Aranybulla

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
Ez a szocikk a magyar kiraly jognyilatkozatarol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Jogok nyilatkozata (egyertelm?sit? lap) .
Aranybulla
Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján hétszer vágott, négypólyás címer háromszögű pajzson.[1] Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg bátyja, Imre király jelképe volt[2][3][4]
Az Aranybulla fugg?pecsetje. El?lapjan II. Andras kiraly alakja, hatlapjan hetszer vagott, negy polyas cimer haromszog? pajzson. [1] Az oroszlanokkal kiegeszitett cimerpajzs eredetileg batyja, Imre kiraly jelkepe volt [2] [3] [4]
Tipusa kiralyi okirat
Megszovegezve 1222
Alairas datuma 1222 . aprilis 24. [5]
Alairas helye Szekesfehervar
Alairok II. Andras magyar kiraly
Eletbelepes 1222
Nyelvek latin
A Wikimedia Commons tartalmaz Aranybulla temaju mediaallomanyokat.

Az Aranybulla sz?kebb ertelemben a II. Andras magyar kiraly altal 1222 . aprilis 24-en [5] a szekesfehervari orszaggy?lesen kiadott, fugg?pecsettel ellatott kiralyi okirat, amely a magyar nemesseg jogait el?szor rogzitette. A kett?s aranypecset az oklevel hartyajanak felhajtott also reszen, a plicaturan fuggott. A fugg?pecsetnel plicat (plicatura) hoztak letre az oklevel also szelenek visszahajtasaval es azon keresztul vezettek a pecset fuggesztesere szolgalo zsineget. [6] [7] (1 §. Endre, Isten kegyelmeb?l Magyarorszag, Dalmacia, Horvatorszag, Rama, Szerbia, Galicia es Lodomeria kiralya, orok emlekezetul.)

A kozepkorban a pecset a kulonfele oklevelek hitelesitesenek f? eszkoze volt, ami a 14. szazadra mar kizarolagossa valt. Tagabb ertelemben az aranybulla azt az aranybol keszult pecsetet [8] jelenti, mellyel a magyar kiralyok ? III. Belatol kezd?d?en ? meger?sitettek es hitelesitettek fontosabb okmanyaikat. [9] Magyarorszag nemesi szabadsaga alapkovenek tartott Aranybullanak mind a het eredeti peldanya elveszett, azonban a szovege meglehet?sen sok forrasban maradt fenn. [10] Az Aranybulla rendelkezeseinek kiralyi betartasat az ellenallasi zaradek garantalta, mely kimondta, hogy a nemesek a h?tlenseg vetke nelkul ellenallhatnak, ha a kiraly a rendelkezeseket megszegi.

? 2. § Hogyha pedig mi, vagy az utanunk kovetkezend? kiralyok kozul valaki ezen mi szerzesunknek ellene jarna valaha, ez a level adjon szabad hatalmat mind a puspokoknek, mind mas jobbagyuraknak es orszagunkbeli nemeseknek mindnyajan es egyen-egyen, jelenvaloknak es jovend?belieknek es az ? megmaradekoknak, hogy mind nekunk, mind az utanunk kovetkezend? kiralyoknak minden h?telenseg szegyenvallasa nelkul ellentallhassanak es ellentmondhassanak mind orokke. ”
? 31. cikkely [11]

II. Andras Aranybullaja a magyar torteneti alkotmany egyik legfontosabb torvenyekent a megszuleteset kovet? kes?bbi szazadokban hivatkozasi alap volt a rendi szabadsag vedelmeben, a 16. szazadtol pedig egeszen a 20. szazad kozepeig az irott torvenycikkelyeiben vagy csak a szellemeben. [12]

Szovege [ szerkesztes ]

Az Aranybulla 1222 -b?l
Az aranybulla atirata 1351 -b?l

Az aranybulla szovege a kevesbe fontos cikkek kihagyasaval a kovetkez?:

? ?A Szentharomsag es oszolhatlan egyseg neveben. [13] Endre, Isten kegyelmeb?l Magyar-, Dalmat-es Horvatorszag, Rama, Szerbia, Galicia orokos kiralya. Mivel mind orszagunk nemeseinek, mind masoknak is Szent Istvan kiralytol alapitott szabadsaga nemely kiralyok hatalma altal, kik neha haragjukban boszut allottak, neha gonosz emberek hamis tanacsira is hallgattak, vagy sajat hasznukat kerestek, igen sok reszben rovidseget szenvedett: nemeseink fensegunk es el?deink fuleit gyakor izben verdestek kerelmeikkel es folyamodasaikkal orszagunk javitasa irant. Kik tehat tartozasunkhoz kepest az ? kerelmoknek mindenben eleget tenni akarvan, megadjuk mind nekik mind orszagunk egyeb embereinek a szent kiralytol megadott szabadsagot; es orszagunk allapotanak javitasara tartozo egyeb dolgokat is ?dvosen rendelunk ekepen: Rendeljuk, hogy evenkent a szent kiraly unnepet hacsak nemi sulyos foglalkozas vagy betegseg altal nem akadalyoztatunk Szekesfehervarott tartozunk megulni. Es ha mi jelen nem lehetunk a nador ketsegkivul ott leszen helyettunk s kepunkben meg fogja hallgatni az ugyeket. Minden nemesek, tetszesok szerint, szabadon oda gyulekezzenek.
  • (I. p.) Akarjuk azt is, hogy sem mi, sem utodaink barmi id?ben le ne tartoztassak s el ne nyomjak a nemeseket valamely hatalmasnak kedveert, hanem ha el?bb megideztettek es torveny rende szerint elmarasztaltattak.
  • (II. p.) Tovabba semmi adot, semmi szabad denarokat nem szedetunk a nemesek oroksegen; sem hazaikban, sem falvaikban meg nem szallunk, hanem ha meghivatunk. Az egyhazak nepeit?l is teljesseggel semmi adot sem szedetunk.
  • (III. p.) Ha valamely nemes meghalalozik fiu nelkul, lanyat illesse birtokanak negyedresze; a tobbir?l tetszese szerint rendelkezzek es ha a halal kozbejotte miatt nem rendelkezhetik, a hozza kozelebb allo rokonra szalljon; es ha teljesseggel semmi nemzetsege nincsen, szalljon a kiralyra.
  • (IV. p.) Ha a kiraly sereget akar vinni az orszagon kivul, a nemesek ne tartozzanak vele menni, hanemha az ? penzeert. Ellenben, ha sereg jonne az orszagra, mindnyajan tartozzanak menni.
  • (VII. p.) A nador orszagunk minden emberei felett kulonbseg nelkul biraskodjek; de a nemesek f?ben-es birtokbanjaro ugyeit a kiralynak tudomasa nelkul el ne vegezhesse.
  • (VIII. p.) Ha kulfoldiek, tudniillik tisztesseges emberek, jonnek az orszagba, az orszag tanacsa nelkul meltosagokra ne emeltessenek.
  • (XI. p.) Fekv? birtok az orszagon kivulieknek ne adomanyoztassek.
  • (XVI. p.) Egesz megyet vagy akarminem? meltosagot orok joszagul vagy birtokul nem adunk.
  • (XXIV. p.) Hogy izmaelitak es zsidok tisztseget ne viseljenek. Penzvalto, kamara-ispanok, so-kamarasok es vamosok, orszagunkbeli nemesek legyenek. Izmaelitak es zsidok ne lehessenek.
  • (XXVI. p.) Hogy az orszagon kivul valoknak birtokot adni nem kell. Tovabba, birtokot az orszagon kivul valo embernek ne adjanak. 1. § Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai valthassak meg.
  • (XXX. p.) E negy jobbagyurat: tudniillik a nadorispant, a bant, kiraly orszagbirajat es kiralyne asszonyet kiveve, senki ket tisztet ne viseljen.
  • (XXXI. p.) Kelt Kletusnak, az egyhaz prepostjanak keze altal a megtestesult igenek ezer ketszaz huszonkettedik esztendejeben. (...) Hogyha pedig mi, vagy az utanunk kovetkezend? kiralyok kozul valaki ezen mi szerzesunknek ellene jarna valaha, ez a level adjon szabad hatalmat mind a puspokoknek, mind mas jobbagyuraknak es orszagunkbeli nemeseknek mindnyajan es egyen-egyen, jelenvaloknak es jovend?belieknek es az ? megmaradekoknak, hogy mind nekunk, mind az utanunk kovetkezend? kiralyoknak minden h?telenseg szegyenvallasa nelkul ellentallhassanak es ellentmondhassanak mind orokke. Kelt Keled kezeb?l, ki egri prepost es kanczellarunk; a testte lett ige utan ezer-ketszaz-huszonkettedik esztend?ben, mikoron tisztelend? Janos esztergomi, tisztelend? Ugrin kalocsai ersekek, Dezs? csanadi, Robert veszpremi, Tamas egri, Istvan zagrabi, Sandor varadi, Bertalan pecsi, Kozma gy?ri, Bereczk vaczi, Vincze nyitrai puspokok voltanak, a mi kiralysagunknak tizenhetedik esztendejeben.”
”
? 1222. evi torvenycikkek [14]

Tortenete [ szerkesztes ]

II. Andras kihirdeti az Aranybullat

II. Andras uj berendezkedese, birtokpolitikaja, a penzjovedelmekre epit? kiralyi gazdasagpolitikaja, a meraniakat el?terbe helyez? szemelyi politikaja es a zsidok , szaracenok penzugyigazgatasban valo ternyerese miatt elegedetlenseg mutatkozott az orszagban. A kulonboz? nemesi erdekcsoportok kozotti ellentetek kielez?dtek. 1222 elejen a birtokadomanyozasokbol nem reszesult vilagi el?kel?k, barok kiszoritottak a hatalombol Andras regi hiveit. Maguk mogott tudhattak a varjobbagyok es a varnepek tamogatasat es kiralyi szervienseket : utobbiak szabad jogallasuak, vagyonosabb reteguk a maganbirtokosoktol valo fugges elkeruleseert, az uralkodoi reteghez tartozas jogi elismereseert harcolt.

Letez? aranybullak [ szerkesztes ]

Az aranybullat meger?sitettek: I. Lajos 1351 -ben (bar az ?siseggel nagyban modositotta), Maria 1384 -ben, I. Matyas 1464 -ben es a koronazasi eskuben valamennyi. Az ellenallasi zaradekot (XXXI. p.) az 1687 . evi orszaggy?les torolte el. Csak egy 1318 . evi hiteles masolatban maradt fenn az esztergomi Primasi Leveltarban . A magyar tortenetiras meg szamos mas aranybullat ismer. Ezek kozul diplomatikai tekintetben legjobban a pesti Aranybullat deritette fel Salamon Ferenc . Ezt IV. Bela allitolag 1241 -ben adta Pest varosa szamara.

A magyar tortenettudomany azonban harom aranybullat ismer, bar ezek kozul csak az els?nek kiadottat, az 1222 . evit irjuk nagybet?vel. A masodik aranybullat is meg II. Andras uralkodasanak idejen, 1231 -ben adtak ki. A kiralynak ebben az oklevelben meg kellett er?sitenie, illetve nehany pontban meg is kellett valtoztatnia az eredeti szoveget, es igy kellett ujra kihirdetnie. A harmadik aranybulla II. Andras fianak, IV. Bela kiralynak az uralkodasa idejen, 1267 -ben irodott, teljesen mas belpolitikai viszonyok kozott, a mongol ( tatar ) tamadast, illetve a IV. Bela es fia, Istvan kozotti belhaborut kovet?en.

Mint pecset, nagyon keves aranybulla maradt az utokorra. Az ilyen modon kiallitott oklevelek minden id?ben ki voltak teve annak a veszelynek, hogy letepik roluk az aranypecsetet. Igy tett Vencel cseh kiraly is, mikor 1304 -ben fiaert, az ifju Vencel vagy magyarosan Laszlo kiralyert egy sereggel hazankba jott es Esztergomban kirabolta a templomot es a leveltarat. A Magyar Nemzeti Muzeum harom aranybulla birtokaban van; az egyik II. Andras kiraly 1224 -es oklevelen fugg es a konyvtarban a Kallay-leveltarban ?rzik; a masik kett? a regisegtar tulajdona, a kisebbik III. Belae, a nagyobbik IV. Belae.

Az el?kel?k az Aranybullaban [ szerkesztes ]

Az el?kel?k kovetelesei orvoslast nyertek, cikkelyek szulettek a nagyhatalmu idegenek ellen. Andras megigerte, hogy egesz varmegyeket nem adomanyoz, barmifele meltosagot orok tulajdonul szinten nem. A becsuletes szolgalattal szerzett birtoktol senki nem foszthato meg. II. Andras korabbi gazdasagpolitikajaval szembeni elegedetlenseget fejez ki tobb cikkely:

  • kamaraispanok, penzver?k, so- es vamtisztek ne legyenek izmaelitak es zsidok , hanem az orszag nemesei
  • az uj penz egy evig legyen forgalomban, s a denarok min?segben erjek el III. Bela penzenek erteket
  • az ispanok csak az ispansaguk jogan ?ket megillet? reszt elvezzek, a kiralyt illet? tobbi jovedelmet, a csoboradot ( cibrio kiralyi ado), a vamot, az okroket es a var jovedelmenek ketharmadat a kiraly kapja meg.

Az Aranybulla fellepett a hatalmaskodas ellen, tobb pontban foglalkozott az igazsagszolgaltatas kerdeseivel. [15]

A kiralyi szerviensek az Aranybullaban [ szerkesztes ]

A 31 cikkelyb?l 11 foglalkozott valamilyen modon a szerviensekkel. Ez arra utal, hogy a fellep? el?kel?k tomegbazisat a szerviensek szolgaltattak. Ot olyan kivaltsagot adott nekik, amelyek kes?bb a sarkalatos nemesi jogok koze szamitottak. Ezzel magyarazhato, hogy a kutatok kozul nehanyan az Aranybullaban valamifele nemesi alkotmanyt lattak. Birtokaik mentesultek a kiralyi adok, a szabadok denarjai fizetese, valamint a beszallasolas alol. A fiu utod nelkul meghalt szerviens birtoka egynegyedet a lanya orokolje, a tobbir?l szabad akarata szerint rendelkezzek, ha nincs vegrendelet, akkor rokonai az orokosok. Csak akkor szall a birtok a kiralyra, ha a szerviensnek nincsenek orokosei. Mentesultek a szerviensek megyesispanok joghatosaga alol. A kiraly orszagon kivuli hadjarataba csak az uralkodo koltsegen tartoztak vele menni, ha idegen tamadas erne az orszagot, akkor minden szerviensnek hadra kell kelnie.

Jogalkotasi mintak [ szerkesztes ]

Magyarorszag tortenelmenek es jogtortenetenek egy rendkivul fontos kerdese meg tisztazatlan ? a torteneszi velemenyek elter?ek azzal kapcsolatban, hogy az Aranybulla milyen hatas alatt keletkezhetett, alkotasi folyamataban milyen hatasok ervenyesultek.

Hosszu ideig nepszer? elkepzeles volt, hogy az 1215 . evi angol Magna Carta Libertatum lehetett az Aranybullara befolyassal, hiszen ez is a nemesek szabadsagjogait targyalja, a bennuk lefektetett jogelvek tobb helyutt hasonlosagot mutatnak. A kulonbsegek viszont jelent?sebbek, raadasul a Magna Carta Libertatum 63 pontjanak preciz megfogalmazasa a hazainal joval fejlettebb jogeletr?l tanuskodik. Mas elkepzelesek az aragon befolyast tartjak valoszin?bbnek. Imre kiraly felesegenek, Aragoniai Konstancianak kiserete kes?bb itthon birtokokat szerezhetett, termeszetes ellenzekeve valhatott II. Andrasnak. Nem kizarhato tehat, hogy az ottani szokasok a magyar jogra is hatassal lehettek. Bar az ellenallas joga Aragoniaban csak 65 evvel az Aranybulla utan, 1287 -ben lett irasba foglalva, elkepzelhet?, hogy mar ezt megel?z?en mint szokasjog ismeretes volt.

Valoszin?bb az az elkepzeles, hogy az Aranybulla, a Magna Carta es az aragoniai szabadsaglevel kozos forrasbol merithettek es ennek koszonhet? az egymastol tavol es? orszagok hasonlo alkotmanyos fejl?dese. A kor Europajanak h?beri szervezete es egyenl?seget nem t?r?, szigoru hierarchiaja alkalmatlan volt arra, hogy egy, az ellenallas jogahoz hasonlo jogelvet hozzon letre. A keresztesek altal alapitott Jeruzsalemi Kiralysagban a nemesek nagyobb befolyasra tehettek szert annak koszonhet?en, hogy a folyamatos hadviseles miatt az uralkodo jobban ra volt szorulva a nemesseg tamogatasara, mint a nyugati orszagokban. A f?nemesek gyulekezete, a Haute Cour hamar teljeskor? szuverenitasra tudott szert tenni, a kiraly torvenyjavaslatait koteles volt vele vitara bocsatani, birtokot is csak a hozzajarulasaval adomanyozhatott. Ezek a nemesi jogok az Aranybullaban is megtalalhatok. Szinten a jeruzsalemi nemesseg kivaltsagai koze tartozott az ellenallas joga (ius resistendi) , a korai magyar alkotmanyossagnak is egyik sarkalatos pontja. Altalanossagban veve elmondhato, hogy az Aranybullaban lefektetett elvek megtevesztesig hasonlitanak az un. jeruzsalemi assizakban foglalt szabalyokhoz, ezen szabalyokat pedig II. Andras minden bizonnyal megismerhette 1217 -ben inditott keresztes haboruja soran.

A hadjaratra elkisertek Andrast a magyar f?urak is, a forrasok tanusaga szerint pedig ott tartozkodasuk soran huzamosabb id?t toltottek a Jeruzsalemi Kiralysag nemeseivel. Elkepzelhetetlen, hogy azok akkori kulonos aktualitasa mellett se ismerkedtek volna meg az assizakkal es azok tartalmaval. A Szentfoldre utazo magyar f?urak kozott volt peldaul Ugron kiralyi kancellar es kalocsai ersek, valamint Tamas egri puspok , akik az Aranybulla alairoi kozott is szerepelnek.

Tovabbi kapcsolatot jelent az, hogy III. Bela kiraly els? felesege, Anna kiralyne ? szuletesi neven Agnes de Chatillon ?, Chatillon Rajnald lanya volt, akinek kisereteben szinten erkeztek Magyarorszagra keresztes lovagok.

A korulmenyek tehat valoszin?sitik, hogy az Aranybullaban lefektetett jogelvek a keresztes haborukkal kerultek a Szentfoldr?l Magyarorszagra, a Magna Cartaval es az aragoniai nemesi szabadsaglevellel valo hasonlatossag pedig annak koszonhet?, hogy Angliaba es Aragoniaba is eljuthattak ezek az elvek, szinten a keresztes haboruk kozvetitesevel. Az Aranybulla alapjait a Jeruzsalemi Kiralysag jogaban keresni azert sem alaptalan, mert kozismert, hogy a keresztes lovagok mennyi mindent hoztak magukkal mind anyagi, mind szellemi teren es a Magyar Kiralysag els? szazadaira is jellemz? volt a kulfoldi szabalyok atvetele. [16]

Hatasa [ szerkesztes ]

Diveky Adorjan jogtortenesz szerint az Aranybulla jelent?s hatassal volt Lengyelorszagban Nagy Lajos uralkodasa idejen, tobbek kozt a kassai privilegiumban valo kozvetitessel. [17] [18]

Az Aranybulla emlekezete [ szerkesztes ]

Az Aranybulla-emlekm? Szekesfehervaron
Az Aranybulla-emlekm? ortofoton

Festmenyek [ szerkesztes ]

Filmek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

  • Kodolanyi Janos hires Julianus barat c. regenyeben (1938) megjeleniti az Aranybulla szuletesenek korulmenyeit es torteneseit Otodik resz .
  • Totth Benedek: A jeruzsalemi kiraly (szinm?, 2023)

Aranybulla-emlekm? [ szerkesztes ]

Az Aranybulla monumentalis emlekm?ve Szekesfehervar Oreghegy varosreszeben, annak legmagasabb pontjan, a Csucsos-hegyen all, mivel a hagyomany szerint ezen a helyen hirdette ki II. Andras a nevezetes dokumentumot az 1222 -es szekesfehervari orszaggy?lesen. A ma is lathato emlekm? a masodik: az eredeti a masodik vilaghaboruban megserult. A hegyre 1970 -ben egy szovjet harckocsi kerult mint vilaghaborus emlekm?. A ma is lathato emlekm?vet 1972-ben, az Aranybulla kiadasanak 750. evfordulojara keszitette Retfalvy Sandor , amit akkor a Budai uton, a mai reformatus uj templom helyen allitottak fel. 1990 . augusztus 18 -an avattak fel jelenlegi helyen. [19]

Emleknap [ szerkesztes ]

Aprilis 24. az Aranybulla napja .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Nagy Ivan: Cimertan , fonsfolyoirat.hu
  2. ↑ Milyen volt az els? magyar cimer? . [2022. marcius 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. junius 29.)
  3. ↑ II. Endre kiraly pecsetjei az oklevelkritika szempontjabol
  4. ↑ Dr. D?ri Ferencz: Magyarorszag czimerenek kialakulasa
  5. ↑ a b Tarjan M. Tamas: II. Andras kiadja az Aranybullat Fehervaron (rubicon.hu, hozzaferes: 2022. szeptember 29.)
  6. ↑ A Pallas nagy lexikona
  7. ↑ Solymosi Laszlo: Okleveltan
  8. ↑ A vilagszep urn? arany bullai
  9. ↑ Aranybulla Archivalva 2016. julius 24-i datummal a Wayback Machine -ben, mkab.hu
  10. ↑ Fejer Megyei Torteneti Evkonyv 6. (Szekesfehervar, 1972) AZ ARANYBULLA (A hetszazotvenedik evfordulojan) Kozzeteszi: Erszegi Geza
  11. ↑ Masodik Endre kiraly dekretoma
  12. ↑ Toth Z. Jozsef: Az Aranybulla [ halott link ]
  13. ↑ Az 1356. evi aranybulla
  14. ↑ 1222. evi torvenycikkek
  15. ↑ 1222. aprilis 24. II. Andras kiadja az Aranybullat Fehervaron
  16. ↑ Diveky Adorjan: Az Arany Bulla es a jeruzsalemi kiralysag alkotmanya - Szekfoglalo a Magyar Tudomanyos Akademia II. osztalyanak 1931. januar 19-en tartott felolvaso ulesen, Bp. 1932.
  17. ↑ Csapody Marton: Az Aranybulla Lengyelorszagban ? az 1374. evi kassai privilegium lehetseges magyar forrasai wfa.hu
  18. ↑ Diveky Adorjan: Az Aranybulla hatasa a lengyel jogra. Szazadok, 1944/4-6.
  19. ↑ Oreghegyert Egyesulet . [2013. december 31-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. julius 2.)

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Revai nagy lexikona II. kotet
  • Erszegi Geza: Az Aranybulla , Bp., 1990.
  • Kristo Gyula: Magyarorszag tortenete 895-1301 , Bp., 1998.
  • Bertenyi Ivan (szerk.): Magyar torteneti szoveggy?jtemeny 1000-1526 , Bp., 2000.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aranybulla&oldid=27079314 ”