Avar Kaganatus
|
568
?
kb.
822
.
|
|
Az avarok es a szlavok 680. korul
|
Altalanos adatok
|
F?varosa
| Folyamatosan valtozik
|
Allamvallas
| |
Kormanyzat
|
Allamforma
| kaganatus
|
El?dallam
| Utodallam
| |
→
|
|
|
|
Az
Avar Kaganatus
a kozep-azsiai eredet? szkita
avarok
europai birodalma volt a
6. szazad
utolso harmadatol a
9. szazad
elejeig.
Az avarok birodalmanak tortenete
[
szerkesztes
]
Az
I. Iusztinianosz
, bizanci csaszar uralkodasanak idejeben tombolo pestisjarvany, valamint az ismetl?d? foldrengesek a
Birodalmat
nagyon meggyengitettek, ugy gazdasagi, mint katonai teren. E korulmeny tobb, keletr?l indulo nepmozgas megindulasat segitette.
Az avarok az
555
. evben jelentek meg Europaban, a
Turk Birodalom
fennhatosaga el?l menekulve, amikor ? feltetelezesek szerint ? atkeltek a
Volgan
.
[* 1]
[1]
Az 558?559. ev fordulojan kovetet kuldtek az id?sod? bizanci csaszarhoz, Iusztinianoszhoz. Bizanc es az avarok kozott a kovetkez? megegyezes szuletett: Az avarok harcolnak a lazongo
gentes
(nemzetek) ellen, cserebe pedig evi jaradekot kapnak, es egyeb juttatasokat.
Az elkovetkez? husz evben az avarok,
Bajan kagan
uralkodasa idejen, a megallapodas szerint hadjaratokat folytattak a szlav
antok
, a german
gepidak
es a bolgar
utrigurok
ellen, mikozben Bizanccal kapcsolatban ?inkabb a targyalas, mint a haboruskodas” allaspontjara helyezkedtek.
Bizanc az avaroknak egeszen a 626. evi sikertelen avar hadjaratig evpenzt fizetett, melynek osszege 200 000
solidusra
rugott. A bizanciak az avarok segitsegevel tudtak feken tartani nevezett nepeket, az avarok pedig, fontossaguk tudataban, egyre tobb penzt koveteltek, mondvan, sokba kerul Bizanc ellensegeinek lecsendesitese. Az avarok elviselhetetlen mertek? kovetelesei vegul kenyertoreshez vezettek a 620-as evekben.
[2]
A
longobardok
, az avarok szovetsegesekent, az
567
. evben er?t vettek a gepidakon a Tiszanal. Syrmiumot (
Szavaszentdemeter
) a
gepidak
feladtak Bizancnak, igy a varos az avar tamadas utan is a romaiak birtokaban maradt. Az avarok ez evben letelepedtek az Erdelyi-medence es a Tiszantul folyoinak lapalyan. A kovetkez? ev tavaszan, husvet unnepet kovet?en, a longobardok altal kiuritett Dunantult, az egykori
Pannonia
tartomany teruletet is birtokba vettek. A longobardok, javaik nagy reszet hatrahagyva, a kes?bb roluk elnevezett
Lombardiaba
menekultek az avaroktol valo felelmukben. Az avarok nagyura ez id?ben az isteni eredet?nek tartott, korlatlan hatalmu Bajan kagan volt, akit a tronon kozvetlen leszarmazottai kovettek.
[1]
Az Avar Birodalom megalakitasat az
568
. evt?l szamithatjuk, amikor az avarok a Karpat-medence kizarolagos uraikent ide helyeztek kozpontjukat, s a Karpat-medenceben letelepedett germanok (pl. gepidak), szkitak (pl. a
szarmatanak
is nevezett
aszik
), szlavok es bolgar torok csoportok urai lettek.
A
kagan
szekhelyekent emlegetett avar korgy?r?, a kilenc sanccal korulvett taborhely valoszin?leg mese. A regeszeti leletek alapjan valoszin?sitik, hogy a kagani kozpont a
630
. evig terjed? id?szakban a mai
Siofok
korzeteben volt.
[1]
Az avarok a Karpat-medencebe mint nagyallat-tartok, pasztorkodo nep koltoztek be, itt azonban egy evszazad alatt teljesen megvaltozott eletmodjuk, es gazdalkodasukban a foldm?velese lett a vezet? szerep.
Az egesz
Karpat-medence
? a deli iranyt kiveve jol vedhet? terulet ? az ovek volt. Hadjarataikat f?leg del fele vezettek, hogy ekkeppen biztositsak a birodalom serulekeny hatarait.
[1]
Az 579. esztend?ben Syrmiumot ostromoltak, s az
582
. evben el is foglaltak. Sikereik utan folytattak Bizanc elleni hadjarataikat szlav szovetsegeseikkel karoltve. Az 584?586. evben bevettek Singidunum (
Belgrad
) varosat, megszalltak Kis-Szkitia (Dobrudzsa) egy reszet es Moesia tartomanyt. Az
586
. evben mar
Thesszalonike
is az ovek volt, es nem sokkal kes?bb a szlavok elozonlottek a
Peloponneszoszi-felsziget
nyugati reszet. A perzsa frontrol visszater? kelet-romai csapatok azonban hamarosan veget vetettek az avarok eszak-balkani uralmanak, es a 600?601. evben a Temeskozben is sikerrel hadakoztak ellenuk.
A 7. szazad eleje is igen mozgalmas id?szak volt a Karpat-medence torteneteben. A 612. evben az avarok es horvat szovetsegeseik Dalmaciaban pusztitottak. A
vendek
,
Szamo
vezetesevel, onallo birodalmat hoztak letre (623?624.). Nagyjabol ez id?ben horvatok es szerbek koltoztek mai hazajuk teruletere. Szamo halala utan a vendek orszaganak jo resze ujra az avarokra szallt.
A 626?629. evi sikertelen balkani hadjarat, Konstantinapoly eredmenytelen
ostroma
, illetve a kelet-europai pusztan 630. tajan vegbement valtozasok fordulopontot jelentettek az avarok eleteben. Elmaradtak a bizanciak evi jaradekai, s a bajokat forrongasok teteztek. A turkok hatalma megrendult, h?beres nepeik kozul tobben az onallosag utjara leptek. A
kazarok
es a
bolgarok
is birodalmat szerveztek. Az avaroknak alarendelt bolgarok is (e helyen valoszin?leg Karpat-medenceben el? bolgar nepessegr?l van szo) szabadulni probaltak, a harcokban azonban alulmaradtak. Kelet-Europaban az
utrigurok
fejedelme, Kuvrat, elszakitotta a
kutrigurokat
az avaroktol, egyesitette a bolgarokat, s megalapitotta Regi Nagy Bulgariat. A Balkanon el? szlavok is onallo utra leptek. Az Avar Kaganatus, nehezen bar, de urra lett a nehezsegeken.
[3]
Ekkoriban hatalomvaltasra kerulhetett sor. A kaganok jelvenye, az onogur-bolgarok meltosagaihoz hasonloan, az arany alcsatos ov lett.
[1]
A kagani szekhely ezutan valoszin?leg mindvegig a
Duna?Tisza kozen
volt. Az egyetlen, gazdagsaga miatt kaganinak tartott halomsirt
Kunszentmiklos
mellett (Kunbabony) tartak fel.
[1]
A Bizancban nevelkedett,
patriciusi
rangra emelt
Kuvrat
fejedelem ?
Herakleiosz csaszar
baratja ? a hatszazharmincas evekben, a
turkok
hatalmanak lehanyatlasa nyoman alapitotta meg onallo onogur birodalmat. (Lasd meg:
Onogur-bolgarok
,
Regi Nagy Bulgaria
.) Amikor a 660. ev tajan meghalt, intese ellenere ot fia felosztotta a birodalmat, es oriasi kincstaranak ama reszet, melyet nem helyeztek atyjuk sirjaba utravalokent.
Nehany evvel Kuvrat halala utan a kazarok leigaztak a bolgarokat, s a bolgar fejedelem orokosei ? a legid?sebb fiu,
Batbajan
kivetelevel ? elkoltoztek a kelet-europai pusztarol.
Aszparukh
onogur-bolgarjai a mar er?sen szlavosodo Bulgaria magteruletet ragadtak el Bizanctol a 680?681. evben.
Valamivel kes?bb a
Balkanon
uj allamot teremt?, onoguroknak is nevezett bolgarok ? Aszparuh bolgarjai ? beekel?dtek
Bizanc
es az avarok birodalma koze. Ezt kovet?en veget ertek az avarok Bizanc elleni hadjaratai. Nagyjabol ugyanekkor ? 677 aprilisaban ? uj
nepesseg
jelent meg a Karpat-medenceben, melyet onoguroknak (
uniguri
,
ungri
) neveznek forrasaink. ?ket altalaban
Regi Nagy Bulgaria
nepeinek egyik kotelekevel azonositjak, de nehanyan, a
Laszlo Gyula
altal kidolgozott
kett?s honfoglalas
elmelet alapjan, a
magyarok
els? bevandorlo csoportjat latjak bennuk.
Makkay Janos
szerint: ?
Akik Kuvrat-fia-Kuber vezetesevel a Karpat-medencei teruletekre lesz?kult Avariaba kerultek, azoknak a turk-torok nyelv? f?emberei-nemesei csatlakoztak a korai avar varkony uralkodo osztalyhoz. A veluk jott ?smagyar nyelv? kozemberek pedig a szolganepek szamat noveltek.
”
[3]
A
Szeremsegben
letelepedett bolgarok 685. korul fellazadtak avar uraik ellen, menekulniuk kellett, s egy balkani kiter? utan vegul a dunai bolgarok orszagaba nyertek bebocsatast.
Ide tartozik meg ama hir is, miszerint a 732. evben a Kozep-Azsiaban visszamaradt avarok kuldottsege reszt vett Kultegin, a Masodik Turk Kaganatus haduranak temetesen. Nepuk nevet, tobb mas felekezetevel egyetemben, az elhunyt f?ember emlekoszlopara vestek.
A 8. szazadra az avarok harcias nemeseib?l es koznepeb?l a jol kiepitett gyep?k mogott bekeben el?, foldm?vel?, lakossaganak szamaban roppantul megszaporodott, er?s hadsereget fegyverben tarto vagy kiallitani kepes Avarorszag, Onoguria?Hungaria lett. A nyugatiak az avarokat hunoknak es (vagy) avaroknak, alkalmankent
ungarus
-oknak (onoguroknak) cimeztek. A harom nev kozott id?nkent nem, vagy alig lehet kulonbseget tenni.
[3]
Az avarok a hun szovetseg kotelekebe, s azon belul az ogurok, onogurok agazataba tartoztak (lasd alabb: Az avarok mint onogurok).
Az avarokat, akik valamilyen okbol az
Operencian
(Enns hatarfolyo) tulra kerultek, ungarusoknak (onoguroknak) is neveztek. Az
Ungarus
vagy
Hungarus
mint szemelynev legels? ismert el?fordulasa nyugati forrasban, jelenlegi tudasunk szerint a 731. ev.
[3]
Nem donthet? el, hogy jelentese meg az
onogur
volt-e, vagy mar a
magyar (hungarus)
. (A magyarok szinten a hun szovetseg onogur agazatahoz tartoztak.) Nem tudjuk tehat megmondani azt sem, hogy az igy nevezett ferfiu anyanyelve
onogur
(bolgar torok), avagy
?smagyar
volt-e. A
Corveyi Widukind
altal (925?1004. korul) irott nyugati forras szerint
Avares quos modo Ungarios vocamus
: Az avarok, akiket manapsag ungarusoknak nevezunk. Itt mar ? Makkay szerint ? valoszin?leg a mai magyarsag kozvetlen el?deir?l van szo.
[3]
?Magyar” nev? nep letezeser?l, mindazonaltal, a nyolcszazharmincas evek el?tt nincsen tudomasunk. (Lasd meg:
Szabarok
.)
A Karpat-medence tovabbi sorsat reszben a
frankok
hoditasai hataroztak meg. Nevezettek terjeszkedesi politikajanak estek aldozatul az italiai
longobard
hercegsegek is. A hoditok ellen lazado german urak az avaroknal kerestek menedeket a 776. evben. A 787. esztend?ben a
Frank Birodalom
a bajor hercegseget is megtamadta. A bajor uralkodo, III. Tassilo meghodolt, felesege azonban ellenallast szervezett. A longobardok es bajorok onallosagukat vegul elvesztettek, raadasul a bajor?avar?longobard szovetseg letrehozasa kivalo urugyet biztositott
I. Karoly
avarok elleni fellepesehez.
A frankok az avarokkal els? izben az 562. evben
Turingiaban
hadakoztak. Az Avar Kaganatus szallasteruletei a 7. szazad vegen nyugaton az Becsi-medenceig terjedtek, s azon tul avarjaink gyep? kialakitasara, illetve birtokaik gyarapitasara, b?vitesere torekedtek. A Frank Birodalom viszont kelet fele probalt terjeszkedni. A 770-es evekt?l hatar menti osszecsapasokra kerult sor frankok es avarok kozott. A 788. evben a frankok bekebeleztek Bajororszagot, az
Ybbs
volgyeben legy?ztek az avarokat, es visszaszoritottak ?ket a
Becsi-erd?ig
.
A 789. evt?l a frankok kiralya mar fontolgatta az avarok elleni hadjaratot, s a 790. evi sikertelen kovetjaras utan, a
791
. evben meg is inditottak a hadm?veleteket. Az augusztus vegen haduzenet nelkul megkezdett tamadasban frank, alemann, szasz, thuring es bajor csapattestek, illetve longobard alakulatok vettek reszt. A longobard szovetsegesek a Drava es a Szava sikjan nyomultak el?re, a frank sereg pedig a Duna volgyet kovetve Gy?rig menetelt. A frank hadak eleinte ellenallas nelkul haladhattak a felkeszuletlen avarok birtokain, egeszen a
Becsi-erd?ig
, ahol (
Tulln
es
Zeiselmauer
kozott) kerult sor az els? nyilt utkozetre. A tamadok gy?ztek, de jelent?s vesztesegeket szenvedtek, s Karoly fiat,
Jambor Lajost
az utkozet utan hazakuldte.
Kezai Simon
tobbek kozott ezeket mondja a szoban forgo utkozetr?l (a Ditrik es Macrinus nev e helyen a frankok es longobardok urait jelenti): ?
Megismerven tehat a hunok, mennyi es millyen a nyugoti nemzet fegyvere es lelke, neki batorodva seregokkel Tulna fele indulanak, hogy Ditrikkel es Macrinussal megvivjanak. Kiknek jovetelet a mint Ditrik megertette, velok Czezonmaurnal szembe szalla, s reggelt?l delestig olly hevesen es duhosen folyt az utkozet, hogy Bela, Reva es Kadocsa dics? hun kapitanyok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszaviven az emlitett balvanyk?hoz, tobbi bajtarsaik melle temettek. Elesett azon nap Macrinus is a romai seregb?l s minel tobb nemet fejedelem, Ditrik homlokan nyillal halalosan megsebesittetven es csak nem az egesz nyugoti sereg fogsagba jutvan es megszalasztvan.
”
[4]
Az avarok a csata utan visszavonultak, es a
?felperzselt fold”
taktikajahoz folyamodtak. A tamado sereg elelem es takarmany nelkul nehezen boldogult. A Duna ket partjan el?renyomulo csapatokat pedig elvagta egymastol a szeles folyo. November elejere nyilvanvalova valt, hogy vissza kell vonulniuk. Karoly utolso szemelyesen vezetett hadjarata a gy?ztes csata ellenere is kudarc volt. Ezutan a frankok negy evig nem folytattak a harcot az avarok ellen.
Az Avar Birodalmat azonban ekkor belhaboru is sujtotta. A f?emberek kozotti ellentetek megosztottak az avarokat. A 795. esztend?ben ? talan orokosodesi vitak nyoman ? haboru tort ki a
kagan
, azaz a legf?bb meltosag, es a
jugurrus
(f?vezer) cimet visel? masodik ember, illetve hivei kozott, s a csatarozasokban mindket vezet?t megoltek. A harmadik meltosag, a
tudun
? aki nyugati orszagresz helytartoja, ugyeinek igazgatoja volt ? meghodolt a frankoknak, s a keresztenyseget is felvette. Talan kozrem?kodese reven jutott ellenseg kezere a f? avar er?ditmeny es a kincstar. Erik Friuli hercege
(wd)
, kisebb sereggel behatolt az avarok orszagaba, a kagan szekhelyere, es kifosztotta a kincseshazat. Frank?longobard csapatat a szlavoniai szlavok fejedelme, Wonomir is tamogatta. A tizenhat szekeren elhordott javakbol jutott Karoly kiraly h?bereseinek is.
A kovetkez?, 796. evben jelent?s longobard sereg vonult fel az avarok ellen. Harcokra nem kerult sor, az avar f?emberek, elukon az uj fejedelem, meghodoltak. Az avar f?urak egy resze ? az ellenallok ? a Tiszantulra vonultak vissza.
[3]
Az avarok hodoltatasanak feladatat a frankok kiralya fiara,
Pipinre
bizta. A nyugati orszagreszben a frankok megkezdtek az avarok kereszteny hitre teriteset. Egyhazi es vilagi hatalom eszkozeiben nemigen valogatott. A 797. evben az elegedetlenseg lazadashoz vezetett, es a korabban emlitett helytarto, a 795. evt?l a frankok erdekeinek kepviseletevel megbizott h?beres ur, allt a felkel?k elere. A lazadok megoltek Eriket es Gerold, bajor kormanyzot. A frankok leszamoltak a partut?kkel, a 801. evben azonban az avarok ujra fellazadtak. A 803. evben a tudun bekekotest javasolt, feltetelezesek szerint azon ok miatt, hogy
Krum
, bolgar kan delkelet fel?l megtamadta a fuggetlen avarok orszagreszet. A frankok vegul urra lettek a bajokon, s a 803. evben a nyugati orszagresz avarjainak vezet?i elismertek a frankok kiralyat uralkodojuknak. A Karpat-medence peremvidekein ez id?t?l telepednek meg szlavok nagyobb szamban.
?Egy gorog iro beszeli, hogy miutan az avarok birodalmat Nagy Karoly megsemmisitette, a hires bolgar kiraly, Krum, tudni ohajtvan azt, mely okok voltak azok, melyek a bolgarokkal szovetseges avar nep felbomlasat el?ideztek, a taboraban ?rzott foglyok kozul negy ven avart hozatott maga ele s ezeknek e kerdest teve fol: ≫Mely okoknak kell tulajdonitani fejedelmetek es nemzetetek bukasat?≪ A foglyok koz?l a legtekintelyesebb igy valaszolt: ≫Oh kiraly, annak sok es kulonfele oka van. Legels?bben az askalodas, mely kaganunktol a h? es igaz tanacsosokat eltavolitvan, a kormanyt gazemberek kezere juttatta. Azutan jott a birak romlottsaga, a kiknek ez lett volna tisztjok, hogy a nepnek igazsagot szolgaltassanak, a kepmutatokkal es tolvajokkal czimboraltak; tovabba a bor b?sege reszegeskedest sz?lt: az avarok, mid?n testoket elgyengitettek, egyszersmind eszoket is elvesztettek. Utoljara kovetkezett a kereskedes szenvedelye, hogy romlasunkat teljesse tegye: az avarok kalmarokka lettek, egyik csalta a masikat s a testver testveret is aruba bocsatotta. Ezek voltak, uram, szerencsetlensegunk siralmas forrasai.≪ Barmily mesesnek lassek is ez elbeszeles, annyi megis kivilaglik bel?le, hogy a henyeseg egeszen megrontotta az avar nep erkolcseit s teljesen alkalmatlanna tette azt arra, hogy orszagat meger?sitse es biztositsa. A kormany renyhesege, a birak romlottsaga, reszegeskedes es feny?zes voltak Avarorszag sirasoi.”
[5]
[6]
[* 2]
Egyes velemenyek szerint a Karpat-medenceben az id? tajt hosszan tarto, sulyos aszaly pusztitott, ez pedig ehinseghez vezetett.
[7]
E valsagos helyzetben tamadtak a frankok, el?szor a
796
. evben, majd a
803
. esztend?ben ismetelten, s a harcok, illetve a bels? bajok vegul az Avar Birodalom osszeomlasahoz vezettek.
Kronikaink bevezet? szakaszai f?keppen
Attilara
, az
europai hunok
urara hivatkoznak, a halala utani esemenyek leirasa ellenben mar az avarok tortenetehez tartozik.
[3]
Kezai Simon peldaul ekkent vazolja fel az avar hatalom vegnapjait.
Amint Ethele, az avarok fejedelme meghalt, f?embereinek koreben ? Kezai szerint Veronai Ditrik (a frankok longobard szovetsegesei) es a nemetorszagi (frank) fejedelmek alnoksaga okan ? viszalykodas tamadt. A jozanabbul gondolkodo part Ethelenek
Csaba
nev?, gorog anyatol szuletett fiat, az idegenek (a frankok hivei) pedig az anyai agon frank szarmazasu Aladart kivantak kirallya tenni. A ket part kozott haborusag utott ki. Az els? utkozetben Aladar es kovet?i alulmaradtak, a dont? csataban azonban Csaba es hivei vereseget szenvedtek. Csaba ezutan ?tizenotezer hunnal” Bizancba ment, majd Szkitiaba atyafiaihoz. Verrokonait probalta ravenni, menjenek vissza az avarok orszagaba, s alljanak bosszut a frankokon.
Az avarok, miutan vezerl? fejedelmeiket elvesztettek, szekhelyieknek, szekelyeknek (azaz helyben lakoknak) neveztek magukat, s vartak
Arpad
magyarjainak erkezeset. Csaba es egyik fia, Edemen ? a magyarokkal, illetve khoraszmiai rokonsagaval egyutt ? utobb visszatert a Karpat-medencebe.
[4]
Kezai tudositasat nem kell bet? szerint venni, beszamolojanak magvat azonban tortenelmi tenyek alkotjak. A fejedelem ?
VII. Konsztantinosz
, bizanci csaszar szerint ?Attila (Αττιλα), az avarok kiralya”
[8]
? halala utan belhaboru utott ki az avarok orszagaban, s a f?emberek szethuzasa okan ? kozrejatszhattak ebben a frankok is mint felbujtok ? a nep partokra szakadt. A nyugaton el? nepresz meghodolt a frankoknak, s h?beres fejedelmeinek uralma alatt folytatta eletet. A keleti nepresz meg?rizte fuggetlenseget, s testvernepnel, a kelet-europai magyaroknal keresett menedeket. Az avarok utobb a magyarok koznepeve lettek, s nevuket szekhelyire, szekelyre valtoztattak.
[9]
[10]
[11]
[12]
A khoraszmiai rokonsag a
kavarokat
jelenti, kik az
aorsz
nev? szkita torzsb?l szakadtak ki. Utobbiak eredetileg
Khoraszmia
lakoi voltak, onnan rajzottak ki az arabok hoditasai nyoman.
[13]
Egyes velemenyek szerint az els?
magyar nyelv?
irasos emlek e korbol szarmazik. A
Szarvason
talalt t?tarto rovasfelirata
Vekony Gabor
szerint magyar nyelven olvashato.
Rona-Tas Andras
ugyanakkor az otorok nyelv alapjan fejtette meg a feliratot. Biztosnak tekinthet? olvasata ? szakemberek szerint ? e feliratnak nincs.
[14]
Az utolso csapast, allitolag, Krum, bolgar kan hadjarata jelentette az avarok szamara. A bolgarok f? celja azonban nem az avarok politikai es katonai hatalmanak vegleges megdontese, hanem emberi er?forrasok es az erdelyi aranybanyak megszerzese volt.
[* 3]
Ezert volt a bolgar hatalmi kozpont az aranybanyak kozvetlen kozeleben,
Gyulafehervarott
. Avar kotelekek allitolag a bolgarok segedcsapatakent szolgaltak a 811. es a 813. evben Bizanc es a Karolingok haboruiban.
[* 4]
A 827. evben
Omurtag
, bolgar kan hajohadat, illetve csapatokat kuldott a Duna- es a Drava-menti teruleteken mozgolodo szlavok, illetve az ?ket tamogato frank seregek leveresere. A bolgar had a 827. evben, illetve ket ev mulva egy ujabb hadjarat soran, legy?zte a frankokat. A bolgarok ez id?ben foglaltak el a Szeremseget, valamint a Delvideken is egy hatar foldet, valoszin?leg az Also-Tisza videket es a Maros volgyet. A Duna es a Tisza kozott, velhet?en a Bacskaban ? a feljegyzesek szerint e helyen egy cozar nev? nep lakott ? gyep?t alakitottak ki. A szoban forgo teruletek a bolgarok kezen maradtak a magyarok bejoveteleig.
Utoljara a
822
. evben emlittetnek nev szerint az avarok, amikor koveteik megjelentek a
Frank Birodalom
(
frankfurti
) birodalmi gy?lesen, de ez aligha tekinthet? az avarsag legutolso szereplesenek.
Sz?ke Bela Miklos
szerint tovabbra is jelen voltak a Karpat-medenceben.
[15]
Az avarok nevet
ungari
,
vuangar
stb. alakban is feljegyeztek, peldaul
Hinkmar reimsi ersek
(Annales Bertiniani)
a 862. esztend?ben. Tudositasat egyesek a magyarokkal kapcsoljak ossze.
Szabados Gyorgy
peldaul lehetsegesnek tartja, hogy Arpad magyarjainak el??rsei mar a 862. evben megjelentek a Karpat-medenceben.
[16]
Az onoguroknak, turkoknek stb. is nevezett magyarok el??rseir?l azonban forrasaink biztosan csak a 881. evben tudositanak.
Amikor az Altaichi evkonyvek (Annales Altahenses) a Karpat-medencei hunok megtereser?l beszelnek
(865. Gens Hunnorum fiunt Christiani)
, akkor az avarokrol lehet szo.
[17]
Avar adofizet?ket utoljara a 871. evben emlitenek az Avar Tartomany videker?l: ?
az avarok meg mindig birjak a csaszartol kapott szallasbirtokot
”.
[18]
Mar a
honfoglalasnak
nevezett esemeny utani id?kre vonatkozik a kovetkez? hir: ?
A hun-avarok 903 tajan elhagytak a kereszteny hitet es a magyarok pogany vallasara tertek.
” (
Wolfgang Lazius
, XVI. szazadi osztrak szerz?, egy 1000-ben irt kutf? alapjan.)
[19]
Az avarok mint onogurok
[
szerkesztes
]
Az
onogur
nev alatt nem csupan a magyarokat, hanem a kozep-azsiai es kelet-europai torok?szkita nepek tiz nepb?l allo agazatat kell ertenunk, tobbek kozott az avarokat is.
Joszip ben Aaron, kazar uralkodo (kb. 960.) igy ir e kerdesr?l
Joszip ben Gorionnak
cimzett leveleben (a rabbi afel?l erdekl?dott, vajon a kazarok zsidok-e vagy sem):
- ?Kerdeztel minket meg levelben is. Milyen nepb?l, milyen csaladbol es milyen torzsb?l valok vagytok. Tudd meg, hogy Jafett?l szarmazunk, annak fia,
Togarma
reven. ?seim nyilvantartasaban azt talaltam, hogy Togarmanak tiz fia volt: Agior, Tirosz, Avor, Ugin, Bizel, Tarna, Kazar, Zagur, Balgor, Szavvir. Mi Kazartol szarmazunk.”
A nevek egy resze a masolasi stb. hibak miatt biztosan nem azonosithato, illetve olyan nepeket jelolhet, melyek elt?ntek a tortenelem szinpadarol, mas nepekhez csatlakoztak stb. Ketseg nelkul felismerhet? azonban e jegyzekben az
ujgurok
(Agior), a
turkok
(Tirosz), az
avarok
(Avor), az oguzok, avagy
kunok
(Ugin), a barszilok, avagy bercelek (Bizel), a
kazarok
(Kazar), a
bolgarok
(Balgor) es a
szabarok
(Szavvir) neve.
Joszip ben Gorion (Pseudo Josephus) e level alapjan ? kiegeszitven tartalmat sajat ismereteivel ? feljegyzest keszitett, mely heber es arab masolatban is fennmaradt. A heber szoveg forditasa igy hangzik:
- ?Togarmah 10 csaladbol all, melyekt?l szarmaztak: Kuzar es Paczinak es Alikanosz es Bulgar es Ragbina es Turki es Buz es Zabuk es Ungri es Tilmecz. Mindezek ejszakon laknak es orszagaik nevok (t. i. e nepek nevei) szerint neveztetnek el. Es ?k
Hetel
azaz Atel folyoi mellett laknak; csak Ungar, Bulgar es Paczinak laknak a nagy folyo mellett, melynek neve
Dubni
.”
[20]
A felsorolt nepnevek kozott ketseg nelkul felismerhet? a kazarok (Kuzar), a
beseny?k
(Paczinak), az
aszik
, avagy alanok (Alikanosz), a bolgarok (Bulgar), a varegok (Ragbina), a
turkok
(Turki), az
uzok
, avagy kunok (Buz), a szabarok (Zabuk), a magyarok (Ungri) es a talmacsok (Tilmecz: a beseny?k egyik torzse).
[20]
Fent nevezett kazar uralkodo
Haszdai ibn Saprut
reszere is hasonlo tartalmu, heber nyelven irt valaszlevelet kuldott.
- ?
Te azt kerdezed leveledben ? mely nepnek, mely nemzetsegnek es mely torzsnek a fia vagy? ? tudd meg tehat, hogy Japhet fiatol es Thogarma nemzetsegeb?l szarmazom. ?seim genealogiai irataiban azt olvasom, hogy Thogarmanak tiz fia szuletett, kikenek kovetkez? neveik voltak:
- 1. a legid?sebb Ujur,
- 2. a masodik Tauris,
- 3. a harmadik Avaz,
- 4. a negyedik Uguz,
- 5. az otodik Bizal,
- 6. a hatodik Tarma,
- 7. a hetedik Khazar,
- 8. a nyolczadik Jamur,
- 9. a kilenczedik Bulgar,
- 10. a tizedik Savir,
- Jo magam Khazartol, Thogarma hetedik fiatol szarmazom.
”
[21]
E felsorolasban ketseg nelkul felismerhet? az ujgurok (Ujur), a turkok (Tauris), az avarok (Avaz), az oguzok, avagy kunok (Uguz), a barszilok, avagy bercelek (Bizal), a kazarok (Khazar), a bolgarok (Bulgar) es a szabarok (Savir) neve.
Theophulaktosz Szimokattesz
szerint az 584?585. evben a kozep-azsiai turk uralom el?l menekul? szkita avar torzsek ?
tarniakh
(Ταρνι?χ),
kotzageroi
(Κοτζαγηρο?),
zabender
(Ζαβενδ?ρ) ? csatlakoztak a Karpat-medenceben letelepedett avarokhoz.
[22]
A kazar uralkodo leveleiben emlitett
Tarna
(Tarma) es
Zagur
(Jamur) nev talan ezek kozul kett?re ?
Tarniakh
(turna:
daru
, turnlar:
darvak
), Zabender (zemenler:
szemenyek
) ? hivatkozik.
Valoszin?leg forrasaink egyike sem adja vissza pontosan a tortenelmi valosagot. A varegok (e helyen a
vikingek
altal megszervezett kelet-europai szlavok) peldaul aligha tartoztak az onogurok kotelekebe.
Elt?nes vagy tovabbeles
[
szerkesztes
]
Az avar nepesseg a Dunantul es a mai Horvatorszag egyes reszein fennmaradt a 10. szazadig.
- ?Hol es mennyi id?vel elte tul a Kozep-Duna-medenceben a 800 koruli eveket az avarsag? … A Dunantulon legalabb a 870-es evekig, a magyar
Alfoldon
Arpad
honfoglalasaig, Horvatorszagban pedig a 950-es evekig eltek avarok.”
(Olajos Terez:
Az avar tovabbeles kerdeser?l)
[18]
Olajos megallapitasat tamogatja Takacs Miklos, illetve Kova?evi? munkaja is: Horvatorszagban, ez id? tajt, az avarok megszalltak az Adriahoz vezet? utakat.
[23]
Az avarok ? emellett kardoskodik Sz?ke Bela Miklos ? nagy tomegben maradtak fenn az Alfoldon is.
[* 5]
Makkay Janos szintugy osztja e velemenyt.
[* 6]
[3]
Szoertelmezesi vita bontakozott ki a
Regino prumi apat
emlitette "Pannoniorum et Avarum solitudines" korul. Szabados Gyorgy szavaival: "Regino, prumi apatnak a 908. evben befejezett kronikaja ?pannonok es avarok pusztain” (Pannoniorum et Avarum solitudines) koborlo magyarokat emlit. Korabban a
solitudo
kifejezest elhagyatott pusztasagnak ertelmeztek, am
Szadeczky-Kardoss Samu
ervei alapjan az ?avarok pusztai” nem lakatlanul hagyott tersegek, hanem avarok benepesitette sik videknek tekintend?k. A
solitudo
szo
Iustinusnal
? akinek kronikajat forgatta Regino ? tulnepesed? teruletet jelent, ahonnan id?nkent tomegek rajzanak ki. Az idezett ?Pannoniorum et Avarum solitudines” szokapcsolat Szadeczky-Kardoss szerint ?nem az avarok es pannoniaiak lakatlanul hagyott foldjeire ertend?k, hanem mozgo eletmodu pannoniaiak es avarok territoriumara, amelyr?l a bolgar es a morva allam, valamint a karantan ?rgrof igazgatasa alatt allo frank tartomany hatarai (fines) elerhet?k voltak”."
[24]
[16]
Regeszeti bizonyitekok az avar tovabbeles kerdeseben
[
szerkesztes
]
Madaras Laszlo
regesz tanulmanyaban megallapitja, hogy a 9. szazadi avar sirleletek az Alfoldr?l teljesen hianyoznak. Madaras szavaival:
- ?
Az pedig tetelesen nem igaz, hogy gyarapszik azon temet?k szama, amelyek az Alfoldon megelik a magyar honfoglalast, esetleg meg az Arpad-korban is hasznaljak azokat. Magam, aki immaron a negyedik evtizede kutatom ezt a korszakot es ezt a teruletet, egyetlen egy ilyen temet?t, vagy telepet sem ismerek.
”
- ?
... az Alfold korabbi ? 8. szazadi lakossaga ? igencsak megfogyatkozhatott a 9. szazad els? evtizedeire. Arra az id?re, amikor meg vannak griffes-indas sirok a temet?k szelein. Ugyanakkor azt is vilagosan kell latni, hogy mindazon temet?kben, melyekben a regeszek 9. szazadi sirokat emlitenek, a ket id?szak sirjainak aranya elkepeszt?. Jo, ha minden otven-szaz 8. szazadi sirra jut egy-egy 9. szazadi.
”
[25]
Vagyis az avarok ? Madaras szerint ? elt?ntek az Alfoldr?l a 9. szazadra, ami osszefuggesben lehet a kagani szekhely folpredalasaval, az avarokat sujto belviszallyal es a bolgar hadjarattal. Viszont a dunantuli es horvatorszagi avarok megerhettek Arpad hadainak bejovetelet. Osszessegeben elmondhato, hogy az avarsag a 9. szazad elejet?l nagymerv? fogyatkozast szenvedett el, megsz?nt allamalkoto tenyez? lenni.
Madaras velemenyevel ellentetesek mas kutatok megallapitasai.
[26]
Balogh Csilla szerint az elter? eredmenyeket reszben a leletanyag keltezesenek kulonboz?sege magyarazza.
[27]
Vagyis a regeszek mas es mas elvek szerint allapitjak meg a leletanyag korat, s ekkent jutnak mas es mas eredmenyre.
Also-pannoniai grofsag
[
szerkesztes
]
Pannoniai ?rgrofsag
[
szerkesztes
]
Az avar allamszervezet es parhuzamai
[
szerkesztes
]
Walter Pohl a Karpat-medence harom pusztai birodalmat foglalta a ?nem romai” vilag rendszerebe: a hun, az avar es a 10. szazadi magyar uralmat. E pusztai birodalmak a Roma utani id?k kormanyzatat mintaztak, es a kora kozepkor ?nem romai” allamisagat alkottak.
[28]
A birodalom vegnapjairol szolo frank tudositasokbol ismerjuk az avarok meltosagneveit. A legf?bb uralkodo a
kagan
volt, felesege a
katun
(a hosszabb
kagatun
nevb?l; jelentese: kaganasszony).
[* 7]
A tobbi cim a kes? avar korban t?nt fel a forrasokban. Talan az uj politikai helyzet hozta letre ?ket. A rangban masodik a vezer, a
jugurrus
. (E cim, juγru? alakban, valamivel kes?bb a kozep-azsiai
karahanidak
koreben is felbukkant.) A nyugati orszagreszek iranyitoja pedig a
tudun
. A kagan kiseretet
tarkanok
alkottak, es letezett meg a
kapkan
cim is.
[1]
Vambery Armin
szomagyarazata szerint az elferditett alakban lejegyzett
jugurrus
cim, illetve kifejezes torok eredet?. A torokos
jakur
,
jagur
,
jaur
szo jelentese:
jovendolni
,
josolni
. A
tudun
? helyesebben
tudan
? cim magyarazata pedig
tudo
,
figyel?
, s gyokere a torokos
tud
,
tuj
,
duj
(tudni, figyelni) szo. A
tujun
cim Vambery szerint a mai id?kben papot jelent a torokos nepek koreben.
[21]
A
kagan
,
kan
meltosaggal kapcsolatban Vambery a kovetkez?ket mondja. A torokoknel es mongoloknal ma is hasznalatos fejedelmi cim.
[21]
Tartalmat mongolbol es torokb?l is le lehet vezetni. A mongol
chagh
szo jelentese
vizsgalni
stb. A torok
gan
,
kan
jelentese
biro
,
felulvizsgalo
, a
kaban
szoe pedig
kan
,
vadkan
(a ferfier? jelkepe).
[29]
A
katun
szo jelentese Vambery szerint
tars
.
[21]
Karpat-medencei rovas
[
szerkesztes
]
Az 1980-as es 1990-es evekben a rovasirassal foglalkozo szakemberek egyre tobb ismeretet gy?jtottek az Avar Kaganatusban hasznalt
Karpat-medencei rovasirassal
, es a kes?bbi id?kb?l ismert
szekely?magyar rovasirassal
kapcsolatban. A Szarvas kozeleben felfedezett csont t?tarton a
Nagyszentmiklosi aranykincs
rovasfelirataival megegyez? iras lathato. Lasd:
Szarvasi rovasfelirat
.
- ↑
Sevillai Szent Izidor
, okereszteny iro ekkent nyilatkozik az avarokrol (
Etymologiarium sive originum
, 9. 66.): ?
Hugnos antea Hunnos vocatos, postremo a rege suo Avares appellatos, qui prius in ultima Maeotide inter glacialem Tanaim et Massagetarum inmanes populos habitaverunt. Deinde pernicibus equis Caucasi rupibus, feras gentes Alexandri claustra cohibente, eruperunt, et orientem viginti annis tenuerunt captivum, et ab Aegyptiis atque Aethiopibus annuum vectigal exegerunt.
” Magyarul:
A hugnok korabban hunnoknak neveztettek, vegul kiralyuk szerint avaroknak szolittattak, kik el?szor a tavoli
Maeotisznal
, a jeges
Tanaisz
, es a
masszagetak
vad nepe kozott laktak. Aztan gyors lovaikkal el?tortek a
Kaukazus
sziklai kozul, ahol
Nagy Sandor
kapuja visszatartja a kegyetlen nemzeteket, es husz evig tartottak fogsagban keletet, es evjaradekot koveteltek az egyiptomiaktol es az etiopoktol.
E leiras legtobb reszlete igazodni latszik a tortenelmi valosaghoz. Az avarok (az 5. szazad veget?l) valoban a hun szovetseg reszesei, azaz ?hunok” voltak, s a szovetseg onogur agahoz tartoztak. Alighanem utobbira hivatkozik a
hugnos
kifejezes. A ?jeges Tanaiszon” tul, Kozep-Azsiaban laktak, a szovetseguk neve nyoman masszagetaknak is nevezett
aszik
szomszedsagaban. A
turkok
hoditasai nyoman, az 554?555. evben nagyobb reszuk Kelet-Europaba koltozott, s rovid id?re a Kaukazus videken (a ?tavoli Maeotisznal”) telepedett le.
Szent Izidor leirasa szerint nem a Volgan keltek at, hanem a
Kaszpi-tengert
delr?l megkerulve, a Nagy Sandor kapujanak is nevezett Derbenti-szoroson at jutottak a kelet-europai pusztara.
Avar
nev? kiralyukrol nincsen tudomasunk; alkalmasint a szkitak egyik istenseger?l (gorogosen Api: Απι) neveztek el magukat. Az egyiptomiakrol es etiopokrol szolo tudositast ? bar hasonlo elemek, a ?szkitakkal” kapcsolatban, mas forrasokban, pl.
Marcus Iunianus Iustinus
munkajaban is visszakoszonnek ? szinten nem lehet bizonyitani.
Utobbi kerdest illet?en
Herodotosz
csupan arrol tudosit, hogy a
kiralyi szkitak
egy csoportja, az i. e. 7. szazadban, megszallta, es az
asszirok
szovetsegesekent huszonnyolc even at (i. e. 653?625.) uralta
Media
orszagat, s egy csapatuk (i. e. 610.) el?tt eljutott a
filiszteusok
orszagaig.
I. Pszammetik
farao azonban, latba vetve kincstaranak javait is, rabirta ?ket a visszavonulasra.
A szkita es a hun szovetseg nepeivel kapcsolatos tortenelmi kozhelyek, ferditesek tobb o- es kozepkori szerz? m?veben is visszakoszonnek, peldaul
Szent Jeromos
irasaiban. ?
Az a hir erkezett, hogy a hunok hordai tortek el?re a Maeotistol ozonlottek a jeges Tanais es a durva Massagetak kozott, ahol Nagy Sandor kapuja zarta a vad nepeket a Kaukazus moge es gyorslabu lovaikon nyargalnak ide-oda, megtoltve a vilagot panikkal es verontassal. A romai hadsereg nem volt jelen akkor, mert a polgarhaboruk Italiaban tartottak. Ezekr?l a hunokrol mondja Herodotosz, hogy Dariusz med kiraly idejen 20 evig rabsagban tartottak es az egyiptomiaktol es etiopoktol eves adot szedtek.
” (Szent Jeromosnak a 399. evben kelt 77. levele a hunok 396. evi kozel-keleti betoreser?l. Horvath Gabor forditasa, 2013.)
- ↑
A Szuda-lexikon vonatkozo szakasza a kovetkez?ket mondja.
?Ugyanezen bolgarok teljesen kiirtottak az avarokat. Krem [Krum] megkerdezte az avar foglyokat: ≫Miert itelitek el uralkodotokat, es az egesz nep elpusztult?≪ Es valaszoltak: ≫A kolcsonos vadak szama novekedett, es elpusztultak a legbatrabbak s a legkorultekint?bbek; azutan a gonosztev?k s a tolvajok a birak cinkosaiva valtak; azutan a reszegeskedes ? mindenki lereszegedett a bor b?sege okan; azutan meg a vesztegetes, majd az uzlet ? mert mindenki keresked? lett, es egymast csalta. Es ezen dolgokbol szarmazott vegzetunk.≪”
- ↑
?Az erdelyi sobanyak aligha erdekeltek a Fekete-tenger partjan soleparlassal is foglalkozo bolgarokat.”
(Makkay 2009)
- ↑
?(…) nem tortent mas, mint Aszparukh utoda kiterjesztette hatalmat kesei unokatestvere nepere, az egyik onogur a masikera.”
(Makkay 2009)
- ↑
?… hogy kiket is talaltak a honfoglalo magyarok a Karpat-medenceben, az irott es regeszeti forrasok alapjan egyarant nagy bizonyossaggal allithatjuk, hogy ez a nepesseg lenyegeben valtozatlan osszetetelben azonos volt azzal, amely egy evszazaddal korabban az avar kaganatus, mint politikai formacio pusztulasat megelte. Az avarsag jelent?s verveszteseg nelkul elte tul a 8. szazad vegi, 9. szazad eleji hatalmi atrendez?dest a Karpat-medenceben. Kovetkezeskeppen nem vonhato egyenl?segjel ? mint szinte maig teszik ? az avarsagnak az irasos forrasokbol valo elt?nese es az avarsagnak, mint nepnek ? egy sokgyoker?, soknyelv?, a kulonboz? turk- es mongol nyelv? neptoredek mellett a Karpat-medencei szlavokat is magaba foglalo konglomeratumnak ? a megsz?nese kozott. Ez a tortenelmi viharokat atelt, megvaltozott nev? es atalakult kulturaju neptomeg alkotta a bazisat a peremteruleteken letesult uj fejedelemsegek mellett a kozponti reszek Karoling provinciajanak is. Hasonlokeppen ? bar tobbe az irasos forrasok nem emlekeznek meg roluk ? ≫avarok≪ lakta terulet kellett maradjon a Dunatol keletre elterul? siksag is. Ezek leszarmazottai alkottak a magyar honfoglalaskor a Karpat-medence alaplakossagat, s ?k fogjak alkotni majd az uj uralkodo nepnek, a magyarsagnak a nepi tomegeit, koznepenek zomet is.”
(Sz?ke Bela Miklos:
A Dunantul lakossaga es a honfoglalo magyarok
)
- ↑
?Az Alfold a 9. szazadban tele volt kisebb-nagyobb falvakkal, es kovetkezeskeppen temet?kkel! A lakossag az Arpadi honfoglalas idejen a Tiszantulon es Erdelyben egyarant a kesei avar kor nepeinek az egyenes agi utodja volt. Nincs okunk mast feltetelezni a Dunantulrol sem. Ott azok az avar es onogur birtokosok, akik megkeresztelkedtek es h?segesen fizettek a frankoknak az adot, egeszen a honfoglalasig, azaz Arpad nepe bejoveteleig megtarthattak a foldjeiket. Veluk egyutt bizonyara foldet turo szolgaikat is, hiszen egy avar-onogur adofizet? foldbirtokos aligha turta a foldet, hogy megelhessen. Ugyanezt bizonyitjak a regeszeti adatok is: Bekes megye teruleten egymast erik az olyan, felterkepezett 9. szazadi telepulesek, amelyeknek a sajatsagai es leletei egyenesen folytatjak a 8. szazadi kesei avar kort. Lakossaguk tehat a 8. szazadi, kes? avar kori falvak embereinek utoda volt: azok gyerekei, unokai, dedunokai. Aligha lehet veletlen, hogy Tolnaban, Baranyaban, Somogyban, Zalaban, s?t a Szeremsegben is szepen szaporodnak a kes? avar kor temet?i (s?t telephelyei). Arpadi honfoglalok sirjai-temet?i pedig ritkak, mint a feher hollo. Arpadi temetkezesek hianya eppen a legarchaikusabb magyarok lakta teruleteken? Gocsejben, Hetesben, Valko vara kornyeken, a nyugati es deli vegeken?!”
(Makkay Janos:
Indul a magyar Attila foldjere
)
- ↑
E szot el?szor az azsiai avaroknak is mondott
zsuanzsuanok
hasznaltak: ?A kagan mellett allt a kaganasszony, a kagatun (kinai feljegyzesben kohotun), amely cim szinten a
szienpik
ota ismert Bels?-Azsiaban. Rovidebb katun formajaban szamtalan regi es mai torok nyelv ?rzi e szo emleket, mikozben a szo jelentese az 'el?kel? asszony'-tol kezdve egeszen a 'n?' jelentesig valtozott.” (Vasary 2003)
- Anonymus
in
Pais Dezs?
(1993): A magyarok cselekedetei.
Populart fuzetek
7
. Szentendre.
- Balogh Csilla
(2013):
A Duna?Tisza koze avar kori betelepulesenek problemai I
. Doktori disszertacio. Budapest.
- Bokorne Nagy Katalin
(1984): Avar kaganatus.
In
Szigeti Janos
(szerk.):
Hodmez?vasarhely tortenete
. A legregibb id?kt?l a polgari forradalomig. I. Hodmez?vasarhely.
- Borovszky Samu
(1998): VI. resz. Avarok. XL. fejezet. Avarorszag hanyatlasa.
In
Marczali Henrik
(szerk.):
Nagy kepes vilagtortenet
. IV. kotet. A nepvandorlas kora?Az iszlam. Budapest.
- http://www.bulgari-istoria-2010.com/booksRu/hazarskii_almanah_tom_2.pdf
Archivalva
2020. augusztus 15-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Engel Pal
,
Glatz Ferenc
es
Szakaly Ferenc
(1995): Magyarorszag tortenete terkepeken elbeszelve. 1. Viragkor es pusztulas: a kezdetekt?l 1606-ig.
Historia konyvtar
. Atlaszok Magyarorszag tortenetehez. Budapest.
- http://www.napkut.hu/eleink13-052
Archivalva
2018. majus 21-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Gyarfas Istvan
(1870):
A jasz-kunok tortenete
. Els? kotet: Az ?sid?kt?l kezdve a magyaroknak Azsiabol kiindulasaig. ……884-ig Kr. u. Kecskemet.
- Horvath Gabor
(2013):
Hun invazio a kozel-keleten 395-ben
. A hunok 395. evi azsiai hadjarata.
- Iustinus, M. I.
in
Soborsiny Forrai Andras
(1781):
Justinusnak Trogus Pompejus negyven negy Konyveibul ki-valogatott rovid ekes Historiaja, mellyet A’ Magyar Nemzetnek, es a’ kik a’ magyar nyelvet tanulni, vagy gyakorlani kivannyak kedvekert Deak nyelvbul Magyarra forditott Soborsiny Forrai Andras, Szent Istvan jeles Rendinek kisebb Kereszt visel? Tagja, Felseges Apostoli Kiralyunk’ Tanatsosa, es Tekintetes Nemes Arad Varmegyenek els? Vice-Ispannya 1781dik Esztend?ben
. Eger.
- Kezai Simon
in
Szabo Karoly
(1993): Kezai Simon mester Magyar Kronikaja.
Populart fuzetek
7
. Szentendre.
- Kohn Samuel
(1879): Heber kutforrasok es adatok Magyarorszag tortenetehez. Els? kozlemeny.
Tortenelmi tar
: 630?671.
[
halott link
]
- Konstantinos Porphyrogennetos
in
Moravcsik, Gy.
and
Jenkins, R. J. H.
(1967): Constantine Porphyrogenitus. De Administrando Imperio.
Corpus fontium historiate Byzantinae.
Vol. I. Washington.
- Madaras Laszlo
(2014): Az avarsag tovabbelese a 9. szazadi Karpat-medenceben. Pp. 176?192.
In
Keller Laszlo
(szerk.):
Europabol Azsiaba, es vissza ? ismet
. XI. Nemzetkozi Vambery Konferencia. Dunaszerdahely.
- Makkay Janos
(2009): Indul a magyar Attila foldjere. 2., atdolgozott es b?vitett kiadas.
Tractata Minuscula
70?71
. fuzet. Budapest.
- Olajos Terez
(2001): Az avar tovabbeles kerdeser?l. A 9. szazadi avar tortenelem gorog es latin nyelv? forrasai.
Tiszataj
55
(11) (2001. november): 50?56.
- Pohl, W.
(1988):
Die Awaren
. Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567?822 n. Chr. Munchen.
- Pohl, W.
(1991): Conceptions of ethnicity in Early Medieval studies.
Archaeologia Polona
29
: 39?49.
- Pohl, W.
(2003): A Non-Roman Empire in central Europe: the Avars. Pp. 572?573.
In
Goetz, H-W. G.
,
Jarnut, J.
and
Pohl, W.
(eds): Regna and Gentes. The Relationship between Late Antique and Early Medieval Peoples and Kingdoms in the Transformation of the Roman World.
The Transformation of the Roman World
13
. Leiden?Boston.
- Prieser-Kapeller, J.
(2018): The Climate of the Khagan. Observations on palaeo-environmental Factors of the History of the Avars (6th?9th century AD). Pp. 311?324.
In
Drauschke, J.
,
Kislinger, E.
,
Kuhtreiber, K.
,
Kuhltreiber, Th.
,
Scharrer-Li?ka, G.
and
Vida, T.
(eds):
Lebenswelten zwischen Archaologie und Geschichte Festschrift fur Falko Daim zu seinem 65. Geburtstag
. Monographien des RGZM, Band 150. Mainz.
- Puspoki Nagy Peter
(1985
a
):
A tenyek erejevel. Valasz Dr. Peter Ratkos, Dr. Sc. vitairatara a germanok, szlavok, avarok es nagymorvak Csehszlovakia teruletet erint? tobb fontos kerdese ugyeben
. New York.
- Puspoki Nagy Peter
(1985
b
):
A tenyek erejevel. Valasz Dr. Peter Ratkos, Dr.Sc. vitairatara a germanok, szlavok, avarok es nagymorvak Csehszlovakia teruletet erint? tobb fontos kerdese ugyeben
. Masodik resz. New York.
- Sebestyen Gyula
(1899): Az avar-szekely kapcsolat emlekei.
Ethnographia
10
: 1?24.
- Sophronius Eusebius Hieronymus
(399):
Epistola LXXVII. (al. 30; scripta hoc anno 399) Ad Oceanum de morte Fabiolae
.
- Suda On Line
:
Βο?λγαροι
. Bulgars.
[
halott link
]
- Szabados Gyorgy
(2015
a
): ?Termekeny bizonytalansag.” Eszrevetelek a ?kett?s honfoglalas” elmeleter?l.
Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica
138
: 3?15.
- Szabados Gyorgy
(2015
b
): Avar?magyar talalkozo. Helyszin, id?pont? Pp. 121?141.
In
Balogh Csilla
,
Petkes Zsolt
,
Sudar Balazs
es
Zsidai Zsuzsanna
(szerk.):
… in nostra lingua Hringe nominant
. Tanulmanyok Szentpeteri Jozsef 60. szuletesnapja tiszteletere. Budapest?Kecskemet.
- Szadeczky?Kardoss Samu
(1978): Az avar tortenelem forrasai. I. Kozep-Azsiatol az Al-Dunaig.
Archaeologiai Ertesit?
105
(1): 78?90.
- Szadeczky?Kardoss Samu
(1979
a
): Az avar tortenelem forrasai. II. Az avar honfoglalas el?zmenyei, lefolyasa es feltetelezhet? elismerese Bizanc reszer?l.
Archaeologiai Ertesit?
106
(1): 94?111.
- Szadeczky?Kardoss Samu
(1979
b
): Az avar tortenelem forrasai. III. Az avar bizanci kapcsolatok alakulasa a honfoglalas lezarodasatol Sirmium elfoglalasaig.
Archaeologiai Ertesit?
106
(1): 231?243.
- Szadeczky-Kardoss Samu
(1986):
Avarica
. Uber die Awarengeschichte und ihre Quellen. Mit Beitragen von Therese Olajos. Szeged.
- Szadeczky-Kardoss Samu
(1990): 8. The Avars. Pp. 206?228.
In
Sinor, D.
(ed.):
The Cambridge History of Early Inner Asia
. Cambridge.
- Szadeczky-Kardoss Samu
(1993): Meg egyszer Regino es a korabeli magyarsag. Pp. 227?236.
In
L?rinczy Gabor
(szerk.):
Az Alfold a 9. szazadban
. (Az 1992. november 30?december 1-en elhangzott el?adasok irott valtozata.) Szeged.
- Szadeczky?Kardoss Samu
es
Olajos Terez
(1980
a
): Az avar tortenelem forrasai. IV. A balkani es alpesi nagy avar?szlav el?retores els? evtizede (582?592). 1. resz: Az 582?586/7 evek esemenyei.
Archaeologiai Ertesit?
107
(1): 86?97.
- Szadeczky?Kardoss Samu
es
Olajos Terez
(1980
b
): Az avar tortenelem forrasai. IV. A balkani es alpesi nagy avar?szlav el?retores els? evtizede (582?592). 2. resz: Az 587/588?592/593 evek esemenyei.
Archaeologiai Ertesit?
107
(1): 201?213.
- Szentpeteri Jozsef
(2014): Kritikai megjegyzesek az avar?magyar asszimilacio kerdesehez. Pp. 43?53.
In
Sudar Balazs
,
Szentpeteri Jozsef
,
Petkes Zsolt
,
Lezsak Gabriella
es
Zsidai Zsuzsanna
(szerk.):
Magyar ?stortenet. Tudomany es hagyomany?rzes
. Budapest.
- Sz?ke Bela Miklos
(1999): A Dunantul lakossaga es a honfoglalo magyarok.
In
Fulop Eva Maria
es
Kisne Cseh Julianna
(szerk.):
Tudomanyos fuzetek
11
. Magyarok terben es id?ben: 73?103.
- Sz?ke Bela Miklos
(2005): Az avar?frank haboruk kezdete.
Zalai Muzeum
14
: 233?244.
- Sz?ke Bela Miklos
(2014):
A Karoling-kor a Karpat-medenceben
. A Magyar Nemzeti Muzeum allando kiallitasa. Budapest.
- Takacs Miklos
(1985): A Karpat-medence, az Alpok delkeleti resze es a Balkan-felsziget kapcsolatai a 7?9. szazadban. A jugoszlaviai kutatasok ujabb eredmenyei.
A Mora Ferenc Muzeum evkonyve 1984?1985
2
: 503?529.
- Thury Jozsef
(1898
a
): A szekelyek eredete.
Erdelyi Muzeum
26
(2): 65?87.
- Thury Jozsef
(1898
b
): A szekelyek eredete. (II. kozlemeny.)
Erdelyi Muzeum
26
(3): 138?163.
- Thury Jozsef
(1898
c
): A szekelyek eredete. (III. kozlemeny.)
Erdelyi Muzeum
26
(4): 195?216.
- Thury Jozsef
(1898
d
): A szekelyek eredete. (Befejez?. kozlemeny.)
Erdelyi Muzeum
26
(5): 241?247.
- Vambery Armin
(1879):
Die primitive Cultur des Turko-Tatarichen Volkes auf Grund sprachlicher Forschungen
. Leipzig.
- Vambery Armin
(1882):
A magyarok eredete
. Ethnologiai tanulmany. Budapest.
- http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/vasary.htm
Archivalva
2016. marcius 25-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Vekony Gabor
(2002):
Magyar ?stortenet ? magyar honfoglalas
. Budapest.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]