Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Archaeopteris .

Archaeopteryx
Evolucios id?szak: 150,8?145,5  Ma Pre? ? O S D C P T J K Pg N kes? jura
Az Archaeopteryx rekonstrukcioja.
Termeszetvedelmi statusz
Fosszilis
Rendszertani besorolas
Orszag : Allatok (Animalia) Torzs : Gerinchurosok (Chordata) Osztaly : Hull?k (Reptilia) Oregrend : Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend : Hull?medencej?ek (Saurischia) Alrend : Theropoda Csoport: Avialae Csalad : Archaeopterygidae Nem : Archaeopteryx Meyer , 1861
Szinonimak
Griphosaurus Wagner, 1862 Griphornis Woodward, 1862 Archaeornis Petronievics, 1917 Jurapteryx Howgate, 1984 Wellnhoferia ? El?anowski, 2001
fajok
A. lithographica Meyer , 1861, tipus A. siemensii Dames, 1897 A. bavarica
Hivatkozasok
A Wikifajok tartalmaz Archaeopteryx temaju rendszertani informaciot. A Wikimedia Commons tartalmaz Archaeopteryx temaju mediaallomanyokat es Archaeopteryx temaju kategoriat.

Az Archaeopteryx ( ogorog ?ρχα?ο? [ arkhaiosz , ??si”] es πτ?ρυξ [ pteruksz , ?toll” vagy ?szarny”] osszetetele) az eddig ismert legkorabbi es legprimitivebb madar . ^[1] Nemet neve, amely az angolszasz orszagokban is elterjedt, Urvogel , vagyis ??si madar”. Az Archaeopteryx nek voltak szarnyai es tollai, amelyek hasonlova tettek a mai madarakhoz, ugyanakkor fogai voltak es olyan csontvaza, amely meg Theropoda dinoszaurusz ?sei jellegzetessegeit ?riztek. Abban az id?ben, amikor az Archaeopteryx elt, Europa meg tropusi eghajlatu szigetiv volt, sekely, meleg tengerekt?l ovezve.

Leirasa [ szerkesztes ]

A jelenlegi uralkodo allaspont szerint az Archaeopteryx primitiv madar volt, amely a jura kimmeridge-i es tithon korszakaban elt, 146?151 millio evvel ezel?tt. ^[2] Valamennyi ismert egyed fossziliajat a mai Nemetorszag teruleten talaltak ^[2] a solnhofeni litograf palaban .

Tollaikrol kevesebb az informacio, mint egyeb reszeikr?l, de strukturajukban es formajukban mar hasonloak lehettek a mai madarak tollaihoz. ^[2] Tobb, a mai madarakehoz kozelit? tulajdonsaguk ellenere ^[3] az Archaeopteryxek sok theropoda hull?kre jellemz? sajatossaggal rendelkeztek. A madaraktol elter?en apro fogaik voltak ^[2] es hosszu, csontos farkuk, mint a korukban elt dinoszauruszoknak . A farokcsigolyak osszeforrasanak es farkcsikka alakulasanak meg nincs nyoma, azonban mind a 23 farokcsigolya csigolyanyulvanyai rovidek, ellentetben a theropodakkal.

A vegyes tulajdonsagok miatt sokan gondoljak a dinoszauruszok es a madarak kozti lancszemnek, vagy az els? madarnak, amely a foldi eletmodot a repulesre valtotta. ^[2] Az 1970-es evekben John Ostrom , Thomas Henry Huxley 1868 -as megallapitasait folytatva, a mellett ervelt, hogy a madarak a Theropoda dinoszauruszokbol fejl?dtek ki, es erre az Archaeopteryx kulcsfontossagu bizonyitekot nyujt: meg?rzott szamos, a madarakra is jellemz? tulajdonsagot, mint a villacsont , a tollak, szarnyak es reszben visszafordithato els? ujj, es szamos dinoszaurusz es Theropoda tulajdonsagot. Ilyenek a hosszan emelked? bokacsont , az interdentalis (fogak kozotti) csontlemezek, az ischium (ul?csont) nyilasrekesze (obturator) es a hosszu farokcsontkepz?dmeny (chevron). Ostrom arra jutott, hogy az Archaeopteryx kulonosen a Dromaeosauridae Theropoda csaladhoz hasonlitott.

Meretben es kuls?ben a mai szarkara hasonlithatott. Szeles, lekerekitett veg? szarnyaik voltak es hosszu farkuk. Legfeljebb fel meteres hosszusagura n?hettek. A tollak a mai madarak repuleshez hasznalt tollara hasonlitanak es ennek alapjan repulhettek es melegver?ek lehettek. Egyebkent hull?szer?ek voltak, allkapcsukban eles fogakkal, hosszu csontos farokkal es harom ujjal, amelyek meghajlott karomban vegz?dtek. E keveredes miatt az Archaeopteryx az evoluciorol szolo vita egyik leggyakrabban felmerul? temajava valt. Sokan igazi hianyzo lancszemnek tekintettek, masok viszont maig hamisitvanynak tartjak az el?kerult kisszamu tollas fossziliat . Mar 1862 -ben, amikor az els? teljes peldanyt leirtak (ket evvel Charles Darwin A fajok eredete cim? m?venek publikalasa utan) oriasi vita kezd?dott az evoluciorol es a teremtesr?l , illetve az atmenet-fossziliakrol, es ez a vita ma is tart.

Meg 1985 -ben is volt, aki hamisitvanynak tartotta az osszes leletet. Fred Hoyle kritikajanak hatasara 1987 -ben a British Museum az osszes elerhet? leletet felulvizsgalatnak vetette ala es ismetelten megallapitottak eredetiseguket.

Osszehasonlitas [ szerkesztes ]

Az Archaeopteryx teljes keverekjellege a konkret anatomiai adatok osszehasonlitasabol derul ki leginkabb.

Theropodak jellemz?i	Archaeopteryx jellemz?i	Madarak jellemz?i
Hosszu farok nagy csigolyanyulvanyokkal	Hosszu farok kis csigolyanyulvanyokkal	Farkcsik
Hull?medence	Hull?medence	Madarmedence
Elkulonult labkozepcsontok	Reszben osszeforrt labkozepcsontok	Osszeforrt labkozepcsontok
Egyszer? bordak	Egyszer? bordak	Nyulvanyos bordak
Vallov	Villacsont	Villacsont
Hasi bordak	Hasi bordak	Szegycsont
Harom ujju mells? vegtag	Harom szarnyujju szarny	Osszeforrt ujjcsontu szarny
Harom jaroujju lab	Harom jaroujju lab	Harom jaroujju lab
Negyszogcsont	Negyszogcsont	Negyszogcsont
Fogas allkapocs	Fogas, cs?rszer? allkapocs	Fog nelkuli cs?r
Csupasz vagy tollas kultakaro	Tollas kultakaro	Tollas kultakaro
Sima el? felkarcsont	Sima el? felkarcsont	Butykos felkarcsont

Leletei [ szerkesztes ]

Az Archaeopteryx kent azonositott tizenegy fosszilia mindegyike a solnhofeni litograf palabol ismert. A tollak letezesenek legregibb bizonyitekaival szolgal es a jura id?szakbol nem is kerult el? mas bizonyitek. Az Archaeopteryx ek bizonyos fejlett tulajdonsagai arra engednek kovetkeztetni, hogy eredetuk meg melyebbre nyulik vissza az id?ben. ^[4] Korabbi velemeny szerint mindegyik el?kerult peldany ugyanahhoz a fajhoz tartozott. Hosszu ideig ket vagy fajrol beszeltek, am az A. siemensii es A. bavarica onallosagat ma mar ismet megkerd?jelezik. Kina jura es kora kreta koru palaibol jo allapotu tollas dinoszauruszok ismertek, amelyek alapjan a tollazat evolucioja es a madarak fele vezet? evolucios ut egyre jobban ismert.

A fajmeghatarozas azert nehez, mert jelent?s meretkulonbsegek vannak a leletekben. A hull?k egesz eletukben novekednek, mig a madarak novekedese a feln?tt korban megall. Az Archaeopteryx epifizisporcain nincs heg, ami a novekedes lezarultat mutatna. Ha hull?szer? volt a novekedese, akkor minden bizonnyal minden lelet egy fajhoz tartozik, azonban ha madarszer?en novekedett, akkor a kulonboz? meret? peldanyok mind feln?ttek voltak es kulonboz? fajokhoz tartoztak.

Els?: a ?toll” [ szerkesztes ]

Els? peldanya, a Die Feder (?a toll”) neven emlitett lelet egy evez?toll maradvanya, amelyet 1860 -ban a solnhofeni palabanyaban talaltak, majd 1861 -ben Hermann von Meyer (1801-1869) frankfurti paleontologus irta le Archaeopteryx neven. Abban az id?ben negyedid?szaknal regebbi madarlelet egyaltalan nem volt meg, igy a jurabol szarmazo lelet nagy felt?nest keltett. A legels? madarleletnek tartottak. Ma a Berlini Termeszettudomanyi Muzeumban es a Muncheni ?slenytani Muzeumban talalhato a ket darabja. Fuggetlenul attol, hogy a nem leirasanak alapja, nem tekinthet? tipuspeldanynak .

Masodik: londoni [ szerkesztes ]

A masodik peldanyt, a Londoner exemplar t (?londoni peldany”) 1867-ben Eichstatt kozeleben talaltak. Ez volt az els? kozel teljes fosszilia , az A. litographica faj tipuspeldanya . Ernst Haberlein megvasarolta, majd 1881 -ben, miutan felfedezte a tollak lenyomatat, a berlini Humboldt Egyetemnek adta el. A British Museum termeszettudomanyi reszlege hamarosan megvasarolta, mivel Richard Owen nem szivesen latta volna tudomanyos vizsgalatat es publikaciojat. A lelet hosszu id?re egy raktar polcara kerult, leirasa csak kis adagokban, hosszu id? alatt tortent meg.

Az Archaeopteryx vaza meglehet?sen toredekes. Hasonlo a testhelyzete a berlini peldanyehoz, de a kisebb csontok elkulonulnek a toll-lenyomatoktol, ami arra utal, hogy mar oszlofelben volt, amikor besodrodott a solnhofeni laguna vizebe. A farok tollazata ep, de a szarnyak evez?tollai ket nagyobb csomoban alltak ossze.

Harmadik: berlini [ szerkesztes ]

A ?berlini peldanyt” valamikor 1874 es 1876 kozott talaltak Eichstattban . Teljes testlenyomat, a tollak es a koponya jo allapotban maradt fenn, az egyik legszebb es legteljesebb darab az osszes kozott. Tollai, szarny- es farokcsontjai madarszer?ek, mig a koponya es a tobbi vazelem a hull?kre emlekeztet. A lelet hosszu adasveteli sorozat utan a Berlini Muzeumba kerult, ahol 2007 ota az allando tarlaton kiallitjak.

Az elpusztult allat a hullamerevseg termeszetes allapotaban maradt fenn, bomlasnak semmi nyoma. A legaprobb csontok is az anatomiailag kell? helyen vannak. Ez arra utal, hogy vagy kozvetlenul a vizbe esett es ott megfulladt, vagy nem sokkal a halala utan sodrodott a vizbe. A tollazat epsege miatt a szarnytollak rendkivul reszletes lenyomatai maradtak fenn, az agsugarak is tanulmanyozhatok. Mindket szarnyon lathato a harom-harom mozgathato, hasznalhato szarnyujj.

Negyedik: maxbergi [ szerkesztes ]

A maxbergi peldany 1956 -ban ismet Solnhofenb?l kerult el?. Toredekes, a torzs es nehany toll-lenyomat alkotta, amelyr?l Florian Heller allapitotta meg, hogy Archaeopteryx maradvanyarol van szo. Felfedez?je, Edward Opitsch megtartotta maganak, de 1974 -ig a Maxberg Muzeumban kiallitottak. Opitsch 1991 -ben meghalt, a lelet azota ismeretlen helyen van.

Az allat viszonylag hosszu bomlasi folyamat es vizben sodrodas utan allapodott meg, miel?tt a mesziszap betemette. Feje es farka teljesen hianyzik. Szarnyai es labai sem eredeti helyzetukben vannak, valoszin?leg mar csak az inak tartottak ossze ?ket.

Otodik: haarlemi [ szerkesztes ]

A haarlemi peldany mar 1855 -t?l ismert, Riedenburgban talaltak, de a hollandiai Tylers Muzeum raktaraban hevert majdnem egy evszazadig. 1857 -ben repul? hull?kent soroltak be. Csak 1970 -ben John Ostrom allapitotta meg, hogy Archaeopteryx volt. Hermann von Meyer eredetileg Pterodactylus crassipes fajkent sorolta be, ezert John Ostrom ? es meg nehany mas kutato ? szerint az Archaeopteryx lithographica fajnevet valojaban az A. crassipes fajnevre kellene cserelni. A toredek a Haarlem Tylers Muzeum birtokaban van.

Nagyon toredekes lelet, csak a bal szarny nehany csontja, a medence egy darabja es nehany labcsont alkotja. A terd korul nehany toll lenyomata is kivehet?.

Hatodik: eichstatti [ szerkesztes ]

Az eichstatti peldany 1951 -ben Eichstattben kerult el?. El?szor Compsognathuskent irtak le, majd a Jurapteryx recurva nevet kapta, mivel tollazata szabad szemmel nem, illetve gyengen lathato. 1970 -ben Franz Mayr ismerte fel az Archaeopteryxet, amikor surlo fenyben felt?ntek a tollak halvany korvonalai. 1973 -ban Peter Wellhofer irta le. Az eichstadti Jura Muzeum tulajdonaban van.

A lelet nagyon jo allapotu, csaknem teljes. A tobbi Archaeopteryx egyednel kisse kisebb, talan fiatal peldany lehetett. Ez az els? olyan lelet, amelynel bizonyitani lehetett, hogy a negyszogcsont (os quadratum) ugy izesul az agykoponyahoz , mint a mai madarake. Az egyedfejl?des menetere vonatkozo kovetkezteteseket is le lehet vonni bel?le, mivel a labkozepcsont ennel a peldanynal meg nincs osszeforrva, mig a tobbi ismert Archaeopteryx labkozepcsontjai osszeforrtak. A teljes csontvazban nem lathato villacsont , ami arra utal, hogy porcos volt es csak id?sebb korban csontosodott el. Labcsontjai aranyaban hosszabbak, mint az id?sebb peldanyoke. Ezek a tulajdonsagok arra mutatnak, hogy az Archaeopteryx csak feln?tt koraban tanult meg repulni, fiatalon meg inkabb futott. Csontjainak madarszer? jellegei is inkabb feln?tt korara alakultak ki.

Hetedik: solnhofeni [ szerkesztes ]

A solnhofeni peldanyt az 1960-as evekben fedeztek fel torok vendegmunkasok Eichstatt kozeleben. Tenyleges megtalalasi korulmenyei ismeretlenek, tulajdonjoga is vitatott. Jelenleg a solnhofeni Muller Muzeumban van, Friedrich Muller solnhofeni polgarmester gy?jtemenyeben volt rendszerezes nelkul. Eredetileg ezt is Compsognathusnak gondoltak, mivel tollai szabad szemmel nem lathatok. 1987 -ben Gunter Viohl azonositotta, majd 1988 -ban Peter Wellhofer irta le.

Hianyzik a koponya nagyobb resze, labai hosszuak es er?sek, tollazata nem lathato, csak tuzetes vizsgalatok utan lehetett kijelenteni, hogy az alkarcsonthoz nehany toll is csatlakozik. Ezek a tollak a konturtollak csevei, az agak es agsugarak nem lathatok. A csontok termeszetes helyzet?ek. Ez a legnagyobb termet? peldany, ketszer akkora, mint az eichstatti es jo 10%-kal nagyobb a londoninal.

Nyolcadik: bavarica [ szerkesztes ]

A masodik solnhofeni peldanyt 1992 -ben egy a ?Solnhofen Club AG” tarsasag tulajdonaban lev? palabanyaban talaltak. 1993 -ban Peter Wellhofer Archaeopteryx bavarica neven uj fajkent irta le. A toll-lenyomatok nagyon jo allapotban maradtak fenn, a csontvaz tanulmanyozasa sok uj ismerethez vezetett. A szegycsont es a labak szerkezete szinten jol lathato. Szamos reszlete ? koponya, allkapcsok, farok ? a madarak evoluciojanak uj tavlatait nyitotta meg.

Kilencedik peldany [ szerkesztes ]

A kilencedik peldany nagyon toredekes. 1997 -ben ismertek fel, hogy Archaeopteryx. Regota taroltak, korabbi tulajdonosai, megtalaloja ismeretlen. 2009 -ben mutattak be el?szor Munchenben.

Tizedik peldany [ szerkesztes ]

2004 -ben egy tovabbi toredekes lelet kerult el?, amely meg a solnhofeni Muller Muzeumban vizsgalatra var.

Tizenegyedik: thermopolisi [ szerkesztes ]

A thermopolisi peldany 2005 -ben t?nt fel a wyomingi Thermopolisban. Gerald Mayr meg ebben az evben publikalta a Science folyoiratban. A 150 millio eves leletben az ?smadar tollazata az osszes tobbi peldanynal jobb allapotban maradt fenn, a lenyomatban a tollak legfinomabb szerkezete is tanulmanyozhato. ^[5]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Wellnhofer, Peter (1990). ?Az Archaeopteryx”. Scientific American (magyar kiadas) (7), 34-41. o.  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Madar?sok Kinabol?

Angol nyelven:

• Archaeopteryx at The Grave Yard Archivalva 2007. szeptember 27-i datummal a Wayback Machine -ben ? Jamie Headden, Scott Hartman, and Rutger Jansma's skeletal restorations of most of the specimens. Eight scaled to each other at this site (both Hozzaferes ideje: 2007-01-22).
• Archaeopteryx : An Early Bird ? University of California, Berkeley Museum of Paleontology. Hozzaferes ideje: 2006-OCT-18.
• Archaeopteryx lithographica ? Nick Longrich, University of Calgary . Discusses how many wings an Archaeopteryx had and other questions.
• Journal of Dinosaur Paleontology ? With many articles on dinosaur-bird links.

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Dinoszaurusz?madar kapcsolat