Norman McLaren
(1944)
Az
animator
vagy
mozdulattervez?
olyan alkoto, aki az animacios film szerepl?inek, mozgo targyainak mozgasi stilusat, karakteret, tempojat skiccekben lerajzolva tervezi meg. A
kulcsrajzolo
a mozgas f? kepkockainak kulcspozicioit (key frame) kesziti el, ezzel keltve a mozgas illuziojat. A
fazisrajzolo
pedig pontosan megrajzol minden egyes szukseges kepkockat, mozgasfazist.
Megkulonboztetjuk azt az
animatort
, aki az animacio teruleten barmit kepes megmozditani, legyen az akarmilyen targy vagy el?leny, minden kulonosebb es felesleges szemelyisegjegy nelkul, illetve
karakter animatort
, aki egy-egy osszetettebb szemelyiseget kelt eletre.
Az animator feladata
[
szerkesztes
]
Munkaja a filmm?veszet mellett megjelenik tobb teruleten, mint peldaul a videojatekok es az internet vilagaban. Az animacios film mozdulattervez?je a rajzfilm ?szinesze”.
Az otlet megszuleteset kovet?en elkeszul a forgatokonyv, megtervezik a tortenet figurait, es a kuls? jegyek melle a rendez? megalmodja a karakter szemelyiseget. Ekkor veszi kezdetet az animator munkaja.
Megkapja a forgatokonyv hanganyagat, az adott karakterhez kapcsolodo szinesz korabban rogzitett szoveget es ez alapjan elkesziti a figura mozgasat. Rajta mulik, a rendez? instrukcioi utan, hogyan reagal az animacios figura az ele tarulo vilagra.
Az animator munkaeszkozei
[
szerkesztes
]
A hagyomanyos 2D-s technikaval dolgozo mozdulattervez? fontosabb munkaeszkozei a kovetkez?ek:
- Animacios papir
- Stift
(amolyan ?papirtarto”, amelyen a kilyukasztott lapokat rogzitik)
- Atvilagitos rajzasztal
- Expozicios lista
(a rajzok listaja)
- Tukor
(a jelenethez szukseges mozgasok, vagy a mimika megfigyelesehez)
- Esetleg videokamera (a referencia mozgasok rogzitesehez)
A kotelez? ceruzakon, radirokon es hegyez?n kivul az animatornak tobb dologra is szuksege van a munkajahoz. Nincs szukseg specialis anyagu
papir
ra, de a lapoknak eleg merevnek kell lenniuk ahhoz, hogy tobb rajzpapirt az egyik kezevel osszefogva, a masikkal ?leporgethesse” ?ket (igy megitelhet? a mozgas az addig elkeszult rajzokkal es ki lehet sz?rni a nyilvanvalo hibakat). A papirnak ugyanakkor eleg attetsz?nek is kell lennie ahhoz, hogy az alatett rajz atlatsszon rajta. Mindenekel?tt az animatornak az azonos meret? papirlapokat ki kell lyukasztania, hogy a stiftre felf?zhet?ek es igy rogzithet?ek legyenek. (Szabvanyos meret?, el?re lyukasztott papir es stift az animacios kellekeket forgalmazo uzletekben vagy jobb m?veszkellek-szakboltokban szerezhet?ek be.)
A film osszes rajzanak azonos poziciojat a szabvanyos ?illeszt?tuske”, azaz - elterjedt nemet kifejezessel - a
stift
biztositja: erre illeszti az animator a papirlapokat, igy azok egymashoz kepest nem mozdulhatnak el (termeszetesen a lyukaknak az alkalmazott stiftszabvanyhoz kell igazodniuk). A stift a lyukasztott papir tetejere (fels? stift) vagy also szelere (also stift) illeszthet?.
Az animator munkaja javareszt abbol all, hogy az adott figura mozdulatainak egyes pillanatait kell rajzrol rajzra, aprolekosan megrajzolnia. Ehhez legalabb ket, de inkabb tobb rajzot kell latnia egyszerre, egymasra teve, hogy az egymashoz valo helyzetuket is lassa. Mivel ez legkonnyebben ugy erhet? el, ha a rajzok alulrol meg vannak vilagitva, ajanlatos
atvilagitos asztal
on dolgoznia.
A munka soran az
expozicios lista
n tudja bejegyezni a jelenet rajzait es retegeit. Ez egy fugg?legesen es vizszintesen felosztott lista, amelyen a vizszintes vonalak a film egy-egy kockajat abrazoljak, a fugg?leges oszlopok pedig ? egy profi korulmenyek kozott keszul? animacios film gyartasanal ? mar tartalmazzak a szoveges dialogot es az operat?rre vonatkozo utasitasokat (kepmeret, kameramozgas). A mozdulattervez? ezek melle jegyzi be az animacio rajzainak retegekeit (egy jelenet altalaban szamos retegb?l epul fel), ezek egymasutanisaga balrol jobbra attol fugg, hogy milyen sorrendben kell a kamera ?alatt” elhelyezkedniuk.
(A bejegyzes Tony White: The Animator's Workbook - Step-by-Step Techniques of Draw Animation cim? konyvenek bejegyzeseinek atdolgozaval keszult.)
Az animacio 12 alapelve
[
szerkesztes
]
Az
1930-as evekben
a Disney studional vegbement animacios fejl?des kozponti szerepet jatszott a rajzfilmes mozgas parametereinek megszilardulasaban. Ebben az id?szakban animatorok kivalo csapata kezdett el kiserletezni az animacios mozgatassal. Walt Disney arra osztonozte animatorait, hogy fejlesszek tudasukat, es torekedjenek a fizikailag hihet?bb animalt vilag megalkotasara. Fokozatosan alakult ki a mozgatas nyelvezete, mely az animacio elvei neven valt ismertte. Ezeket az alapelveket fogalmazta meg 12 pontban ket legendas Disney animator, Frank Thomas es Ollie Johnston.
1. Osszenyomas es szetnyujtas
(gumiszer? mozgatas)
2. El?keszites
(el?keszit? mozdulatok)
3. Szinrevitel (a cselekmeny felreerthetetlenul tiszta bemutatasa)
4. Folyamatos, egymasra epul? mozdulatok vagy poztol pozig torten? mozgatas (az animacio ket kulonboz? megkozelitese)
5. Lecsillapodo mozgasok, atfed? mozdulatok es lemaradas
6. A mozdulatok lassu inditasa es lassu befejezese
7. Ivek
(ives mozdulatok)
8. Masodlagos mozgasok
(kiegeszit? gesztusok, melyek a f?cselekmenyre epulve tovabbi dimenziokat adnak a karakteranimacionak)
9. Id?zites
10. Eltulzas
11. Er?s, terbeli rajzok (tradicionalis 2D technikanal)
12. Megjelenes
(vonzo kuls?: design, aranyok, egyszer?seg)
-
Forras
: The English Wikipedia
Disney kilenc oregembere
[
szerkesztes
]
Konyvek (angol nyelven)
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]