Az
Altirhinus
(jelentese 'magas orr', a
latin
altus
'magas' es az
ogorog
ρηνο? /
renosz
'orr' szavak osszeteteleb?l) az
iguanodontia
ornithopoda
dinoszauruszok
egyik
neme
, amely a
kora kreta
id?szakban
elt a mai
Mongolia
teruleten.
Ket labon
jaro novenyev? volt, de a foldr?l valo taplalkozas idejen
negy labra
ereszkedhetett. A testhossza 8
meter
lehetett az orratol a farka vegeig. A
koponyaja
, ami elerte a 760
millimeteres
hosszusagot, szeles szajjal volt ellatva, nevado jellegzetessegehez, az orrahoz pedig egy magas iv tartozott. Egyetlen
faja
valt ismertte, az
A. kurzanovi
, melyet az ismert orosz ?slenykutato, az els? peldanyt 1981-ben felfedez? Szergej Kurzanov tiszteletere neveztek el.
Az
Altirhinus
osszes ismert peldanyat egy
szovjet
es
mongol
tudosokbol allo expedicio fedezte fel 1981-ben a Khukhtek Formacioban, a mongoliai Dornogovi ajmag teruleten. A Khukhtek Formacio a kora kreta id?szak
apti
?
albai
korszakai idejen, 125?100 millio evvel ezel?tt jott letre. A
Psittacosaurus
es a kezdetleges
ankylosaurida
, a
Shamosaurus
maradvanyait szinten ezekben a k?zetekben talaltak meg.
Tobb kulonboz? koru es meret? peldany valt ismertte. A
holotipus
egy a bal oldalan jo allapotban meg?rz?dott koponya es a koponya alatti (posztkranialis) csontvaz reszei, koztuk a kezek, a labfejek a vall es a
medence
darabjai. Egy joval toredekesebb koponya is el?kerult, nehany
bordaval
,
csigolyaval
es egy teljes mells? labbal egyutt. A kisebb, harmadik peldanyhoz tobb labcsont es 34 egymast kovet? farokcsigolya tartozik. A kozeleben ket kisebb, toredekes csontvazra is rabukkantak, ami valoszin?leg fiatal egyedeke volt.
Az allat maradvanyait eredetileg az els?kent 1952-ben leirt
Iguanodon orientalis
fajhoz kapcsoltak.
[1]
Azota viszont kiderult, hogy az
I. orientalis
tul toredekes, nem diagnosztikus es szinte megkulonboztethetetlen az europai
I. bernissartensist?l
.
[2]
Mivel az
I. orientalis
egyetlen jellemz?je sem hasonlit kizarolag az 1981-es peldanyokra, es vilagosan megkulonboztethet? a
Iguanodontol
, uj nevet kellett talalni a szamara. A
brit
?slenykutato David B. Norman, 1998-ban elnevezte
Altirhinus kurzanovinak
.
Az
Altirhinus
ketsegtelenul egy fejlett iguanodontia, amely
bazalis
a
Hadrosauridae
csaladhoz viszonyitva, de vitatott, hogy hol helyezkedik el a nem es a faj az ornithopodak csaladfajan. Az eredeti leiras szerint az allat az
Iguanodonnal
es az
Ouranosaurusszal
egyutt az
Iguanodontidae
csaladba tartozik.
[3]
Az osszes ujabb elemzes alapjan az
Altirhinus
fejlettebb e ket nemnel, de bazalisabb a
Protohadrosnal
, a
Probactrosaurusnal
es a hadrosauridaknal.
[4]
[5]
[6]
A ket korabbi tanulmany az
Eolambiat
az
Altirhinus
es a hadrosauridak kozott helyezi el, mig Norman elemzese szerint a ket nem egy
kladba
tartozik.
A
Fukuisaurus
, amely az elemzesek kozul csak az egyik korabbiban szerepel, bazalisabb az
Altirhinusnal
.
[5]
Az
Altirhinus
anatomiaja tobb szempontbol is lehet?ve teszi a viselkedesevel kapcsolatos elmelkedest.
Mivel a mells? labai nagyjabol fele olyan hosszuak, mint a hatsok, ezert ugy t?nik, hogy az
Altirhinus
f?kent a ket hatso laban jart. Azonban a csuklo csontok vastagok es masszivak voltak, a kez harom kozeps? ujja kiszelesedett, tulfeszithet?ve valt es pataszer? csontokban vegz?dott. Ez azt jelzi, hogy a mells? labak szinten kepesek voltak a suly megtartasara. Sok ornithopodahoz hasonloan az
Altirhinus
jelent?s mennyiseg? id?t toltott negy labon, valoszin?leg taplalkozas kozben.
Mig a mells? labak harom kozeps? (II-es, III-as es IV-es) ujja szeles volt es valoszin?leg a suly megtartasara szolgalt, addig a kuls? (I-es es V-os) ujjak kulonfelekeppen modosultak. Az els? ujj az
Iguanodonehoz
hasonlo egyszer? hegyes tuskeve alakult. A vedekezes mellett a termesek vagy gyumolcsok hejanak feltoresere is alkalmas lehetett. Az otodik ujj valamelyest szembefordithato volt a tobbivel, es az allat a gyumolcsok megragadasara hasznalhatta. A szaj elejen lev?
szaru
cs?r
es a szaj oldalso rago
fogai
kozott egy nagy res (diasztema) helyezkedett el, ami lehet?ve tette a ket resz fuggetlen m?kodeset, ezert az
Altirhinus
a cs?revel darabolhatta az etelt, mikozben a fogaival ragott. Tobb novenyev?
eml?s
, melynel hasonlo adaptacio figyelhet? meg, kepes a metsz?fogaival darabolni anelkul, hogy az megzavarna az ?rl?fogaival valo ragast. Az
Altirhinus
a megnyult orru, fejlett iguanodontiak egyike volt. Eleg valoszin?, hogy ez a ?kacsacs?r?kent” ismert hadrosauridakkal valo
konvergens evolucio
peldaja. Ezek az adaptaciok parhuzamba allithatok tobb ma el?, kulonboz? fejl?desi vonalhoz tartozo novenyev? eml?sevel. A modern
szarvasmarhak
,
lovak
es a
feher orrszarvuk
mind szeles pofaval rendelkeznek es mindegyikuk legel? allat. A legeles leggyakrabban a talaj szintjen tortenik, es az
Altirhinus
, valamint a rokonsagaba tartozo fajok megnyult pofaja a legeleshez valo adaptacio volt, ami a fejlettebb iguanodontiak mells? labara jellemz? sulytarto adaptaciokra is magyarazattal szolgalhat, mivel ezek altal a fej kozelebb kerulhetett a talajhoz.
Az
Altirhinus
koponyajarol keszult illusztracio
Az
Altirhinusra
jellemz? ivelt orr f?kent az
orrcsontokbol
alakult ki, es ahhoz hasonlo, ami az
ausztral
Muttaburrasaurusnal
lathato. Az orriv funkciojaval kapcsolatban tobb kulonboz? otlet merult fel. A vert h?t? es a vizet meg?rz? szoveteket tartalmazhatott, vagy javithatta a szagloerzeket. Esetleg hang vagy vizualis jelek utjan kommunikacio celjara is szolgalhatott. Mindossze ket koponyat fedeztek fel, ezert lehetseges, hogy az ivelt orr csak az egyik
nemre
volt jellemz?, igy elkepzelhet?, hogy az allat a parzas soran torten? pozolasra hasznalta, a modern
elefantfokakhoz
hasonloan.
- ↑
Rozhdestvensky, A.K. (1952). ?[Discovery of iguanodonts in Mongolia.]” (orosz nyelven).
Doklady Akademiya Nauk SSSR
84
(6), 1243?1246. o.
- ↑
Norman, D.B. (1996). ?On Asian ornithopods (Dinosauria, Ornithischia). 1.
Iguanodon orientalis
Rozhdestvensky, 1952”.
Zoological Journal of the Linnean Society
116
, 303?315. o.
- ↑
Norman, D.B. (1998). ?On Asian ornithopods (Dinosauria, Ornithischia). 3. A new species of iguanodontid dinosaur”.
Zoological Journal of the Linnean Society
122
, 291?348. o.
- ↑
Head, J.J. (2001). ?A reanalysis of the phylogenetic position of
Eolambia caroljonesa
”.
Journal of Vertebrate Paleontology
21
(2), 392?396. o.
- ↑
a
b
Kobayashi, Y., Y. Azuma (2003). ?A new iguanodontian (Dinosauria: Ornithopoda) from the Lower Cretaceous Kitadani Formation of Fukui Prefecture, Japan”.
Journal of Vertebrate Paleontology
23
(1), 392?396. o.
- ↑
Norman, D.B. (2004). ?The Dinosauria”, Berkeley (2nd edition), 413?437. o, Kiado: University of California Press.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Altirhinus
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.