Arthur Cayley
(
Richmond
,
1821
.
augusztus 16.
?
Cambridge
,
1895
.
januar 26.
) brit
matematikus
Mar gyermekkent is oromet lelte osszetett matematikai problemak megoldasaban. Kes?bb a
Cambridge-i Egyetem
Trinity College-aba kerult, ahol a matematika mellett a
gorogb?l
,
franciabol
,
nemetb?l
es
olaszbol
is remekelt.
14 even keresztul mint ugyved praktizalt, azonban ezalatt mintegy 250 matematikai cikket publikalt, majd kes?bb a cambridge-i egyetem professzorakent tovabbi 650-et.
? volt a
matrixszorzas
bevezet?je, ennek alkalmazasaval be tudta bizonyitani a
Cayley?Hamilton-tetelt
. Els?kent definialta a csoport fogalmat a mai modern formajaban.
Mar koran nagy erdekl?dest mutatott a szamok irant. 14 evesen a King’s College diakja lett, ahol a tanarai felfedeztek rajta a matematikai zsenialitas jeleit, s azt tanacsoltak szuleinek, hogy ennek megfelel?en tanittassak.
Fiatalon, 17 evesen kezdte meg tanulmanyait a cambridge-i Trinity College-ban, s a
Cambridge
Mathematical Journal-ba mar 20 evesen 3 cikket publikalt, melyeknek temait
Lagrange
es
Laplace
munkassaga ihlette. Egyetemista eveit a senior wrangler
[13]
cim es az els? Smith-dij elnyeresevel koronazta meg. Ezt kovet?en megszerezte az MA diplomat, es elnyert egy osztondijat. Ezutan meg az egyetemen maradt 4 evig, mely id? alatt oktatott par diakot, de f? tevekenysege a Mathematical Journal-be irando 28 tanulmanyanak el?keszitesere szoritkozott.
Ugyvedkent toltott evek
[
szerkesztes
]
Az osztondij lejartaval Cayley-nek is penzkeres? tevekenyseg utan kellett neznie, s ? ?
De Morganhoz
hasonloan ? a jogot valasztotta, s igy 25 evesen beiratkozott a londoni Lincoln's Inn-be. A matematikat ezen id?szak alatt sem hanyagolta el, el?fordult, hogy egy fontos jogi vizsga el?tt
Dublinba
utazott csak azert, hogy hallhassa
Hamilton
el?adasait a kvaterniokrol. Az ugyvedkent toltott evek sem teltek hasztalanul a matematika szempontjabol, hisz a 14 eves palyafutas alatt tobb mint 200 cikket publikalt.
42 evesen elnyerte a
Cambridge-i Egyetem
Lady Sadler-r?l elnevezett professzori szeket, melyet meg a Lady hozatott letre sajat vagyonabol az elmeleti, tiszta
matematika
fejlesztesenek celjara. Cayley tehat feladta a sikeres praxist egy szerenyebb fizetesert, azonban nem banta meg a valtast, hiszen a professzori allas vegre veget vetett a megosztottsagnak az eleteben, vegre ismet a matematikanak szentelhette magat teljes egeszeben. 1876-ban publikalta egyetlen konyvet,
Elliptic Functions
cimmel.
1872-ben a Trinity College cimzetes tagja, 1875-t?l pedig rendes tagja.
Cayley hiresse valt arrol is, hogy szamos modon probalta el?segiteni a n?k egyetemi tanulmanyait, mind oktatas teren, mind a
Newnham College
? Cambridge n?k szamara alapitott intezmenye ? bizottsagi tagjakent.
1881-ben a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetemt?l meghivast kapott egy el?adassorozat tartasara, melynek cime az
Abelian and Theta Functions
volt.
1882-ben abban az elismeresben lett resze, hogy a British Association for the Advancement of Science elnoke lehetett, s a southporti talalkozo kapcsan elmondott nyitobeszede olyan sikeres lett, hogy nem csak a vilag osszes matematikusat, hanem a
filozofusokat
is megszolitotta.
1889-ben a Cambridge-i Egyetem nyomdaja felkerte, hogy keszitse el? az addig publikalt cikkeit arra, hogy azok egy osszegy?jtott, rendezett formaban is megjelenhessenek. Az osszesen 13 kotetes konyvsorozatbol, mely 967 cikket tartalmaz, 7 Cayley sajat szerkesztese alatt jelent meg. A kotetek szerkesztese kozben mar egy sulyos betegsegt?l szenvedett, melybe 1895. januar 26-an, 74 eves koraban belehalt.
A konyvsorozat fennmarado elemeit a professzori szekben ?t kovet? Forsyth professzor szerkesztette.
A nevet visel? fogalmak
[
szerkesztes
]