Aranyos kepviselet

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Valasztasi rendszerek
Tobbsegi rendszerek

Relativ tobbsegi szabaly

Relativ tobbsegi szavazas , blokkszavazas , partlistas blokkszavazas

Tobbfordulos

Ketfordulos szavazas
Egyenkenti kieseses szavazas

Preferencialis

Azonnali tobbfordulos szavazas (IRV), felteteles szavazat , potszavazat
Condorcet-modszer
Schulze-modszer
Rangsorolt parok modszere
Pozicios szavazas
Bucklin-modszer
Preferencialis blokkszavazas

Kardinalis

Elfogado szavazas
Pontozasos szavazas

Aranyos rendszerek

Egyeni

Egyetlen atruhazhato szavazat
Aranyos elfogado szavazas

Partlistas

Legmagasabb atlag alapu modszerek:
D’Hondt , Sainte-Lague , Hungtington-Hill

Legnagyobb maradek alapu modszerek:
Hare , Droop , Imperiali , Hagenbach-Bischoff

Egyeb

Biproporcionalis mandatumelosztas

Felaranyos es vegyes rendszerek

Nem vegyes felaranyos

Egyetlen nem-atruhazhato szavazat
Korlatozott blokkszavazas

Nem kompenzacios vegyes

Arokrendszer
Tobbsegi bonusz

Kompenzacios vegyes

Vegyes aranyos rendszer
Ketszavazatos toredekszavazat-visszaszamlalo
Egyszavazatos modszerek

Magyar orszaggy?lesi (2010?)
Magyar orszaggy?lesi (1989?2010)

Egyeb

Partlistak

Nyilt lista , Zart lista , Helyi lista

Valasztasi rendszerek osszehasonlitasa
Valasztasi rendszerek orszagonkent

Sablon:Valasztasi rendszerek

Az aranyos kepviselet (angolul: proportional representation , roviditve: PR ) olyan valasztasi rendszerrel valasztott kepviseletet jelent, amelyben a valasztok megosztottsaga aranyosan tukroz?dik a valasztott testuletben. [1] A fogalmat altalaban f?kent a valasztok foldrajzi (azaz egyes regiok lakossagaranyos kepviseletere) vagy politikai megosztottsagara (partok tamogatottsanak aranyos lekepezesere) hasznaljak. A foldrajzi es politikai aranyos kepviseletet sokfelekeppen alkalmazzak egyszerre, azonban az aranyos valasztasi rendszerek alatt olyan szavazasi modszereket ertenek, amiben a politikai aranyos kepviseletre a leadott szavazatok alapjan ervenyesul.

Az ilyen rendszerek lenyege, hogy lehet?leg minden szavazat egyenl?en jaruljon az eredmenyhez — nem csak tobbseg. Az aranyos kepviselet legelterjedtebb formai mind megkovetelik a tobbmandatumos valasztokeruletek alkalmazasat, mivel csak egy kepvisel?i helyet aranyosan betolteni nem lehet. A legmagasabb aranyossagi szintet eler? PR-rendszerek altalaban olyan korzeteket foglalnak magukban, amelyek nagy szamu mandatummal rendelkeznek, igy lefednek egy egesz tartomanyt vagy orszagot. [2] Ezzel szemben szamos modern rendszer alkalmaz foldrajzilag aranyos regionalis kepviseletet, viszont tobbsegi valasztasi rendszert, az ilyen valasztasi rendszereket a tobbsegi kepviselet ala szoktak sorolni.

Az aranyos rendszerek valasztasi rendszerek legelterjedtebb csaladjai a partlistas aranyos rendszerek ( list-PR ) , az egyeni atruhazhato szavazat ( STV ) es a vegyes aranyos valasztasi rendszer ( MMP ). [3]

  • A partlistas aranyos rendszer ben ( party-list proportional ) a politikai partok jeloltlistakat hataroznak meg, a valasztok pedig egy listara szavaznak. Az egyes listakra leadott szavazatok hatarozza meg, hogy az azokrol tenylegesen hany jeloltet valasztanak meg. Ha a valasztok n  %-a tamogat egy adott politikai partot vagy jeloltcsoportot kedvencenek, akkor a mandatumok nagyjabol n  %-a. az adott partnak vagy jelolteknek. [4] A listak lehetnek ? zartak ” vagy ? nyiltak ”. A zart listakat a valasztasok el?tt hatarozzak meg, altalaban a partvezet?k vagy parttagok, de id?nkent akar szelesebb kozosseg reszt vehet el?valasztasok reven. A nyilt listak lehet?ve teszik a valasztok szamara, hogy a valasztasok soran jelezzek az listakon szerel? jeloltek kozott preferenciajukat is.
  • Az egyeni atruhazhato szavazat ( single transferable vote ) ? egyetlen / egyszeri at vihet? szavazat neven is ismert valasztok egyeni jelolteket rangsorolhatnak, ahelyett, hogy csak egyetlen ?kedvenc” jeloltre szavaznanak. A szamlalas soran, amikor a jelolteket megvalasztjak vagy kiiktatjak, az egyebkent elveszett (beleertve a tobbletszavazat ) preferencia szerinti sorrendben atadjak a valaszto altal alternativakent megjelolt mas jelolteknek. Az STV lehet?ve teszi a szavazok szamara, hogy tobb parton keresztul szavazzanak, hogy a part jeloltjei kozul a legel?nyosebbet valasszak, es fuggetlen jeloltekre szavazzanak, tudva, hogy ha a jeloltet nem valasztjak meg, szavazatuk valoszin?leg nem veszik karba.
  • A vegyes aranyos rendszer ( mixed-member proportional ), olyan ketszint? vegyes valasztasi rendszer , amelyben helyi szinten (altalaban egyeni valasztokeruletekben) altalaban aranytalan, tobbsegi rendszerrel valasztjak a kepvisel?k egy reszet es az aranyossagot regionalis vagy orszagos partlistas kompenzacios mandatumokkal biztositjak. A valasztoknak altalaban ket szavazatuk van, egy az egyeni jeloltre es egy a partlistara. A helyi valasztasokon alulreprezentalt partokat a listas agok valasztott mandatumok kompenzaljak ugy, hogy az egyes partok osszeredmenye a partlistas szavazatok eredmenyevel vegul aranyos legyen. [2] [5]

A kulonboz? lakossagszamu tobbmandatumos korzetek aranyossag biztositasahoz is hasonlo formulakat hasznalnak, mint amivel a partlistas mandatumokat szoktak megallapitani.

Az Europai Parlament eseteben peldaul minden tagallamnak a lakossagaval (nagyjabol) aranyos mandatuma van, ami lehet?ve teszi a foldrajzilag is aranyos kepviseletet es minden tagallamban ezeket a mandatumokat aranyos rendszerben osztjak el, majdnem mindenhol partlistas aranyos rendszerben. Az STV -t csak kett? tagallamban hasznaljak: Irorszagban az 1922-es fuggetlenseg ota [6] es Maltan 1921 ota. [7]

Magyarorszagon aranyos kepviseleti rendszerben valasztjak a megyei kozgy?lesek tagjait (D'Hondt modszer), azonban az Orszaggy?lest, a F?varosi Kozgy?lest es a telepulesi onkormanyzatok kepvisel?i-testuleteit nem: ezeket kulonboz? vegyes valasztasi rendszerekben valasztjak, amiknek azonban van aranyos eleme is, igy osztjak ugyanis ki kompenzacios listakrol (lasd: felaranyos kepviselet ) szerezhet? mandatumokat (kiveve a 10 000 f? alatt telepulesek kepvisel?-testuleteinel, azokat tobbsegi rendszerben ? blokkszavazassal ? valasztjak).

El?nyok es hatranyok [ szerkesztes ]

Meltanyossag [ szerkesztes ]

Az aranyos kepviselet (PR) igyekszik feloldani a (relativ vagy abszolut) tobbsegi rendszerek igazsagtalansagat, ahol a legnagyobb partok "tisztessegtelen" "mandatumbonuszt" kapnak, a kisebb partok pedig hatranyos helyzetbe kerulnek, es szinte mindig alulreprezentaltak, es esetenkent egyaltalan nem nyernek kepviseletet (Duverger torvenye ). [8] [9] [10] Az Egyesult Kiralysagbeli valasztasokon egy bejaratott part a akar csak szavazatok 35%-aval is megszerezheti a tobbsegi iranyitast az alsohazban ( 2005-os parlamenti valasztas az Egyesult Kiralysagban ). Egyes kanadai valasztasokon parlamenti tobbseggel biro kormanyokat alakitottak a leadott szavazatok 40%-a alatti tamogatassal. Ha eszvetel aranya 60% alatti, ez lehet?ve teszi egy part szamara, hogy tobbsegi kormanyt alakitson ugy, hogy a valasztok mindossze egynegyedet meggy?zi a szavazasrol. A 2005-os brit valasztasokon peldaul a Tony Blair vezette Munkaspart kenyelmes parlamenti tobbseget szerzett a teljes valasztopolgarok mindossze 21,6%-anak szavazataval. [11] Az ilyen eredmenyeket nyujto rendszert ugy biraltak, hogy ?mar nem a ?meltanyossag”, hanem a polgarok elemi jogainak kerdese”. [12] Igaz, bizonyos "aranyos" rendszerek magas valasztasi kuszobot vagy mas, az aranyossagot csokkent? jellemz?ket azonban nem feltetlenul sokkal igazsagosabbak: a 2002-es torokorszagi valasztason nyilt listas rendszerben, 10%-os kuszob mellett a szavazatok 46%-a veszett karba. [2]

A tobbsegi rendszerek olyan regionalis partok szamara is el?nyosek, amelyek sok mandatumot szereznek abban a regioban, ahol er?s kovet?ik vannak, de orszagosan csekely tamogatottsaguk van. Ezzel szemben olyan partok, amelyek nemzeti tamogatottsaga nem koncentralodik meghatarozott korzetekre, mint peldaul a Zoldek , keves kepviseletet kapnak, vagy egyaltalan nem szereznek mandatumot. Pelda erre a kanadai Bloc Quebecois , amely 52 mandatumot szerzett az 1993-as szovetsegi valasztasokon , mind Quebecben , a nemzeti szavazatok 13,5%-aval, mig a Progressziv Konzervativok ket mandatumra zuhantak ossze 16%-os orszagos arany mellett. Hasonlokeppen, a 2015-os brit parlamenti valasztason a Skot Nemzeti Part 56 mandatumot szerzett Skociaban , a nemzeti szavazatok 4,7%-os reszesedesevel, mig az Egyesult Kiralysag Fuggetlensegi Partja 12,6%-kal csak egyetlen mandatumot szerzett. [13]

Kisebb partok kepviselethez jutasa [ szerkesztes ]

A tobbmandatumos valasztokeruletek alkalmazasa lehet?ve teszi a jeloltek megvalasztasanak szelesebb koret. Minel tobb kepvisel? van keruletenkent, es minel alacsonyabb az effektiv bejutasi kuszob, annal tobb kisebb part juthat kepviselethez. Van olyan erveles, miszerint a feltorekv? demokraciakban a kisebbsegek torvenyhozasba valo bevonasa elengedhetetlen lehet a tarsadalmi stabilitas es a demokratikus folyamat megszilarditasa szempontjabol. [2]

Az aranyos rendszerek kritikusai viszont azt allitjak, hogy ez a szels?seges partok bejutasat hozhatjaa parlamentben, amelyet neha a weimari kormany osszeomlasanak okakent emlitenek. Nagyon alacsony kuszobok mellett akar nagyon kicsi partok (vagy akar egy-ket kepvisel?) ?kiralycsinalokent” lephetnek fel, [14] a koalicios megbeszelesek soran "valtsagdijat" kerve a nagyobb partoktol. Izrael peldajat gyakran idezik, [2] de ezek a problemak korlatozhatok, mint a modern nemet Bundestagban , ha magasabb kuszobertekeket vezetnek be a partok parlamenti kepviseletenek megszerzesehez (ez viszont noveli az elveszett szavazatok szamat).

Egy masik kritika az, hogy a tobbsegi rendszerek dominans partjai, amelyeket gyakran vagy "nagy satraknak"/"erny?knek" [15] is neveznek (es valasztasi szovetsegi es koalicios jelleget is viselnke) az aranyos kepviselet alatt szettoredezhetnek, amint lehet?ve valik jeloltek megvalasztasa kisebb csoportokbol. Pelda erre ismet Izrael, Brazilia es Olaszorszag. [2] Egyes kutatasok azonban azt mutatjak, hogy altalaban csak kismertekben n? a partok szama a parlamentben (bar a kis partok nagyobb kepviselettel rendelkeznek) az aranyos rendszerek alatt. [16]

Egyes nyilt listas rendszerek, valamint az STV, amely a legjelent?sebb olyan aranyos endszer, amelyhez nincs szukseg politikai partokra [17] lehet?ve teszik fuggetlen jeloltek megvalasztasat is. Irorszagban atlagosan korulbelul hat fuggetlen jeloltet valasztottak meg ciklusonkent. [18] Ez olyan helyzethez vezethet, hogy a parlamenti tobbseg kialakitasahoz e fuggetlen kepvisel?k kozul is szuksege lehet a partoknak tamogatasra. Egyes esetekben ezek a fuggetlenek olyan poziciokkal is rendelkeznek, amelyek szorosan illeszkednek a kormanyparthoz, es ez aligha szamit. A 2016-os valasztasok utan megalakult ir kormanyban meg a kisebbsegi kormany kabinetjeben is szerepeltek fuggetlen kepvisel?k. Mas esetekben a valasztasi platform teljes mertekben helyi jelleg?, es ennek megoldasat t?zik ki a tamogatas aranak.

Koaliciok [ szerkesztes ]

A kisebb partok megvalasztasa felveti az egyik f? kifogast az aranyos rendszerekkel szemben, miszerint ezek szinte mindig koalicios kormanyt eredmenyeznek. [2] [19]

Az aranyos rendszerek tamogatoi el?nynek tekintik a koaliciokat, amelyek kompromisszumot kenyszeritenek a partok kozott, hogy a politikai spektrum kozeppontjaban koaliciot alkossanak, es igy folytonossaghoz es stabilitashoz vezetnek. Az ellenz?k azt allitjak, hogy sok ugyben nem lehet kompromisszumot kotni. Sok iranyelvet nem lehet konnyen elhelyezni a bal-jobb spektrumban (peldaul a kornyezet). Igy hatteralkuk soran kerul kialakitasra a koalicios kormany programja, aminek az a kovetkezmenye, hogy a szavazok nem tudhatjak, pontoan milyen programra szavaznak. Masreszt, a koaliciok nem feltetlenul a spektrum kozepen jonnek letre, es a kis partok tulzott befolyast gyakorolhatnak, es csak akkor biztositanak tobbseget a koalicionak, ha keves szavazo altal kedvelt politikat vagy politikakat fogadnak el. A PR rendszerek korlatozzak a valasztok azon kepesseget, hogy egy nem kedvez? partot szavazzanak ki a hatalombol. [19]

Mindezeket a hatranyokat ? allitjak a PR-ellenz?k ? a ketparti tobbsegi rendszerek elkerulik. A koaliciok ritkak; a ket dominans part szuksegszer?en verseng a kozeppontban a szavazatokert, igy a kormanyok megbizhatobban mersekeltebbek; a kormany megfelel? ellen?rzesehez szukseges er?s ellenallas biztositott; es a kormanyok tovabbra is erzekenyek a kozhangulatra, mert rendszeresen ki lehet szavazni a hatalombol, es ki is szavazzak ?ket. [19] Ez azonban nem feltetlenul igy van; a ketpartrendszer a ?szels?segek fele sodrodasat”, a kozeppont kiuresedeset, [20] vagy legalabbis azt, hogy az egyik part szels?segbe sodrodhat. [21] A PR ellenz?i azt is allitjak, hogy a PR alatt letrejott koalicios kormanyok kevesbe stabilak, es gyakoribbak a valasztasok. Olaszorszag egy gyakran emlegetett pelda, ahol sok kormanyzat tobb kulonboz? koalicios partnerb?l all. Olaszorszag azonban szokatlan abban, hogy mindket parlamenti kamara megbuktathatja a kormanyt, mig mas aranyos parlamenteknel vagy csak egy haz van, vagy a ket haz kozul az egyik a kormanyt tamogato kozponti szerv. Az tobbsegi rendszer es az aranyos kepviselet olaszorszagi kevereke 1993 ota szinten bonyolult felepitest tesz lehet?ve, igy Olaszorszag nem megfelel? jelolt az aranyos rendszer stabilitasanak meresere.

Valasztasi reszvetel [ szerkesztes ]

A tobbsegi rendszerek altalaban egyparti tobbseg? kormanyzast eredmenyeznek, mivel altalaban kevesebb partot valasztanak meg nagy szamban egyszer? tobbsegi rendszer alatt, mint az aranyos kepviselet alatt, es az egyszer? tobbsegi szavazas a politikat ketparti megmerettetesre s?riti. Mi tobb, egyszer? tobbsegi rendszer alatt viszonylag keves szavazaton szokott mulni, hogy vegul melyik oldal nyeri a valasztast, ezek pedig a legszorosabb versenyben lev? korzetben leadott szavazatok (ezeket a valasztokeruleteket nevezik " billeg? korzeteknek "). A kevesbe egyenletesen megosztott korzetekben a mandatumot jelenleg betolt? jeloltek altalaban nem kell, hogy tartsanak a politikai hangulat enyhe ingadozasaitol, az ? mandatumaik altalaban "biztosak". Az Egyesult Kiralysagban peldaul a valasztokeruletek fele mindig ugyanazt a partot valasztotta 1945 ota; [22] a 2012-es amerikai kepvisel?hazi valasztasokon 45 korzetben (az osszes korzet 10%-aban) nem indult a ket dominans part egyike. [23] Azok a valasztopolgarok, akik tudjak, hogy preferalt jeloltjuk ugysem fog nyerni, csekely osztonzest kapnak a szavazasra, es ha a szavazatuknak nincs is hatasa, az ? elpazarolt ”, pedig a orszagszerte osszessitett szavazasba (aranyos rendszerben) beszamitanak ?ket. [2]

Aranyos rendszer alatt nincsenek billeg? korzetek, minden szavazat hozzajarul a jeloltek megvalasztasahoz, igy a partoknak minden korzetben kampanyolniuk kell, nem csak azokban, ahol a leger?sebb a tamogatottsaguk, vagy ahol a legtobb el?nyt latjak. Ez a teny pedig arra osztonzi a partokat, hogy jobban reagaljanak a valasztokra, ?reprezentativabb” listakat produkalva tobb n? es kisebbsegi jelolt allitasa reven. [10] Atlagosan korulbelul 8%-kal tobb n?t valasztanak meg. [16]

Mivel a legtobb szavazatnak van befolyasa a mandatumelosztasnal, kevesebb az " elpazarolt szavazat ", igy a valasztok, akik tudataban vannak annak, hogy szavazatuk valtozast hozhat, nagyobb valoszin?seggel tesznek er?fesziteseket a szavazasra, es kevesbe valoszin?, hogy taktikailag szavaznak. A tobbsegi valasztasi rendszerrel rendelkez? orszagokhoz kepest javul a valasztasi reszvetel, es a lakossag jobban reszt vesz a politikai folyamatokban. [2] [10] [16] Egyes szakert?k azonban azzal ervelnek, hogy a tobbsegi rendszerr?l a aranyosra valo atteres csak azokon a foldrajzi teruleteken noveli a szavazok reszvetelet, amelyek a tobbsegi rendszerben biztos mandatumokhoz kapcsolodtak; a reszveteli arany csokkenhet is azokon a teruleteken, amelyek korabban billeg? korzetek voltak. [24]

Valasztokeruletek manipulacioja (gerrymandering) [ szerkesztes ]

A megkozelit?leg egyenl? kepviselet biztositasa erdekeben a tobbsegi rendszerek az egyeni valasztokeruletek hatarainak meghuzasatol fuggenek, ez a folyamat ki van teve a politikai celu manipulacionak ( gerrymandering ). A problemat sulyosbitja, hogy id?nkent ujra meg kell huzni a hatarokat, hogy alkalmazkodjanak a nepessegvaltozasokhoz. Meg az apolitikusan meghuzott hatarok is akaratlanul is kivalthatjak a gerrymandering hatasat, ami a termeszetes eloszlast tukrozi. [25]

Az aranyos rendszerek a tobbmandatumos korzeteikkel kevesbe hajlamosak erre ? kutatasok szerint az otszekes vagy annal nagyobb keruletek immunisak az effele manipulaciora. [25]

A tobbmandatumos korzetek meretenek egyenl?sege nem fontos tenyez? (a mandatumok szama is ennek megfelel?en valtozhat), igy a korzeteket kulonboz? meret? tortenelmi teruletekhez lehet igazitani, peldaul varosokhoz, megyekhez, allamokhoz vagy tartomanyokhoz. A kes?bbi nepessegvaltozasokat a mandatumok szamanak egyszer? modositasaval lehet kezelni. Peldaul Mollison professzor az Egyesult Kiralysag STV-re vonatkozo 2010-es terveben az orszagot 143 korzetre osztotta fel, majd minden egyes korzetnek kulonboz? szamu kepvisel?i helyet osztott ki (a jelenlegi osszesitett 650-nek megfelel?en), attol fugg?en, hogy az egyes korzetekben hany szavazo van, bar nagy ingadozassal (otf?s korzetei koze tartozik az egyik 327 000, a masik pedig 382 000 szavazoval). Korzeti hatarai kovetik a tortenelmi megye- es onkormanyzati hatarokat, megis egysegesebb kepviseletet ert el, mint a Boundary Commission, amely az Egyesult Kiralysag egyeni valasztokeruleteinek mereteinek kiegyensulyozasaert felel?s testulet. [22] [26]

A vegyes rendszerek ki vannak teve a gerrymanderingnek a helyi uleseknel, amelyek tovabbra is az ilyen rendszerek reszet kepezik. Az olyan vegyes rendszerek, amik aranyos elemet is hasznalnak, maguk azonban nem aranyosak (lasd: felaranyos rendszer ), mint az arokrendszer eseten nincs kompenzacio a gerrymandering kovetkezmenyeiert. Az vegyes aranyos rendszerekben (MMP) a kompenzacios listas helyek hasznalata csokkenti teszi a gerrymandering problemat. Ennek eredmenyessege azonban e tekintetben a kompenzacios rendszer sajatossagaitol fugg (vannak eleve nem aranyossagra toreked? kompenzacio rendszerek), igy a regionalis korzetek meretet?l, a listas mandatumok relativ aranyatol az osszesitesben, valamint az esetleges osszejatszasi lehet?segekt?l. A kompenzacios mechanizmusok alaaknazhatosaganak ekes peldaja a 2014-es magyar orszaggy?lesi valasztas , ahol a vezet? part, a Fidesz egyesitette a gerrymanderinget es a csalilistakat, ami 45 szazalekos szavazattal ketharmados parlamenti tobbseget eredmenyezett. [27] [28] Ez azt szemlelteti, hogy a vegyes rendszerek bizonyos megvalositasai (ha nem kompenzaloak vagy nem kell?en kompenzaloak) hogyan hozhatnak mersekelten aranyos eredmenyeket, hasonloan az arokrendszerhez.

Kapcsolat az kepviselt es a kepvisel? kozott [ szerkesztes ]

Altalanosan elfogadott, hogy az egyszer? tobbsegi valasztasi rendszereinek vagy az abszolut tobbsegi valasztasi rendszereknek, mint peldaul az alternativ szavazas , a foldrajzi kapcsolat jelent?s a kepvisel?k es valasztoik kozott. [2] [12] [29] Az aranyos kepviselet emlitesre melto hatranya, hogy a tobbmandatumos korzetek b?vulesevel ez a kapcsolat gyengul. [2] A korzetek nelkuli partlistas rendszerekben, peldaul Hollandiaban es Izraelben, a kepvisel?k es valasztoik kozotti foldrajzi kapcsolat gyengenek tekinthet?, de bizonyos partok szamara azonban jelent?s szerepet jatszik. Megis a viszonylag kismeret? tobbmandatumos korzeteknel, kulonosen az STV rendszernel vannak ellenervek is: a valasztok korulbelul 90%-a konzultalhat azzal a kepvisel?vel, akire szavazott, akit esetleg szimpatikusabbnak tart a problemajaban. Ilyen esetekben neha azzal ervelnek, hogy a valasztopolgarok es a kepvisel?k valojaban szorosabb kapcsolatban allnak egymassal aranyos rendszer alatt; [22] [25] s?t, a a tobb kepvisel?juk kozul szakertelmuk alapjan is valaszthatnak, nem csak foldrajzi alapon. [25] [30] A tobbmandatumos korzetekkel a prominens jelolteknek tobb lehet?seguk mandatumot szerezni sajat valasztokeruletukben, amit ismernek es hitelesen tudnak kepviselni. Kevesbe valoszin?, hogy er?s osztonzes lenne arra, hogy "ejt?erny?vel ejtsek ?ket" olyan valasztokeruletekbe, ahol idegenek, es igy kevesbe idealis kepvisel?k legyen (amit tobbsegi rendszerekben partok biztosan nyerhet? korzetekben megtehetnek). [31] A vegyes aranyos rendszerek egyeni korzeteket is foglalnak magukban, hogy meg?rizzek a kapcsolatot a valasztopolgarok es a kepvisel?k kozott. [2] Mivel azonban a mandatumok akar fele listas is lehet, a korzetek szuksegszer?en akar ketszer akkorak, mint egy tisztan tobbsegi rendszerben, ahol minden kepvisel? egymandatumos korzeteket kepvisel. [12]

Erdekes eset tortent Hollandiaban, amikor az 1994-es valasztasokon a hirtelen egy id?sek partja, a General Elderly Alliance hat mandatumot szerzett. A tobbi part el?tte nem figyelt ra, de ez a sikert tudatositotta ?ket. A kovetkez? valasztassal az Id?sek Partja megsz?nt, mert a bevett partok elkezdtek hallgatni az id?sekre. Mara az id?sebbeknek szolo part, az 50PLUS szilardan megallja a helyet Hollandiaban. Ez peldanak tekinthet? arra, hogy a foldrajz onmagaban nem lehet eleg jo ok arra, hogy csak erre epitsek a szavazasi rendszer, es hanyagoljak a szavazo nepesseg minden mas dimenziojat. Bizonyos ertelemben a korzetekben torten? szavazas egy adott foldrajzi teruletre korlatozza a valasztokat. Az aranyos szavazas az osszes szavazas pontos eredmenyt koveti. [32]

Az aranyos rendszerek tulajdonsagai [ szerkesztes ]

Valasztokeruletek nagysagrendje [ szerkesztes ]

Az akademikusok egyetertenek abban, hogy az aranyossagot leginkabb a valasztokerulet nagysaga , a korzetb?l megvalasztott kepvisel?k szama befolyasolja. Az aranyossag a nagysagrend novekedesevel javul. [2] Egyes tudosok nagyjabol negy-nyolc kepvisel?i korb?l allo szavazokoreket javasolnak, amelyek az aranyos rendszerekhez kepest altalaban kicsinek szamitanak. [33]

Az egyik veglet, a Chileben 1989 es 2013 kozott alkalmazott binomialis valasztasi rendszer [34] egy nevlegesen aranyos nyilt listas rendszer, ketmandatumos korzeteket tartalmaz. Mivel ez a rendszer varhatoan a legtobb keruletben a ket legnagyon politikai blokk egy-egy jeloltjenek megvalasztasat eredmenyezi, altalaban nem tekintik aranyosnak. [2]

A masik veglet, ahol a korzet az egesz orszagot atfogja (es alacsony valasztasi kuszob mellett a politikai partok igen aranyos kepviselete lehetsegek), a partok tobb kisebbsegi es n?i jelolt jelolesevel (listara allitasaval) vonzerejuket szelesitik. [2]

Az STV 1921-es irorszagi bevezetese utan a korzetek nagysaga lassan csokkent, ahogy egyre tobb harommandatumos valasztokeruletet hataroztak meg, ami a dominans Fianna Fail javara valt, egeszen 1979-ig, amikor a tendenciat megforditva fuggetlen hatarbizottsag jott letre. [35] 2010-ben a parlament alkotmanyugyi bizottsaga minimum negyes nagysagrendet javasolt. [36] Mindazonaltal a viszonylag alacsony nagysagrend ellenere Irorszag altalaban veve nagyon aranyos eredmenyeket ert el. [2] : 73

A FairVote STV-terveben az Egyesult Allamok Kepvisel?haza szamara harom-ot tagu szuperkorzeteket javasolnak. [37]

Mollison professzornak az Egyesult Kiralysagban alkalmazando STV terveben tobbnyire negy- es ottagu korzeteket hasznalnak, harom es hat szekhely? korzetet hasznalnak, ha szukseges, hogy illeszkedjenek a meglev? hatarokhoz, es meg ket- es egytagu korzeteket is alkalmaznak, ahol a foldrajzi helyzet ugy kivanja. [22]

Valasztasi kuszob [ szerkesztes ]

A valasztasi kuszob a mandatum elnyeresehez szukseges minimalis szavazatarany. Minel alacsonyabb a kuszob, annal nagyobb aranyban jarulnak hozza a kepvisel?k megvalasztasahoz a szavazatok, es annal kisebb az elveszett szavazatok aranya. [2]

Minden valasztasi rendszernek vannak kuszobei, vagy formalisan meghatarozottak, vagy a valasztas parametereinek matematikai kovetkezmenyekent. [2]

A formalis kuszob altalaban megkoveteli, hogy a partok a szavazatok bizonyos szazalekat megszerezzek ahhoz, hogy mandatumot szerezzenek a partlistakrol. Nemetorszagban es Uj-Zelandon (mindkett? vegyes aranyos rendszer ) a kuszob a nemzeti szavazatok 5%-a, de a kuszob nem vonatkozik azokra a partokra, amelyek minimalis szamu valasztokeruleti mandatumot szereznek (Nemetorszagban harmat, Uj-Zelandon egyet). Torokorszag 10%-os, Hollandia 0,67%-os kuszobot hataroz meg. [2] Izrael 1%-rol (1992 el?tt) 1,5%-ra (2004-ben), 2%-ra (2006-ban), majd 2014-ben 3,25%-ra [38] emelte a kuszobot.

Az STV valasztasokon az els? preferencias szavazatok kozott a kvota (pl. szavazatok/(mandatumok+1)) megszerzese biztositja a valasztast. Azonban azok a jeloltek, akik eleg masodik (es harmadik, stb.) preferencialist magukenak tudhatnak is remenykedhetnek abban, hogy az akar bejutnak akar az els? preferencia szavazatok kozott a kvotanak csak felevel is. Igy egy hatf?s korzetben az els?bbsegi szavazatok 7,14%-a lenne az effektiv kuszob (100/(6+1)/2). [22] A masodik preferenciak vonzasanak szuksegessege hajlamos a konszenzusra es a hatranyos szels?segekre.

A partok merete [ szerkesztes ]

A partnagysag az egy korzetben egy partbol megvalasztott jeloltek szama. A partok nagysagrendjenek novekedesevel valoszin?bb, hogy arra osztonzi a partokat, hogy n?ket es kisebbsegi jelolteket is allitsanak a valasztasra. [39]

Az STV-ben azonban a tul sok jelolt allitasa kontraproduktiv lehet, megosztva az els? preferencias szavazatokat, es lehet?ve teszi a jeloltek kieseset, miel?tt mas kies? jeloltek szavazatait megkapnak. A 2007-es skot helyhatosagi valasztasok egyik egyhazkozsegeben erre talaltak peldat, ahol a Munkaspart harom jeloltet allitva csak egy mandatumot szerzett, mig esetleg kett?t is nyerhettek volna. [22] Ugyanez a hatas jarulhatott hozza Fianna Fail osszeomlasahoz a 2011-es ir valasztasokon . [40]

Elnoki rendszerekben [ szerkesztes ]

Az elnoki rendszerben az elnokot a parlamentt?l fuggetlenul valasztjak meg. Kovetkezeskeppen lehetseges egy kohabitacio, amikor a parlament es az elnok ellentetes nezeteket vall, es egyensulyba kivanja hozni egymas befolyasat. Az aranyos rendszer azonban sok kisebb part koalicioinak kormanyzasat reszesiti el?nyben, amelyek kompromisszumos es targyalasi temakat igenyelnek. Kovetkezeskeppen ezeknek a koalicioknak nehezsegeik adodhatnak az elnoki befolyas elleni egyseges front fellepeseben, ami egyensulyhianyhoz vezet e ket hatalom kozott. Aranyosan megvalasztott kepvisel?haz eseten az elnok felkarolhat bizonyos politikai kerdeseket. 

Ez a kerdes nem fordul el? parlamentaris rendszerben , ahol a miniszterelnokot kozvetetten, azaz parlamenten keresztul valasztjak meg. Kovetkezeskeppen a kohabitacio all el?. Meg ha a politikai nezetek id?vel valtoznak is, es a miniszterelnok elvesziti a parlamenti tamogatast, ez bizalmatlansagi inditvannyal helyettesithet?. Valojaban mindket intezkedes lehetetlenne teszi a megosztott kormany letrehozasat.

Egyeb [ szerkesztes ]

A aranyos rendszerek kulonboz? tulajdonsagai befolyasolhatjak az aranyossagot, mint peldaul a megvalasztott testulet merete, a nyilt vagy zart listak alkalmazasa, a szavazolapok kialakitasa es a szavazatszamlalasi modszerek.

Az aranytalansag merese [ szerkesztes ]

A pontos aranyossagnak egyetlen egyertelm? meghatarozasa van: a mandatumaranynak pontosan meg kell egyeznie a szavazati aranyokkal. Ha ez a feltetel serul, erdekes lehet aranytalansag merteket megmerni, ami a tokeletesen aranyos eredmenyt?l valo elterest meri. Ennek a nincs egyetlen egyertelm? meghatarozasa. Nehany gyakori aranytalansagi index: [41]

  • A Loosemore?Hanby index ? ugy szamithato ki, hogy az egyes partok szavazati aranyat levonjak a mandatumaranybol, az abszolut ertekeket osszeadjak (a negativ el?jeleket figyelmen kivul hagyva), es elosztjak kett?vel. [42]
    • Ehhez kapcsolodik a Rae index . Az atlagos elterest meri, mig a Loosemore?Hanby index a teljes elterest meri
  • A Gallagher-index ? az egyes partok szavazati aranya es mandatumaranya kozotti kulonbseg negyzetesiteset es az osszeg negyzetgyokenek megvonasat jelenti.
    • Ehhez kapcsolodik a Sainte-Lague Index ? ahol egy part szavazati aranya es mandatumaranya kozotti elterest a szavazati aranyhoz viszonyitva merik.

A kulonboz? indexek az aranytalansag kulonboz? fogalmait merik. Nehany aranytalansagi fogalmat a szocialis joleti funkciokhoz rendeltek hozza. [43]

Az aranytalansagi indexeket neha a meglev? es javasolt valasztasi rendszerek ertekelesere hasznaljak. Peldaul a kanadai parlament 2016-os Valasztasi Reform Kulonbizottsaga egy olyan rendszer kialakitasat javasolta, amely ?5 vagy annal kevesebb Gallagher-pontszamot” er el. Ez az aranytalansag joval alacsonyabb fokat jelezte, mint a 2015-os kanadai valasztason megfigyelt els?bbsegi szavazas soran , amikor a Gallagher-index 12 volt. [44]

Szamos egyeb aranyossagi mer?szam is letezik, ezeknek egy resze szoftveres implementacioval is rendelkezik. [45]

A gyakran hasznalt indexek (Loosemore-Hanby, Gallagher, Sainte-Lague) nem tamogatjak a rangsorolt szavazast . [46] [47] Egy alternativa, amely azonban tamogatja, a Droop aranyossagi kriterium (DPC). Ez megkoveteli, hogy ha az M jeloltek egy csoportjaban tobb mint k Droop-kvota letezik a szavazok kozul, akik az elen helyezik el ?ket | M | poziciokra, akkor M- b?l legalabb k jeloltet valasztanak. Abban a specialis esetben, amikor a valasztok kizarolag partonkent szavaznak, a DPC aranyossagra utal.

PR valasztasi rendszerek [ szerkesztes ]

Partlista PR [ szerkesztes ]

  A partlistas aranyos kepviselet egy olyan valasztasi rendszer, amelyben el?szor a szavazatok aranya alapjan osztjak ki a mandatumokat a partok kozott, majd a partok valasztasi listajan szerepl? partokhoz kot?d? jelolteknek osztjak ki ezeket a mandatumokat. Ezt a rendszert szamos orszagban hasznaljak, koztuk Finnorszagban (nyilt lista), Lettorszagban (nyilt lista), Svedorszagban (nyilt lista), Izraelben (nemzeti zart lista), Braziliaban (nyilt lista), Nepalban (zart lista), ahogy azt 2008-ban fogadtak el. els? CA-valasztas, Hollandia (nyilt lista), Oroszorszag (zart lista), Del-Afrika (zart lista), Kongoi Demokratikus Koztarsasag (nyilt lista) es Ukrajna (nyilt lista). Az europai parlamenti valasztasokon a legtobb tagallam nyilt listat hasznal; de a legtobb nagy EU-orszag zart listat hasznal, igy az EP-helyek tobbseget ezek osztjak el. [48] A 20. szazad masodik feleben helyi listakon valasztottak meg az olasz szenatust. A valasztasi listak nehany gyakori tipusa:

  • Zart listas rendszerek, ahol minden part a part jeloltvalasztasi folyamata szerint listazza a jeloltjeit. Ez hatarozza meg a jeloltek sorrendjet a listan, es igy gyakorlatilag a megvalasztasuk valoszin?seget. Peldaul egy listan az els? jelolt kapja meg az els? helyet, amelyet a part nyer. Minden valasztopolgar egy jeloltlistara ad voksot. A valasztopolgaroknak ezert nincs lehet?seguk arra, hogy a szavazas soran kifejezzek preferenciajukat, hogy egy part jeloltjei kozul melyiket valasztjak meg hivatalba. [49] [50] Egy part a kapott szavazatok szamanak aranyaban kap mandatumot. [51]
  • Ley de Lemas ? Uruguayban hasznalt koztes rendszer, ahol minden part tobb zart listat mutat be, mindegyik egy-egy frakciot kepvisel. A mandatumok a szavazatok szamanak megfelel?en oszlanak meg a partok kozott, majd az egyes partokon beluli frakciok kozott. 
  • Nyilt listas rendszerek, ahol a valasztopolgarok modellt?l fugg?en egy f?re vagy kett?re szavazhatnak, illetve a listan belul jelezhetik preferencia sorrendjet. Ezek a szavazasok id?nkent atrendezik a nevsort a part listajan, es ezaltal azt, hogy melyik jeloltet valasztjak meg. Ennek ellenere a listarol megvalasztott jeloltek szamat a lista altal kapott szavazatok szama hatarozza meg. 
  • Lokalizalt listarendszerek , ahol a partok egytagu valasztokeruletekbe osztjak jeloltjeit, amelyek szazalekos aranyuk fuggvenyeben rangsorolnak az egyes altalanos partlistakon belul. Ez a modszer lehet?ve teszi a valasztok szamara, hogy minden egyes jeloltet ugy iteljenek meg, mint egy FPTP rendszerben.
  • Ketszint? partlistarendszerek ? mint Daniaban, Norvegiaban es Svedorszagban. Daniaban peldaul az orszag tiz tobbtagu szavazokorre van felosztva, amelyek harom regioban vannak elhelyezve, es 135 kepvisel?t valasztanak. Ezenkivul 40 kompenzacios helyet valasztanak. A valasztopolgaroknak egy szavazata van, amelyet a korzeti szavazason egyeni jeloltre vagy partlistara lehet leadni. A korzeti gy?ztesek meghatarozasahoz a jeloltek partjuk korzeti listas szavazataibol es egyeni szavazataikkal aranyosan osztjak el ?ket. A kompenzacios mandatumokat az orszagosan osszesitett partszavazatok szerint osztjak szet a regiok kozott, majd a potlolagos kepvisel?ket meghatarozo korzetekben. A 2007-es altalanos valasztasokon a korzetek nagysaga, beleertve a kompenzacios kepvisel?ket is, 14 es 28 kozott valtozott. A rendszer alapterve valtozatlan maradt 1920-as bevezetese ota. [52] [53] [54]

Egyetlen atruhazhato szavazat [ szerkesztes ]

  Az egyetlen (vagy egyeni) atruhazhato szavazat (STV), amelyet neha rangsorolasos valasztasi szavazasnak is neveznek, [55] [56] egy rangsorolt rendszer : a valasztok preferencia szerint rangsoroljak a jelolteket. A valasztokeruletek altalaban harom-het kepvisel?t valasztanak. A szamlalas ciklikus, a jeloltek megvalasztasaval vagy kizarasaval, valamint a szavazatok atadasaval mindaddig, amig az osszes mandatum be nem tolt?dik. Azt a jeloltet valasztjak meg, aki eleri a kvotat , vagyis azt a minimalis szavazatot, amely garantalja mandatumot. A jelolt tobbletszavazatait (a kvotan felulieket) a szavazok preferenciaja szerint ertekuk toredekeert adjak at mas jelolteknek. Ha egyetlen jelolt sem eri el a kvotat, a legkevesebb szavazatot kapott jelolt kiesik, a szavazatok teljes ertekben atkerulnek a kovetkez? preferenciajaba, es a szamlalas folytatodik. Szamos modszer letezik a szavazatok atadasara. Egyes korai, manualis modszerek a tobbletszavazatokat veletlenszer?en kivalasztott minta alapjan vittek at, vagy a tobbletnek csak egy reszet, mas ujabb modszerek az osszes szavazatot ertekuk toredekeert (a tobblet osztva a jelolt eredmenyevel) adtak at, de szukseg lehet szamitogep hasznalatara. El?fordulhat, hogy egyes modszerek nem pontosan ugyanazt az eredmenyt adjak a szamlalas megismetlesekor. A mar megvalasztott vagy kiesett jelolteknek torten? athelyezesek kezelesenek kulonboz? modjai is vannak, ezekhez is szukseg lehet szamitogepre. [57] [58]

Valojaban a modszer egyforma meret? valasztoi csoportokat hoz letre, amelyek tukrozik a valasztok sokszin?seget, es mindegyik csoportnak van egy kepvisel?je, akire a csoport szavazott. A valasztok mintegy 90%-anak van olyan kepvisel?je, akit els?kent preferalt. A valasztok tetsz?leges szempontok alapjan valaszthatnak jelolteket, az aranyossag implicit. [22] Politikai partok nem szuksegesek; minden mas prominens PR valasztasi rendszer azt feltetelezi, hogy a partok a valasztok kivansagait tukrozik, ami sokak szerint hatalmat ad a partoknak. [57] Az STV megfelel a szilard koaliciokra vonatkozo valasztasi rendszer aranyossagi kriteriumanak  ? a jeloltek csoportjanak szilard koalicioja a szavazok azon csoportja, amely az osszes jeloltet a tobbiek fole helyezi ? es ezert az aranyos kepviselet rendszerenek tekintik. [57] Az STV-valasztasokon alkalmazott kiskorzeti nagysagrendet azonban biraltak, mint az aranyossagot, kulonosen akkor, ha tobb part versenyez, mint ahany mandatum van, [19] es az STV-t emiatt neha ?kvazi aranyos” cimkevel lattak el. [59] : 83 Bar ez igaz lehet, ha a korzeteket elszigetelten vizsgaljuk, az eredmenyek overall aranyosak. Irorszagban a kulonosen kis nagysagrend? eredmenyek ?nagyon aranyosak”. [2] [6] 1997- ben az atlagos nagysagrend 4,0 volt, de nyolc part kapott kepviseletet, kozuluk negy az orszagos els?bbsegi szavazatok kevesebb mint 3%-aval. Hat fuggetlen jelolt is megnyerte a valasztast. [35] STV is leirtak, mint a most aranyos rendszerben. [59] : 83 A rendszer hajlamos hatraltatni a szels?seges jelolteket, mert a preferenciak megszerzesehez es valasztasi eselyeik javitasahoz a jelolteknek sajat tamogatoi korukon tul kell szavazniuk, es igy moderalniuk kell nezeteiket. [60] Ezzel szemben a szeles korben elismert jeloltek viszonylag keves els? preferenciaval nyerhetnek valasztast, ha er?s alarendelt preferencia tamogatast elveznek. [22]

Vegyes rendszerek [ szerkesztes ]

Leteznek olyan vegyes valasztasi rendszerek, amelyek tobbsegi rendszert es aranyos kepletet [61] kombinalnak, vagy az aranyos komponenst hasznaljak a tobbseg/tobbseg osszetev? altal okozott aranytalansag kompenzalasara. [62]

A legjelent?sebb vegyes kompenzacios rendszer a vegyes aranyos kepviseleti rendszer (MMP). Egyesiti az egykorzeti szavazast, altalaban az els? helyen vegzett szavazast, a kompenzalo regionalis vagy orszagos partlistas szavazattal. Tegyuk fel peldaul, hogy egy part 10 egyeni valasztokeruletben mandatumot relativ tobbsegi rendszerben, de osszesen 15 mandatumra van szuksege ahhoz, hogy megszerezze a valasztott testulet aranyos reszet. Egy teljesen aranyos vegyes kompenzacios rendszer 5 kompenzacios (PR) mandatummal jarna ennek a partnak, 10-r?l 15-re emelve a part mandatumat. Az MMP kepes aranyos vagy mersekelten aranyos valasztasi eredmenyeket produkalni, szamos tenyez?t?l fugg?en, peldaul az FPTP-helyek es a PR-helyek aranyatol, a tobbletmandatumok potlasara szolgalo extra kompenzacios helyek megletet?l vagy hianyatol es a valasztasi kuszobokt?l. [63] [64] [65] A nemet Bundestag szamara talaltak ki a masodik vilaghaboru utan, es atterjedt Lesotho-ra , Boliviara es Uj-Zelandra . A rendszert a walesi es skot valasztasokon is hasznaljak, ahol kiegeszit? tagrendszernek (additional member system) nevezik. [3] [5]

A valasztoknak altalaban ket szavazata van, egy helyi kepvisel?jeloltre, egy pedig a partlistara. A listas szavazas altalaban meghatarozza, hogy az egyes partok hany mandatumot kapnak a parlamentben. A korzeti gy?ztesek megallapitasa utan minden partlistarol annyi jeloltet valasztanak, hogy a partok osszesitett listas szavazatanak megfelel?en minden partot ?feltoltsenek” az ?t megillet? osszes parlamenti mandatumra. A listas mandatumok felosztasa el?tt a kuszobot el nem er? partok osszes listas szavazatat el kell vetni. Ha a kies? partok igy veszitenek mandatumot, akkor a kuszobot eler? partok mandatumszama javul. Ezenkivul a fuggetlen jeloltek altal kozvetlenul megszerzett mandatumokat levonjak a listas helyek elosztasahoz hasznalt parlamenti osszesitesb?l. [66]

Az MMP aranyossaga serulhet, ha a listas mandatumok aranya tul alacsony, igy el?fordulhat, hogy a jarasi szekhelyek aranytalansagat nem lehet teljes mertekben kompenzalni. Egy masik tenyez? lehet a tobbletmandatumok kezelese, azok a keruleti mandatumok, amelyeket egy part a listas szavazason neki jaro szam felett szerez meg. Az aranyossag eleresehez mas partoknak ?kiegyensulyozo mandatumokra” van szukseguk, a parlament meretet a tulnyulo mandatumok szamanak ketszeresevel novelve, de ez nem mindig valosul meg. Egeszen a kozelmultig Nemetorszag megnovelte a parlament meretet a tulnyulo mandatumok szamaval, de nem hasznalta fel a megnovelt meretet a listas helyek felosztasara. Ez a 2013-as orszagos valasztasra modosult, miutan az alkotmanybirosag elutasitotta a korabbi torvenyt, a tulnyulo mandatumok kompenzaciojanak elmulasztasa negativ szavazatsuly- hatast eredmenyezett. [67] Lesotho, Skocia es Wales egyaltalan nem noveli a parlament letszamat, es 2012-ben egy uj-zelandi parlamenti bizottsag is javasolta a tulnyulo helyek kompenzaciojanak elhagyasat, es igy a parlament meretenek rogziteset. Ugyanakkor eltorolne az egyuleses kuszobot ? az ilyen helyek akkor tulnyulo ulesek lennenek, es kulonben tovabb noveltek volna a parlament meretet ? es 5%-rol 4%-ra csokkenti a valasztasi kuszobot. Az aranyossag nem csorbulna. [2] [68]

Az MMP-hez hasonloan a vegyes egyszavazatos rendszerek (MSV) is aranyos kepletet hasznalnak a mandatumok kiosztasara a kompenzacios szinten, de a szavazoknak csak egy szavazata van, amelyet aztan mindket szinten felhasznalhatnak. Az MSV alkalmazhat pozitiv szavazatatviteli rendszert, ahol a fel nem hasznalt szavazatokat az also szintr?l a fels?, kompenzacios szintre helyezik at, ahol csak ezeket hasznaljak fel az aranyos kepletben. Alternativ megoldaskent az MMP (seat linkage) algoritmus hasznalhato vegyes egyetlen szavazattal az aranyos eredmeny "feltoltesehez". Az MSV eseteben az MMP-hez hasonlo kovetelmenyek vonatkoznak az osszessegeben aranyos eredmeny garantalasara.

Az arokrendszerek , mas neven vegyes tobbsegi kepviseleti rendszerek (MMM) aranyos kepleteket hasznalnak az aranyos szinten lev? mandatumok elosztasara a tobbi szintt?l elkulonitve. Egyes rendszerek, mint peldaul a scorporo , aranyos kepletet hasznalnak, miutan egy parhuzamos listas szavazas eredmenyeit egyesitik az alacsonyabb szintekr?l atvitt szavazatokkal (negativ vagy pozitiv toredekszavazat okkal).

Egy masik vegyes rendszer a kettagu aranyos reprezentacio (DMP). Ez egy egyszavazatos rendszer, amely minden korzetben ket kepvisel?t valaszt. [69] Minden korzetben az els? helyet az a jelolt kapja, aki tobb szavazatot nyer, hasonloan az relativ tobbsegi szavazashoz . A fennmarado mandatumokat kompenzacios modon itelik oda a nagyobb regiora kiterjed? aranyossag elerese erdekeben. A DMP a nemetorszagi Baden-Wurttemberg tartomanyban hasznalt MMP "legjobb majdnem-gy?ztes" valtozatahoz hasonlo formulat alkalmaz. [70] Baden-Wurttembergben kompenzacios mandatumokat adnak azoknak a jelolteknek, akik keruleti szinten magas szint? tamogatasban reszesulnek ugyanazon part mas jeloltjeivel osszehasonlitva. A DMP abban kulonbozik, hogy korzetenkent legfeljebb egy jelolt szerezhet kompenzacios helyet. Ha ugyanabban a korzetben tobb jelolt is megkapja a partjaik kompenzacios mandatumat, a legtobb szavazattal rendelkez? jeloltet valasztjak meg, a tobbiek pedig kiesnek. A DMP abban hasonlit az STV-hez , hogy minden valasztott kepvisel?, beleertve azokat is, akik kompenzacios mandatumot kapnak, a helyi korzetuket szolgaljak. A 2013-ban, a kanadai Alberta tartomanyban feltalalt DMP a Prince Edward-szigeten kapott figyelmet, ahol egy 2016-os nepszavazason az FPTP lehetseges helyettesit?jekent jelent meg [71] de a harmadik korben kiesett. [72] [73] Egyike volt a harom aranyos szavazasi rendszernek a 2018-as brit columbiai nepszavazason. [74] [75] [76]

Biproporcionalis rendszerek [ szerkesztes ]

  A duplan aranyos mandatumelosztas celja az aranyossag elerese ket dimenzioban, peldaul: regionkenti aranyossag es partonkenti aranyossag. Szamos matematikai modszer letezik a biproporcionalitas eleresere.

Az egyik modszert iterativ aranyos illesztesnek (IPF) nevezik. Michel Balinski matematikus javasolta valasztasra 1989-ben, es el?szor Zurich varosa hasznalta a 2006. februari tanacsi valasztasokon, modositott formaban, az ugynevezett "uj zurichi felosztas" ( Neue Zurcher Zuteilungsverfahren ). Zurichnek modositania kellett a partlistas PR-rendszeret, miutan a svajci szovetsegi birosag kimondta, hogy a legkisebb egyhazkozsegek a sok even at tarto nepessegvaltozasok kovetkezteben alkotmanyellenesen hatranyos helyzetbe hoztak a kisebb politikai partokat. A biproporcionalis felosztassal a nyilt partlistak hasznalata nem valtozott, de a nyertes jeloltek meghatarozasanak modja igen. Az egyes partoknak jaro mandatumaranyt a teljes varosi szavazatuk alapjan szamitjak ki, majd ezekhez az aranyokhoz igazitjak a keruleti gy?zteseket. Ez azt jelenti, hogy egyes jeloltekt?l, akik egyebkent sikeresek lettek volna, megtagadhatjak a mandatumot az eredetileg sikertelen jeloltek javara, hogy javitsak partjaik relativ aranyait. Ezt a sajatossagot a zurichi valasztok elfogadjak, mert az igy letrejov? varosi tanacs aranyos, es a korzet nagysagatol fuggetlenul minden szavazat egyenl? sulyu. A rendszert azota mas svajci varosok es kantonok is atvettek. [77] [78]

Balinski egy masik valtozatot javasolt, a tisztesseges tobbsegi szavazast (FMV) az egygy?ztes tobbsegi valasztasi rendszerek, kulonosen az Egyesult Allamok Kepvisel?hazanal hasznalt rendszer felvaltasara. Az FMV ugy vezeti be az aranyossagot, hogy nem valtoztat a szavazas modjan, a mandatumok szaman vagy a ? esetleg gerrymandered ? kerulet hatarait. A mandatumokat allami szinten aranyosan osztanak el a partok kozott. [78] Az Egyesult Kiralysag parlamentjere vonatkozo javaslatban, amelynek megvalasztasat tobb part is megtamadja, a szerz?k megjegyzik, hogy a parametereket a valasztok szamara elfogadhatonak tartott aranyossag tetsz?leges mertekere lehet hangolni. A kisebb partok megvalasztasa erdekeben szamos valasztokeruletben reszesulnenek a valasztokeruletben negyedik vagy akar otodik helyezett jeloltek. ? Valoszin?leg nem elfogadhato a valasztok szamara, valljak be a szerz?k ? de ez a hatas jelent?sen csokkenthet? egy harmadik, regionalis felosztasi szint beepitesevel vagy minimalis kuszobertekek meghatarozasaval. [79]

Egyeb aranyos rendszerek [ szerkesztes ]

Altalaban ezek kulonboznek a preferencialis rendszerekt?l , mivel a szavazok rangorolas helyett pontszamot adnak az egyes jeloltekhez. Minden pontszamot ugy alakitanak ki, hogy elosztjak az egyes poziciokra es szavazokra juto jeloltek pontszamainak osszegevel (nagyjabol hasonlo, hogy minden szavazo 100 szazalekot kap a jeloltek kozott minden poziciora).

Ujrasulyozott tartomanyszavazas [ szerkesztes ]

Ujrasulyozott tartomany szavazas (RRV) egy multi-gy?ztes szavazasi rendszer hasonlo STV, hogy a valasztok kiallasa tobb jelolt, de abban kulonboznek, hogy a jeloltek osztalyozott helyett rangsorolt . [80] [81] [82] Vagyis a szavazo minden jeloltnek pontszamot ad. Minel magasabb egy jelolt pontszama, annal nagyobb az eselye, hogy a nyertesek koze kerul.

Az STV-hez hasonloan a szavazatszamlalas menetben tortenik. Az RRV els? forduloja megegyezik a tartomanyszavazassal . Minden szavazolap azonos sullyal osszeadodik, es a legmagasabb osszpontszamot elert jeloltet valasztjak meg. Minden tovabbi forduloban csokkentett sullyal adjak hozza a mar megvalasztott jelolteket tamogato szavazolapokat. Igy azok a szavazok, akik a korai forduloban a nyertesek egyiket sem tamogatjak, egyre valoszin?bb, hogy egy kes?bbi forduloban egyet preferalt jeloltjeik kozul is megvalasztanak. Kimutattak, hogy az eljaras aranyos eredmenyt hoz, ha a valasztok h?segesek a jeloltek kulonboz? csoportjaihoz (pl. politikai partokhoz). [83]

Az RRV-t a 2013-tol 2017-ig tarto Oscar-dij vizualis effektusok kategoriajaban hasznaltak a jelolesekre. [84] [85]

Aranyos elfogado szavazas [ szerkesztes ]

Kidolgozhatok olyan rendszerek, amelyek az aranyos kepviseletet celozzak, de az egyeni jeloltek (nem partok) jovahagyasan alapulnak. Ilyen az aranyos elfogado szavazas (PAV) otlete. Ha sok a betoltend? mandatum, mint peldaul egy torvenyhozasban, el?fordulhat, hogy a szavazolapok PAV szerinti szamlalasa nem lehetseges, ezert szekvencialis valtozatokat javasoltak, peldaul a szekvencialis aranyos elfogado szavazast (SPAV). Ez a modszer hasonlit az ujrasulyozott tartomanyszavazashoz, mivel tobb gy?ztest tobbfordulos szamlalasi eljarassal valasztanak meg, amelyben a mar megvalasztott jelolteket tamogato szavazatok csokkentett sulyt kapnak. A SPAV szerint azonban a valaszto csak az egyes jeloltek jovahagyasat vagy elutasitasat valaszthatja, mint a elfogado szavazasnal . A SPAV-t rovid ideig Svedorszagban hasznaltak az 1900-as evek elejen. [86]

Asset voting [ szerkesztes ]

Az asset voting rendszereben [80] [87] a valasztok a jeloltekre szavaznak, majd a jeloltek targyalnak egymassal, es atcsoportositjak a szavazatokat egymas kozott. Ilyen rendszer mar Lewis Carroll is javasolt 1884-ben [88] es a kozelmultban Warren D. Smith es Forest Simmons onalloan fedeztek fel es terjesztettek ki. [89] Ez a modszer a jeloltekre preferenciait a szavazoik szama szerint sulyozza.

Ertekel? aranyos reprezentacio (EPR) [ szerkesztes ]

Lasd: Ertekel? aranyos reprezentacio (EPR)

Tortenelem [ szerkesztes ]

Az aranyossagra vonatkozo egyik legkorabbi javaslatot John Adams amerikai alapito atya a Thoughts on Government cim?, 1776-ban, az amerikai forradalom idejen irta.

Franciaorszagban 1793 februarjaban Condorcet marki vezette a girondista alkotmany kidolgozasat, amely korlatozott szavazasi rendszert javasolt aranyos szempontokkal. Miel?tt err?l szavazhattak volna, a Montagnard-ok atvettek a Nemzeti Konventet, es elkeszitettek sajat alkotmanyukat . Saint-Just junius 24-en javasolta az egyetlen nem-atruhazhato szavazatot , amely rendszer aranyos is lehet, az orszagos valasztasokra, de az alkotmanyt meg aznap elfogadtak, meghatarozva az els? szavazast .

James Wilson mar 1787-ben, aki akarcsak Adams, az Egyesult Allamok alapito atyjai koze tartozott, szinten fontosnak tartotta a tobbtagu korzetek hasznalatat: "A rossz valasztasok a korzetek kicsinyessegeb?l fakadnak, es lehet?seget adnak a rossz ferfiaknak, hogy hivatalba intrikaljak magukat" [90] es ismet, 1791-ben, a Lectures on Law cim? m?veben: ?Ugy gondolom, hogy altalanos, a demokratikus kormanyzatokban nem kis jelent?seg? maximakent feltetelezhet?, hogy minel kiterjedtebb a valasztasi korzet, annal nagyobb lesz a valasztas. bolcs es felvilagosult". [91] Az 1790-es pennsylvaniai alkotmany tobbtagu korzeteket irt el? az allam szenatusa szamara, es megkovetelte, hogy hataraik kovessek a megye vonalat . [92]

Az STV-t, (azt a valasztasi modszert, amelyben a szavazoknak egy preferencialisan atruhazhato szavazata van) el?szor 1819-ben talalta fel egy angol iskolamester, Thomas Wright Hill , aki "valasztasi tervet" keszitett a Birminghami Irodalmi es Tudomanyos Fejlesztesi Tarsasag bizottsaga szamara. amely nemcsak a gy?ztesek, hanem a vesztesek tobbletszavazatainak atutalasat is hasznalta, ezt a finomitast kes?bb Andræ es Hare is kihagyta. De az eljaras alkalmatlan volt nyilvanos valasztasra, es nem hoztak nyilvanossagra.

Az els? gyakorlati PR-valasztasi modszert, a List Plan endszert Thomas Gilpin, egy nyugdijas papirgyar-tulajdonos dolgozta ki egy ujsagjaban, amelyet 1844-ben olvasott fel a philadelphiai Amerikai Filozofiai Tarsasagnak  : ?A valasztoi kisebbsegek kepviseleter?l. a valasztott gy?lesek tobbsegevel”. Gyakorlatilag soha nem hasznaltak, de meg 1914-ben is el?terjesztettek az amerikai elektori kollegium kuldotteinek megvalasztasara es a helyi valasztasokra. [93] [94]

Az egyetlen atruhazhato szavazatot (PR) hasznalo gyakorlati valasztast Daniaban dolgozta ki Carl Andræ matematikus, es ott alkalmazta el?szor 1855-ben, igy ez a legregebbi PR-rendszer, azonban akkor nem terjedt el.

Az STV-t szinten (latszolag fuggetlenul) az Egyesult Kiralysagban talalta fel 1857-ben Thomas Hare , egy londoni ugyved a The Machinery of Representation cim? pamfletjeben, es kib?vitette a kepvisel?valasztasrol szolo 1859-es ertekezeseben . A rendszert John Stuart Mill lelkesen fogadta, biztositva ezzel a nemzetkozi erdekl?dest. A konyv 1865-os kiadasa tartalmazta a kiesett jeloltek preferenciainak atadasat, es az STV-modszer lenyegeben teljes volt. Mill 1867-ben javasolta az alsohaznak, de a brit parlament elutasitotta. Az elnevezes a ?Mr.Hare semajabol” ?aranyos kepviseletre”, majd ?aranyos kepviseletre egyetlen atruhazhato szavazattal”, vegul a 19. szazad vegere ?egyetlen atruhazhato szavazatta” alakult.

Ausztraliaban Catherine Helen Spence politikai aktivista az STV rajongoja es a tema szerz?je lett. Befolyasa es Andrew Inglis Clark tasman politikus er?feszitesei reven Tasmania a rendszer korai uttor?jeve valt, 1896-ban megvalasztotta az a vilag els? STV-n keresztul valasztott torvenyhozoit, miel?tt Ausztraliahoz csatlakozott volna szovetsegi allamkent. [95]

A partlistas aranyos kepviseleti rendszert 1878-ban Victor D'Hondt dolgozta ki es irt le Belgiumban, amely az els? orszag lett, amely 1900-ban nemzeti parlamentjeben elfogadta a listas PR-t. A D'Hondt-fele helykiosztasi modszer, a D'Hondt-modszer meg mindig szeles korben hasznalatos. Nehany svajci kanton (1890-t?l Ticinoval kezd?d?en) mar Belgium el?tt is alkalmazta a rendszert. Az utopisztikus szocialista Victor Keepant hasonlo rendszert dolgozott ki egy 1892-es konyveben. Sok europai orszag hasonlo rendszert alkalmazott az els? vilaghaboru alatt vagy azt kovet?en. A partlistas aranyos rendszer kedveltte valt a kontinensen, mert a valasztasi listak hasznalata, a scrutin de list mar elterjedt volt. Ezzel szemben az angol nyelvteruleten altalaban az STV-t preferealtak, mert inkabb volt hagyomanya az egyeni jelleg? valasztasoknak. [31]

Az Egyesult Kiralysagban az 1917-es Speaker 's Conference minden tobbszeki westminsteri valasztokeruletben javasolta az STV-t, de csak az egyetemi valasztokeruletekre alkalmaztak, 1918-tol 1950-ig, amikor is ezeket a valasztokeruleteket eltoroltek. Irorszagban az STV-t 1918-ban hasznaltak a Dublini Egyetem valasztokeruleteben, es 1921-ben bevezettek be a devolvalt kepviseleti valasztasokra.

Az STV-t jelenleg a parlament ket alsohaza, Irorszag 1922-es fuggetlensege ota (Ir Szabad Allamkent [6] es Malta 1921 ota, joval az 1966-os fuggetlenseg el?tt hasznaljak [96] Irorszagban a Fianna Fail kormanyok ket kiserletet tettek az STV eltorlesere, es a ? First Past the Post ” relativ tobbseg rendszer levaltasara. Mindket kiserletet elutasitottak a valasztok az 1959-ben es 1968-ban tartott nepszavazason. . Az STV-t minden mas irorszagi valasztason is hasznaljak, beleertve az elnoki valasztast is,

Hasznaljak az eszak-ir orszaggy?lesben, valamint az europai es helyi hatosagoknal, a skot helyi hatosagoknal, egyes uj-zelandi es ausztral hatosagoknal, [30] a tasman (1907 ota) es az ausztral f?varosi terulet gy?lesenel is , ahol a modszer Hare-kent ismert. Clark , [97] es a Massachusetts allambeli Cambridge varosi tanacsa (1941 ota). [56] [98]

A PR-t a vilag 33 leger?sebb, legalabb ketmillios lakossagu demokraciajanak tobbsege hasznalja; csak hat hasznal tobbsegi rendszert ( ketfordulos vagy azonnali tobbfordulos valasztas ) a torvenyhozo gy?lesre, negyen parhuzamos rendszert , 23 pedig PR-t. [99] A PR uralja Europat, beleertve Nemetorszagot, valamint Eszak- es Kelet-Europa nagy reszet; europai parlamenti valasztasokon is hasznaljak. Franciaorszag a masodik vilaghaboru vegen atvette a PR-t, de 1958-ban elvetette; 1986-ban parlamenti valasztasokon hasznaltak. Svajcban alkalmazzak a legelterjedtebben az aranyos kepviseletet, amely nem csak a nemzeti torvenyhozok es helyi tanacsok, hanem az osszes helyi vegrehajto testulet megvalasztasanak rendszere. A PR kevesbe elterjedt az angol nyelvteruleten; Malta es Irorszag az STV-t hasznalja a torvenyhozok megvalasztasara. Ausztralia a szenatusi valasztasokhoz hasznalja. Uj-Zeland 1993-ban fogadta el az MMP-t. Az Egyesult Kiralysag, Kanada es India azonban pluralitasi (First Past the Post) rendszert hasznal a torvenyhozasi valasztasokhoz. Kanadaban az STV-t hasznaltak a tartomanyi torvenyhozok megvalasztasara Albertaban 1926 es 1955 kozott, valamint Manitobaban 1920 es 1953 kozott. Mindket tartomanyban az alternativ szavazast (AV) alkalmaztak a videki teruleteken. Albertaban a dominans part politikai el?nyok miatt fogadta ujra az els? multat , Manitobaban pedig Winnipeg alulreprezentaltsaga volt a tartomanyi torvenyhozasban. [100]

Osztonz?k a valasztasi rendszer kivalasztasahoz [ szerkesztes ]

A valasztasi rendszer megvaltoztatasahoz a hivatalban levu torvenyhozok tobbsegenek egyetertese szukseges, akiket a hivatalban lev? valasztasi rendszer alapjan valasztottak meg. Ezert erdekes kerdes, hogy a jelenlegi jogalkotokat milyen modon lehet osztonozni, hogy tamogassanak egy uj valasztasi rendszert, kulonosen egy aranyos rendszert.

Sok politologus azzal ervel, hogy a PR-t a jobboldali partok a valasztojog b?vulese, a demokratizalodas es a munkaspartok ternyerese kozepette tulelesi strategiakent fogadtak el. Stein Rokkan egy 1970-es tanulmany szerint a jobboldali partok ugy dontottek, hogy a PR-t alkalmazzak, hogy tuleljenek egymassal verseng? partkent olyan helyzetekben, amikor a jobboldali partok nem voltak eleg egysegesek ahhoz, hogy tobbsegi rendszerben letezzenek. [101] Ezt az ervelest Carles Boix formalizalta es tamogatta egy 1999-es tanulmanyaban. [102] Amel Ahmed megjegyzi, hogy a PR elfogadasa el?tt sok valasztasi rendszer tobbsegi szabalyon alapult, es ezek a rendszerek a jobboldali partok felszamolasat kockaztattak azokon a teruleteken, ahol a munkasosztaly nagy letszamu volt. Ezert azt allitja, hogy a jobboldali partok a PR-t fogadtak el, hogy biztositsak, hogy a valasztojog b?vulese kozepette er?s politikai er?kent fennmaradjanak. [103]

Ezzel szemben mas tudosok azzal ervelnek, hogy a PR elfogadasat a baloldali partok azon kovetelese is okozhatta hogy biztositsak a labukat a politikaban, valamint egy konszenzusos rendszer osztonzese, amely segiti a baloldalt preferalt gazdasagpolitikajanak megvalositasaban. [104]

Az aranyos kepviseletet alkalmazo orszagok listaja [ szerkesztes ]

Orszagok a PR rendszer tipusa szerint
   Party list

Az alabbi tablazat azokat az orszagokat sorolja fel, amelyek PR-valasztasi rendszert alkalmaznak egy orszagos valasztott testulet betoltesere. A torvenyhozas els? kamarajara vonatkozo valasztasi rendszerekr?l az ACE Valasztasi Tudashalozata szolgaltat reszletes informaciokat. [105] [106] Nem tartoznak bele azok az orszagok, amelyek a PR-t parhuzamos szavazasi rendszer reszekent hasznaljak (vegyes tobbsegi rendszer). (Lasd meg a valasztasi rendszerek orszagonkenti teljes listajat )

Country Type
Albania Partlistas aranyos rendszer, 4% nemzeti kuszob es 2.5% egy korzetben
Algeria Partlistas aranyos rendszer
Angola Partlistas aranyos rendszer
Argentina Partlistas aranyos rendszer a kepvisel?hazban
Armenia Two-tier party list

[107] Nationwide closed lists and open lists in each of 13 election districts. If needed to ensure a stable majority with at least 54% of the seats, the two best-placed parties participate in a run-off vote to receive a majority bonus. Threshold of 5% for parties and 7% for election blocs.

Aruba Partlistas aranyos rendszer
Australia Csak Szenatusban only, single transferable vote
Austria Partlistas aranyos rendszer, 4% kuszob
Belgium Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Benin Partlistas aranyos rendszer
Bolivia Vegyes aranyos rendszer , 3% kuszob
Bosnia and Herzegovina Partlistas aranyos rendszer
Brazil Partlistas aranyos rendszer
Bulgaria Partlistas aranyos rendszer, 4% kuszob
Burkina Faso Partlistas aranyos rendszer
Burundi Partlistas aranyos rendszer, 2% kuszob
Cambodia Partlistas aranyos rendszer
Cape Verde Partlistas aranyos rendszer
Chile Partlistas aranyos rendszer
Colombia Partlistas aranyos rendszer
Costa Rica Partlistas aranyos rendszer
Croatia Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Cyprus Partlistas aranyos rendszer
Czech Republic Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Denmark Ketszint? partlistas aranyos rendszer, 2% kuszob
Dominican Republic Partlistas aranyos rendszer
East Timor Partlistas aranyos rendszer
El Salvador Partlistas aranyos rendszer
Equatorial Guinea Partlistas aranyos rendszer
Estonia Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
European Union Az Europai Parlament valasztasaira a tagallamok az STV es a partlistas aranyos rendszer kozott valaszthatnak
Faroe Islands Partlistas aranyos rendszer
Fiji Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Finland Partlistas aranyos rendszer
Germany Vegyes aranyos rendszer , 5% kuszob (vagy 3 egyeni gy?ztes)
Greece Ketszint? partlistas aranyos rendszer
Greenland Partlistas aranyos rendszer
Guatemala Partlistas aranyos rendszer
Guinea-Bissau Partlistas aranyos rendszer
Guyana Partlistas aranyos rendszer
Honduras Partlistas aranyos rendszer
Iceland Partlistas aranyos rendszer
Indonesia Partlistas aranyos rendszer, 4% kuszob
Ireland STV
Israel Partlistas aranyos rendszer, 3.25% kuszob
Kazakhstan Partlistas aranyos rendszer, 7% kuszob
Kosovo Partlistas aranyos rendszer
Kyrgyzstan Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Latvia Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Lebanon Partlistas aranyos rendszer
Lesotho Mixed-member proportional representation variant using a mixed single vote
Liechtenstein Partlistas aranyos rendszer, 8% kuszob
Luxembourg Partlistas aranyos rendszer
Macedonia Partlistas aranyos rendszer
Malta Single transferable vote
Moldova Partlistas aranyos rendszer, 6% kuszob
Montenegro Partlistas aranyos rendszer, 3% kuszob
Mozambique Partlistas aranyos rendszer
Namibia Partlistas aranyos rendszer
Netherlands Partlistas aranyos rendszer
New Zealand Vegyes aranyos rendszer , 5% (vagy 1 egyeni gy?ztes) kuszob
Northern Ireland STV
Norway Ketszint? partlistas aranyos rendszer, 4% nemzeti kuszob
Paraguay Partlistas aranyos rendszer
Peru Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Poland Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob, 8% vagy tobb kozos listaknak, 0% nemzetisegeknek
Portugal Partlistas aranyos rendszer
Romania Partlistas aranyos rendszer
Rwanda Partlistas aranyos rendszer
San Marino Partlistas aranyos rendszer, tobbsegi bonusz masodik forduloban, ha nem sikerul kormanyt alakitani. 3.5% kuszob
Sao Tome and Principe Partlistas aranyos rendszer
Serbia Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Sint Maarten Partlistas aranyos rendszer
Slovakia Partlistas aranyos rendszer, 5% kuszob
Slovenia Partlistas aranyos rendszer, 4% kuszob
South Africa Partlistas aranyos rendszer
Spain Partlistas aranyos rendszer, 3% kuszob kis korzetekben
Sri Lanka Partlistas aranyos rendszer
Suriname Partlistas aranyos rendszer
Sweden Ketszint? partlistas aranyos rendszer, 4% nemzeti kuszob, 12% korzetekben
Switzerland Partlistas aranyos rendszer
Thailand Vegyes aranyos rendszer egyszavazatos vegyes variansa
Togo Partlistas aranyos rendszer
Tunisia Partlistas aranyos rendszer
Turkey Partlistas aranyos rendszer, 10% kuszob
Ukraine
Uruguay Partlistas aranyos rendszer

Lasd meg [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Proportional representation cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Mill, John Stuart . Chapter VII, Of True and False Democracy; Representation of All, and Representation of the Majority only , Considerations on Representative Government . London: Parker, Son, & Bourn (1861)  
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Electoral System Design: the New International IDEA Handbook . International Institute for Democracy and Electoral Assistance , 2005. (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  3. ↑ a b Amy: How Proportional Representation Elections Work . FairVote . (Hozzaferes: 2017. oktober 26.)
  4. ↑ Proportional Representation (PR) . ACE Electoral Knowledge Network . (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  5. ↑ a b Additional Member System . Electoral Reform Society . (Hozzaferes: 2015. oktober 16.)
  6. ↑ a b c Gallagher: Ireland: The Archetypal Single Transferable Vote System . [2017. oktober 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. oktober 26.)
  7. ↑ Hirczy de Mino: Malta: STV in a two-party system , 1999. (Hozzaferes: 2014. julius 24.)
  8. ↑ Koriyama (2013. aprilis 25.). ? Optimal apportionment ”. Journal of Political Economy 121 (3), 584?608. o. DOI : 10.1086/670380 .  
  9. ↑ Amy: Proportional Representation Voting Systems . Fairvote.org . [2021. junius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. augusztus 25.)
  10. ↑ a b c Norris: Choosing Electoral Systems: Proportional, Majoritarian and Mixed Systems . Harvard University , 1997. [2013. januar 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  11. ↑ Colin Rallings: The 2005 general election: analysis of the results . Electoral Commission, Research, Electoral data . Electoral Commission . [2017. oktober 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. marcius 29.)
  12. ↑ a b c Commission On Electoral Reform: Report of the Hansard Society Commission on Electoral Reform . Hansard Society , 1976
  13. ↑ Election 2015 - BBC News . BBC . (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  14. ↑ Ana Nicolaci da Costa. ? New Zealand's ruling party ahead after poll but kingmaker in no rush to decide ”, Reuters , 2017. szeptember 23.  
  15. ↑ Roberts: People in broad church parties should think twice before attacking coalitions . Liberal Democrat Voice , 2010. junius 29. [2021. marcius 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. julius 29.)
  16. ↑ a b c A look at the evidence . Fair Vote Canada. (Hozzaferes: 2019. januar 2.)
  17. ↑ Amy: Single Transferable Vote Or Choice Voting . FairVote . [2021. junius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  18. ↑ Electoral Reform Society's evidence to the Joint Committee on the Draft Bill for House of Lords Reform . Electoral Reform Society , 2011. oktober 21. (Hozzaferes: 2015. majus 10.)
  19. ↑ a b c d Forder, James . The case against voting reform . Oxford: Oneworld Publications (2011. aprilis 25.). ISBN 978-1-85168-825-8  
  20. ↑ Harris. ? 'America is better than this': paralysis at the top leaves voters desperate for change ”, The Guardian , 2011. november 20. (Hozzaferes: 2014. november 17.)  
  21. ↑ Krugman: Going To Extreme . The Conscience of a Liberal, Paul Krugman Blog . The New York Times Co. , 2012. majus 19. (Hozzaferes: 2014. november 24.)
  22. ↑ a b c d e f g h Mollison: Fair votes in practice STV for Westminster . Heriot Watt University . (Hozzaferes: 2014. junius 3.)
  23. ↑ Democrats' Edge in House Popular Vote Would Have Increased if All Seats Had Been Contested . FairVote . [2015. szeptember 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. julius 7.)
  24. ↑ Cox (2016. aprilis 25.). ? The Contraction Effect: How Proportional Representation Affects Mobilization and Turnout ”. The Journal of Politics 78 , 1249?1263. o. DOI : 10.1086/686804 .  
  25. ↑ a b c d Amy, Douglas J. Real Choices / New Voices, How Proportional Representation Elections Could Revitalize American Democracy . Columbia University Press (2002. aprilis 25.). ISBN 9780231125499  
  26. ↑ Mollison: Fair votes in practice: STV for Westminster . Heriot-Watt University , 2010 (Hozzaferes: 2014. junius 3.)
  27. ↑ Scheppele: Legal But Not Fair (Hungary) . The Conscience of a Liberal, Paul Krugman Blog . The New York Times Co. , 2014. aprilis 13. (Hozzaferes: 2014. julius 12.)
  28. ↑ Office for Democratic Institutions and Human Rights: Hungary, Parliamentary Elections, 6 April 2014: Final Report . OSCE , 2014. julius 11.
  29. ↑ Voting Counts: Electoral Reform for Canada . Law Commission of Canada, 2004
  30. ↑ a b Single Transferable Vote . Electoral Reform Society . (Hozzaferes: 2014. julius 28.)
  31. ↑ a b Humphreys, John H. Proportional Representation, A Study in Methods of Election . London: Methuen & Co.Ltd (1911. aprilis 25.)  
  32. ↑ (Dutch) Evenredige vertegenwoordiging (holland nyelven). www.parlement.com . (Hozzaferes: 2020. januar 28.)
  33. ↑ Carey (2011. aprilis 25.). ? The Electoral Sweet Spot: Low-Magnitude Proportional Electoral Systems ”. American Journal of Political Science 55 (2), 383?397. o. DOI : 10.1111/j.1540-5907.2010.00495.x .  
  34. ↑ ? Electoral reform in Chile: Tie breaker ”, The Economist , 2015. februar 14. (Hozzaferes: 2018. aprilis 11.)  
  35. ↑ a b Laver: A new electoral system for Ireland? . The Policy Institute, Trinity College (Dublin) , 1998
  36. ↑ Joint Committee on the Constitution . Houses of the Oireachtas , 2010. julius 1.
  37. ↑ National projections . Monopoly Politics 2014 and the Fair Voting Solution . FairVote . [2015. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. julius 9.)
  38. ↑ Lubell. ? Israel ups threshold for Knesset seats despite opposition boycott ”, Thomson Reuters , 2014. marcius 11. (Hozzaferes: 2014. julius 10.)  
  39. ↑ Party Magnitude and Candidate Selection . ACE Electoral Knowledge Network
  40. ↑ O'Kelly: The fall of Fianna Fail in the 2011 Irish general election . Significance . Royal Statistical Society , American Statistical Association . [2014. augusztus 6-i datummal az eredetib?l archivalva].
  41. ↑ Karpov (2008. aprilis 25.). ?Measurement of disproportionality in proportional representation systems”. Mathematical and Computer Modelling 48 (9?10), 1421?1438. o. DOI : 10.1016/j.mcm.2008.05.027 .  
  42. ↑ Dunleavy (2004. aprilis 25.). ? How proportional are the 'British AMS' systems? ”. Representation 40 (4), 317?329. o. DOI : 10.1080/00344890408523280 . (Hozzaferes: 2014. november 25.)  
  43. ↑ Wada (2016. aprilis 25.). ?Apportionment behind the veil of uncertainty”. The Japanese Economic Review 67 (3), 348?360. o. DOI : 10.1111/jere.12093 .  
  44. ↑ Canadian House of Commons Special Committee on Electoral Reform : Strengthening Democracy in Canada: Principles, Process and Public Engagement for Electoral Reform , 2016. december 1.
  45. ↑ polrep: Calculate Political Representation Scores version 0.32.7 from R-Forge (angol nyelven). rdrr.io . (Hozzaferes: 2021. aprilis 18.)
  46. ↑ Kestelman (1999. marcius 1.). ? Quantifying Representativity ”. Voting Matters (10). (Hozzaferes: 2013. augusztus 10.)  
  47. ↑ Hill (1997. majus 1.). ? Measuring proportionality ”. Voting Matters (8).  
  48. ↑ As counted from the table in http://www.wahlrecht.de/ausland/europa.htm [in German]; "Vorzugsstimme(n)" means "open list".
  49. ↑ Party List PR . Electoral Reform Society. (Hozzaferes: 2016. majus 23.)
  50. ↑ Gordon Gibson. Fixing Canadian Democracy . The Fraser Institute, 76. o. (2003. aprilis 25.). ISBN 9780889752016  
  51. ↑ Gallagher, Michael. The Politics of Electoral Systems . Oxford, New York: Oxford University Press, 11. o. (2005. aprilis 25.). ISBN 978-0-19-925756-0  
  52. ↑ The Parliamentary Electoral System in Denmark . Ministry of the Interior and Health, 2011 [2017. november 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. szeptember 1.)
  53. ↑ The main features of the Norwegian electoral system . Ministry of Local Government and Modernisation, 2017. julius 6. (Hozzaferes: 2014. szeptember 1.)
  54. ↑ The Swedish electoral system . Election Authority, 2011 [2014. augusztus 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. szeptember 1.)
  55. ↑ Fair Voting/Proportional Representation . FairVote . [2015. december 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
  56. ↑ a b Amy: A Brief History of Proportional Representation in the United States . FairVote . (Hozzaferes: 2015. oktober 16.)
  57. ↑ a b c Tideman (1995. aprilis 25.). ? The Single Transferable Vote ”. Journal of Economic Perspectives 9 (1), 27?38. o. DOI : 10.1257/jep.9.1.27 .  
  58. ↑ O’Neill (2006. julius 1.). ? Comments on the STV Rules Proposed by British Columbia ”. Voting Matters (22). (Hozzaferes: 2013. augusztus 10.)  
  59. ↑ a b David M. Farrell. The Australian Electoral System: Origins, Variations, and Consequences . Sydney: UNSW Press (2006. aprilis 25.). ISBN 978-0868408583  
  60. ↑ ? Referendum 2011: A look at the STV system ”, The New Zealand Herald , The New Zealand Herald , 2011. november 1. (Hozzaferes: 2014. november 21.)  
  61. ↑ ACE Project Electoral Knowledge Network: Mixed Systems . (Hozzaferes: 2016. junius 29.)
  62. ↑ Bochsler, Daniel. Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems , Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies . Palgrave Macmillan (2010. majus 13.). ISBN 9780230281424  
  63. ↑ Electoral Systems and the Delimitation of Constituencies . International Foundation for Electoral Systems , 2009. julius 2.
  64. ↑ Moser (2004. december 1.). ? Mixed electoral systems and electoral system effects: controlled comparison and cross-national analysis ”. Electoral Studies 23 (4), 575?599. o. DOI : 10.1016/S0261-3794(03)00056-8 .  
  65. ↑ Massicotte (1999. szeptember 1.). ? Mixed electoral systems: a conceptual and empirical survey ”. Electoral Studies 18 (3), 341?366. o. DOI : 10.1016/S0261-3794(98)00063-8 .  
  66. ↑ MMP Voting System . Electoral Commission New Zealand , 2011 (Hozzaferes: 2014. augusztus 10.)
  67. ↑ ? Deutschland hat ein neues Wahlrecht ”, Zeit Online , 2013. februar 22. (nemet nyelv?)  
  68. ↑ Report of the Electoral Commission on the Review of the MMP Voting System . Electoral Commission New Zealand , 2011 [2014. julius 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. augusztus 10.)
  69. ↑ Sean Graham: Dual-Member Mixed Proportional: A New Electoral System for Canada , 2016. aprilis 4.
  70. ↑ Antony Hodgson. ? Why a referendum on electoral reform would be undemocratic ”, The Tyee , 2016. januar 21.  
  71. ↑ Kerry Campbell. ? P.E.I. electoral reform committee proposes ranked ballot ”, CBC News , 2016. aprilis 15.  
  72. ↑ Elections PEI: Plebiscite Results , 2016. november 7. [2016. november 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. oktober 26.)
  73. ↑ Susan Bradley. ? P.E.I. plebiscite favours mixed member proportional representation ”, CBC News , 2016. november 7.  
  74. ↑ Eby: How We Vote: 2018 Electoral Reform Referendum Report and Recommendations of the Attorney General , 2018. majus 30. [2018. augusztus 31-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. junius 9.)
  75. ↑ McElroy. ? Know your voting systems: three types of electoral reform on B.C.'s ballot ”, CBC News , 2018. junius 2.  
  76. ↑ 2018 Referendum on Electoral Reform: Voting Results Available . Elections BC . (Hozzaferes: 2020. november 1.)
  77. ↑ Pukelsheim (2009. szeptember 1.). ? Zurich's New Apportionment ”. German Research 31 (2), 10?12. o. DOI : 10.1002/germ.200990024 . (Hozzaferes: 2014. augusztus 10.)  
  78. ↑ a b Balinski (2008. februar 1.). ? Fair Majority Voting (or How to Eliminate Gerrymandering) ”. The American Mathematical Monthly 115 (2), 97?113. o. DOI : 10.1080/00029890.2008.11920503 . (Hozzaferes: 2014. augusztus 10.)  
  79. ↑ Akartunali (2014. januar 1.). ? Network Models and Biproportional Apportionment for Fair Seat Allocations in the UK Elections ”, Kiado: University of Strathclyde . (Hozzaferes: 2014. augusztus 10.)  
  80. ↑ a b Smith: Comparative survey of multiwinner election methods , 2006. junius 18.
  81. ↑ Kok: Reweighted Range Voting ? a Proportional Representation voting method that feels like range voting . (Hozzaferes: 2016. aprilis 4.)
  82. ↑ Ryan: Reweighted Range Voting ? a Proportional Representation voting method that feels like range voting . (Hozzaferes: 2016. aprilis 4.)
  83. ↑ Smith: Reweighted range voting ? new multiwinner voting method , 2005. augusztus 6.
  84. ↑ 89th Annual Academy Awards of Merit for Achievements during 2017 . (Hozzaferes: 2016. aprilis 4.)
  85. ↑ Rule Twenty-Two: Special Rules for the Visual Effects Award . [2012. szeptember 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. aprilis 4.)
  86. ↑ Aziz, Haris. Computational Aspects of Multi-Winner Approval Voting, Proceedings of the 2015 International Conference on Autonomous Agents and Multiagent Systems , 107?115. o. (2014). ISBN 978-1-4503-3413-6  
  87. ↑ Smith: "Asset voting" scheme for multiwinner elections , 2005. marcius 8.
  88. ↑ Dodgson: The Principles of Parliamentary Representation . London: Harrison and Sons, 1884 (Hozzaferes: 2019. junius 28.) ?The Elector must understand that, in giving his vote to A , he gives it to him as his absolute property, to use for himself, or to transfer to other Candidates, or to leave unused.”
  89. ↑ Smith: Asset voting ? an interesting and very simple multiwinner voting system . (Hozzaferes: 2016. aprilis 4.)
  90. ↑ Madison: Notes of Debates in the Federal Convention of 1787, Wednesday, June 6 . TeachingAmericanHistory.org. (Hozzaferes: 2014. augusztus 5.)
  91. ↑ Wilson, James. Vol 2, Part II, Ch.1 Of the constitutions of the United States and of Pennsylvania ? Of the legislative department, I, of the election of its members , The Works of the Honourable James Wilson . Constitution Society (1804. aprilis 25.). Hozzaferes ideje: 2014. augusztus 5.  
  92. ↑ Constitution of the Commonwealth of Pennsylvania ? 1790, art.I,§ VII, Of districts for electing Senators . Duquesne University . (Hozzaferes: 2014. december 9.)
  93. ↑ Hoag, Effective Voting (1914), p. 31
  94. ↑ Swain, Civics for Montana Students, 1912, p. 163
  95. ↑ Newman, Hare-Clark in Tasmania, p. 7-10
  96. ↑ Hirczy de Mino: Malta: Single-Transferable Vote with Some Twists . ACE Electoral Knowledge Network , 1997 (Hozzaferes: 2014. december 5.)
  97. ↑ The Hare-Clark System of Proportional Representation . Proportional Representation Society of Australia. (Hozzaferes: 2014. november 21.)
  98. ↑ Adoption of Plan E . Welcome to the City of Cambridge . City of Cambridge, MA. [2014. december 13-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. november 25.)
  99. ↑ Proportional Representation in Most Robust Democracies . Fair Vote: The Center for Voting And Democracy . (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  100. ↑ Jansen: The Single Transferable Vote in Alberta and Manitoba . Library and Archives Canada . University of Alberta, 1998 (Hozzaferes: 2015. marcius 23.)
  101. ↑ Rokkan, Stein. Citizens, elections, parties: approaches to the comparative study of the processes of development (angol nyelven). McKay (1970. aprilis 25.)  
  102. ↑ Boix (1999. aprilis 25.). ? Setting the Rules of the Game: The Choice of Electoral Systems in Advanced Democracies ”. The American Political Science Review 93 (3), 609?624. o. DOI : 10.2307/2585577 . ISSN 0003-0554 .  
  103. ↑ Ahmed, Amel. Democracy and the Politics of Electoral System Choice: Engineering Electoral Dominance . Cambridge: Cambridge University Press. DOI : 10.1017/cbo9781139382137 (2012. aprilis 25.). ISBN 9781139382137   [ halott link ]
  104. ↑ Cusack (2007. aprilis 25.). ?Economic Interests and the Origins of Electoral Systems”. The American Political Science Review 101 (3), 373?391. o. DOI : 10.1017/S0003055407070384 . ISSN 0003-0554 .  
  105. ↑ ACE Project: The Electoral Knowledge Network: Electoral Systems Comparative Data, World Map . (Hozzaferes: 2017. oktober 24.)
  106. ↑ ACE Project: The Electoral Knowledge Network: Electoral Systems Comparative Data, Table by Country . (Hozzaferes: 2017. oktober 24.)
  107. ↑ Office for Democratic Institutions and Human Rights: Republic of Armenia, Parliamentary Elections, 2 April 2017 . OSCE
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aranyos_kepviselet&oldid=26463798 ”