Az arpeggio zenei jelolese
Az
arpeggio
egy zenei jatekmod. A szo olasz eredet?, jelentese:
harfaszer?en
.
[1]
Zenei diszit? jatekmod, melyben az el?ado az
akkordot
hangjaira bontva szolaltatja meg. Az arpeggio nem pusztan el?adoi gyakorlat, hanem a zenem? resze,
kottaban
jelolt disziteskent a
17. szazadtol
ismert.
Az akkord bal oldalan megszakitott vagy vegigfuto hullamvonallal jelolik, mely a ket hatarhang kozott huzodik. A tores iranya lehet felfele vagy lefele, ha a zeneszerz? nem jelzi, az arpeggiot alulrol felfele kell jatszani, de peldaul egyes
Bartok
m?vekben nyil jeloli a fentr?l lefele jatekot. Jelolhet? meg a szaron lev? vonassal is, ekkor a vonas iranya jelzi a tores iranyat.
[2]
Regebben a torend? akkord fole irt
arp.
illetve
arpegg.
rovidites szolgalt az arpeggio jelolesere.
Atvitt ertelemben irodalomelmeleti m?szokent is alkalmazzak, amely arra utal, hogy egy tomor kozponti gondolat szalaira bontva, mintegy hurok egymas utani megszolalasakent jelenik meg a m?ben (peldaul
Kosztolanyi
: Esti Kornel, 1933.
Madach
: Az ember tragediaja, 1861).
A szo a
harp
(
harfa
) szobol szarmazik (egyes nyelveknel a szokezd?
h
nema).
Az arpeggio felfele, vagy lefele, sorban egymas utan lejatszott hangok osszessege. Egy akkordba tartozo hangokat id?ben elvalasztva szolaltatunk meg, es ha az a hangszeren lehetseges, ezek az akkord lejegyzett tartamaval megegyez? ideig szolnak.
[2]
Peldaul ha egy skala els?, harmadik es otodik fokat jatsszuk (ami a harmas hangzatnak felel meg), es a hangnem C-dur, akkor a ketoktavos, felfele tarto arpeggio hangjai a kovetkez?k lesznek: C, E, G, C, E, G, C. Lathato, hogy az arpeggio tobb mint egy oktavot atfoghat.
Billenty?s hangszereken jatszhato egy kezzel, vagy ket kezzel egyidej?leg, ekkor vonalrendszerenkent kulon jelzessel jelolnek, illetve tortenhet egymasutan, melyet folytonos hullamvonal jelez.
Az arpeggio harom alapvet? modjanak jelolesei
Specialis esete az arpegement figure, mely akkordidegen (az eredeti akkordban nem szerepl?) hangokat is tartalmaz, melyeket elhangzasuk utan azonnal elengednek.
A 17.-18. szazadban lejatszasi modja nem volt szigoru szabalyhoz kotve, de a 19. szazadra mindinkabb elterjedt, hogy az arpeggiot utemre beosztva jatszottak.
[2]
Gyakori alkalmazasok
[
szerkesztes
]
A legtobb dallamhangszeren el? lehet adni arpeggiot, de vannak jellemz? alkalmazasok, peldaul:
- huros es billenty?s hangszerekre irt klasszikus darabok gyakori eleme az arpeggio
- a
konny?zeneben
a
basszusgitar
-kiseret gyakran arpeggioval jatssza az akkordokat
- monofonikus szintetizatorokon illetve regi szamitogepeken nem allt rendelkezesre a polifonikus hangzas, igy az akkordokat arpeggioval helyettesitettek
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]