한국   대만   중국   일본 
Az ot sola ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Az ot sola

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Az ot sola ot latin kifejezes, melyek a reformacio alatt jelentek meg es osszefoglaljak a reformatorok alapvet? teologiai hitet a romai katolikus egyhaz tanitasaival szemben. A sola szo jelentese latinul: egyedul, kizarolag . Az ot sola kifejezi a protestans reformacio ot alapvet? hittetelet, azokat az alapokat, amelyek a reformatorok hite szerint a kereszteny elet es hit gyakorlasaban alapvet?ek. Az ot sola karakteresen szembehelyezkedik a romai katolikus egyhaznak a dogmafejl?des soran megfogalmazott hitteteleivel (mindegyik solahoz van egy vagy tobb vele vitazo parhuzamos katolikus hittetel).

Az ot sola [ szerkesztes ]

  1. S?la Script?ra (egyedul a Szentiras );
  2. s?l? fide (egyedul hit altal);
  3. s?l? gr?ti? (egyedul kegyelemb?l );
  4. s?lus Christus (egyedul Krisztus );
  5. s?l? De? gl?ria (egyedul Istene a dics?seg)

Sola Scriptura [ szerkesztes ]

Az egyedul a Szentiras elve szerint a Biblia Istennek az egyeduli ihletett es hiteles szava, a kereszteny tanitas egyetlen forrasa. Ez az isteni szo mindenki szamara hozzaferhet?, azaz mindenki szamara erthet? a Szentiras es az egyben onmagat magyarazza. [1]

A nezet, hogy a Biblia nem igenyel mas magyarazot onmagan kivul, ellentetben all a romai katolikus hagyomanyokkal, mely azt tanitja, hogy a Bibliat kizarolag apostoli hatalommal vagy a Szentirashoz f?z?d? es azt ertelmez? hagyomany (→ szenthagyomany ), mint forras (a kett? egyuttes neve: hitletetemeny) [2] alapjan lehet magyarazni. A katolikus egyhazban erre a hatalomra Tanitohivatalkent hivatkoznak, mely a vilag puspokeinek testuleteben van jelen, kozossegben a papaval .

A sola jelz? es a scriptura f?nev alanyeset helyett hatarozoi esetben van, annak kifejezesere, hogy a Biblia nem Istent?l fuggetlenul, onmagaban all, hanem Isten eszkoze, mely altal felfedi onmagat Krisztuson keresztul (solus Chrsitus vagy solo Christo) a mi megvaltasunk erdekeben.

A sola Scriptura kifejezes mar a reformacio el?tt megjelent a Kozos Elet Testverei koreben nevelkedett Johann von Goch (1400?1475) m?veben, aki szerint a legf?bb tekintely a Biblia, es az egyhazatyakat csak annyiban lehet elfogadni, amennyiben a kanonizalt Irast kovetik. [3] Az 1521-es wormsi birodalmi gy?lesen Luther es V. Karoly nemet-romai csaszar a sola Scriptura elvet illet?en (is) ellentetes allaspontokat fogalmaztak meg: mig a reformator szerint mindenki szemelyesen felel?s Isten el?tt, ezert csak Isten szavara, azaz a Bibliara szabad hallgatni, a csaszar viszont a hagyomanyra es az egyhaz tekintelyere hivatkozott. [4] Kalvin f?m?ve, az Institutio Christianae religionis szinten az Iras kizarolagossagat hirdeti: ?Egyedul az Ur igeje az az ut, amely bennunket annak kutatasara vezet, amit ?rola tudni szabad, es egyedul ez a vilagossag, mely nekunk vilagit, hogy meglassuk azt, amit ?rola tudni kell.” (III. 21,3) [5]

A sola Scriptura elv alapjan a protestans egyhazak nem fogadnak el olyan hagyomanyokat, amelyekre nezve a Biblia nem tartalmaz utalast, igy peldaul a papai tekintelyt, a bucsut , a szenteket , ereklyeket , a purgatoriumot , a halottakert valo imadkozast, a papi colibatust . [6] A katolikus szentsegtant a protestansok ebb?l a Solabol kiindulva vetettek el, es csupan a ket sakramentumot , a keresztseget es az urvacsorat ismerik el, mivel csak ennek a kett?nek van egyszerre bibliai alapja es lathato kuls? jegye is. Protestans szempontbol Luther ota ugyanis csak ez a kett? ismerhet? el szentnek .

Sola fide [ szerkesztes ]

A sola fide , azaz egyedul hit altal elve azt mondja ki, hogy a megigazulast ( ?Isten altal igaznak nyilvanitast” ) kizarolag hit altal nyerhetjuk el, barmilyen jo cselekedet szuksegessege es hozzaadasa nelkul. A korai protestans teologia szerint a jo cselekedetek bizonyitekai es nem el?feltetelei a hitnek.

Ezt az elvet neha a reformacio alapjanak nevezik, mivel ez volt Luther es a tobbi reformator tanitasanak kozeppontjaban. Luther ugy nevezte: ?a tanitas, melyen all vagy bukik az Egyhaz” (articulus stantis et cadentis ecclesiae). A hit altali megigazulas es a Krisztusban valo hit altali udvozules ma is a protestans keresztenyseg kozponti tana. A sola fide megfogalmazast Luther hasznalta a romaiakhoz irt levelb?l kiindulva. [7]

A protestans allaspontot a katolikus egyhaz felreertelmezesnek tartja, szerintuk a ? megigazulas ” kifejezes jelenteset kellene osszehasonlitani. [8] Mindket fel egyet ert abban, hogy a kifejezes Krisztus erdemei es a b?nosok kozotti kapcsolatot irja le, nem pedig a b?ntelenseg kinyilvanitasat; Luther a simul justus et peccator [9] (egyszerre megigazult es b?nos) kifejezest hasznalta. A romai katolicizmus a megigazulast Isten eletenek az ember fele valo kozleseben latja, amely megtisztitja a b?nt?l, es valosagosan Isten fiava teszi, igy ez nem csupan a kinyilvanitasa a megigazulasnak, hanem a lelek valojaban igazza lesz.

A protestansok szerint ez az ? tanitasuk felreertelmezese. Luther azt tanitotta, hogy a hit nem egy emberi reakcio, hanem Isten munkaja a kegyelem eszkoze altal. [10] A hit Isten igazsaga bennunk, mely az Ige es a sakramentumok altal valosul meg bennunk. [11] Az isteni Torveny es az Evangelium azon dolgozik, hogy megolje a b?nos ent es letrehozza az uj teremtest bennunk. Ez az uj teremtes bennunk Krisztus hite. Ha ez a hit nincs meg bennunk, akkor istentelenek vagyunk. A bucsu es az emberek imai semmit sem adnak ehhez hozza, mivel semmik, azaz semmit sem ernek. [12] Mindenkinek van egy hite, altalaban a sajat magaban valo hit, ezert van szuksegunk Istenre, hogy folyamatosan rombolja ezt az onigazult hitet, es helyette adja Krisztus eletet. Arra a hitre van szuksegunk, ami Istent?l jon a Torvenyen es az Evangeliumon, az Igen es a Sakramentumokon keresztul. A reformacio alapdokumentumaban, a 95 tetelben Luther azt irta: ?1. Mikor Urunk es Mesterunk azt mondta: "Terjetek meg!" - azt akarta, hogy a hivek egesz elete b?nbanatra teres legyen.” [13] es ?95. abban bizzanak, hogy inkabb sok szorongattatason at, mintsem a beke biztonsagan at jutnak be a mennybe.” [14] [15]

A valodi kulonbseg a protestans es a katolikus allaspont kozott a megigazulasrol tehat nem az ?igaznak nyilvanitas” es az ?igazza teves” kozott van, hanem az eszkozben, ami altal valaki megigazul. A katolikus teologiaban a jo cselekedetek erdemeket adnak hozza a hithez az udvosseg erdekeben, mig a protestans teologiaban a jo cselekedetek a megnyilvanulasai es a bizonyitekai egy valoban megigazitott es helyreallitott hiv? eletenek, aki ezt egyedul hit altal (sola fide) kapta meg. A tenyleges hatasos eszkozok, melyek altal egy ember megigazul egy tovabbi alapvet? elteres a katolikus es a protestans hit kozott. A katolikus teologiaban a lelek megigazulasat letrehozo, vagy helyreallito eszkozok a szentsegek : a keresztseg valamint a b?nbanat szentsege. A keresztsegben, meg a csecsem?k szamara is, a megigazulas es megszentel?des kegyelme belekerul a lelekbe, es az adott szemelyt megigazitja meg az el?tt, hogy az illet? gyakorolta volna a sajat hitet (vagy egy megkeresztelt csecsem? eseteben meg azel?tt, hogy meg lenne a lehet?sege arra, hogy az ertelmevel megertse az Evangeliumot, es arra hitevel valaszoljon). A katolikus teologiaban a hit nem el?feltetele a megigazulasnak. A katolikus tanitas szerint a keresztseg ?ex opere operato” [16] m?kodik, azaz ?magabol a szentsegi cselekmenyb?l” fakad annak kegyelmi hatasa, es igy hatekony es egyben elegseges tett a megigazulas eleresehez. A protestans teologia szerint az egyen hite feltetlenul szukseges es onmagaban hatasos es elegseges valasza az egyennek, ami igy a megigazulast eredmenyezi.

A ketfele megkozelites eltereset katolikus oldalrol a tridenti zsinat fogalmazta meg reszletesen az 1547. januar 13-ai Decretum de justificatione cim? dokumentumaban. [17] Kalvin a tridenti zsinat ellen irott m?veben (1547) kiallt a hit altali megigazulas tana mellett. [18]

Sola gratia [ szerkesztes ]

Az egyedul kegyelemb?l elv arra vonatkozik, hogy az udvozules csak es kizarolag Isten kegyelme altal lehetseges, tekintet nelkul az ember barmilyen jo cselekedetere vagy erdemere, [19] amint ez megtalalhato az efezusbeliekhez irt levelnek ebben a reszleteben: ?A kiben van a mi valtsagunk az ? vere altal, a b?noknek bocsanata az ? kegyelmenek gazdagsaga szerint” [20] Ez azt jelenti, hogy a megvaltas egy olyan ajandek Istent?l Jezus szeretete altal, amiert nem tettunk semmit.

A katolikus egyhaz tanitasa szerint, az egyen szabad akaratabol szemelyesen kozrem?kodik sajat udvozuleseben. [21] Ezert bar egyesek ugy tartjak, hogy ez a tan a ?cselekedetek altali megigazulassal” all szemben, es igy az erdemek romai katolikus tanitasanak mond ellent, igy, ebben a formajaban nem all szemben a katolikus allasponttal, s?t az a nezettel, miszerint a kegyelem valosagosan es minden esetben Isten ajandeka, mindket fel egyet ert. [8]

A tanitasbeli kulonbseg tulnyomoreszt ket tenyben rejlik. Egyreszt abban, hogy Isten az egyeduli cselekv? a kegyelem gyakorlasaban (mas szavakkal a kegyelem az ember kozrem?kodese nelkul is mindig hatekony). [22] Masreszt abban, hogy az ember nem tud kozrem?kodni a kegyelem megnyilvanulasaban semmilyen sajat, maga a kegyelem alatt veghezvitt cselekedete altal ugy, hogy erdemei altal meg tobb kegyelmet szerez maganak [23] (ami romai katolikus egyhaz tanitasa szerint lehetseges), [24] azaz egyedul Isten tesz barmit is a b?nos megmentese erdekeben, mi ezt csak hiv? szivvel elfogadhatjuk.

Solus Christus [ szerkesztes ]

Az egyedul Krisztus elv azt jelenti, hogy egyedul Krisztus a kozvetit? Isten es az ember kozott, ? mint azt Pal levele Timotheoszhoz is kijelenti, [25] ? es igy senki mason keresztul nem lehetseges kozbenjaras vagy megvaltas . A kifejezest neha hatarozoi esetben idezik: solo Christo , ?egyedul Krisztus altal”, de az eredeti tanitas nem a modrol, hanem Jezus szemelyer?l, mint kizarolagos kozvetit?r?l szol. [26]

A solus Christus elv elveti azt a nezetet, miszerint az Egyhazban nem leteznek szentsegek olyan felszentelt papok kozrem?kodese nelkul, akiket az apostoli leszarmazas alapjan a papa tekintelye alatt szenteltek fel. Luther ?a megkereszteltek egyetemes papsagat” tanitotta, amit a kes?bbi lutheranus gondolkodas es a klasszikus protestans teologia a ?minden hiv? papsagara” modositott, elvetve a ?pap” (sacredos) megkulonboztet? hasznalatat a klerusra. [27]

Ezzel szemben a katolikus egyhaz ugy tanitja, hogy Jezust kovetve az apostolok es munkatarsaik, az angyalok es az udvozultek is kozbenjarok, azaz ki tudjak eszkozolni a b?nosnek a megteres kegyelmet es a bocsanatot. [28] A katolikusok masik fontos erve Sz?z Mariat hozza fel peldanak: szerintuk a megvaltas beteljesulesehez Krisztusnak foldi anyatol kellett megszuletnie, es ez Maria nelkul nem lehetett volna lehetseges. [29]

Az elv nem tagadja a szent szolgalatokra vonatkozo hivatal letet, azaz olyan szemelyek szolgalatat az Egyhazban, akikre az Evangelium nyilvanos hirdetese es a Sakramentumok kiszolgaltatasanak intezese van bizva. Igy beszelhetett Luther Kis katejaban a gyontato szereper?l, mint a feloldozas kiszolgaltatojarol. A kate ?A kulcsok hatalma” szakasza [30] (ezt a reszt nem maga Luther irta, de hozzajarult, hogy belekeruljon a kateba) ugy azonositja be ?Krisztus elhivott szolgait”, mint akik gyakoroljak az oldas es kotes hatalmat a b?nbocsanat es az Egyhazbol valo kikozosites teren az isteni Torveny es az Evangelium szolgalasa altal. A Krisztus megbocsato kegyelmebe vetett hit altal torten? b?nbocsanat kibekiti a b?nost Istennel a pap es az Egyhaz, mint kozvetit?k nelkul.

Soli Deo gloria [ szerkesztes ]

B?vebben: Soli Deo gloria

Az egyedul Istene a dics?seg elv alapjan minden dics?seg egyedul Istennek jar, mivel a megvaltas kizarolag az ? akarata es tette altal ment vegbe: nemcsak Jezus mindenre elegseges b?nh?dese a mi b?neinkert a kereszten az ? munkaja, hanem az is, ha mi hiszunk Jezusnak ebben a tetteben, es ezt a hitet is az ember sziveben a Szentlelek hozza letre.

A reformatorok tanitasa alapjan Maria , a katolikus szentek es a papak nem meltoak arra a dics?itesre, amelyet az egyhaztol kaptak. Eppen ezert ezeket az embereket nem szabad tetteikert magasztalni, hanem inkabb imadkozni kell es Istennek adni a dics?seget, aki a teremt?je es megszentel?je az embereknek. (lasd: a szentek es ereklyeik tisztelete )

Katolikus allaspont [ szerkesztes ]

Katolikus allaspont szerint az ot sola hianyos reformprogramot fogalmaz meg: hianyzik bel?le az apostolutod szolgalati papsag szerepenek a megjelenitese. Emiatt pedig a katolikusok szamara az ot sola belulr?l is logikatlannak t?nik:a "Sola scriptura" egy olyan elv, amelynek nincs szentirasi alapja. Nezetuk szerint sehol nincs megirva a Bibliaban, hogy csak azt kell hinni, amit a Biblia ir. [31] A Bibliat magat a folyamatos apostoli, majd puspoki ill. papi szolgalat soran gy?jtottek egybe, es a folyamatosan zajlo istentiszteletek soran ismertetik meg a megkereszteltekkel. Ez a tevekenyseg az a Szent Hagyomany , amely nelkul a Biblia csak egy okori kordokumentum volna.

A hitvitat a szazadok soran mindket oldalrol verbalis es fizikai er?szak kiserte (→ vallashaboruk ), a protestansokat tobbek kozott ezen elveik miatt a reformacio kori katolikus egyhaz a Satan fiainak, kes?bb mar "csak" eretneknek nyilvanitotta, ezt mara egy olyan parbeszed valtotta fol, amelyben a Katolikus Egyhaz erteknek ismerte el, hogy a protestansok "a Szentirast a hit es az elet szabalyakent tisztelik" . Ez a paradigmavaltas a 20. szazadi II. vatikani zsinat on tortent [32] . A katolikus kritika szellemi kiindulopontjat azonban, tehat azt a velemenyt, hogy nincs Szentiras sem a folyamatos apostoli-puspoki-papi szolgalat nelkul, a Katolikus Egyhaz tovabbra is vallja.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ Masodik Helvet Hitvallas, II. resz [ halott link ]
  2. ↑ Magyar katolikus lexikon: sola Scriptura.
  3. ↑ Schaff VI: Doctrinal Reformers. Archivalva 2007. aprilis 23-i datummal a Wayback Machine -ben
  4. ↑ Colijn: 132.
  5. ↑ Colijn: 168.
  6. ↑ Catholic Encyclopedia: Protestantism.
  7. ↑ Schaff VII: Justification by faith.
  8. ↑ a b Magyar katolikus lexikon: megigazulas
  9. ↑ Theology of Martin Luther#Simul justus et peccator (wd)
  10. ↑ Dr. Martin Luther Kis kateja, A harmadik hitagazat a megszentelesr?l Archivalva 2008. majus 1-i datummal a Wayback Machine -ben
  11. ↑ Dr. Martin Luther Kis kateja, Az Oltariszentseg Archivalva 2008. majus 1-i datummal a Wayback Machine -ben
  12. ↑ Masodik Helvet Hitvallas, XV. resz [ halott link ]
  13. ↑ Mate 4,17
  14. ↑ ApCsel 14,22
  15. ↑ The 95 Theses
  16. ↑ Magyar katolikus lexikon: ex opere operato
  17. ↑ Catholic Encyclopedia: Justification ; Schaff VII: Justification by faith.
  18. ↑ Schaff VIII: The Anti-Papal Writings. Criticism of the Council of Trent. 1547.
  19. ↑ Masodik Helvet Hitvallas, XVI. resz [ halott link ]
  20. ↑ Karoli Gaspar forditasa: Ef 1,7.
  21. ↑ Catholic Encyclopedia: Salvation.
  22. ↑ Heidelbergi kate, 59. kerdes [ halott link ]
  23. ↑ Dr. Martin Luther Kis kateja, A Miatyank, Otodik keres Archivalva 2008. majus 1-i datummal a Wayback Machine -ben
  24. ↑ Magyar katolikus lexikon: [1] megigazulas
  25. ↑ Egy az Isten, egy a kozvetit? Isten es ember kozt: az ember Krisztus Jezus, aki valtsagul adta magat mindenkiert. - 1Tim. 2,5
  26. ↑ Masodik Helvet Hitvallas, V. resz [ halott link ]
  27. ↑ Masodik Helvet Hitvallas, XVIII. resz [ halott link ]
  28. ↑ Magyar katolikus lexikon: kozbenjaro.
  29. ↑ Magyar katolikus lexikon: Maria-tisztelet
  30. ↑ The Office of the Keys and Confession
  31. ↑ Scott es Kimberly Hahn. Minden erv Romaba vezet. Hogyan lettunk katolikusok? ford.: Paulik Peter:. Budapest: Szent Istvan Tarsulat, 69-71. o. (2002)  
  32. ↑ Paradigmavaltasok a misszio teologiajaban. Harmat Kiado

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_ot_sola&oldid=25859735 ”