Asztalos Istvan
(
Mikeszasza
,
1909
.
augusztus 28.
?
Kolozsvar
,
1960
.
marcius 5.
) erdelyi magyar iro, publicista.
Szegeny sorba jutott vasuti tisztvisel? csaladbol szarmazott. Edesapja, Janos vasuti kistisztvisel?, edesanyja, Deretei Roza modos acsmester es vallalkozo leanya. Szulei 1907-ben hazasodtak ossze. A negy elemit Kolozsvaron vegezte, vonattal jart be a kozeli Kolozskararol, telen pedig az Asztalos nagyszul?knel lakott. Az also gimnazium osztalyait a kolozsvari
reformatus
kollegiumban es a
gyergyoalfalusi
katolikus
polgari iskolaban vegezte.
Az elemi iskola elvegzese utan "
... els? gimnaziumba az oregapam iratott be a Farkas utcai kollegiumba. "Urnak" adott, ahogy ? mondta. Visszafele jovet megallott akkor az egyetem el?tt, s inkabb maganak dunnyogte, mint nekem: ? Ha azt kijartad, beadlak ide
." (Az en doktorra avatasom)
1922-ben, alig tizenharom eves koraban, megkezd?dott a csalad hanyattatasa. A viszonylagos joletet folvaltotta a teljes letbizonytalansag. Az apa megtagadta az eskutetelt az uj roman allam irant, s igy elvesztette allasat a vasutnal. Meghalt a nagyapa is, Asztalosek legf?bb tamasza. Asztalos Janos allasvesztese utan Apahidarol bekoltoztek
Kolozsvarra
, ahol az apa alkalmi munkakat vallalt. Majd megkezd?dott vandorlasuk a nincstelenek utjan. Az els? allomas Kolozsvar utan
Gyergyoalfalu
. Itt valtak meg vagyonkajuk utolso morzsaitol. "
Anyam szegeny (...) adogatta el rendre a negy tehenet, a kis kaszalot s vegul mar a parnat is szerre.
" (A pelda)
Tizenhat eves meg nem volt, amikor mar a
Brasso
?
Bodzafordulo
-i vasutepitesnel munkas. "
Kenyerkeres? lettem (...) Tizennegy orat dolgoztam naponta, latastol vakulasig. Ettem az arva krumplit hetszamra, s barmennyit is dolgoztam, egy rendes ruham nem volt.
" (Hala es koszonet)
Az epit?telepen, a Piliske labanal, a Viragok tisztasan talalta meg kes?bbi elettarsat, Roman Mariat, de kozel egy evtizedig kellett meg kuzdenie, amig vegre csaladot alapithatott. "
... sok rosszat ertem en a Piliske foldjen, Viragok tisztasan, de megiscsak szeretettel jarnak korulotte gondolataim. Viragok tisztasan egy rongyosforma baberhazbol kaptam magamnak asszonyt, ott tanult meg a kisfiam jarni, es abban a hazban irtam meg els? konyvemet is
." (Viragok tisztasa)
1928-ban befejez?dott a vasutepites. Az elkovetkez? esztend?kben ? ezek mar a nagy gazdasagi valsag evei ? favagomunkaval kereste kenyeret Haromszek erdeiben.
1930-ban a csalad
Brassoba
koltozott, s tovabbra is alkalmi munkabol teng?dtek. "
Brasso szelen laktunk akkor, s biza eleg sz?ken. Haton egy szobaban. Kutya dolgunk volt. Tel, februar kozepe, hideg nagy, fank semmi, csak ha a
Cenk
oldalarol hozogattunk lopva. Tobbnyire az agyban uldogeltunk allig takarozva. (
...) (A tejesember)
Katonai szolgalata utan visszatert
Kolozsvarra
, ahol 1933 tavaszan beallt egy
cinkografiaba
, ahol 23 eves fejjel kilenc honapig inaskodott. A munkanelkuliseg nehez honapjai utan 1934-ben a Belga-Roman Szov?gyarban dolgozott. 1937-ben hazassagot kotott Roman Mariaval, egy allasabol elbocsatott tanito leanyaval. Koran kapcsolatba kerult a
Munkas Athenaeum
korul csoportosulo irokkal.
Els? irasa
(Tortent az utcan)
az
Ellenzek
1938
.
aprilis 1
-jei szamaban jelent meg, s
Kacso Sandor
kortarsi vallomasa szerint "
a varatlan rabukkanas meglep?deset, a felfedezes oromet valtotta ki a hazai irastudokbol. Ugy ereztuk: uj iro ≫szuletett≪. Iro, aki az akkori fojtogato korulmenyek kozott is ra tud tapintani a lenyegre, meg tudja erzekeltetni azt, amit egyenes szoval kimondani nem volt veszelytelen...
" Az iras el?zmenye: "
Egyik kora reggel a jarda mellett meglattam egy szerencsetlen kutyat a szemetesladak kozott kajtatni. Egy vasott inasgyerek alaposan belerugott, es senki sem kerte szamon azt a rugast. Hirtelen arra gondoltam: ? Ime az en sorsom. Igy kell elt?rjem en is a megalazast- Barki megbanthat, megalazhat, senki sem ved meg. Annyira elomlott rajtam a banat es a szegyen, hogy egesz delel?tt csak amolyogtam a gep el?tt, s munka utan, ahogy hazaertem, ceruzat, papirost vettem el?, leultem az asztal melle, s egy szuszra megirtam Tortent az utcan cim? irasomat. Dehogy akartam en elbeszelest irni, vagy plane iro lenni, egyszer?en oda akartam kialtani az embereknek: nezzetek, milyen nehez az elet, milyen nehez igy elni.
" (Az en hazamban ez a szokas)
1938-ban irokent jelen volt a legalisan a Szocialdemokrata Part egisze alatt m?kod?, de valojaban kommunista es baloldali irok befolyasa alatt tevekenyked?
Munkas Athenaeum
osszejovetelein, fololvasasain.
1942 tavaszatol reszt vett az akkor indult, szamos vonasaban halado jelleg? folyoirat, a
Termes
szerkeszteseben. Ez ev augusztusaban ott volt az
Erdelyi Helikon
iroi kozossegenek marosvecsi talalkozojan.
1943-ban nyerte el els? irodalmi kitunteteset: a
Baumgarten-alapitvany
evdijat.
E siker utan az
ESZC
egy kisregeny megirasara szerz?dtette. Igy lehet?ve valt, hogy kilepjen a gyarbol es csak az irasnak eljen. 1941-ben bevalasztottak a
KZST
tagjai koze. A
masodik vilaghaboru
eveiben a
Termes
egyik szerkeszt?je volt. Behivtak katonanak, a haboru veget
Budapesten
erte meg (1944 novemberet?l 1945 februarjaig), ahol mint katonaszokeveny bujkalt, majd fogsagba kerult. 1945 majusaban erkezett haza Kolozsvarra, ahol a
Kepes Ujsag
, a
Falvak Nepe
(1945-48-ban), majd az
Utunk
szerkeszt?segeben dolgozott. Hazaterte utan roviddel kerte feltetelet a kommunista partba.
1948 vegen felbehagyva a
Fiatal szivvel
cim? regenyet ? hozzakezdett a
Szel fuvatlan nem indul
megirasahoz, mely 1949-ben jelent meg, meg abban az evben Allami dijjal tuntettek ki. 1949 tavaszan kuldottkent reszt vett a vilagbeke mozgalom pragai kongresszusan. Az otvenes evek elejen a kolozsvari varosi neptanacs, majd 1953-tol a tartomanyi neptanacs kepvisel?je.
1952-ben befejezte korabbi fogantatasu regenyet, a
Fiatal szivvel
t, amely 1953-ban elnyerte az Allami dijat.
1954-ben vetette papirra uj regenyenek ?
Ahol nem a foldek hazasodnak
? vazlatat. Ez a m?ve toredek maradt, csupan vazlata, ket els? fejezete keszult el meg egy igeretes, het darabbol allo, lazan illeszked? novellafuzer.
1956-tol a
Napsugar
c.
gyermeklap
alapito f?szerkeszt?je. Tobb izben neptanacsi kepvisel?. A Romaniai Irok Szovetsege vezet?segi tagja. Irodalmi munkassagaert 1943-ban
Baumgarten-dijjal
, 1949-ben es 1953-ban
Allami-dijjal
tuntettek ki. 1959-ben faradhatatlan nevel?munkajaert, az ifjusagi mozgalom megujhodasaert es nepszer?siteseert, az eddigi ot kituntetese melle elnyerte a hatodikat, az utolsot: az Ifjumunkas szovetseg diszoklevelet.
Kolozsvarott erte a halal 1960. marcius 4-en, a
Hazsongardi temet?ben
nyugszik.
A szegenyseg hatartalan tajairol hozta el? novellainak es kisregenyeinek temajat. A nepi
mesemondok
osztonossegevel adta el? torteneteit, a keser? izeket humorral enyhitette,
Moriczra
s f?keppen
Tamasira
emlekeztet? fordulatokkal; a nyomor melysegeiben sem vesztette el eletkedvet, ott is felfedezte a szepseget.
Gorkij
es a hazaiak kozul
Nagy Istvan
hatasa erzik nehany
naturalisztikus
hangulatu elbeszelesen (
Szaporodnak Lazarek
,
Megindul a fold
,
Balog szinhaz
). Az
Elmondja Janos
c. kisregeny idillbe oldott lazongasat az
Ujesztend?
mar a falusi ellentetek rajzaval toldja meg.
1939-ben megirta az Elmondja Janos cim? regenyet. 1940-ben ? rovid harom honap alatt ? elkeszul az Ujesztend?. S kozben aramlanak tolla alol elbeszelesei, karcolatai. Az 1938-1943-as evekb?l felszaznal is tobb novellajat tarthatjuk szamon. Napilapok, neves folyoiratok, evkonyvek stb., kozoltek sorra irasait, szine-java kotetekben is megjelent. "
Nem ugy indultam el az iroi utnak, hogy iro legyek. Nem volt szandekomban. Ketkezi dolgozo voltam, s nagyon nehezen eltem, s lattam, a b?romon ereztem, aki a legtobbet dolgozott, az evett a legkevesebbet, annak volt a legrongyosabba ruhaja, annak volt banat es megalaztatas az elete. Huszonhat eves koromig a krumpli volt a f? etelem, s csak az oszerr?l vettem ruhat. Aki dolgozott, azt becsultek a legkevesebbre. Ezert lettem iro. Tele duhvel lettem azza, hadd mondjam meg mindenkinek: ez nem igazsag! Irasaim, az Elmondja Janos, az Ujesztend? s az Urom talan tanusithatjak."
(Emberseges, becsuletes elet)
1941-ben fogamzott meg benne harmadik regenyenek terve, a Kedves Peter elete, amely azonban csak tizenegy evvel kes?bb ert be, cime most mar: Fiatal szivvel.
Els? szinpadi alkotasa,
A fekete macska
(
1943
-ban bemutatta a
budapesti
Nemzeti Szinhaz
Lehotay Arpad
rendezeseben), a nagygazdak vagyonehsegenek, a babonas hiedelmeknek es a nepi furfangnak jatekbol tragediaba komoritasaval erzekeltette a videk hangulatat. (A darabot
Harag Gyorgy
rendezese ujitotta fel Kolozsvart
1975
-ben.) A haboru okozta szenvedes, a nepi eszmenyek es szabadsagjogok eltiprasa a szemelyes,
lirai
telitettseg? novellaktol reszben a peldazat ertelm? iroi beszed
(A szamar)
, reszben az adomazason tulmutato dokumentalizmus fele kozeliti
(A szakall)
.
Haborus "kalandjairol" szolo, a
Vilagossag
ban folytatasokban megjelent, majd konyvalakban is kiadott beszamoloja
(Iro a Hadakutjan)
betet?z?je ennek a magatartassa er? atvaltasnak. A vallomas ?szintesege, a rator? tortenelemmel folytatott parbeszed nyiltsaga avatja ezt a munkat izgalmas tudositassa. A falujaro riporter tapasztalatait szelesiti elvi jelent?seg? kisregennye
(Szel fuvatlan nem indul)
. Egy egesz tortenelmi korszak tanulsagait osszegezi, amikor a
nacionalista
izgatassal szemben a roman es magyar dolgozok osszefogasat, egyseget peldazza. A riportszer? abrazolas nem mentes sematikus megoldasoktol, a konfliktus kirobbanasanak izgalma ezuttal is elfojtja az iroban a nyugodtabb epikai szemlel?dest es a konfliktusok bels? vetuleteinek elmelyultebb megragadasat. Ebben az id?ben irja nagy vihart kavaro karcolatait az
Irisz-telepi
iskolasokrol
(Az a javithatatlan Balog Arpi)
. A keresztvari vasutepit?-telep elmenyei 1952-ben formalodnak fejl?des-regennye
(Fiatal szivvel)
. A konyv stilusanak szepsegei csak reszben feledtetik a regeny sematikus tetelesseget, szerkezeti gyengesegeit (a vegnelkuli, szerz?i celzatot elarulo monologokat es parbeszedeket).
A hazai magyar gyermekirodalom megujitoja
(Miert kerek az alma?, Joska)
, s az 1957-t?l szerkeszteseben megjelen?
Napsugar
gyermeklapban. Eletenek utolso eveit a falu atalakulasanak megorokitese foglalkoztatta. Ahol nem a foldek hazasodnak cimen tervezett kisregenyehez fuzernyi novellat irt Guszti Gyuri es Szomesan Mari szerelmer?l, a kisregeny azonban toredekben maradt. Legjelent?sebb alkotasaiban es karcolataiban Nagy Istvan kulvarosa melle sorakoztatja az erdelyi falvak szegeny embereinek eletet, az uj falu szuletesenek nem kevesbe jelent?s esemenyeit. Az
anekdotan
epul?, de eszmeisegeben az anekdotizalason tulmutato novella klasszikusakent vonult be a romaniai magyar
irodalomtortenetbe
olyan remekeivel, mint
A tejesember
,
A kabat
,
Emberseg
,
Aki nem akarki
.
Kotetei (valogatas)
[
szerkesztes
]
- Elmondja Janos (regeny, Kolozsvar, 1939; ujabb kiadas 1956)
- Ujesztend? (regeny, Kolozsvar, 1940, 1955, a Tanulok Konyvtaraban 1974)
- Urom (elbeszelesek, Kolozsvar, 1941)
- A fekete macska (szinm?, Budapest, 1943)
- A fekete macska (elbeszelesek, Budapest, 1944)
- A szakall (elbeszeles, Kolozsvar, 1945); Feleselj, kisfiam! ? A tejes (ket egyfelvonasos jatek,
Horvath Istvan
bevezet?jevel,
Laszlo Gyula
rajzaival, Kolozsvar, 1946)
- Iro a Hadakutjan (kronika, Kolozsvar, 1946)
- A szamar (novellak, Budapest, 1948)
- Balog olvasni kezd (elbeszeles, 1949)
- Szel fuvatlan nem indul (regeny, 1949; 5. kiadas 1959)
- Tizennegyokros gazdak (elbeszelesek, Bp. 1951)
- Fiatal szivvel (regeny, 1952, 1953, 1955)
- Vad es panasz (Abodi Nagy Bela cimlapjaval es illusztracioival, 1953)
- Miert kerek az alma? (ifjusagi irasok, 1954; ujabb kiadas 1974)
- Joska (elbeszelesek, 1954)
- Hazunk taja (riportok,
Feszt Laszlo
cimlapjaval, 1956)
- A vidamsag embere (elbeszelesek, Kincses Konyvtar, 1956)
- Emberseg (elbeszelesek, 1957)
- Megszepult oregseg (novellak, Kincses Konyvtar, 1958)
- Bator fiuk (ifjusagi elbeszelesek, 1959)
- Vidamsag embere (egyfelvonasos, a
Mehes Gyorggyel
,
Meliusz Jozseffel
,
Sut? Andrassal
kozos
Negy vidam jatek
c. kotetben, Marosvasarhely, 1959)
- Matyas, a jegtor? (ifjusagi tortenetek, 1960)
- A kis piros tehen (ifjusagi elbeszelesek,
Deak Ferenc
cimlapjaval es rajzaival, 1963)
- Tortent az utcan (elbeszelesek, 1969)
- Tarisznyas kiralyok (elbeszelesek, Kolozsvar, 1972)
- Taltos okrok. Kisregenyek, elbeszelesek
; val., szerk., bev. Szakolczay Lajos; Magvet?, Bp., 1985
- Hurcolkodas. Novellak
; val., el?szo Balint Tibor; Kriterion, Bukarest, 1987
- Szinre atdolgozta
Moricz Zsigmond
Het krajcar
(Kolozsvar, 1947) es
A stipendium
(Kolozsvar, 1948) c. elbeszeleseit.
- Tolsztoj Leo
: Gyermekmesek (e. n.)
- Mikhail Prishvin: A rokak kenyere (1947)
Osszes m?vek kiadas
[
szerkesztes
]
- Az Irodalmi Konyvkiado 1961-62-ben megjelentette Asztalos Istvan m?vei I-V. kotetet,
Kacso Sandor
bevezet?jevel,
Bonyhati Jolan
szerkeszteseben, konyveszeti utmutatoval.
M?veinek idegen nyelv? kiadasaibol
[
szerkesztes
]
Elbeszeleseib?l 1958-ban orosz, 1962-ben roman es ukran, meseib?l 1961-ben roman valogatas is megjelent.
- Szel fuvatlan nem indul (roman 1949, cseh 1950, nemet 1951, lengyel 1951, angol 1951, kinai 1952, francia 1953, szlovak 1955, ukran 1962)
- Fiatal szivvel (roman 1952)
- Hurcolkodas (roman 1955)
- Miert kerek az alma? (roman 1956)
- Joska (roman 1957)
- Ujesztend? (roman 1958)
- Emberseg (roman 1960)
- A bajba jutott Torok Andras (nemet 1962)
- A szamar (nemet 1963)
- A vidamsag embere (orosz 1963)
- Gaal Gabor: A. I. Korunk 1939/12. Ujrakozolve Valogatott Irasok I. 1964. 671-74.
- Kacso Sandor: Kortarsi jegyzetek A. I.-rol. A Harom portre c. kotetben, Kv. 1963. 7-63.
- S?ni Pal: A szerkezeti felepites kerdese A. 1. kisregenyeiben. NyIrK 1965/1.
- Izsak Jozsef: A. I. Monografia, Abafay Gusztav es Bonyhati Jolan bibliografiajaval, Irodalmi Konyvkiado, Bukarest, 1967
- Balogh Laszlo: A. I. Monografia, Irodalomtorteneti Fuzetek 65. Bp. 1969
- Farkas Janos: A. szerkeszt?i oroksege. Utunk 1970/10.
- Sut? Andras: Anyajegyes irodalom. Utunk 1973/9.
- A. I. leveleib?l. Igaz Szo 1973/6.
- S?ni Pal: Egymas melle illesztett novellak? Utunk 1974/10.
- Balogh Edgar: Csorogere Asztalosekhoz. A Het 1974/35
- Balogh Edgar: A. I. A Mesterek es kortarsak c. kotetben, 1974. 372-78.
- Fodor Sandor: Tizenot ev utan. Utunk 1975/10.
- Marosi Peter: Mit?l fekete az a macska? Az Asztalos-bemutatorol, Utunk 1975/26.
- Szasz Janos: Aki meg koztunk lehetne. A. I. Utunk 1979/35.
- Asztalos Istvan M?vei I., II., III., IV., V. kotet, Irodalmi Konyvkiado, Bukarest, 1961, 1962
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]