| Commodore Amiga
|
 |
 |
|
| Tipus
| szemelyi szamitogep
|
| Fejleszt?
| Amiga Inc.
|
| Gyarto
| Commodore International
|
| Forgalomban
| 1985. julius 23.?1996
|
| Processzor
| Motorola 680x0 7,14 - 25 MHz
|
| Memoria
| 256 KB - 2 MB RAM
|
| Operacios rendszer
| AmigaOS (Kickstart)
|
 |
Az eredeti Commodore Amiga 1000 (1985)
nehany periferiaval
Jay Glenn Miner 1990-ben az Amiga fejleszt?k konferenciajan
(Franciaorszag, Parizs 1990. Februar 9.)
Jay Glenn Miner alairasa, egy Commodore Amiga 1000 fels? burkolatarol, valamint Mitch nev? kutyajanak tappancslenyomata
Az
Amiga
(jelentese
spanyolul
?baratn?”
, arra utalva, hogy fejleszt?je egy baratsagos szamitogepet akart letrehozni)
[1]
az otthoni szamitogepek/szemelyi szamitogepek csaladjaba tartozik. Modelljei a
16 bites
es
32 bites
szamitogepek uttor?i voltak, 256 KB vagy meg ennel is nagyobb mennyiseg? RAM-ja, egeralapu grafikus felhasznaloi felulete, valamint ujszer?nek hato grafikaja es hangzasa nagy el?relepes mutatott a 8 bites szamitogepek utan. F? rivalisai a vele szinte egy id?ben megjelen?
Atari ST
, az
Apple Macintosh
es
Apple IIGS
voltak. A
Motorola 68000
-es mikroprocesszorra epul? Amiga egyedi volt abban, hogy sajat grafikus es hangeszkozeit kulonfele ujitasokkal tette jobba: ilyen a
sprite-alapu
grafika, a blitterek (koprocesszorok), es egy kezdetleges, preemptiv modon tobb feladatot futtatni kepes (multitasking) operacios rendszer, az AmigaOS reven.
1985 juliusaban jelent meg az
Amiga 1000
, de kulonfele gyartasi problemak miatt csak 1986 elejen kezdhettek meg szeles korben a forgalmazasat. A legjobban fogyo modell, az
Amiga 500
1987-ben mutatkozott be (a b?vithet?, professzionalis munkara alkalmas
Amiga 2000
-rel egyutt), es a gep a nyolcvanas evek vegen es a kilencvenes evek elejen az otthoni szamitogepek kozott az egyik legnepszer?bb volt, kb. 4-6 millio eladott peldannyal.
[2]
1990-ben mutatkozott be az
Amiga 3000
, majd 1992-ben az
Amiga 500+
es az
Amiga 600
, es ugyanennek az evnek a vegen az
Amiga 1200
es az
Amiga 4000
. A platform gyorsan nepszer? lett a jatekosok, a demoprogramozok, es a videoszerkeszt?k koreben. A kepessege, hogy tobb hangmintat is le tudott jatszani egy id?ben, a zeneszerkesztes teren is komoly platformma tette. A viszonylag er?s processzor es sok memoria reven a 3D rendereles is lehetsegesse valt.
Noha a kezdeti reklamok alapvet?en egy uzleti felhasznalasi celu gepkent mutattak be, az Amiga igazan otthoni szamitogepkent lett sikeres. A rossz marketing es az ujabb modellek eseteben a technologiai ujitasok elmaradasa miatt a szamitogep gyorsan vesztett a nepszer?segeb?l, kulonosen a negyedik generacios konzolok osszecsapasa idejen. A kegyelemdofest az IBM PC architektura fejl?dese adta meg, amely 1987-ben kepesse valt 256 szin? VGA-megjelenitesre. A Commodore vegul 1994-ben sz?nt meg, miutan a konzolkent kiadott Amiga, az
Amiga CD32
uzleti szempontbol bukas lett.
A Commodore megsz?nese utan sem maradt magara a gep, szamos kozosseg tartja eletben az Amigat mind hardveres, mind szoftveres szempontbol.
Alapkoncepcio es a korai evek
[
szerkesztes
]
Jay Miner
az 1970-es evekben csatlakozott az
Atarihoz
, akiknek integralt aramkoroket tervezett, s igy kozrem?kodott az
Atari 2600
fejleszteseben is.
[3]
Szinte azonnal, ahogy ezzel elkeszultek, a fejlesztes uj iranyokat vett: elkezdtek a CTIA (szines televizio interfesz adapter), az ANTIC (alfanumerikus televizios interfesz kontroller) es a POKEY (potenciameteres billenty?zet integralt aramkor) kifejleszteset, melyek megalapoztak az Atari
8 bites
termekcsaladjanak sikeret.
Mikor
1979
-ben elindult az uj termekcsalad, a csapat a kovetkez? generacios chipset megtervezesenek fogott hozza. De Nolan Bushnell eladta a ceget 1978-ban a Warner Communications-nek, az uj menedzsment pedig inkabb a regi modellek forgalmazasaban volt erdekelt, semmint a kockazatos es koltseges fejlesztesben. Miner az akkoriban megjelent
Motorola 68000
processzorral szeretett volna dolgozni, a menedzsment viszont a jol bevalt
6502
-est tamogatta. Ezert Miner elhagyta a ceget, es egy rovid id?re az iparagat is.
1979-ben Larry Kaplan otthagyta az Atarit es megalapitotta az
Activision
-t. 1982-ben szamos befektet? felkereste ?t, akik egy uj platformot szerettek volna kifejleszteni. Egy uj ceget alapitottak, "Hi-Toro" neven, Kaplan pedig felfogadta Minert, hogy legyen a ceg hardveres aganak vezet?je. Az ujonnan tervezett gep kodneve "Lorraine" volt, ugyanis Miner az osszes gep-kodnevet n?i nevek alapjan valasztotta, ez esetben a cegelnok felesege, Lorraine Morse utan. Kaplan kiszallt 1982-ben, Miner lett a f?tervez?, a ceget pedig atkereszteltek
Amiga Corporation
nevre.
1983 vegere el is keszult egy
szerel?lap
-prototipus, amit bemutattak az 1984 januari Consumers Electronics Show-n (CES). Az
operacios rendszer
ekkor meg nem volt kesz, igy a gep kepessegeit egy pattogo labdat (
Boing ball
) abrazolo demoval prezentaltak. Juniusban a gep egy tovabbfejlesztett valtozata debutalt a nyari CES-en. A fejleszt?k abban remenykedtek, hogy egy befektet? meglatja bennuk a potencialt es penzt aldoz a fejlesztesre, de sajnos az 1983-as nagy videojatekpiac-osszeomlas utan senki nem aldozott penzt szivesen erre a teruletre. Marciusban az Atari reszer?l jott el?szor erdekl?des: ?k vagy leend? konzoljuk, vagy az 1850XLD neven ismert gepuk osszeallitasahoz hasznaltak volna fel a technologiat. A targyalasok azonban elakadtak. Az Amiganak juniusra elfogyott a penze, az Atari ekkor felmillio dollaros kolcsonnel segitette ki ?ket. Ennek azonban nagy ara volt: ha nem fizetik vissza a honap vegeig, a Lorraine projekt az Atarira szall.
[4]
A Commodore erkezese
[
szerkesztes
]
1983-ban az Atari hetente 1 millio dollaros veszteseget konyvelhetett el, a videojatekpiac osszeomlasa es a rivalis gyartokkal valo arverseny miatt. Eppen ezert az ev vegen a Warner ugy dontott, eladja a ceget. Ekkor lepett a szinre
Jack Tramiel
, aki a
Commodore
-tol nemreg tavozott bels? harcok es a ceg jov?jet illet? elkepzelesek teren valo egyet nem ertes miatt. Nehany vele tarto dolgozoval megalapitotta a Tramel Technology-t, es elkezdtek fejleszteni egy sajat gepet, amely a Motorola 68000 alapjain m?kodott. Juniusban Tramiel felvasarolta az Atarit, amely igy Atari Corporation neven m?kodott tovabb.
Mivel a Commodore-tol szamos mernok tavozott az Atarihoz, annak nem maradt eleg embere ahhoz, hogy uj gepeket fejlesszenek. Ezert aztan megkerestek az Amigat, hogy tamogatnak ?ket a technologiaert cserebe. Gyorsan letrejott a megallapodas es visszafizettek a kolcsont az Atarinak is. Az eredetileg 4 millio dollarrol szolo kivasarlasi ajanlat helyett a Commodore 24 millio dollart ajanlott az Amiga reszvenyeiert.
1984 vegere a prototipus elkeszult es sorozatgyartasra keszen allt. Operacios rendszere azonban meg mindig nem volt, ezert megallapodtak a
MetaComCo-val
, hogy az ? meglev? operacios rendszeruket (
TRIPOS
) adaptalnak. A TRIPOS egy tobb feladatot parhuzamosan futtatni kepes (
multitasking
) rendszer volt,
BCPL
-ben programozva, az
1970-es evekben
olyan miniszamitogepekhez tervezve, mint a
PDP-11
, de letezett egy kiserleti valtozata kimondottan Motorola 68000-hez. Ezt a korai valtozatot portoltak, ekkor AmigaDOS es
Workbench
neven. A BCPL kodreszeket kes?bb ujrairtak C-ben, az igy elkeszult rendszer pedig az
AmigaOS
nevet kapta.
A gep fektetett szamitogephazba kerult, melyet kes?bb labakra allitottak, hogy a billenty?zetet alatta lehessen tarolni.
[5]
Az els? gep 1985-ben erkezett, egyszer?en "Amiga from Commodore" neven, amit kes?bb
Amiga 1000
nevvel illettek. Elvileg augusztustol mar arusitottak volna, de oktoberig meg csak 50 darab lett kesz, es azt is mind a Commodore hasznalta. Nagyobb mennyisegben november kozepen kezdtek el forgalmazni, amivel a gep eppen lecsuszta a nagy karacsonyi rohamot.
[6]
Az ev vegeig 35000 gepet adtak el, es a szorito penzhiany miatt a cegnek ki kellett hagynia az 1986 teli CES-t. A rossz vagy eppen hianyos marketing, a teljes fejleszt?csapat keleti partra koltoztetese, komoly megbizhatosagi problemak es egyeb aprosagok okoztak azt, hogy 1986 elejen havonta 10-15 ezer gepet tudtak csak eladni.
1986 februarjaban
Thomas Rattigan
lett a Commodore igazgatoja, aki nagy terveket dedelgetett a ceggel kapcsolatosan. El?szor is befejeztek az akkor mar er?sen elavult
Commodore PET
es
VIC-20
gyartasat, valamint a
Commodore 64
kulonfele valtozatainak a forgalmazasat, es a
Commodore 900
projektet is befejeztek. Ekkor dontottek el azt is, hogy az Amigat is kettevalasztjak: a dragabb darabokat a professzionalis, uzleti celu felhasznalasra szanjak, mig az olcsobbakat otthoni felhasznaloknak. Az uj terv szerinti gepek 1987-ben jelentek meg, az
Amiga 2000
volt a dragabb, az
Amiga 500
pedig az olcsobb. Utobbi mar "kenyerdoboz"-szer? kialakitast kapott, es a gepcsalad legnepszer?bb tagja lett az id?k soran.
[7]
Az evek soran az Amiga tovabbra is ketfele valtozatban jelent meg, igy keszult el kes?bb az
Amiga 3000
/
Amiga 500 Plus
/
Amiga 600
trio, majd az
Amiga 4000
/
Amiga 1200
. Ezekbe mar hardveres ujdonsagok kerultek, mint az
Amiga Enhanced Chip Set
, illetve az
Amiga Advanced Graphics Architecture
(AGA), amely meg a korabbiakhoz kepest is szebb grafikai megjelenitest kolcsonzott.
A gepeket kb. 5 millio peldanyban ertekesithettek az evek soran. Leginkabb
Nagy-Britanniaban
es
Nemetorszagban
volt nepszer?, az eladasok 60 szazaleka ebben a ket orszagban tortent, de mas kozep-europai orszagokban is szazezres nagysagrendben forgalmaztak.
Magyarorszagon
is kifejezetten kedvelt gep volt a 80-as evek vegen es a 90-es evek elejen. Erdekes modon az
Egyesult Allamokban
sosem volt tul nepszer?, legfeljebb 700 ezer peldanyt adtak el itt,
[8]
es itt is f?kent a Commodore marka hivei valamint a videoszerkesztes miatt a gepet el?szeretettel vasarlo felhasznalok vettek.
A sikerek es a nyeresegesse valt Amiga dics?segenek tet?pontjan Thomas Rattigant levaltottak a Commodore eler?l, f?kent a f? reszvenytulajdonos
Irving Gould
hatasara. Ekkor kezd?dott az Amiga hanyatlasa, ugyanis a fejlesztesek innent?l kezdve mar nem tudtak tartani a lepest a konkurencia villamgyors fejl?desevel.
[9]
1991-ben a ceg piacra dobta a
Commodore CDTV
gepet, valaszul a
Philips CD-i
rendszerere, amely tulajdonkeppen egy Amiga 500-as volt, de "konzolositva": az interaktiv felhasznaloi kornyezet miatt billenty?zet nelkul, kontrollerrel, es a floppy-meghajto helyett CD-olvasoval. Mivel a CDTV ehhez kepest dragabb is volt, igen keves embert erdekelt, azonkivul az interaktiv
CD-ROM
alapu technologia sem bizonyult olyan forradalminak, mint azt vartak, ezert a gep egyertelm?en bukas lett.
Az 1992-ben kiadott
Amiga 500 Plus
kompatibilitasi problemakkal kerult piacra, nehany regebbi program nem m?kodott rajta, igy gyorsan kivontak a forgalombol. Helyette annak atalakitasaval kiadtak egy olcso modellt,
Amiga 600
neven, az 500-as tovabbfejlesztesekent pedig bejelentettek az 1200-ast es ket uj gepet. Az
Osborne-hatas
neven ismert jelenseg azonnal bekovetkezett: a piacok nem akartak a mar meglev? termekeket megvenni, hanem arra vartak, mikor jelenik meg az uj. A Commodore vesztesegei megn?ttek es eget? szukseg volt egy uj modell miel?bbi megjelenesere. 1992 oktobereben aztan megjelent az
Amiga 1200
es az
Amiga 4000
, de a ceg komoly bajban volt. A csokken? eladasok miatt egyre kevesebb szoftvert gyartottak a gepekre. Utolso nagyobb probalkozaskent keszitettek egy konzolt,
Amiga CD32
neven, amely az egyik els? CD-alapu konzol volt es a vilag els?
32 bites
jatekkonzolja, az 1200-as alapjain. A legutolso gep, amit a Commodore gyartott, az
Amiga 4000T
volt, egy nagymeret? toronyhazba epitett gep.
1994. aprilis 29-en a Commodore cs?dot jelentett, eszkozeit pedig egy nemet PC-gyarto, az
Escom
vasarolta fel. ?k letrehoztak az Amiga Technologies-t es ujra kiadtak az Amiga 1200-ast es az Amiga 4000T-t, valamint
Motorola 68060
alapokon egy uj 4000T-t is.
Amiga Walker
neven egy kulonos prototipust is fejlesztettek, amely az 1200-as utodja lett volna, de az Escom is cs?dot jelentett 1997-ben.
[10]
Ezutan az amerikai
Gateway 2000
vette meg a nevjogokat, nagy terveket szovogetve. 2000-ben aztan ?k is megvaltak t?le anelkul, hogy barmit csinaltak volna. A jelenlegi tulajdonos az
Amiga Inc.
, kulonfele cegeknek licenszeli az Amiga, illetve az AmigaOne hardverenek forgalmazasat.
Az Amiga "lelke" egy egyedileg tervezett
chipset
tobb koprocesszorral, amelyek a
CPU
-tol fuggetlen memoria-hozzaferessel rendelkeznek es egyes reszfeladatokat latnak el. Ez nemikepp felszabaditja a processzort, amelynek javul a teljesitmenye, s igy vegs? soron a gep gyorsabb lehetett vetelytarsainal, f?kent ami a kepi megjelenitest illeti.
Az Amiga architektura ket elkulonult
buszrendszert
hasznal, a chipset buszt es a CPU buszt. A chipset busz teszi lehet?ve, hogy a koprocesszorok es a CPU megcimezhessek az
Amiga Chip RAM
-ot. A CPU busz a tovabbi alrendszerekhez biztosit hozzaferest, mint a hagyomanyos
RAM
, a
ROM
, es a
Zorro II
, illetve
Zorro III
nevre keresztelt b?vit?sinek. Az
architektura
lehet?ve teszi az alrendszerek egymastol fuggetlen m?kodeset, b?vit?kartyakkal pedig tovabbi buszok hasznalata is lehetseges.
A gep lelke a
Motorola 68000
tipusu processzor. Noha alapvet?en
32 bites
architekturaju, a legtobb Amiga modellben tisztan
16 bites
, vagy 16/32 bites vegyes modon m?kodik azert, mert maga az
aritmetikai-logikai egyseg
is 16 bites. Kifele 16 bites adatbuszt hasznal, vagyis a 32 bites informacio egy
multiplexeles
neven ismert eljaras soran ket egymast kovet? lepesben kerul atvitelre. A processzor 16 MB RAM-ot tud legfeljebb megcimezni. A kes?bbi modellek gyorsabbak es 32 bitesek.
A gepekben a processzor cserelhet? vagy b?vit?kartyaval kivalthato. Az ilyen b?vit?kartyakon gyakran gyorsabb vagy nagyobb kapacitasu memoria-interfeszek es merevlemez-kontrollerek talalhatoak.
Az Amiga tortenetenek vege fele felmerult annak a lehet?sege, hogy a 68000-es processzorcsaladot hagyja el a ceg es valtson az akkor egyre nepszer?bb
PA-RISC
architekturaju processzorok valamelyikere. Erre hivatalosan sosem kerult sor a ceg cs?dje miatt, egyes gyartok azonban keszitettek a 68000-es csalad es
PowerPC
processzorok kombinaciojaval b?viteseket, kulon ehhez fejlesztett PowerPC
mikrokernellel
es szoftverrel. A kes?bbi Amiga klonok mar kizarolag PowerPC processzorral szereltek.
Mindharom generacioja soran ez kepezte az Amiga tervezesenek az alapjat, nagyfoku visszamen?leges kompatibilitast biztositva ezzel. Az
Original Chip Set
(OCS) nevre hallgato els? valtozat meg az A1000-essel jelent meg 1985-ben, amelyet az
Enhanced Chip Set
kovetett 1990-ben, majd vegul a reszben 32 bites
Advanced Graphics Architecture
(AGA). Minden chipset kulonfele koprocesszorokkal rendelkezik, amely peldaul a grafikus megjelenitesert, a hangzasert, a kozvetlen memoria-cimzesert es a kulonfele periferiak kozti kommunikacioert felel?sek. Egyes modellekhez kiegeszit? chipek is jartak, amelyek peldaul
SCSI
-vezerlest illetve a kepi megjelenites de-interlace-ert voltak felel?sek.
Valamennyi Amiga rendszer ketfele modon tud megjeleniteni egy kepet: 2, 4, 8, 16, 32, es 64 szinben (EHB Mode) vagy 4096 szinben (HAM mod). Az AGA chipsettel szerelt peldanyok (az 1200-as es a 4000-es) emelle 28 es 256 szin?, valamint HAM8 modot, amely mar 16 millio szin megjelenitesere is kepes volt. A gep kepes a sajat kepfrissiteset a bejov?
PAL
illetve az
NTSC
videojelehez igazitani, ami azt jelenti, hogy megfelel? atlatszosagi beallitasokkal a gep kepes kuls? forrasbol erkez? kepre grafikat vetiteni. Ez a kepessege tette nepszer?ve az Amigat a grafikusok koreben, ugyanis komputergrafikat es
CGI
-t sokkal olcsobban lehetett vele kesziteni, mint mas gepekkel. F?kent eskuv?i videosok, id?jaras-jelentesek, reklamcsatornak, videoklipek hasznaltak ki, es ebben nagy segitsegukre volt a NewTek "Video Toaster" programja.
A Paula nevre hallgato hangchip negycsatornas 8 bites PCM-hangot tamogat (kett?t a bal, kett?t a jobb oldali hangszoron). Kulonfele programokkal, mint az OctaMed, ez virtualisan kib?vithet? nyolcra vagy meg tobbre, illetve ugyanez a program kepes ket csatornat keverve egyetlen 14 bites csatornat letrehozni. Az analog kimenet egy low-pass filterre van kotve, melynek m?kodeset az Amiga m?kodeset jelz? LED jelzi vissza: ha a sz?r? inaktiv, a feny elhalvanyul vagy regebbi Amigakon kikapcsol. Az Amiga 1000-esen a LED semmilyen modon nem kapcsolodik a filterhez, es a gepen beluli manualis kabeles atkotessel ki is kapcsolhato. A chipnek kozvetlen memoria-hozzaferese van, azaz a processzornak nem kell m?veletet vegrehajtania hanglejatszaskor.
A hangmin?seg, illetve az a teny, hogy a hangchip szoftverb?l konnyeden elerhet? es szabvanyos, mind olyan dolgok, amelyekre a PC-k csak hosszu evekkel kes?bb voltak kepesek. Lehetett kapni olyan hangkartyakat is, amelyek
digitalis jelfeldolgozasra
kepesek, tobb savban tudnak rogziteni hangot, es a csatornak szamat is kib?vitik, egeszen 16 bitig.
Kickstart firmware
[
szerkesztes
]
A
Kickstart
a rendszer
firmware
-je, amely az
operacios rendszer
betolteseert felel?s. Feladata a hardver es az AmigaOS elemeinek inicializalasa majd a rendszer betoltesenek megkezdese floppy-lemezr?l vagy merevlemezr?l. Az Amiga 1000 kivetelevel a Kickstart a szamitogepbe epitett ROM chip resze.
Billenty?zet es eger
[
szerkesztes
]
Az Amiga billenty?zete hasonlit a 80-as evek IBM PC-inek billenty?zetehez. Tiz funkciobillenty?, numerikus billenty?zet es negy nyilbillenty? jellemzik. A Caps Lock es a Ctrl gombok egymas mellett voltak az A billenty? mellett. Home, End, PgUp es PgDown gombok egyaltalan nincsenek, funkcioikat a SHIFT+nyilbillenty? vette at. Egy kulon Help gomb is volt, amely mas gepeken az F1 szokott lenni. Ket Amiga logos gomb, az "Open Amiga" es a "Closed Amiga" is szerepeltek, az els?vel az operacios rendszer m?kodeset, a jobb oldalival a futo alkalmazas tulajdonsagait lehetett valtoztatni. NumLock gomb nincs, cserebe tobb matematikai jel kerult fel. A billenty?zethez ketgombos
eger
csatlakoztathato.
Az Amiga egyike volt azoknak a szamitogepeknek, amelyek az els?k kozt kinaltak olcson hang- es videoszerkesztesi lehet?segeket. Ennek megfelel?en a zeneszek es a videosok kedvelt eszkozeve valt. A hardver kepessegeinek javitasa erdekeben mindazonaltal szamos b?vitmeny megjelent: memoriab?vit?k,
SCSI
-kontrollerek, processzorb?vit?k, es grafikus kartyak, hangkartyak, halozati kartyak, videodigitalizalo eszkozok, extra soros port es IDE-vezerl?k. Mar a Commodore megsz?nese utan
USB
-b?vit?ket is keszitettek. A legnepszer?bb b?vitmenyek a processzor teljesitmenyen javitottak, SCSI-eszkozok (CD-ROM meghajto, merevlemez, floppy-meghajto stb.) csatolasat tettek lehet?ve, illetve a memoriat b?vitettek, gyakran mindezt egy kartyan.
A korai processzorb?vit?k a
Motorola 68000 csalad
tisztan 32 bites tagjait tettek elerhet?ve, ezekhez pedig SCSI-b?vit?t is mellekeltek legtobbszor. Ugynevezett
PowerUp b?vit?kon
ket processzor is megtalalhato volt: az egyik a mar emlitett 32 bites
Motorola processzor
, a masik pedig egy
PowerPC
603-as vagy 604-es. Utobbi altalaban koprocesszorkent m?kodott akkor, ha nehez szamitasi feladatokat kellett megoldani.
24 bites szinmegjelenitesre alkalmas videokartyakat is forgalmaztak. Ezeket els?sorban ketdimenzios kep megjelenitesere hasznaltak, irodai, munkaallomasi kozegben, es termeszetesen jatekokhoz. Ezekhez kapcsolodoan a mar emlitett Video Toaster programot hasznaltak, amellyel szamos, a korabeli szinten leny?goz? munkat lehetett alkotni (ilyen volt a
Babylon 5
cim? TV-sorozat els? evadanak ?rhajoja, amit teljes egeszeben Amigaval keszitettek.
[11]
) A program csak
NTSC
-szabvanyu keszulekekkel volt kompatibilis, igy a
PAL
-teruleten egy masik, hasonlo szoftver, az OpalVision lett nepszer?.
Az Amiga 1200, 3000 es 4000 egy kulon kiegeszit?vel PCI-foglalatokkal is b?vithet? volt, igy SoundBlaster hangkartya, halozati kartya, s?t 3D videokartya is csatlakoztathato volt. A toronyhaz kialakitasu kesei Amigak akar egeszen a kilencvenes evek vegeig jo szolgalatot tehettek ezeknek koszonhet?en. Egyes gyartok meg az
x86
rendszerek emulalasara kepes kartyakat is gyartottak.
A szamitogepen eger/jatek port,
RS-232
szabvanyu
soros port
,
parhuzamos port
, illetve
floppy
meghajto port is talalhato.
Operacios rendszer
[
szerkesztes
]
Az AmigaOS egy egyfelhasznalos, tobb feladat egyidej? elvegzesere kepes (
multitasking
) rendszer. Ez preemptiv modon m?kodott, tehat ha egy program meg is szakitotta az eppen futo masik programot, az annak a lefutasa utan zavartalanul folytatodott. El?szor 1985-ben mutatkozott be az Amiga 1000-esen, fejleszt?je a Commodore. Az els? valtozatok a Motorola 68000 processzorral, a 4-es valtozattol kezd?d?en mar csak PowerPC-processzorral kompatibilis. Megjelenesekor mind grafikailag, mind funkciok tekinteteben evekkel megel?zte a konkurenciat. Egyszerre hasznalt parancssoros es grafikus felhasznaloi feluletet, el?bbiert az AmigaDOS, utobbiert a Workbench felelt (az
Intuition
nevre hallgato ablakrendszerrel). Hosszu, akar 107 karakterb?l allo fajlneveket is lehetett vele hasznalni, es kiterjesztest sem volt szukseges megadni.
A rendszerben nincs memoriavedelem, mert a processzorbol hianyzik a memoriakezel? egyseg. Bar ez alapvet?en gyorsitotta a rendszert, az AmigaOS ett?l erzekenyebb lett az osszeomlasokra a hibasan m?kod? programok miatt. Biztonsagi szempontbol is nagy kockazat volt, hiszen valamennyi program rendszerszint? hozzaferest kapott mindenhez. Az AmigaOS 4-be mar eppen ezert bekerult a vedelem.
A hibasan m?kod? programok egyik oka az volt, hogy a Commodore nemcsak az operacios rendszerre, hanem a hardverre vonatkozoan is teljes kor? dokumentaciot biztositott a programozok reszere. Ugyan epp ez tette lehet?ve, hogy jobbnal jobb programok keszuljenek, megis, aki megfelel? tapasztalat vagy hozzaertes nelkul programozott ezen a szinten, az gyakran okozott a programjaval rendszer-instabilitast. Eppen ezert a Commodore az AGA chipset megjelenesevel kizarolag a szoftverre korlatozta a dokumentaciot.
Az AmigaOS szamtalan kes?bbi operacios rendszernek nyujtott inspiraciot. Ilyen volt a
MorphOS
es az
AROS
, valamint a
BeOS
es a
Dragonfly BSD
. Az IBM a sajat
OS/2
operacios rendszerehez licenszelte a felhasznaloi feluletet.
Amiga Unix
neven keszult 1990-ben egy masik operacios rendszer is, kimondottan az Amiga 2500 es az Amiga 3000 szamara (utobbibol keszult eleve ezzel szallitott Amiga 3000UX valtozat). Szamos szokatlan funkcioja mellett az egyik a hardveresen gyorsitott ablakrendszer volt.
Manapsag letezik
Linux
,
NetBSD
es
OpenBSD
is, amely feltelepithet? a megfelel? Amiga-gepekre.
A szamitogepcsalad
[
szerkesztes
]
Commodore Amiga szamitogepek es konzol (Amiga CD32):
*A kes?bbi Amiga 2000 es 2500 (alaplap revizio 6.0-tol) 1MB-os
Agnus
chip-et hasznaltak.
Az Amiga 2000 alaplap reviziok 6.3-tol 6.5-ig mar ECS chipset-et hasznaltak.
**Mas forrasok szerint 1988.11.
***Egyes forrasok szerint az Amiga 1500-bol es Amiga CDTV-b?l letezik teljes ECS verzio is.
****Mas forrasok szerint 1991.01, megint masok szerint 1990.06.
Megjegyzes
- Az OCS + 1MB-os Agnus chipset-et szoktak
OCS es ECS vegyes
vagy
ECS Agnus
chipset-nek is nevezni.
- ↑
Amiga History
- ↑
Reimer, Jeremy:
Total share: 30 years of personal computer market share figures
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2005. december 15. (Hozzaferes: 2020. augusztus 29.)
- ↑
Reimer, Jeremy:
A history of the Amiga, part 1: Genesis
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2007. augusztus 1. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Reimer, Jeremy:
A history of the Amiga, part 3: The first prototype
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2007. augusztus 22. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Reimer, Jeremy:
A history of the Amiga, part 4: Enter Commodore
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2007. oktober 22. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Reimer, Jeremy:
A history of the Amiga, part 5: postlaunch blues
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2007. december 10. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Reimer, Jeremy:
A history of the Amiga, part 6: stopping the bleeding
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2008. februar 11. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Commodore-Amiga Sales Figures
.
web.archive.org
, 2018. szeptember 27. [2018. szeptember 27-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Reimer, Jeremy:
A history of the Amiga, part 8: The demo scene
(amerikai angol nyelven).
Ars Technica
, 2013. aprilis 29. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
The Amiga Walker Prototype
.
www.amigareport.com
. (Hozzaferes: 2020. augusztus 30.)
- ↑
Archivalt masolat
. [2014. februar 22-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2020. augusztus 31.)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Amiga
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Hivatalos
Amiga
modellek
| |
|---|
AmigaOne
modellek
| |
|---|
Nem-hivatalos
68k
modellek
| |
|---|
Nem-hivatalos
PPC
modellek
| |
|---|
| Prototipusok
| |
|---|
Amiga
chipsetek
| |
|---|
Custom
chipek
| |
|---|
Commodore
hardverek
| |
|---|
Egyeb gyartoi
hardverek
| |
|---|
Amiga modell
gyartok
| |
|---|