Apati Ferenc 16. szazadi magyar kolt?.

Elete [ szerkesztes ]

A Jagellok koraban elt, feltehet?en Zalaapatibol vagy Monostor-Apatibol szarmazo kozepnemesi szarmazasu kolt?. Eleter?l meg keveset tudunk. 1518 -ban a becsi egyetemre iratkozott. Fel evvel kes?bb Franciscus Bato de Apati neven szerepel az egyetem magyar diakjainak nevjegyzekeben. Tanulmanyait megszakitva hamarosan visszatert Magyarorszagra. Eletutja ett?l fogva teljesen ismeretlen, a kulonboz? szakirodalmakban pontos adatok nincsenek.

M?ve [ szerkesztes ]

• Cantilena vagy Fedd? enek ? az egyik legerdekesebb Jagello-kori magyar nyelv? vers, az egyetlen, mely a kolt?t?l fennmaradt. Jelent?seget az adja, hogy a magyar nyelv? vilagi lira kezdeteinek egyik darabja, a korabeli vagans szatira egyetlen magyar emleke. A szerz? az 1520-as evekben irhatta. Koznemesi szemleletet tukroz, gunyolja a f?urakat, f?papokat a torok elleni fellepes elhanyagolasaert, de elitel?en szol a parasztfelkelesr?l is.

" Samsomnak alejta az por onnonmagat,

Latod nagy haragjat, nem tiszteli urat,

Fogjad meg szakallat, vedd el csak joszagat,

Megalazza magat." (10.strofa)

"Azkort az papoknak vala tisztessegok,

Mikoron egeszlen all vala szerzetok,

Tavol vala t?lok gallerus kontosok,

Veres beretrajok".(11.strofa)

A szoveget a Peer-kodex ?rizte meg, ebben ?Fedd? enek" a cime, a kodex 337?342. lapjan olvashatjuk. 9. versszaka elveszett. A versf?kb?l olvashato ki a szerz? neve.

"Tipusat tekintve Apati eneke a kozepkori vagans szatirak egyik elterjedt fajtajahoz, a "dolus mundi" tipusahoz all legkozelebb. Az ilyen jelleg? versek a tarsadalom kulonboz? elemeinek szatirikus bemutatasa altal kivantak kepet adni a vilag hitvanysagarol. Korabban ezekben az enekekben meg sok volt a moralizalas, az Apatie azonban mar teljesen elvilagiasodott, erett valtozatat kepviseli."- irja a Magyar irodalom tortenete I. fejezet.

Formailag, stilusat tekintve a kozepkor legjobb magyar nyelv? koltemenyenek tartjak konnyed hangja, de verselesenek szigoru fegyelme miatt. Hangjaban otletesseg, csipkel?d? szatira, keser?seg otvoz?dik.

Strofaszerkezeteben ugyancsak ujito ertek?: a legels? kepvisel?je a harom 12-es sort egy 6-os felsorral megtoldo ? kes?bb szeles korben alkalmazott ? versformanak.

El?szor nyomtatasban Revai Miklos adta ki a m?vet 1787 -ben az ?Elegyes versek" cim? kotete fuggelekekent.

lasd meg: Kozepkori magyar irodalom , A reneszansz magyar irodalma

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szinnyei Jozsef : Magyar irok elete es munkai I. (Aachs?Bzenszki). Budapest: Hornyanszky. 1891.  
• Horvath Janos: Az irodalmi m?veltseg megoszlasa (Budapest, 1935)
• Kardos Tibor : Huszita tipusu kantilenaink (Irod. tort. Kozl. 1953)
• Gerezdi Raban: A magyar vilagi lira kezdetei (Bp., 1962).
• Magyar irodalmi lexikon I. (A?K). F?szerk. Benedek Marcell. Budapest: Akademiai. 1963. 42. o.  
• Uj magyar irodalmi lexikon I. (A?Gy). F?szerk. Peter Laszlo. Budapest: Akademiai. 1994. 50. o. ISBN 963-05-6805-5  
• Nemeth Jozsef: Adatok Zala megye kulturalis emlekeir?l . I. Kozepkor : 47?58.p.
• Magyar eletrajzi lexikon I. (A?K). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1967. 45. o.  
• Veszprem megyei eletrajzi lexikon . : 43.p.
• A magyar irodalom tortenete I. Szerk. S?ter Istvan, Akademiai Kiado, Budapest, 1964.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Apati Ferenc: Cantilena

1. ↑ Pet?fi Irodalmi Muzeum nevter, 2022. junius 11., PIM41273