Magyarorszag
1956-os forradalma
nem vezetett felkeleshez a
romaniai
magyarsag koreben, de a forradalom leverese utan urugyul szolgalt olyan intezkedesekhez, amelyek jelent?sen megnehezitettek a romaniai magyar kisebbseg eletet.
Bar Romania teruleten a
temesvari tuntetesen
es
bukaresti diakmegmozdulasokon
kivul nem zajlottak le a magyar forradalom esemenyeihez hasonlok, a kisebbsegi magyarokat sujto megtorlas nagysagrendileg a magyarorszagihoz hasonlo szamu embereletbe kerult. (A valos szam azonban nagyobb is lehet.)
Romania ugyancsak fontos szerepet vallalt a forradalmat kovet? megtorlas el?kesziteseben.
Roman intezkedesek a forradalom kitorese utan
[
szerkesztes
]
A magyar forradalom kitorese utan a roman vezetes ovintezkedeseket tett, mert attol tartottak, hogy a szomszedos orszagbol Romaniaba is atterjedt a forrongas.
1956
.
oktober 24-ei
ulesen a
Roman Munkaspart
Kozponti Vezet?sege szigoru intezkedesekr?l dontott. Bevezettek a
cenzurat
, felduzzasztottak a hatar?rseg letszamat es riadokeszultseget rendeltek el a hadsereg gyorshadtesteinel. Ugyanakkor beindult a propagandagepezet is, hogy felelessze a roman tomegekben a felelmet Erdely ujboli elveszteset?l.
[1]
Nagy Imreek fogsaga
[
szerkesztes
]
- A forradalom kitorese utan negy 16 ev koruli
baroti
fiatal megkiserelt atszokni a hataron, hogy fegyverrel harcoljanak a magyar szabadsagert. Ketten at is jutottak, ?ket azonban 1957 elejen a magyar hatosagok visszatoloncoltak Romaniaba es sulyos bortonbuntetest kaptak. Sokakat mar akkor tartoztattak le, amikor megkisereltek Magyarorszagra szokni.
- Ugyancsak kevessel a forradalom utan a
brassoi
4-es szamu liceum
tizedik osztalyos magyar diakjai megalapitottak az
EMISZ
ifjusagi szervezetet, hogy tovabb eltessek a magyarorszagi forradalom eszmejet, es felvallaljak a szekelyseg sorskerdeseit. A hatalom 1958-ra felszamolta a szervezetet, 79 ? tobbnyire tizeneves ? szemelyt iteltek nehez bortonre vagy kenyszermunkara.
[2]
Tiszteletukre 2006-ban a magyar nagykovetseg emlektablat avatott az iskolaepulet homlokzatan.
Tamadas a magyar oktatas ellen
[
szerkesztes
]
Az 1956-os esemenyek, mint urugy legtartosabb sulyos kovetkezmenye a magyar nyelv? oktatasi rendszer felszamolasanak felgyorsitasa volt.
1959
februarjaban megsz?nt az onallo magyar
Bolyai Tudomanyegyetem
. Az egyetem megszuntetese ellen
Szabedi Laszlo
kolt? es
Csendes Zoltan
prorektor ongyilkossaggal tiltakoztak.
Az egyetem elleni korabbi tamadasok mutattak, hogy a magyar forradalom utan vegrehajtott elnyomo intezkedeseket a roman hatosagok regen terveztek, csak urugyre vartak. A Bolyai Tudomanyegyetemet a roman hatalom a
szeparatizmus
feszkenek tartotta, ellene mar
1955
-t?l sulyos tamadasok folytak. Az oktatasugyi miniszterium peldaul azt terjesztette, hogy az egyetem ?tultermeli” a magyar vegzetteket. Meg a forradalom el?tt,
1956
nyaran megprobaltak felszamolni az egyetem tortenelem karat, kes?bb koholt vadakkal elbocsatottak a tarsadalomtudomanyi kar tobb oktatojat (
Saszet Geza
,
Keszi-Harmat Edit
es
Keszi-Harmat Sandor
).
A forradalom idejen a rivalis roman egyetem, a Babe? Tudomanyegyetem rektorn?je,
Raluca Ripan
masokkal egyutt azt terjesztette el a roman hallgatosag kozt, hogy a magyarok Erdely elrablasara keszulnek.
A forradalom elfojtasa alkalmat adott a roman allamnak arra is, hogy leszamoljon a magyar ertelmiseg veszelyesnek itelt reszevel is.
Nagy szamban indultak perek. A legsulyosabb kovetkezmenyekkel a
Szoboszlay-per
zarult, ebben 11 embert iteltek halalra es tizet ki is vegeztek. Az un.
ermihalyfalvi csoport pereben
31 embert iteltek el, koztuk kett?t kivegeztek. Ugyanitt,
Szamosujvaron
vegeztek ki
Szigyarto Domokost
is.
A halalos aldozatokkal jaro megtorlas modszerei Romaniaban masok voltak, mint Magyarorszagon. Bar nalunk is sokan haltak meg a bortonben, illetve bantalmazas kovetkezteben, Romaniaban a torvenyi felhatalmazas nelkul vett bosszu tobb aldozatot kovetelt. A roman bortonokben a kinzasok kovetkezteben mintegy hatvanan vesztettek eletuket. A veszteseglista nem teljes: valoszin?leg sohasem fog kiderulni, hany ? a forradalom utan elhajtott ? magyar halt meg a
jilavai
gulagokon.
- Granville, Johanna,
The First Domino: International Decision Making During the Hungarian Crisis of 1956
, Texas A & M University Press, 2004.
ISBN 1585442984
- 1956 Erdelyben ? Politikai eliteltek eletrajzi adattara 1956-1965, szerkeszt?: David Gyula, Polis Konyvkiado, Erdelyi Muzeum-Egyesulet, Kolozsvar, 2006,
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]