Altenburg
Altenburg cimere
Kozigazgatas
Orszag	Nemetorszag
Tartomany	Turingia
Jaras	Altenburger Land jaras (1994. julius 1. ? )
Polgarmester	Michael Wolf ( SPD )
Iranyitoszam	04600
Korzethivoszam	03447
Rendszam	ABG, SLN
Testvervarosok	Lista Olten Offenburg Villeurbanne (1971?) Dobele
Nepesseg
Teljes nepesseg	31 315 f? (2022. dec. 31.) [1]
Neps?r?seg	685,38 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	202 m
Terulet	45,69 km²
Id?zona	CET , UTC+1
e. sz. 50° 59′ 06″ , k. h. 12° 26′ 00″ 50.985 , 12.433333333333 50.985000°N 12.433333°E Koordinatak : e. sz. 50° 59′ 06″ , k. h. 12° 26′ 00″ 50.985 , 12.433333333333 50.985000°N 12.433333°E
Altenburg Pozicio Turingia terkepen
Elhelyezkedese Altenburger Land jaras terkepen
Altenburg weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Altenburg temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ez a szocikk a nemetorszagi varosrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Altenburg (egyertelm?sit? lap) .

Altenburg telepules Nemetorszagban , azon belul Turingiaban . Lakosainak szama 31 315 f? (2022. december 31.) . ^[1]

Fekvese [ szerkesztes ]

Lipcset?l delre, Chemnitzt?l eszaknyugatra fekv? telepules.

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

Nevet Altenburg nev? regi vararol kapta.

Tortenete [ szerkesztes ]

A telepules helyen lev? dombon a korai szazadokban szlav er?ditmeny allt, eszaki vegeben Podfeodici (Pauritz) telepulessel. 850-900 kozott mar az el?retor? nemet torzsek kezebe kerult, akik Altenburgnak (Oreg var) neveztek el es er?s ved?bastyajukka tettek. Az ezredfordulo idejen a varat megnagyobbitottak, kiralyi rezidencia lett, majd 1100 utan a von Altenburg csalad h?bere lett. A legregebbi varosmag t?le nyugatra jott letre. A telepules kozlekedesi szempontbol is igen kedvez? helyen fekudt, tobb ut keresztez?deseben, ami az itt kialakulo vasari telepules szempontjabol igen kedvez? volt. Altenburgot fallal vettek korul, ezaltal er?s hatarer?ditmennye valt. Kes?bb Pauritzot is hozzacsatoltak es 1205-ben varosjogot kapott.

A 13. szazadban Altenburg Pleisse tartomany kozpontja volt, majd 1328-ban ennek szetesese utan hosszu id?re a Wettiniek kezere kerult.

1455-ben innen rabolta el Kunz von Kaufungen lovag, varkapitany Jambor Frigyes valasztofejedelem ket gyermeket, amiert az eletevel fizetett. Altenbergnek egyebkent a valasztofejedelmek koraban nem volt jelent?sege.

1603-tol 1627-ig atmenetileg onallo hercegseg volt, majd 1826-tol Sachen-Altenburg (szasz-Altenburg) hercegseg f?varosa lett. Az 1800-as evekben gazdasaga fellendult a kornyeken folytatott szenbanyaszat hatasara. Ipara is igen jelent?sse valt.

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

• A szinhaz
• A jatekkartya-muzeum a kastelyban
• A Lindenau-muzeum
• A tanacshaz
• templomok
• A szigeti allatkert

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Rathaus
• 
  St. Bartholomaikirche
• 
  ?Rote Spitzen“, die Backsteinturme des Chorherrenstiftes
• 
  Bruderkirche
• 
  Herzogin-Agnes-Gedachtniskirche
• 
  A varosreszek

Varosreszek [ szerkesztes ]

• Altenburg
  • Ovaros (Altstadt)
  • Drescha
  • Kauerndorf
  • Lerchenberg
  • Nord
  • Poschwitz
  • Rasephas
  • Sudost
  • Vorstadte
  • Zschernitzsch
• Steinwitz
• Ehrenberg
  • Ehrenberg
  • Greipzig
  • Lehnitzsch
  • Mockzig es Prisselberg
  • Modelwitz
  • Paditz
  • Stunzhain
  • Zschaiga
  • Zschechwitz
• Kosma
  • Altendorf
  • Kosma
  • Kurbitz
• Zetzscha
  • Knau
  • Oberzetzscha
  • Rautenberg
  • Unterzetzscha

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Turingia telepulesei

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Hivatalos oldal

Forrasok [ szerkesztes ]

• NDK (Panorama, 1981) ISBN 963 243 215 0