletere az ENSZ-bizottsag tagjait, a szovjet kormany pedig meg az irasos informaciokeresekre sem valaszolt. [10] Az elkeszult 268 oldalas jelentest 1957 juniusaban tartak az ENSZ kozgy?lese ele. ( A magyar uggyel foglalkozo ENSZ-kulonbizottsag jelentese, 1957 , PDF ) A dokumentum a vizsgalatok eredmenyekent a magyar nep emberi jogainak a Kadar-kormany es a Szovjetunio reszer?l valo sulyos megserteset allapitotta meg. [11] Az ENSZ kozgy?lese 1958 . december 12-en kozos nyilatkozatot fogadott el, amelyben eliteli a magyar nep elnyomasat es a szovjet katonai megszallast, mas erdemi lepes azonban nem tortent.

A forradalom vilagpolitikai hatasai [ szerkesztes ]

A magyar forradalom leveresenek hatasara a kovetkez? evtizedekben a ket nagy katonai tomb (a Nyugat es a keleti blokk) kialakult hatarvonala meg inkabb megkerd?jelezhetetlen valosagga valt, es a hideghaborus propaganda ellenere egyik felnek sem allt igazi erdekeben ezen a helyzeten valtoztatni. 1968 -ban a pragai tavasz esemenyei soran Alexander Dub?ek , csehszlovak miniszterelnok a magyarorszagi forradalom tanulsagara hivatkozott, amikor orszaga polgarait ova intette attol, hogy ellenalljanak a szovjet megszalloknak. A magyar forradalom es leverese ugyanakkor a Szovjetunio oriasi erkolcsi hitelveszteset es a kommunista ideologia befolyasanak visszafordithatatlan meggyenguleset is eredmenyezte az egesz vilagon, ami vegs? soron a Szovjetunio es az egesz keleti blokk valsagat es bukasat okozta.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. Bennett Kovrig: A felszabaditas-teoria cs?dje. A magyar '56 es a nagyhatalmak Archivalva 2006. julius 20-i datummal a Wayback Machine -ben (Rubicon 1994/8)
  2. Tischler Janos: A lengyel oktober es az 1956-os magyar forradalom kolcsonhatasa . [2007. szeptember 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. oktober 22.)
  3. P. Seb?k Anna: Kolozsvari perek 1956, Hamvas Intezet, 2001, ISBN 963-00-8563-1
  4. Vincze Gabor: A romaniai magyar kisebbseg torteneti kronologiaja 1944?1989
  5. Tibori Szabo Zoltan: Amikor a puliszka robban. A magyar forradalom romaniai visszhangja es veres megtorlasa, Szabadsag, Kolozsvari kozeleti napilap, 2006. oktober 20.
  6. Szabo Miklos:A Szovjetunio tortenete . [2007. marcius 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. oktober 29.)
  7. Tofalvi Zoltan: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdelyben . [2007. oktober 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. oktober 29.)
  8. Tischler Janos idezett irasa . [2007. szeptember 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. oktober 22.)
  9. ENSZ-jelentes I.D (10?13. old.) PDF
  10. ENSZ-jelentes I.E (14. old.) PDF
  11. ENSZ-jelentes II.N (30?32. old.) PDF

Irodalom [ szerkesztes ]

  • P. Seb?k Anna: Kolozsvari perek 1956, Hamvas Intezet, 2001, ISBN 963-00-8563-1
  • Nagy Andras: Halalos egyutterzes. A "magyar ugy" es az ENSZ, 1956?1963 ; Fels?bbfoku Tanulmanyok Intezete, K?szeg, 2020
  • Egy vilagraszolo tortenet. Az 1956-os magyar menekultvalsag kezikonyve ; szerk. Kecskes D. Gusztav, Scheibner Tamas; ELKH BTK TTI, Bp., 2022 ( Magyar tortenelmi emlekek. Kezikonyvek )