Az antropomorf eszaki szel egy utazo kabatjat probalja letepni
Aiszoposz
Az eszaki szel es a Nap
cim? mesejeben.
Az
antropomorfizmus
olyan, az 1700-as evekben letrehozott
[1]
[2]
kifejezes, amely el? vagy elettelen dolgok, jelensegek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizarolagosan emberinek hitt) tulajdonsagaira utal. Ilyen eset az, ha
allatokat
,
novenyeket
, vagy termeszeti er?ket, peldaul a szelet, es?t, vagy a
Napot
emberi inditekokkal ruhazzak fel, vagy epp a gondolkodas es a beszed kepessegevel. A szo a
gorog
?νθρωπο?
(anthroposz: ember)
es μορφ?
(morphe: alak)
szobol alakult ki.
Azokban a kulturakban, ahol a m?veszeteknek es meseknek komolyabb hagyomanya van, szorosan osszefonodik veluk az antropomorfizmus. Szinte minden kultura rendelkezik olyan mondakkal, tortenetekkel, ahol antropomorf allatok es egyeb szerepl?k emberkent viselkednek.
A szo
teologiai
ertelemeben az antropomorfizmus olyan emberi kep vagy szolas, amely segitsegevel a
transzcendens
Istenr?l
alkotott fogalmat fejezunk ki. Ezert az antropomorfizmust altalaban csak ott emlegetik, ahol a
vallas
valoban szellemi, transzcendens Istenhez igazodik. A primitiv es az ?skori/okori nepek,
mitologiak
istenei folnagyitott emberek. Legjobban kimutathato ez a
gorog
-
romai mitologiaban
, ahol az istenek erkolcsi vilaga sem mulja folul az embereket. Az antropomorfizmus
ismeretelmeleti
gyokere az, hogy Isten transzcendens vilagat csak tapasztalati vilagunkon keresztul kozelithetjuk meg, es csak emberi kifejezesekkel beszelhetunk rola. A hiv? az ilyen kifejezesmod jogat es hatarait abbol vezeti le, hogy az ember Isten kepmasa.
Antropomorfizmusok a Bibliaban
[
szerkesztes
]
A
Biblia
is hasznalja azt a modszert, hogy Istenr?l antropomorfizmusokban beszel. Isten szemelyesseget, cselekv? magatartasat csak ugy erzekeltetheti, ha az emberhez hasonlitja. Beszel Isten arcarol, szemer?l, fuler?l, kezer?l, utjairol, labarol. Ezekkel nem Isten alakjat akarja megrajzolni, hanem azt a modot, ahogy Isten az emberre hat. Az antropomorfizmusok magat Istent nem abrazoljak. A
profetai
latomasok sem mutatjak be alakjat, hanem inkabb az emberre gyakorolt hatast erzekeltetik. A
szemita
szellemiseget ugyanis nem a kuls? alak es a tagok erdeklik, hanem inkabb azok funkcioja. Ezert pl.
Izajas konyveben
azt olvassuk, hogy a hegyek ujjongnak es a fak tapsolnak kezukkel (55,12).
[3]
Amikor a profetai irodalom emberi modon beszel Istenr?l, nem vizualis kepet ad rola, hanem egesz lenyeget, szemelyiseget akarja kifejezni, mint ahogy az egyes tagok is a tevekenyseg, a sajatsagok kifejez?i. Isten szemelyesseget legjobban az vilagitja meg, hogy ? a szuveren cselekv?, a vilag teremt?je, a tortenelem iranyitoja, es az ember is azaltal az ? kepe, hogy uralma ala hajthatja a foldet (Ter 1,26-28). Isten szemelyesseget meg kozelebb hozzak azok a kepek, amelyek tevekenyseget reszletezik: lat, hall, beszel, nevet, haragszik, kiengesztel?dik. De az emberi magatartas csak azert lehet osszehasonlitasi eszkoz, mert mogotte van a szellemi tudat, a szemelyesseg.
Jahvera
nem lehet allati abrazolast alkalmazni. Az
Oszovetseg
nem feledkezik meg arrol, hogy Isten es az ember kozott vegtelen a tavolsag (Ter 18,17; Kiv 3,5; Iz 28,29). Az antropomorfizmust a profetak is atvettek, mert nem lattak benne veszelyt az istenfogalomra vonatkozoan. Csak a
teologiai
reflexio es a nep gondolkodasanak iranyitasa vezette a kes?bbi gorog es aram forditokat abban, hogy hellyel-kozzel enyhitsek azokat a kifejezeseket, amelyek a tiszta transzcendenciat veszelyeztethettek. Az
Ujszovetsegb?l
visszatekintve az antropomorfizmusban a
megtestesules
el?kesziteset is meglathatjuk.
Az antropomorfizmus filozofiai es teologiai alapjai
[
szerkesztes
]
Az antropomorfizmus ismeretelmeleti es teologiai ertekelesenel tudnunk kell, hogy minden fogalmunk sajatosan emberi, azert kiseri az erzekelhet? kep, hiszen minden ismeretunk szemlelet, azaz emberi latas. S mivel Isten sajat kepe hianyzik, azert teremtett kepben konkretizaljuk hatasat es sajatsagait. De azt is tudjuk, hogy meg a legelvontabb fogalmakat vagy kepeket sem vihetjuk at kozvetlenul Istenre, hiszen ezekben a fogalmakban is benne van a kepszer? elemeknek es a szellem transzcendens megsejtesenek valamilyen szintezise. Igy minden fogalomban ott rejt?zik egy szempont, amely Istennek egeszen mas voltara utal. A kepek hasznalatanak alapja a
metafizikai
analogia (
analogia entis
), amely fennall a Teremt? es a teremtett vilag kozott. A kepek azt erzekeltetik, hogy a felfoghatatlant ismerjuk meg, hogy a vegtelenul messze lev? van itt, es kapunk valamilyen benyomast abszolut szemelyesseger?l, szellemiseger?l, szabadsagarol. Ezert joggal allithatjuk a
negativ teologiaval
es a
dialektikus teologiaval
szemben, hogy Isten leter?l pozitiv kijelenteseket is tehetunk, de ezt az analog ismeretet mindig uj es uj tagadassal kell Istenhez hozzaigazitani. Az emberi fogalom a maga terhez es id?hoz kotottsege miatt mindig tortenelmi tapasztalathoz kapcsolodik, de az ember mint ennek az ismeretnek a birtokosa tudataban van sajat antropomorfizmusainak, es eppen ezzel emelkedik folejuk es jut kozelebb Isten titkahoz. A metafizikai istenfogalom is igy alakult ki. Ezert az udvtorteneti tapasztalas valoban lenyegi vonasokkal tolti ki a metafizikai fogalmat, nem pedig csupan jeleket (
Jaspers
:
chiffre
) vagy mitikus kepeket (
Bultmann
) kozol. Az antropomorfizmus magyarazatanal tehat mindig gondolni kell Isten abszolut szellemisegere, vegtelensegere, valtozhatatlansagara, mindenutt jelenvalosagara es szuverenitasara. Azert pl. ha arrol van szo, hogy ? megharagszik es kiengesztel?dik, nem maga valtozik, hanem mi vetitjuk bele a hozzank valo viszony valtozasat.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- ↑
Harper, Douglas:
Online Etymology Dictionary
. Douglas Harper
- ↑
Merriam-Webster
. Merriam-Webster
- ↑
?…bekessegben vezetnek benneteket…” (Ezsaias 55:12)
. [2015. junius 30-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. szeptember 8.)
Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Anthropomorphism
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.