한국   대만   중국   일본 
Armagh ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Armagh

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Armagh
Szent Patrik katedrális (róm.kat.)
Szent Patrik katedralis ( rom.kat. )
Armagh címere
Armagh cimere
Kozigazgatasi adatok
Orszag   Egyesult Kiralysag
Orszagresz   Eszak-Irorszag
Megye Armagh megye
Iranyitoszam BT60, BT61
Korzethivoszam 028
Nepessegi adatok
Teljes nepesseg 14 777 f? (2011) [1]
Neps?r?seg 1 434,66 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet 10.3 km²
Id?zona GMT ( UTC +0)
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 54° 20′ 58″ , ny. h. 6° 39′ 16″ Koordinatak : e. sz. 54° 20′ 58″ , ny. h. 6° 39′ 16″
Armagh weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Armagh temaju mediaallomanyokat.

Armagh ( irul: Ard Mhacha , " Macha magaslata" [2] ) varos Eszak-Irorszagben , mely a hasonlo nev? megye szekhelye . Fontos vallasi kozpont, mind a Romai katolikus egyhaz , mind pedig az ir anglikan egyhaz szamara, ugyanis a varosban szekel? ersek egyben az egesz Ir-sziget primasa is mindket felekezet tekinteteben. [3] Az okorban a kozeli Navan Fort ( irul: Eamhain Mhacha ) a kelta vallas ritualis kozpontja, valamint a kiralyi szekhelyek egyike volt. Ma Armagh ket, egyarant Szent Patrikrol elnevezett, katedralisarol, obszervatoriumarol , valamint Gyorgy-kori (Georgian) epiteszeti emlekeir?l nevezetes.

Habar statisztikai ertelemben kozepes meret? varosnak szamit, [4] 1994-ben megis varosi rangot (City) kapott II. Erzsebet brit kiralyn?t?l , majd 2012-ben jogosultta valt a f?polgarmester (Lord Mayoralty) statuszra, mely alapvet?en szimbolikus rang. [5] Nepessege 14.777 f?t tesz ki a 2011-es nepszamlalas adatai alapjan. [6]

Tortenelem [ szerkesztes ]

Alapitas [ szerkesztes ]

Eamhain Mhacha (ma: Navan Fort) Armaghtol nyugatra a kelta vallas ?si ritualis kozpontja volt. Az ir mitologia szerint kiralyi, illetve ulsteri tartomanyi szekhely is volt a hely. Id?szamitasunk elejen csaknem elneptelenedett, majd a 3. szazadtol ismet felfedezhet?k betelepules ? egy henge ? nyomai az anglikan katedralis dombjan, a mai varos sziveben. [7] A varos Macha istenn? utan kapta a nevet, csakugy, mint a korabbi ritualis kozpont, Ard Mhacha jelentese: "Macha magaslata". Ez angolosodott el?szor Ardmagh , majd a mai Armagh nevalakra. [8]

A keresztenyseg felvetele utan a pogany szentely atalakult kereszteny templomma es kolostor is letesult. A hagyomany szerint 445-ben Szent Patrik alapitott egyhazat itt. Muirchu szerzetes-tortenetiro altal feljegyzett legenda szerint Daire a helyi torzs vezet?je nem akarta engedni Szent Patriknak, hogy Ard Mhacha dombjan epitsen templomot, ehelyett egy alacsonyabban fekv? teruletet adott neki keletre. Egy nap, Daire lovai mind elhullottak legeles kozben a mai templom teruleten. Daire erre meg akarta oletni Patrikot, mire ?t magat betegseg kenyszeritette terdre. Konyorogtek Patriknak, hogy gyogyitsa meg ?t es Patrik szentelt vize uj eletet lehellt Daireba es a lovaiba is. Daire megjutalmazta Patrikot egy nagy bronzusttel es biztositotta neki a dombon a helyet temploma felepitesehez. Daire karaktere hasonlo Dagda istenseghez . [9]

Kozepkor [ szerkesztes ]

A 7. szazadtol Armagh valt Eszak-Irorszag legfontosabb egyhazava es kolostor-iskolajava. [10] Armaghi szerzetesek irtak a Codex Ardmachanus ( irul: Leabhar Ard Mhacha , latinul : Liber Ar(d)machanus , magyarul: Armagh-i Konyv ) keziratot, mely f?leg latin-szoveg?, de talalhatok benne oir nyelvtoredekek, melyek a legregebbiek kozul valok. [11]

Armagh az Airthir kiralysag sziveben fekudt az Airgialla torzsszovetsegen belul. A varos ugyanakkor a szomszedos Ui Neill partfogasat is birta. Az els? viking rajtautest 832-ben jegyeztek fel [12] es meg legalabb tiz hasonlo rablotamadast kellett elszenvednie a varosnak a kovetkez? evszazadban. [10]

Brian Boru, "Irorszag f?kiralya" (High King of Ireland) 1004-ben latogatast tett Armaghban es ez alkalombol ismerte el az itteni egyhazat az orszag f?egyhazanak, tovabba tetemes vagyont adomanyozott. Ezt a rangot azonban majd csak az 1111-es Rath Breasaili zsinaton ismerik el hivatalosan. [10] 1171-ben egy Armaghba osszehivott orszagos tanacs hatarozott arrol, hogy az Ir-sziget minden angol rabszolgajat szabadon engedjek. [13]

Az angol-normann invazio utan Armaghot 1185-ben tamadtak meg el?szor Philip de Worcester csapatai, majd John de Courcy lovag 1189-ben. [14] 1196 es 1199 evekben pedig a szomszedos Ulaid kiralysag utott rajtuk. [15]

A romos katedralist Mael Patraic Ua Scannail ersek epittette ujja 1268-ban es emellett ferences rendhazat alapitott, melynek romjai meg ma is lathatoak. [10]

Korai ujkor [ szerkesztes ]

Az angol Tudor-haz a 16. szazadban ujra meghoditotta az addigra mar nagyreszt ujra ir uralom alatt allo szigetet. Armagh sokat szenvedett ekkor az angolok es az ir O'Neill dinasztia kozotti csatarozasoktol, hiszen strategiai fontossaguva valt az angolok uralta (Pale) es az ir eszaki teruletek kozott (pl. Tyrone). A varos tobbszor cserelt gazdat a haboruskodasok ? peldaul a kilenceves haboru , vagy "Tyrone-felkeles" ? soran. A haboru vegere a varos mar teljesen romokban allt. [10] [16]

A kilenceves haboru utan angol uralom ala kerult a varos, az addigi katolikus katedralist a protestans (anglikan) egyhaz vette birtokba es altalanossagban is megindult az angolok szisztematikus betelepitese, csakugy, mint Ulster egeszeben. Az 1641-es ir felkeles soran a brit telepesek a katedralisba menekultek es hosszas targyalasok utan a katolikus lazadok Felim O'Neill vezetesevel bevettek a varost. 1642-ben, amikor a lazadok harcteri helyzete mar jelent?sen rosszabb lett masutt, az armaghi lazadok elkobozva a telepesek vagyonat, felgyujtottak a varost. [17]

Modern kor [ szerkesztes ]

Armagh mar Szent Patrik kora ota egyhazi es oktatasi kozpontnak szamit, neveztek a " szentek es tudosok varosanak " is. [18] A The Royal School 1608-ban, az obszervatorium 1790-ben, mig a St Patrick's College 1834-ben nyitotta meg kapuit. Az obeszervatorium Lord Rokeby (Richard Robinson) ersek nagyszabasu tervenek resze volt, miszerint letre akart hozni Armaghban egy egyetemet. Az ersek 1794-ben meghalt, igy az egyetemi tervei nem valosulhattak meg. [19]

Az ir fuggetlensegi haboru soran 1921 januar 11-en a Sinn Fein egy ismert armaghi szemelyiseget, John Dorant 6-7 maszkos alak kirangatta a sajat otthonabol es a nyilt utcan agyonl?ttek. 1921 januar 13-an az Ir Koztarsasagi Hadsereg (IRA) Armaghban lesb?l megtamadott es megolt egy az Ulsteri Kiralyi Csend?rseghez (Royal Ulster Constabulary ? RUC) tartozo rend?r?rmestert. [20] 1921 szeptember 4-en az ir republikanus Michael Collins es Eoin O'Duffy 10.000 f?s gy?les el?tt tartott beszedet a kisvarosban. [21]

Az eszak-irorszagi konfliktus er?szakja Armagh -ot sem kimelte, egyik kulvarosi utjat peldaul "Murder Mile"-kent, azaz "Gyilkos Merfoldkent" emlegettek a helyiek. [22] 1969-t?l 1994-ig osszesen mintegy 86 gyilkossag tortent a varosban es kulteruletein. A regi varoshaza 1828-ban epult Tontine Buildings neven, [23] majd 1910-ben alakitottak at varoshazava. [24] Ez az epulet 1972. szeptember 27-en egy bombatamadasban olyan sulyosan megserult, hogy vegul le kellett bontani. [25]

Nevezetes epitmenyek [ szerkesztes ]

Varosreszek [ szerkesztes ]

Armagh telepulesszerkezete (townland-ok)

Eszak-Irorszagban a kozigazgatas fontos egysege a kozseg , mely hazanktol elter?en varost is magaban foglalhat, mint ahogy Armagh is az ugyanolyan nev? kozseg resze. Armagh kozseg tovabbi (varos)reszekre (townland) osztodik, melyek a kozigazgatas tulajdonkeppeni alapegysegei. Elnevezeseik a tortenelmi id?kig nyulnak vissza es visszakoszonnek utcanevekben, illetve epuletek elnevezeseiben. 1830-ban Armagh kozseg legtobb townlandjat osszeolvasztottak es csak a kornyez?k maradtak onalloak. Ezek felsorolasa alabb talalhato: [26]

  • Aghamoat ( irul: Achadh Mochta , "Mochta mezeje")
  • Ballynahone More ( irul: Baile na hAbhann , "townland a folyonal")
  • Cargagh ( irul: Cairgeach , "sziklas terulet")
  • Cavanacaw ( irul: Cabhan an Chatha , "csatavolgy" vagy Cabhan na Caithe , "pelyvavolgy")
  • Drumadd (korabban: Drumadokeenan, irul: Dromad Ui Chianain , "O'Keenan orma")
  • Drumarg ( irul: Droim Mairge , "hatar hatsag")
  • Drumman More ( irul: Dromann , "orom")
  • Killuney ( irul: Cill Liamhna , "Liamhain temploma")
  • Legarhill vagy Mullaghcreevie ( irul: Mullach Craoibhe , "dombtet? az elagazasnal"; legar oangol szo a katonai taborra)
  • Longstone ("allo k?", "menhir")
  • Lurgyvallen ( irul: Lorga Ui Mheallain , "O'Mallon hosszu hatsaga")
  • Mullynure ( irul: Mullach an Iuir , "dombtet? a tiszafanal")
  • Parkmore ( irul: Pairc Mhor , "nagy mez?")
  • Tullyelmer (korabban: Tullyelmaine, irul: Tulaigh Aluine , "agyaghalom")
  • Umgola ( irul: Iomghuala , "dombhat")

Nepesseg [ szerkesztes ]

A 2011. marcius 27-en lezajlott nepszamlalas adatai szerint akkor 14.777 f? elt Armagh-ban (5871 haztartas), mely a teljes eszakir nepesseg 0,82%-a, [6] es amely 1,3%-kal tobb, mint 10-evvel azel?tt. [27] Nehany tenyadat a lakossagrol:

  • 20.90% 16 ev alatti es 15.44% 65 ev feletti;
  • 52.52% n? es 47.48% ferfi;
  • 68.85% romai katolikus, vagy legalabb annak neveltek, 26.95% protestans vagy mas kereszteny felekezet?;
  • 44.39% ir nemzetiseg?nek, 27.18% brit nemzetiseg?nek, 26.43% eszakir nemzetiseg?nek vallotta magat;
  • 37 ev volt a nepesseg atlageletkora;
  • 18.76% ert valamelyest ir nyelven es 4.08% beszeli az ulsteri skot dialektust .

Oktatas [ szerkesztes ]

Altalanos iskolak [ szerkesztes ]

  • Armstrong Primary School
  • Christian Brothers Primary School
  • The Drelincourt Primary School
  • Dromintee Primary School
  • Drumhillery Primary School
  • Mount St Catherine's Primary School
  • The Royal School Preparatory School
  • Saints and Scholars Integrated Primary School
  • St. Malachy's Primary School
  • St. Patrick's Primary School

Kozepiskolak [ szerkesztes ]

  • City of Armagh High School
  • St. Catherine's College
  • St. Patrick's Grammar School
  • The Royal School
  • Southern Regional College [28]

Kozlekedes [ szerkesztes ]

krikett meccs a Mallon

Az Ulster Railway vasuttarsasag 1848-ban kototte ossze Armagh -ot Belfasttal , majd 1858-ban Monaghannal . A Newry and Armagh Railway 1864-ben nyilt meg, a Castleblayney, Keady and Armagh Railway pedig 1910-ben. Ezek a tarsasagok 1911-re mind a Great Northern Railway (GNR) iranyitasa ala kerultek. [29]

Irorszag 1921-es fuggetlenedese es az eszakir teruletek kulonvalasa nyoman a hatarszelre kerult Armagh kozlekedese hanyatlasnak indult. Egymas utan zartak be a vasuti vonalakat, mig vegul 1957. oktober 1-jen megszuntettek az osszes Armaghot erint? vonalat. [30] Jelenleg a legkozelebbi vasutallomas Portadownban van. A 2000-es evekben ujra felmerult a vasuti osszekottetes helyreallitasa Armagh es Portadown kozott es megvalosithatosagi tanulmany is keszult err?l. [31]

Autopalyak (M1) egyel?re elkerulik a varost.

Sport [ szerkesztes ]

Armaghnak az Eszakir Futball Ligaban (NIFL) jatszo varosi focicsapata van (Armagh City Football Club), egy masik csapat, a Lisanally Rangers F.C. pedig a Kozep-Ulsteri Futball Ligaban rugja a labdat. A hagyomanyos focitol elter? ir futballt is ket csapat kepviseli: Armagh Harps es Pearse Ogs. Tovabbi ir stilusu klubok is vannak, igy ir kezilabda es hurling klub is van a telepulesen. Ezeket az ir tipusu jatekokat szinte kizarolagosan ir katolikusok jatsszak, illetve nezik. [32]

Krikettpalya is van Armagh "The Mall" nev? teruleten, mely az Armagh Cricket Clubnak ad otthont. Az 1969-ben alapitott atletikai klub pedig rendszeresen megrendezi az 5 kilometeres tavu "5K" nemzetkozi futoversenyet. [33]

Eghajlat [ szerkesztes ]

Meresek tengerszint feletti magassaga: 42 m (138 ft))

Armagh eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 15,7 17,1 21,8 22,6 26,2 30,4 31,4 29,4 27,6 22,7 16,8 16,6 31,4
Atlagos max. h?merseklet (°C) 7,4 8,1 10,2 12,6 15,6 18,0 19,7 19,3 16,9 13,4 10,0 7,7 13,3
Atlagh?merseklet (°C) 4,7 4,9 6,7 8,5 11,2 13,8 15,7 15,4 13,2 10,1 7,0 4,9 9,7
Atlagos min. h?merseklet (°C) 1,9 1,6 3,1 4,3 6,7 9,6 11,7 11,4 9,5 6,8 3,9 2,1 6,1
Rekord min. h?merseklet (°C) ?14,3 ?15,0 ?12,4 ?7,1 ?2,3 0,8 0,0 2,3 ?0,6 ?5,6 ?8,3 ?14,6 ?15,0
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 75 54 66 58 58 58 63 76 68 86 75 77 812
Havi napsuteses orak szama 46 69 97 143 174 144 137 133 114 90 59 40 1246
Forras: Met Office [34]


Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. https://www.ninis2.nisra.gov.uk/public/AreaProfileReportViewer.aspx?FromAPAddressMulipleRecords=Armagh@Exact%20match%20of%20location%20name:%20@Exact%20Match%20Of%20Location%20Name:%20%20Armagh@23 ?
  2. Field, John. Place-names of Great Britain and Ireland (angol nyelven). Newton Abbot, Devon: David & Charles, 25. o. (1980. junius 2.). ISBN 0389201545 . OCLC 6964610  
  3. Tomas O Fiaich (2006). ? The Primacy in the Irish Church ” (angol nyelven). Seanchas Ardmhacha Vol.21 (1), 1-23. o, Kiado: Cumann Seanchais Ard Mhacha.  
  4. Settlement Information on Armagh City (angol nyelven). Northern Ireland Neighbourhood Information Service. (Hozzaferes: 2016. februar 20.)
  5. Results of Diamond Jubilee Civic Honours Competition announced (angol nyelven). Cabinet Office, 2012. marcius 14. (Hozzaferes: 2012. marcius 14.)
  6. a b Census 2011 Population Statistics for Armagh Settlement (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency (NISRA). (Hozzaferes: 2019. aprilis 15.)
  7. John T. Koch. Celtic Culture: A Historical Encyclopedia (angol nyelven). ABC-CLIO, 80. o. (2006)  
  8. Ard Mhacha (angol nyelven). logainm.ie . (Hozzaferes: 2023. julius 4.)
  9. Daithi O hOgain. Myth, Legend & Romance ? An encyclopaedia of the Irish folk tradition (angol nyelven). Prentice Hall Press, 357-358. o. (1991). ISBN 9781870805117  
  10. a b c d e Sean Duffy. Medieval Ireland ? An Encyclopedia (angol nyelven). Routledge, 48-50. o. (2005). ISBN 9781138062252  
  11. szerk.: John Gwynn D.D., D.C.L.: Liber Ardmachanus ? The Book of Armagh (angol nyelven). Royal Irish Academy, 21. o. (1913). Hozzaferes ideje: 2023. julius 4.  
  12. The Vikings , Third (angol nyelven), Penguin Books, 233. o. (2016. junius 2.). ISBN 978-0-141-98476-6  
  13. Medieval Sourcebook: Decrees on Sale of Unfree Christians, c. 922-1171 (angol nyelven). sourcebooks.fordham.edu
  14. DeBreffny, Brian, Mott, George. The Churches and Abbeys of Ireland (angol nyelven). London: Thames & Hudson , 60?61. o. (1976)  
  15. Brendan Smith. Colonisation and Conquest in Medieval Ireland ? The English in Louth, 1170-1330 (angol nyelven). Cambridge University Press, 62 . o. (1999)  
  16. {{cite web| author=Kevin Quinn| title=The Lost Castle of Armagh| url= http://www.history-armagh.org/dox/210420110872.pdf%7C [ halott link ] language=angol| accessdate=2023-07-05
  17. szerk.: Annaleigh Margey, Eamon Darcy, Elaine Murphy: The 1641 Depositions and the Irish Rebellion (angol nyelven). Routledge, 92. o. (2016). ISBN 9781138664555  
  18. Exploring Armagh ? the city of Saints & Scholars (angol nyelven), 2019. oktober 15. (Hozzaferes: 2023. julius 8.)
  19. Archbishop Richard Robinson (angol nyelven). (Hozzaferes: 2023. julius 8.)
  20. Chronology of Irish History 1919 ? 1923: January 1921 (angol nyelven). (Hozzaferes: 2023. julius 8.)
  21. Chronology of Irish History 1919 ? 1923: September 1921 (angol nyelven). (Hozzaferes: 2023. julius 12.)
  22. Ed Blanche. ? Irish Police Face Peril of 'Murder Mile' ”, Los Angeles Times , 1985. januar 6. (Hozzaferes: 2023. julius 12.) (angol nyelv?)  
  23. Tontine Buildings (angol nyelven). Dictionary of Irish Architects. (Hozzaferes: 2023. julius 12.)
  24. Armagh Town Hall (angol nyelven). Dictionary of Irish Architects. (Hozzaferes: 2023. julius 12.)
  25. McFarland, John (2004. februar 1.). ?A modern vision: Eric Lindsay at Armagh” (angol nyelven). Astronomy & Geophysics 45 , 1.18?1.22. o. DOI : 10.1046/j.1468-4004.2003.45118.x . (Hozzaferes: 2023. julius 12.)  
  26. Advanced Place-Name Search (angol nyelven). (Hozzaferes: 2023. junius 30.)
  27. Census 2001 Usually Resident Population: KS01 (Settlements) - Table view (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency (NISRA). (Hozzaferes: 2019. augusztus 10.)
  28. Welcome to Southern Regional College ? Further and Higher Education . [2019. julius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 20.)
  29. Hajducki, S. Maxwell. A Railway Atlas of Ireland (angol nyelven). Newton Abbott: David & Charles (1974). ISBN 0-7153-5167-2  
  30. Baker, Michael H. C.. Irish Railways since 1916 (angol nyelven). London: Ian Allan, 153, 207. o. (1972). ISBN 0-7110-0282-7  
  31. Linda Stewart: Plans for rail link to Belfast International Airport unveiled (angol nyelven). Belfast Telegraph , 2014. majus 20. (Hozzaferes: 2023. julius 2.)
  32. Cronin, M. (2000). ?Catholics and Sport in Northern Ireland: Exclusiveness or Inclusiveness?” (angol nyelven). International Sports Studies Volume 22 (Number 1).  
  33. Wolfe-Bieler, Kristen: Run Your First 5-K (angol nyelven). Runner's World , 2007. junius 8. (Hozzaferes: 2023. julius 2.)
  34. Station: Armagh, 1981-2010 (angol nyelven). Met Office. (Hozzaferes: 2021. februar 25.)
Commons:Category:Armagh
A Wikimedia Commons tartalmaz Armagh temaju mediaallomanyokat.