Szalaszend
Reformatus templom
Szalaszend cimere
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Eszak-Magyarorszag
Varmegye	Borsod-Abauj-Zemplen
Jaras	Encsi
Jogallas	kozseg
Polgarmester	Dr. Toth Istvan (fuggetlen) [1]
Iranyitoszam	3863
Korzethivoszam	46
Nepesseg
Teljes nepesseg	1002 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg	58,07 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	18,22 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 48° 23′ 10″ , k. h. 21° 07′ 23″ 48.386038888889 , 21.123138888889 48.386039°N 21.123139°E Koordinatak : e. sz. 48° 23′ 10″ , k. h. 21° 07′ 23″ 48.386038888889 , 21.123138888889 48.386039°N 21.123139°E
Szalaszend Pozicio Borsod-Abauj-Zemplen varmegye terkepen
Szalaszend weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Szalaszend temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Szalaszend kozseg Borsod-Abauj-Zemplen varmegyeben , az Encsi jarasban .

Fekvese [ szerkesztes ]

A Cserehat keleti, a Hernad volgyenek pedig a nyugati oldalan fekszik, a Belus-patak folyasa menten eszak-deli iranyban elnyulva. Harom, korabban kulonallo falu egyesulesevel jott letre.

A kozvetlenul hataros telepulesek: eszak fel?l Fulokercs , kelet fel?l Novajidrany , delkelet fel?l Mera , delnyugat fel?l Encs , eszaknyugat fel?l pedig Faj .

Megkozelitese [ szerkesztes ]

Csak kozuton erhet? el, Mera vagy Szalaszend erintesevel, a 2626-os uton . Hatarszelet delkeleten erinti az M30-as autopalya is, de annak nincs csomopontja a hatarai kozott.

Tortenete [ szerkesztes ]

Kozepkor [ szerkesztes ]

Harom kulonboz?, egymassal hataros falu, Szala es Fels?- valamint Alsoszend egyesitesevel keletkezett telepules. A Szala szo indoeuropai eredet?, jelentese patak, folyoviz, a Szend magyar eredet?, es a szem szobol kepzett szemelynevb?l valhatott telepulesnevve. ^[3] A harom telepules ugyanazon ut es az ut mellett folyo patak menten fekudt. A patak a kozepkorban a Ronkva vagy Ronkova nevet viselte, es csak az ujkorban valt Belus- vagy Belus patakka. ^[4]

Szala els? emlitese 1264-b?l szarmazik. ^[5] Istvan ifjabb kiraly, aki a Dunatol keletre fekv? reszeken, igy Abauj varmegyeben is uralkodott, ekkor adta Szend foldet regi hivenek, Forroi Aladar mesternek, amelyet addig a szalai nemesek birtokoltak korabbi kiralyi adomanyoknak koszonhet?en, amelyeket az ifjabb kiraly megsemmisitett. ^[6] 1425-ben szalai jobbagyok eltek az allitolag a szomszedos Szebenyehez ? a mai Fulokercs hataraba olvadt elpusztult telepuleshez ? tartozo erd? egy reszet. ^[7] Szalahoz tartozott, a falu valamelyik vegen fekv? Hertenyik puszta. ^[8]

Igy nezett ki 1481-ban az egyik szalai kisnemes birtokresze: egy haz vagy kuria kerttel, amelyhez a szantokon, erd?kon kivul sz?l? es sz?l?hegyi resz is tartozott, egy lakatlanul allo, de epitesre alkalmas telek, valamint a falu belsejeben egy halasto epitesere alkalmas hely. Szalat es a t?szomszedsagaban fekv? Alsoszebenyet egynek vettek. Ezt valoszin?leg ugy kell ertenunk, hogy a szalai reszhez szamitottak az alsoszebenyei pusztan lev? reszeket is. ^[9]

Szend el?szor 1256-ban bukkan fel a forrasokban, Novaj ? a mai Novajidrany ? hatarainak leirasaban, ahol a szendi nemesek birtokat emlitettek. Ett?l kezdve a falu mindig a magat Szendinek nevez?, szerteagazo csaladok birtokaban volt. ^[10]

1259-ben a Szendiek ket aga felosztotta egymas kozt birtokat. A hatarok leirasabol a falut is megismerjuk. A hatar keleten, a merai nemesek birtokatol kezd?dott, egy vardombhoz ert, mez?kon keresztul haladt nyugat fele, amint elerte a Ronkva-patakot. Itt eszak fele fordult, a patak menti fuzesek utan az eszak fele tarto ut ? ez a mai szalaszendi utcaval megegyez? ut ? kovetkezett, egy darabon azon haladt, majd nyugatra fordult, es elerte a Kietlenaszo volgyet, ezutan Papi ? a mai Fajba olvadt kozepkori telepules ? hatara kovetkezett. E vonaltol eszakra fekv? terulet jutott az egyik, delre lev? pedig a masik felnek. ^[11] A Kietlenaszot evtizedekkel kes?bb is emlegettek, amikor a mai Fulokercsbe olvadt Alsoszebenye egyik folddarabjanak hatarait irtak le. ^[12] Azt a vizfolyast kell alatta ertenunk, amely a Ronkvaval nyugat fel?l parhuzamosan halad, Fels?- es Alsoszend hataranal eri el a Ronkvat, a mai Belust, es amelyet a masodik katonai felmeres terkepen Szendi-arokkent jeloltek. A Mera es Szend hataran lev? domb eszaki oldalan fekv? foldvarrol pedig a Zsigmond-korban beszelnek ujra. ^[13] Ez az osztozkodas Szend also reszet, a kes?bbi Alsoszendet erintette. Szalanak es Szendnak nagyjabol ugyanazok voltak a birtokosai. Torest csak Istvan ifjabb kiraly ? a kes?bbi V. Istvan kiraly ? 1264-es adomanya jelentett. Akkor az Abauj varmegyeben komoly uradalmat szerz? Forroi Aladar szerezte meg Szendet, vagy legalabbis egy reszet. ^[14] Aladar itteni birtokossaga csak nehany esztendeig tartott, utana ujfent az egyszer Szalaiaknak nevezett Szendiek kezen voltak az itteni joszagok. Szalan es Szenden sok nemes elt, a csaladtagok rendszeresen megosztoztak birtokaikon. Az egyik allandosult birtokreszt Izbegszendnek hivtak, ^[15] egy masikat pedig a Zsigmond-korban Belusfoldenek. ^[16] A Belus-patak feltehet?leg e reszr?l nyerte el a nevet. Szend valojaban ikertelepules volt. Az ut es a Ronkva mellett ket falu jott letre, az eszaki Fels?szend es a deli Alsoszend. Id?vel a Szendi csalad egyes agai is Alsoszendinek vagy Fels?szendinek neveztek magukat. A megkulonboztetessel el?szor 1327-ben talalkozunk. ^[11] Az izbegszendi reszen lako szendi nemeseket a 15. szazad kozepen Izbegszendieknek hivtak. Szend ekkor talan nem is ket, hanem harom reszb?l allott. ^[17] Izbegszend 1493-ben puszta volt. ^[18]

A szendi nemesek id?vel birtokot szereztek a varmegyeben mashol is: Enyicken, ^[19] Kutlinban, ^[20] Fajon, ^[21] Ketyen, Gibarton es Migleszen. ^[22] A Szendiek rendszeresen kivettek reszuket a varmegyei kozeletb?l. ^[23] A lakott terulett?l nyugatra fekv? Piros-erd? bizonyara a hol Szalainak, hol meg Alsoszendinek mondott Piros csaladrol kapta a nevet. 1365-ben Alsoszendt?l delre fekudtek a m?veles alatt allo un. mezei foldek. Fancsal fele es? hataranal pedig egy mindmaig ott talalhato mocsarrol irtak. ^[24] Mas nemesi csaladoknak is voltak itt reszeik, pl. a Husztiaknak, a Meheszieknek, a Bakofalvi Bakoknak. ^[25] 1427-ben Szalan het, Szenden tiz paraszti telket adoztattak meg a kamara haszna nev? kiralyi ado szed?i. Az els? foldesurakent Szalai Piros Laszlot, a masodik esetben Szendi Jakabot tuntettek fel, de egeszen bizonyos, hogy masoknak is voltak itt reszeik, es mindegyik telepulesen tobb nemesi kuria is fekudt. A falvak Abauj varmegyenek a Hernadtol nyugatra fekv? jarasaba voltak beosztva. ^[26]

A falu ket reszre oszlasa mar a 13. szazadban meg kellett hogy tortenjek, mert az 1330-as evekben mindkett?nek kulon egyhaza volt, raadasul, mindegyik plebania rangu volt. Alsoszend Andras nev? papja 1332-ben 12, 1334-ben 2, 1335-ben 3 garast, Fels?szend Tamas nev? papja pedig 1332-ben 8, 1333-ban 5, 1334-ben 3 garast fizetett a papai tizedszed?knek. ^[27]

Kora ujkor [ szerkesztes ]

A 16?17. szazadban tovabbra is onallo telepulesek maradnak a mai Szalaszendet alkoto helysegek: Alsoszend, Fels?szend (Also- es Fels?-Szend), illetve Szala. Az irasos forrasokban azonban gyakran csak Szend jelenik meg, altalaban Fels?szendre utalva, neha azonban nem donthet? el, hogy a kozos elnevezes melyik telepulesre vonatkozik, a kozepkori eredet? birtokos csalad neve tovabbra is Szendi (Szendy, Zendy) marad. Az Izbeg-Szend telepulesresznek masik neve is van: Piros-Szend, ^[28] amely a kozepkori Piros melleknev? csaladra utal, 1455-ben Izbegszendi Piros Miklost es fiveret, Jakabot emliti egy oklevel. ^[29]

Abauj varmegye deli resze a Hodoltsag terjedesevel a fuleki, a hatvani, majd az egri torokok celkeresztjeben volt. Igy az oszman hoditok az 1554-ben elfoglalt fuleki varbol mar koran igyekeztek adofizet?ve tenni Del-Abauj falvait, a fuleki szandzsak 1559. evi osszeirasaban Perecse, Szaszfa, Szala, Devecser, Fancsal es Detek szerepel, mig 1570-ben mar ket szandzsak osztozott a cserehati falvakon, Fulekhez tartozott Buttos, Szaszfa, a ket Szend, Kecs (Fulokercs?), a hatvanihoz Litka, Forro es Beret. ^[30] Szala falu mar 1559-ben szerepel a fuleki szandzsak timar-deftereben, az osszeiras szerint Haszn bin Inebej, a fuleki liva, azaz kozigazgatasi kerulet f?tisztje (miralaj) timarbirtoka, becsult evi jovedelme 1150, de a fuleki szandzsak 1579. evi dzsizje-deftereben mar nem szerepel. A ket Szend falu azonban, amelyek minden bizonnyal azonosak Also- es Fels?szenddel, 5 hane, illetve 2 hane oszman adoegyseggel csak a fuleki szandzsak 1579. evi adojegyzekeben t?nik fel a szendr?i nahijehez tartozo falvak kozott, az egyik azonban azon falvak koze tartozik, amelyekr?l azt jegyeztek fel, hogy nem jelentkeztek az osszeirasnal. ^[31] Kerdes, hogy a szalai es szendi jobbagyok fizettek-e valaha foldesuri javadalmat, illetve szultani adot a 16. szazadban.

A kozepkori Szendi es Szalai csalad leszarmazoi Mohacs utan is tovabb elnek Abauj varmegyeben, bar a rokoni kapcsolatok, illetve a magszakadas es az uralkodo iranti h?tlenseg miatt is ujabb es ujabb birtokosok jelennek meg a torok korban a harom telepulesen. Szala kozepkori birtokos csaladja, a bakohazi Bako familia, amelyet a 16. szazadban mar szalai Bako csaladnak is neveznek, 1471-ben jutott Szala falu egy reszenek birtokaba, miutan bakofalvi Bako Mihaly megvasarolta Telki Laszlo Anna nev? lanyatol. ^[32] A kozepkori csalad tobb tagja meg a 16. szazad masodik feleben is birtokon belul volt, 1574-ben Szendi Kis Martonne Zagvvai Kata, valamint bakohazi Bako Imre es Benedek mint orokosok akarjak eladni szalai birtokukat, de a csalad tobbi tagja: Bako Andras, L?rinc es Bako Benedek lanya, Anna ellene mondanak. ^[33] Az egykori birtokosok fokozatosan elvesztik fekv? jaszagaikat, 1646-ban mar csak armalista vagy egytelkes nemes utodaik elnek Szalan: Bako Mihaly es Bako Pal. ^[34]

Fels?szenden tobb birtokosi rezidencia is talalhato, 1517-ben Szendi Antal fiverenek, Miklosnak engedi at elete vegeig a csalad regi nemesi udvarhazat Szenden, mig ? ugyanott egy ujonnan epult hazba koltozik. ^[35] 1533-ban a Szendiek regi nemesi lakasa uj tulajdonoshoz kerul, mivel Szendi Miklos magszakadasa miatt az elhunytnak a koronara haramlott szendi (fels?szendi) birtokreszet es kuriajat I. Ferdinand kiraly eladomanyozza Sztrizics?Horvath (Horvath de Zthryzyth) Peternek es Matyasnak, Szalahazi Tamas (†1535) egri puspokes kiralyi kancellar familiarisainak, Hangacsi Mihaly egykori fels?vadaszi birtokaval, illetve a Saros varmegyei Magyarfaluval egyutt. Az adomannyal feltehet?en gondok lehettek, hiszen masfel ev sem telik el, es [[ I. Ferdinand magyar kiraly|I. Ferdinand]] valtozatlan formaban ismetli meg a donaciot, majd a horvat szarmazasu testverpar 1535-ben ujabb elkobzott birtokokat nyer a Habsburg kiralytol. ^[36] A kett?s kiralyvalasztas koraban a ket kiraly, I. Habsburg Ferdinand es Szapolyai Janos az eppen uralmuk alatt lev? teruleteken konfiskalt, valamint tovabbi haramlott joszagokkal jutalmaztak parthiveiket, katonaikat, igy nyert donaciot Horvath Matyas es Peter is, akik az [[ I. Ferdinand magyar kiraly|I. Ferdinand]] altal a koronazasakor kinevezett egri puspok, Szalahazi Tamas szervitoraikent es tisztjeikent 1527-ben h?siesen vedtek az egri puspoki varat Szapolyai Janos hadai ellen. ^[37] Alig telt el 10 ev, es 1544-ben a kiraly ismet eladomanyozta a fiuorokos nelkul meghalt Szendi Miklos orokseget, ezuttal Seredy Ferencnek es Istvannak, nagysagos Seredy Gaspar (†1553), Magyarorszag fels? reszei f?kapitanya rokonainak. ^[38] Az adomanyosok feltehet?en apa-fiu viszonyban voltak, nagyfalusi (kes?bb gorcsoni) Seredy (Seredi) Istvan (†1559 el?tt), a Mohacs utani Magyar Kiralysag egyik legnagyobb hatalmu csaladjanak tagja, 1544-ben mar kisvardai Varday Klara ferje volt, ekkoriban szulethetett els? fiuk, Ferenc. A donacios oklevel szerint a szendi birtokresznek 5, legfeljebb 6 jobbagya lehetett, es foldesuri kuria is tartozott hozza.

A 16. szazad kozepen a nogradi eredet?, majd az Erdelyi Fejedelemsegbe kerult csalad, a Wesselenyiek egyik ?se, Wesselenyi (I.) Miklos (1504?1584) is az abauji Szend birtokosai koze kerult. Wesselenyi Miklos, aki fiverevel, Farkassal egyutt Szapolyai Janos parthive volt, a borsodi eredet? Szendi csaladba n?sult. Szendi Istvan fia Mihaly Nograd ispanja volt 1421?1423 kozott, majd kiralyi tanacsos lett, 1437-ben a Nyitra varmegyei Sarf?re kap zalogjogot fiaival, Miklossal es Istvannal egyutt. ^[39] Szendi Miklos lanya, Veronika petropoljai Horvath Gyorgyhoz megy n?ul, leanyuk, Horvath Kata pedig Wesselenyi Miklos felesege lesz. ^[40] Wesselenyine horvat eredet? csaladjanak (petropoljai Horvath Tyukovics = Petrovo Polje-i Tivkovi?/Tinkovi?) legnevesebb tagja petropoljai es szarvask?i Horvath (Tyukovics) Ferenc volt, akit, mint parthivet, [[ I. Ferdinand magyar kiraly|I. Ferdinand]] 1530-ban kinevezte a Heves varmegyei Szarvask? kapitanyanak, kes?bb a gyulai vegvarban szolgal, majd katolikus nemeskent es katonakent Verancsics Antal egri puspok 1562-ben, alig egy evre, megteszi Eger egyik varnagyanak; 1570-ben kelt testamentumat is ismerjuk. ^[41] Els? felesege a Nogradban, Gomorben es Kishontban birtokos zeherjei Derencsenyi Gyorgy (†1521 utan) lanya, Margit lett, fiuk: Horvath Gaspar. Horvath masodik felesege kisvardai Varday Janos (Seredy Istvanne Varday Klara nagybatyja) ozvegye: Raskay Krisztina. Raskay Krisztina es Varday Janos lanya, Varday Fruzsina Alaghy Gyorgy felesege lett 1561-ben. Petropoljai Horvath Ferenc szolgalataiert 1560-ben Monaky Mihaly birtokait, koztuk az abauji Golopot es Devecsert nyerte el az uralkodotol. ^[42] Wesselenyi Miklostol, ugyis, mint Bebek Ferenc szervitoratol, aki uraval egyutt a Szapolyai-udvar, [[ I. Ferdinand magyar kiraly|I. Ferdinand]] politikai ellenfele oldalan allt, [[ I. Ferdinand magyar kiraly|I. Ferdinand]] felsegarulas miatt elkobozta alsoszendi birtokreszet es nemesi hazat, es 1556. szeptember 9-en h?seges hiveinek adomanyozta. Az adomany egyreszt a szebeni szarmazasu Strawz Jeromosnak szolt, aki 1557?1559 kozott a kiralyi kancellaria titkara volt, es szamos egyeb birtokot is nyert a kiralytol, masreszt Choltay (mashol nagycsoltoi Kis) Palnak, a Seredyek, majd a kamara regeci udvarbirajanak, az ekkor a kincstar kezen lev? forroi uradalom tiszttartojanak. ^[43] Wesselenyinek a masik Szenden (Fels?szenden) is volt birtokresze, ezt nogradi birtokaival ? Keresztur, Perenna (ma Poltar resze) falvakkal es Veseleny, Kurtyan pusztakkal (ma: Novy Horny es Fulekkovacsi resze) ? egyutt 1557. szeptember 17-en kapta adomanyba Sywegffay Balazs. ^[44] Wesselenyi Miklos a goncruszkai sz?l?hegyen birt nemesi sz?lejet is elveszitette, ezt 1559-ben Szendi Zorard kapta meg adomanyba. ^[45] Wesselenyi Miklos Fels?-Magyarorszagrol ezutan kerult a szulet? Erdelyi Fejedelemsegbe, az 1570-es evekt?l mar a fejedelem itel?mestere.

Strawz Jeromos es Choltay (nagycsoltoi Kis) Pal kiralyi donacio reven 1557-ben Fels?szenden is birtokos lesz, az adomany oka azonban ezuttal nem a Szendi csalad egyik aganak magszakadasa, hanem a masik aganak h?tlensege. A Szendi csalad egyik aga, amely a 15. szazadi ?suk, Szendi vagy Alszendi Ernye ^[46] miatt Ernyei (Ernyey) mellekneven kulonboztette meg magat, az 1540-es evekben Szendi (Zendy) Pal szemelyeben alispant adott Abauj varmegyenek. Az alispan negy fia kozul harom: Szendi?Ernyey Zorard, Matyas es Janos a h?tlenseg es felsegsertes b?nebe esett, ismeretlen ok miatt, ezert az uralkodo elkobozta Fels?szend, Korlatfalva, Faj es Homrogd cserehati falvakban birt porcioikat, a csalad fels?szendi kuriajaval egyutt, es ezeket 1557-ben Strawz Jeromos es Choltay Pal kapta meg. ^[47] Az adomanyosok feltehet?en nem sokaig birtokoltak sem Fels?-, sem Alsoszenden, a kes?bbiekben ugyanis nem t?nik fel nevuk a falvakkal kapcsolatban.

A Szendi-Ernyey csalad azonban visszanyerte az uralkodo tamogatasat, Szendi Matyast mar 1557-ben kegyelemben reszesitette a kiraly, ^[48] Szendi Zorard 1559-ben pedig kiralyi adomanyt nyer a cserehati Szebenye, Dezs?-Szebenye es Kapolnas-Szebenye pusztakra. ^[45] Szendi Zorardot tablabironak, majd 1583-ban orszaggy?lesi kovetnek is megvalasztjak Abauj varmegye nemesei, Szendi Matyas tobbszor lep fel ugyvedkent peres ugyekben az 1560?1570 kozott. A Szendi csalad onkent is megvalik birtokreszeit?l a 16. szazad masodik feleben, az 1454-ben emlitett Alszendi vagy Izbegszendi Piros csalad ^[49] leszarmazoi 1567-ben Izbeg-Szend, mas neven Piros-Szend nev? birtokukat adjak zalogba fels?szendi Fulo Matyasnak. A kovetkez? nemzedek, Szendi Zorard fiai: Miklos es Gyorgy 1593-ban ugyancsak Fulo Matyasnak es felesegenek, Mondolay Zsuzsannanak adjak zalogba 600 Ft-ert abauji fekv? joszagaikat, ezek kozott szendi porciojukat. A kozepkori eredet? abauji Fulo csaladnak nemcsak a szendi, hanem a korlatfalvi agabol is igenyt tartanak bizonyos szendi es szalai birtokokra. Fulo Mate es korlatfalvi Fulo Mihaly, valamint n?verei: Gortvai Mihalyne Fulo Anna es Szemere Gyorgyne Fulo Magdolna 1570-ben uj adomanyt, azaz meglev? ?si birtokaik meger?siteset nyertek el a kiralytol abauji birtokaikra, igy ? Bakta, Bakohaza (ma puszta Novajidranyban), Cece (Hernadcece), Lanc puszta es Zsarno mellett ? Szala falura is. Nem sokkal kes?bb, 1582-ben I. Rudolf kiraly Fulo Antal fia Matyasnak es Szemerei Gergely fia Albertnek, valamint Barna Farkasne Szemere Erzsebetnek adomanyozza szalai Bako Benedek, Andras es Imre osszes szalai birtokreszet, valamint ?si, ekkor mar puszta Gomor varmegyei birtokukat, Bakohazat (ma: Gomoralmagy resze). ^[50]

A Fulo csalad szendi birtoklasat feltehet?en a 15. szazad els? feleben elt hazaspar, Fulo Veronika es Szendi Ernye fia Jakab alapozta meg, Fulo Imrenek pedig Szendi Erzsebet volt a felesege a kozepkor vegen. ^{. [51]} Fulo Imre leszarmazoi a kora ujkorban is hasznaljak a szendi vagy fels?szendi melleknevet, ami arra utal, hogy majorsaguk, nemesi lakhatasuk is volt Szenden. A Fulok a kora ujkorban is reszbirtokosok maradnak Szalan es Szenden. Amikor korlatfalvi Fulo Mihaly ozvegye, parlagi Parlaghy Erzsebet, aki masodszorra alsokekedi Kekedy Janoshoz ment ferjhez, 1586-ban vegrendelkezik, els? ferjevel ?penzen szerzett izbeg-szendi joszagat” fiara, ifj. Fulo Mihalyra orokiti, az els? ferjet?l szarmazo tobbi ingo es ingatlan vagyonat azonban, kiveve az ?siseget, osztatlanul hagyja ket hazassagabol szarmazo 5 gyermekere, Fulo Mihalyra, a Fulo-lanyokra es Kekedy Gyorgyre. ^[52] Fulo Matyas n?vere, Gortvai Mihalyne Fulo Anna meg a 17. szazad elejen is birtokos Szalan, de 1611-ben rokonai, Tomori Istvanne Fay Anna es Fay Ferenc is orokseguknek tartjak Szalat, Fulo Balazsnak, fels?szendi Fulo Matyas (1602) fiverenek felesege (1589-ben mar ozvegye) ugyanis Fay Potentiana volt. ^[53]

Az 1596. evi dikalis vagy portalis adoosszeiras Alsoszend birtokosait is megnevezi, akik kozott a kozepkori Szendi csaladot Szendi L?rinc ozvegye (Cecei Jusztina) kepviseli, mellette pedig Horvath Gaspar es Beretkei Gyorgy a foldesurak. ^[54] Horvath Gaspar minden bizonnyal a Fulok reven jutott a birtokjoghoz, hiszen bereti Horvath Benedek fia Gaspar Fulo Annat vette n?ul, ^[55] aki Fulo Antal fia Matyas es Putnoky Kata lanya volt. Horvath Gaspar es Fulo Anna Baktan is birtokosok, ott tartjak nemesi rezidenciajukat.

Beretkei Gyorgy, aki Alsoszend mellett Fulokercsen es Gagybatorban is erdekelt volt, felesege, Szendi Anna ^[56] reven kerult a cserehati birtokosok koze. A kes? kozepkori Gomor varmegyeben birtokos Beretkei/Beretki Ravasz csalad leszarmazottait a 16. szazad masodik feleben tobbszor megvalasztottak Gomor varmegyei hivatalokra, igy az also- es fels?beretki Beretkey Gyorgyot is, aki 1571 gomori tablabiro, 1586-ban pedig szolgabiro lett. ^[57]

1597-ben a bordezsma fels?szendi jegyzekeben a zsellerek mellett a helyi nemeseket (birtokosokat) is felsoroljak a dezsmaszed?k: Kendy Gyorgy, Fulo Matyas, Monaky Istvan, Tarnak Gyorgy ozvegye, Raszlaviczy Janos. ^[58] Kozuluk fels?szendi Fulo Matyas mellett Monaky Istvan es Raszlaviczy Janos is a Fulo csaladhoz tartozik, hiszen korlatfalvi Fulo Mihaly es Parlaghy Erzsebet ket lanyat, Margitot, illetve Borbalat vettek n?ul. Kendy Gyorgy feltehet?en a 16. szazad masodik feleben Benyeken es a cserehati Szurdokbenyen (ma: Hernadszurdok) birtokos Kendy Istvan rokona.

A 17. szazadban els? feleben a Borsod varmegyei alispan es orszaggy?lesi kovet, Zakany Andras (neje: Puky Ilona) is Szala egyik birtokosa, akit egyebkent 1627 es 1640 kozott tobbszor is megvalasztanak Abauj varmegye tablabirajanak, es mas ugyekben is kepviseli Abaujt. Ket szalai jobbagya emliti a nevet 1641-ben Abauj varmegyenek a torok hodoltatasarol szolo tanuvallatasanal. ^[59]

A 17. szazadban a Fulo csalad tovabbra is birtokos Szalan es Szenden. Fels?szendi Fulo Matyast (†1602 k.), aki Abauj varmegye tekintelyes birtokosa es jogilag kepzett szolgabiraja volt a 16. szazad masodik feleben, mint Fels?szend egyik birtokosat es kegyurat a fels?szendi kozepkori eredet? reformatus templomba temetteti felesege, Mondolay (Mondolai) Zsuzsanna, aki elhunyt ferjenek latin gyaszverssel vesett voros marvany sirkovet is allittat. Fulo Matyas fiai: Miklos, akit 1628-ban, illetve Janos, akit 1635-ben abauji alispannak is megvalasztanak, ugyancsak hasznalta a szendi es fels?szendi nemesi predikatumot. A Fulo csaladdal kerul be a Girincsy abauji nemesi csalad is Szend foldesurai koze, posacsecsi Girincsy Istvan (†1640, id. Girincsy Istvan es Kerepecz Dorottya fia) ugyanis felesegul veszi Fulo Zsuzsannat, Fulo Matyas es Mondolay Zsuzsanna lanyat. Fiaik: Girincsy Matyas es Istvan ugy osztoznak meg 1660-ban tobb varmegyeben fekv? birtokaikon, hogy a Fels?dobszan lako Girincsy Matyas orokli a monaji, alsogagyi stb. joszagokat, mig Laszlo a fels?szendi, fulokercsi, fels?- es alsolanci stb. birtokokat, Szala pedig kozos marad a fiverek kozott. ^[60] Alsoszenden 11, Fels?szenden 5, Szalan 16 jobbagytelek kepezte a Girincsy-vagyont. Girincsy Matyas fia, Ferenc (†1730 k.) ifj. Fay Laszlo (†1690 k.) es Monoky (Monaky) Kata lanyat, Fay Katat vette n?ul, es a birtokok a 18. szazad elejeig a Girincsy csaladnal maradnak. ^[61] Girincsyne Fay Kata n?vere, Fay Zsofia is Szala egyik birtokosa lett a 17. szazad vegen. Fay Zsofia ugyanis harmadszorra id. Szirmay Istvan (1608?1659) es Keczer Anna egyik fiahoz, Szirmay Peterhez (†1712) megy ferjhez, es a Szirmay?Keczer-hazaspar a 17. szazad kozepen Szalan szerzett birtokait fiaik: Szirmay Istvan orszagbiroi itel?mester es fiverei: Miklos, Peter es Andras oroklik, akik 1696-ban szamos Ung, Zemplen, Borsod es Abauj varmegyeben talalhato, szuleikt?l rajuk maradt birtokukrol egyezkednek, amelyek kozott Fels?- es Alsofuged, Kelecseny mellett Szalat is felsoroljak. ^[62]

A harom falu, Fels?szend, Alsoszend es Szala kozul csak Alsoszenden es Szalan fizettek rovasadot az adorovok altal megallapitott porta mint adoegyseg alapjan a 16. szazad masodik feleben, Fels?szendet a birtokosok vagy a termel? parasztok kivaltsaga miatt nem adoztattak. Alsoszend viszonylag magas portaszam ? 6,5 es 7 porta mint adofakultas ? alapjan fizette a kiralyi adot 1552 ?1565 kozott, mig Szala portaszama ugyanebben az id?szakban csak 1 volt (1567-ben: 0,5), azaz Alsoszend tobbszorosen felulmulta Szalat termel?kepessegben, es minden bizonnyal nepessegszamban is. ^[63] A cserehati falvak fejl?deset Hasszan temesvari pasa 1567 marciusaban inditott fels?-magyarorszagi hadjarata akasztotta meg. Az oszman hadvezer Janos Zsigmond erdelyi fejedelem megsegitesere 5000 f?s torok sereggel es krimi tatar kiser?csapattal tamadt a Lazarus von Schwendi fels?-magyarorszagi f?kapitany altal ellen?rzott videkekre, amelyekre az erdelyi fejedelem is igenyt tartott. A hadjarat soran a torokok Fels?szendet es Alsoszendet is felpredaltak, a hazakat felegettek, az alsoszendi lakosok ebben az evben adot sem tudtak fizetni, Szalat viszont nem, vagy csak kevesse erte a torok pusztitas, igaz, csak fel portanyi rovas utan kellett ebben az evben adot fizetniuk. Alsoszend meg 1570-ben is adomentes az egeskarok miatt, de az adorovok ekkor mar 5 uj hazat, azaz lassan ujraindulo jobbagygazdasagot is feljegyeztek. Szalara is visszatert az elet, 1570-ben ismet 1 adoportat rottak ki a falura. Alsoszend azonban mar nem volt kepes a haborus pusztitas el?tti adokepesseget visszanyerni, 1578-ban 1,5 porta, 1582-ben pedig 3 es egynegyed porta utan fizettek az adot, 1 portat a telkes jobbagyok, negyed portat a helyi zsellerek utan szamitottak ki az adoszed?k. 1588-ban a szamos kozbirtokos nemes joghatosaga alatt allo Alsoszenden ¾ portanyi adofakultast allapitottak meg, 1597-ben pedig a ket f? birtokos, ozvegy Szendi L?rincne es Horvath Gaspar birtokresze utan egyarant ¼ porta volt a jobbagyi termeles adoalapja, a zsellerek viszont joval magasabb portaszammal (1, illetve 3) kepviseltettek magukat. Szalan 1579-t?l mar nem szedtek a rovasadot, a falu adokeptelen lett. ^[64]

1598-ban az orszaggy?les es a kiralyi kormanyzat uj adoszisztemat vezetett be, a kozepkori eredet? porta (= kapu) mint adoegyseg helyett a valos viszonyokat jobban tukroz? haz mint adoalap utan vetettek ki az adot. Fels?szend is ekkor jelenik meg el?szor az adolistan 20 hazzal, mig Alsoszenden 14, Szalan pedig 16 haz, azaz telkes jobbagyi gazdasag alapjan rottak ki az adot. A szamok a harom falu kozel egyforma adofakultasat es termel?kepesseget mutatjak, a kovetkez? evben azonban az 1567. evinel is sulyosabb pusztitas eri a Cserehatat. 1599-ben tatar csapatok pusztitottak a videken, raadasul a fels?-magyarorszagi f?kapitanysagra frissen kinevezett Giorgio Basta (1550?1607) a tatar hadak ellen az abauji Mera mellett vonta ossze csapatait, s az itt felallitott tabor kiralyi katonasaga is hozzajarult a cserehati falvak kifosztasahoz. Falujuk felegeteser?l, allataik elhurcolasarol maguk a falvak jobbagyai vallottak az adoszed?knek 1599-ben, igy a cserehati falvak, koztuk Also- es Fels?szend, Szala, adot sem tudtak fizetni. 1599-ben is Szalat erhette legkevesbe a pusztitas, ugyanis 1600-ban mar ujra 7 haz utan fizette az adot, 1601?1603 kozott 3 volt a szalai adohazak szama, majd 1608-ra, amikor utoljara vetettek ki a hazak alapjan a dikalis adot, ez az ertek 3-ra csokkent. Alsoszend 1598-hoz kepest szinten sulyosan veszitett adokepessegeb?l, 1603-ban 6, 1608-ban pedig 3 haznyi adoadofakultassal birt. 1609-t?l ismet a porta lett az adoegyseg, Alsoszenden 1 portara valtottak, Szalat es Fels?szendet azonban mar nem vontak a portalis ado hatalya ala. Fels?szenden 1603-ban 4, 1608-ban mar csak 2 haz utan rojak ki az adot. ^[65]

A kes?bbi Szalaszendet alkoto harom falu 1558/1560-ban kozosen jelenik meg a kora ujkori jobbagyi nepesseget mindennel jobban reprezentalo dezsmajegyzekekben. A legnagyobb termel?kepesseggel Alsoszend rendelkezik, 1558-ban 15 telkes jobbagy (Fehervari Gyorgy, Kius Mihaly, Varga Janos, Nagy Demeter, Gal Ambrus, Horvathi Miklos, Soos Kelemen, Szabo Janos, Beres Istvan, Kius Balint, Benyei Benedek, Benyei Ambrus, Kis-Varga Janos, Kovacs Pal, Borsos Tamas) ad kozel 220 (egyenkent 60 kevet tartalmazo) kalangya ?szi es 54 kalangya tavaszi gabonat (f?leg arpat) a kamara altal berelt egyhazi tizedbe, az un. kiralydezsmaba, ill. 1 zseller (Baba Gergely) fizet keresztenypenzt. 1558-bol az alsoszendi bordezsma listaja is fennmaradt, ekkor a dezsmakoteles sz?l?k utan 11 helyi termel? (Varga Janos, Nagy Demeter, Gal Ambrus, Horvathi Miklos, Szabo Janos, Beres Istvan, Kius Balint, Benyi Benedek, Benyi Ambrus, Kis-Varga Janos) es joval tobb extraneus, azaz mashol lako jobbagy (Kovacs Pal, Kius Antal, Rozgonyi Janos, Varga Mihaly, Kius Tamas, masik Kius Tamas, Pasztor Mate, Sulyok Peter, Korhi Pal, Czirka Gyorgy, Nagy Gyorgy, Nagy Benedek, Barathi Tamas, Kius Marton, Veres Denes, Veres Mate, Barati Pal, Szabo Janos, Kovacs Ferenc, Pocs Gyorgy, Vecsei Orban, Varga Imre, Dancs Jakab) ad tobb mint 90 kobol bortizedet. 1560-ban Szenden (Alsoszenden) 8 helyi jobbagy (Kis Mihaly, Nagy Tamas, ozv. Varga Janosne, Horvath Miklos, ozv. Szabo Mihalyne, Kis Balint, Benyei Benedek, Benyei Ambrus, Kovacs Pal) mellett 4 extraneus termel? (Barath Pal, Nagy Gyorgy, Varga Imre, Nagy Tamas) ad borbol tizedet. ^[66]

Bar Fels?szenden nem szedtek rovasadot, az 1558. evi gabonadezsa alapjan viszonylag nepes es termel?kepes jobbagyfalukent t?nik fel, bar Alsoszend paraszti termeleset es nepessegszamat nem eri el, raadasul dezsmas sz?lei sincsenek. 1558-ban Fels?szenden 9 jobbagytol (Kius Tamas, Varga Mihaly, Rozgonyi Janos, Kius Antal, Buda Janos, Soos Miklos, Csonka Vince, Nagy Antal, Nagy Pal) 38 kalangya ?szi gabonat es par keve tavaszit szednek be a decimatorok, mig 3 zseller (Vitalis, Csonka Pal, Csonka Gergely) csak keresztenypenzt fizet. Fels?szenden nincs bordezsma, feltehet?en sz?leszete sem volt, hiszen tobb fels?szendi extraneus jobbagynak (Kius Antal es Tamas, Rozgonyi Janos, Varga Mihaly) a szomszedos Alsoszenden van dezsmas sz?leje. A csupan 1 portanyi adokepesseg? Szalan 1558-ban csak 4 telkes jobbagynak (Boros Benedek, Nagy Janos, Nagy Matyas, Nagy Demeter) van dezsmalhato gabonatermese. A 16. szazad utolso harmadaban Fels?szend jobbagyai elvetve szerepelnek a dezsmajegyzekekben, 1572-ben a 25 jobbagytol nem szednek be tizedet, de 1581-ben, amikor Gal Miklos volt a biro, 11 jobbagy meg 20 kalangya ?szi gabonat szolgaltat, 1582-ben azonban mar csak 9 zsellert irnak ossze Fels?szenden, akiknek nincs dezsmalhato gabonajuk. 1597-ben Fels?szend ket falusi biraja: Szilasi Janos es Rozgonyi Gaspar dezsmamentes volt, a falu zsellerei, azaz a telki allomanybol teljesen vagy reszlegesen kiszorult, esetleg valamilyen kivaltsaggal rendelkez? gazdalkodoi ? Vamas Albert, Kontes Marton, ozv. Toth Albertne, ozv. Kis Galne, Tot Bertalan, ozv. Gal Andrasne, ozv. Balog Gyorgyne, Beres Andras, Tot Janos, Csirke Mihaly, Jos Istvan, Kocsis Janos, Kanya Balazs, Nagy Gaspar ? szemelyenkent 6 denar un. keresztenypenzzel valtjak meg a dezsmat. Ugyanebben az evben Szenden (Alsoszenden) ismert a bordezsma listaja, ekkor a helyi jobbagyok ? Gal Miklos biro, Balog Gergely, Nagy Janos, ozv. Benyi Gergelyne, Benyi Demeter, Mika Imre, Gal Ambrus, Nagy Matyas, Tot Jakab, Janos Jakab ? es a szomszedos Mera falubol szarmazo extraneus gazdak (Veg Mihaly, Vereb Miklos, Polc Tamas, Bako Benedek, Kis Gyorgy, Bako Demeter) csekely tizedet, osszesen 11 (10 icces) kobol es 8,5 icce bort adnak a kiralydezsmaba. Fels?szend 1606-ban szerepel utoljara a torok kori dezsmajegyzekben, 7 zsellerrel. ^[67]

Alsoszenden van tovabbra is a legtermelekenyebb jobbagyi kozosseg, 1597-ben Benyei Gergely es Gal Miklos birak vezetese alatt 11 jobbagy (Benyei Demeter, Nagy Janos, Meszaros Jakab, Balog Gergely, Nagy Marton, Pattcz Mihaly, Jakab Janos, Nagy Matyas) fizet osszesen 20,5 kalangya es 8 keve ?szi es 3,5 kalangya 10 keve tavaszi dezsmat. 1606-ban, amikor Jakab Mihaly a biro, 11 jobbagynal (Nagy Marton, Gal Miklos, Csoka Janos, Csoka Miklosne, Nagy Matyas, Nagy Janos, Benyei Demeter, ozv. Orban Janosne, Jakab Janos, Gal Andras, Balog Janos) 26,5 (30 keves) kalangya ?szi, 3,5 kalangya tavaszi gabonat dezsmalnak a decimatorok. Ugyanebben az evben 11 helyi jobbagy (Kertos Balazs, Orban Janos, Nagy Marton, Nagy Tamas, Gal Miklos, Nagy Matyas, Nagy Janos, Jakab Janos, Benyei Demeter, Gal Andras) es 9 extraneus (Santa Miklos, Gal Andras, Nagy Miklos, Dosa Tamas, Bako Benedek, Molnar Mihaly, Suket Andras, Nagy Istvan, Cerkeli Peter) szolgaltat csekely, 10 koblos bordezsmat. Orban Janos, Nagy Marton, Gal Miklos, Nagy Matyas, Nagy Janos, Jakab Janos, Benyei Demeter es Gal Andras 1606-ban mind a gabona-, mind a borlistan szerepel, azaz a 17. szazad elejen ?k azok a torzsokos alsoszendi jobbagyok, akiknek jobbagytelki szantofoldjuk mellett a telki allomanytol fuggetlen dezsmas sz?lejuk is van. 1607-ben csak 10 egri kobol Alsoszend bordezsmaja, ezt 19 jobbagy sz?l?termesenek tizedeb?l nyertek. Alsoszend tovabbra is a videk sz?l?kulturajanak kozpontja, 1612-ben 16 egri kobollel egyenertek? 48 helyi kobol bordezsmat szednek be az alsoszendi dezsmas sz?l?k tulajdonosaitol (Jakab Mihaly biro, Nagy Matyas, Gal Andras, Jakab Janos, Benyei Gyorgy, Santha Miklos, Nagy Tamas, Jakab Tamas, Urban Janos, Mika Imre, Mika Andras, Nagy Benedek, Mika Zsofia ozvegy, Buda Gergely, Molnar Istvan, Nagy Istvan, Kiraly Gyorgy, Balta Janos, Nagy Orban, Pocs Tamas, Bako Benedek, Szabo Janos, Molnar Tamas, Molnar Mihaly), majd 1613-ban, Urban Janos birosagaban, 155 icce Alsoszend osszes bordezsmaja, 18 jobbagytol (Jakab Janos, Gal Janos, Nagy Matyas, Jakab Mihaly, Jakab Tamas, Nagy Tamas, Gal Miklos, Nagy Janos, Santa Miklos, Mika Imre, Benkei Gergely, Mika Zsofia, Demjen Gyorgy, Nagy Istvan, Gicper Bazil, Bako Benedek, Molnar Istvan, Molnar Mihaly). 1613 utan Alsoszend megsz?nik dezsmat adni, akarcsak Szala, ahol 1597-ben sem volt dezsmalhato gabonatermese a 9 helyi zsellernek (Vamas Balazs, ozv. Nagy Mihalyne, Sipos Gyorgy, Nemet Janos, Bata Istvan, Tot Andras, Nagy Jakab, Nagy Domonkos, Szabo Jakab), akik osszesen 65 denar keresztenypenzt fizettek. Szala 1606-ban szerepel utoljara a gabonadezsma-listan, ekkor sem jobbagyokkal, hanem 13 zsellerrel (Mike Andras, Nagy David, Kocsis Istvan, Meszaros Antal, Nagy Gyorgy, Mihel Kristof, Poka Marton, Szini Janos, Nagy Miklos, Kozak Ferenc, Tot Janos, Nemet Jakab, Ordog Janos), akik szemelyenkent 6 denar keresztenypenzt fizetnek a dezsma helyett. ^[68]

A 17. szazad elejen Fels?szend, Alsoszend es Szala taxas (taksas) nemesek faluja lesz, vagyis a nepesseg nagy resze kikerul a jobbagysorbol, sem rovasado, sem dezsma fizetesere nem kotelezhet? tobbe. 1618-ban Fels?szend mint taxas helyseg 1,5 Ft taxat fizet a rovasado helyett, 1630-ban 1 Ft, 1635-ben 2 Ft a falu taxaja, ekkor az egyik Fels?szenden el? kurialis, azaz jobbagyok nelkuli nemest is megnevezik, aki 12 denarral jarul hozza a falu taxajahoz: Szendi Istvan valoszin?leg az egykori birtokos csalad elszegenyedett, de nemesi kivaltsagaban megmaradt tagja. 1618-ban Szala kivaltsagos statusu lakosai 2,5 Ft taxat fizet az adoba, ez az osszeg 1626-ig valtozatlan marad, majd 1630-ban 1,25 Ft, 1635-ben pedig ismet 2 Ft a taxasok adobefizetese. Szalan 1635-ben ket taxas nemes nevet jegyzik fel az adorovok, Bako Miklos 33 denart, Ordog Andras 24 denart fizet. ^[69] Egyikuk talan a kozepkori bakohazi Bako birtokosok kesei, a birtokbol kihullott leszarmazoja, Ordog Andras pedig az egykor dezsmaado jobbagy, Ordog Janos utodakent a jobbagysorbol emelkedett az armalista nemesek koze.

Alsoszend kes?bb nyeri el a taxas statust, 1613-ban meg fel porta utani fizetik jobbagyai az adot, 1624-ben a jobbagyok adokepessege 1 porta, a helyi zsellereke negyed adoporta, a falu egy resze azonban mar taxat fizet. 1632-ben meg mindig kirojak Alsoszendre a rovasadot fel es egynegyed porta alapjan, de 1632-ben mar egyes egytelkes nemes lakosai 45 denar taxat adnak ossze, mig 1635-ben az adorovok a falu felet adokotelesnek min?sitik ketszer egynegyed portaval, a masik resze pedig taxas jogallasu, 45 denar taxaval, az egytelkes nemesek kozul a 6 denarra kotelezett Horvath Gasparne nevet jegyzik fel. Alsoszend lakossaganak 1648-ban is megmarad a kett?s jogallasa, egyreszt armalista vagy kurialis nemesek, masreszt adokoteles jobbagyok lakjak, 1/8 portaszammal. Az adorovok 1648-ban Alsoszendet is a toroknek adozo falvak koze soroljak, 1640-ben ugyanis az egri torokok hodoltato hadjaratot inteztek a Cserehat ellen, amelynek kovetkezteben a legtobb falu oszman fennhatosag ala kerult. Az Abauj varmegye jegyz?konyvebe bejegyzett korabeli tanuvallomas szerint 1640-ben a torokok ?nagy kegyetlenul rablottak Fels?-Also-Gagyot, Kercset es Baktat, iszonyu egeteseket teven, amely helyekb?l kereszteny atyankfiai kozul kiket levagott, kiket megegetett, kiket kegyetlenul rabsagra vittek, osszesseggel teszen hetszazig, mely kegyetlen rablasok miatt kenyszeritettek meghodolni Alsogagy, Bakta, Beret es Detek”. Alsoszend, Szala es Fels?szend, a szomszedos cserehati falvakkal egyutt, is igy kerult torok uralom ala, amely egyszerre jelentette a szultani, azaz oszman allami hatalmat es a torok foldesurat. A harom falu ett?l kezdve a Hodoltsag peremvidekenek azon helysegei koze tartozott egeszen Eger 1687. evi torokok aloli felszabaditasaig, amelyek kett?s adozas ala estek, azaz a Magyar Kiralysag es a magyar foldesurak mellett a torokok is adoval es jarulekokkal terheltek ?ket. A szalai es fels?szendi jobbagyok igy vallottak hodoltatasukrol az 1641. evi varmegyei tanukihallgatason: ?Szala nev? faluban lakozok, Zakar Janos, Zakany Andras uram jobbagya, 50 esztend?s, Derencsenyi Janos, Pente(?) Pal jobbagya, 60 esztend?s, hitek utan ez szerint vallanak. Az mint el?bbi [faji] tanuk, eluntak az rettenetes felelmet, meg kellett holdolniok. Emhet csausz Kara Amhatnak holdoltak meg, summajok 21 forint, 8 icce vaj. […] Fels? Szenden lakozok, Mazurka Miklos, Girincsi Matyas jobbagya, Szolga Antal, Fulo Janos uram jobbagya az szerint vallanak, mint az szalaiak, es torok urok is azon, summajuk is annyi. Soha nem hodoltak ennek el?tte.” ^[70]

Also- es Fels?szend, valamint Szala taxas, mas korabeli neven kurialis falu maradt a torok vegeig, bar a torok ki?zeset kovet?en, 1696-ban keszult orszagos adoosszeirasban Fels?szend nem szerepel, Szalat ekkor is kurialis falukent vettek fel, Alsoszendet pedig egyreszt rovasra nem kotelezett helysegkent, masreszt mint adozo falut, ¼ portaval. Alsoszenden az adozokat is osszeirtak 1696-ban, Taros Gyorgy biro mellett 8 jobbagyot (Gal Andras, Kis Balint, Cako Gyorgy, Gal Istvan, Tot Gyorgy, Polyi Mihaly, Kis Istvan, Koli Mihaly). Ot jobbagy 17?18 koblos, 3 jobbagy 6?9 koblos telki szantofolddel rendelkezett, azaz nyomasonkent 6, illetve 2-3 koblos szantoval, a 18 koblos fold egy egesztelek, a 6?9 koblos egy feltelek kuls?segehez tartozott.

A harom falu lakosai es birtokosai, a borsodi es abauji regio legtobb telepulesehez hasonloan, a 16. szazad masodik feleben a reformacio hivei lettek. A falvak egyhaza az 1567. evi debreceni zsinaton a Helvet Hitvallast alairo abauji, mas neven kassavolgyi reformatus senioratushoz ( esperesseghez ) tartozott, amely a 16. szazad vegen egyesult a tornai egyhazakkal, es ett?l kezdve abauj-tornai egyhazmegyekent m?kodott. Fels?- es Alsoszend, valamint Szala els? ismert reformatus predikatora a Meran, mint anyaegyhazban szolgalt Korlatfalusi Polya Pal volt 1585-ben, nem sokkal kes?bb azonban Also- es Fels?szend kozosen hozott letre anyaegyhazat, Szala leanyegyhazzal. Els? ismert lelkeszeik: Tornai Pap Janos (1591?1596), Szepsi Peter (1606), Szenei Miklos (1608?16121; 1621?1623), Telkibanyai Mihaly (1619?1620). ^[71] A 17. szazad vegen Nogradi Matyas (1687) es Mandoki Marton (1692) szendi lelkeszek neve ismert. ^[72] A reformatusok mindharom faluban k?templommal rendelkeztek, a fels?- es alsoszendi kozepkori eredet? m?emlek templomok ma is allnak, de k?temploma volt Szalanak is a 17?18. szazadban. ^[73] Szenden lelkeszlak es iskola is szolgalta a reformatus hiteletet. A hivek Szenden a 17. szazad elejen jobbagyonkent es evente egy kalangya buzaval tartoztak lelkeszuknek, a zsellerek 1 kobol szaraz gabonat adtak, illetve 5 denart, ozvegyasszonyok 3 sing vasznat. A nemesek majorsagi termenyuk tizedet adtak papjuknak, a kiralydezsmabol octava, azaz nyolcadresz maradt a helyi lelkesznek mind gabonabol, mind borbol. A szolgalatoknak kulon dija volt, az esketes es temetes 12 denarba kerult, keresztelesert egy tyuk, egy kenyer es a komaktol 1?1 denar jart. A lelkesz szabadon hasznalhatta a foldesuri erd?ket. A tanitot (mestert) evi fel kobol buzaval dijaztak csaladonkent, az ozvegyasszonyok nem fizettek a tanitasert. A temetes dijanak egy resze is a segedkez? (enekl?) tanitot illette, a 12 denar felet akkor kapta meg, ha a lelkesz nem predikalt a temetesen, 4 denart kapott, ha predikacio is volt. A tanito feladata volt az irastudatlan parasztok leveleinek megirasa is, a szendiek nem fizettek ezert, a szalaiak alku szerint dijaztak a tanitot. A lelkesz un. asztaltartasra hat kobol szemes gabonat adott evenkent a mesternek. ^[74]

A Magyar Kiralysag torok kor utani els? alapos, de hibaktol nem mentes orszagos jelleg? osszeirasat (regnicolaris conscriptio) torvenyben rendeltek el 1715-ben, celja a magyar telepulesek adokepessegenek es adozo nepessegenek felmerese volt. Az 1715. evi osszeirasban csak Alsoszend szerepel 4 jobbaggyal (Cako Gyorgy, Koli Mihaly, Gal Marton, Gal Istvan), akik szemelyenkent 9 koblos foldon gazdalkodtak. A dimbes-dombos fekves? Alsoszenden 3 nyomasban hasznaltak a reszben homokos, koves szantofoldet, amely ?szi vetes utan negyszeres, tavaszi utan otszoros hozamot adott. A jobbagyoknak elegend? legel?juk volt, a falu csekely tolgyerdejeb?l eppen elegend? t?zifat nyerhettek. A makkos erd?t disznohizlalasra is hasznaltak, ezert az urasag disznotizedet szedett. ^[75]

Bel Matyas 1730-as evek elejen keszult es a 21. szazadig keziratban maradt, Abauj varmegyet latin nyelven leiro monografiajaban Also- es Fels?szend, illetve Szala birtokosai kozott Fay Laszlo es Keczer Anna veje, ugyis, mint Fay Anna ferje: Matolcsy (Matocsy) Gyorgy utodait, illetve Fay Zsofia els? ferjet?l, Gonczy Andrastol szuletett lanyanak, Gonczy Erzsebetnek a ferjet: Szepessy (II.) Palt nevezi meg. ?25. Also-Szend falut jeles helysegge tette a Szendiek ?si nemzetsege, amely azonban kihalt, es az 1716. ev mostohasaga miatt maga a falu is annyira leromlott, hogy mar alig el. Matocsy Gyorgy utodai a falu birtokosai. Szantofoldje amennyire terjedelmes, annyira termekeny, konnyen lehetne itt kivalo termest elerni. Minden megvan, amit a foldm?veles igenyel, akar a gabonatermesztest, akar a sz?l?m?velest tekintjuk. Maga a falu egy volgyben fekszik: szomszedja eszakrol Also-Novaj, keletr?l Fels?-Mera, delr?l Devecser, nyugatrol Fels?-Szend. 26. Fels?-Szend falu, Also-Szendhez hasonloan, egy volgyben fekszik, terjedelmes es termekeny szantofoldje van, birtokosai Matocsy Gyorgy leszarmazottai. 27. Szala falu ugyanannak a pataknak a partjan fekszik, mint Also- es Fels?-Szend. Terulete megfelel? a paraszti gazdalkodasra, retgazdalkodasra azonban kivalobb, mint gabonatermesztesre. Makkterm?i erdei mind hasznossagra, mind kellemes fekvesre nezve kiemelked?ek. A Szepessy csalad tagjai a birtokosok, akik lakas celjara szolgalo hazat is epitettek itt.” ^[76]

18. szazad [ szerkesztes ]

Az 1936-ban Szalaszend neven egyesult kozseg harom el?dtelepulesenek egeszer?l a 18. szazad masodik felet?l all rendelkezesre megbizhato adat. II. Jozsef nepszamlalasa volt az els? olyan osszeiras, amely a teljes lakossagra kiterjedt, es ennek adatai szerint 1785-ben Szalan 459, Alsoszenden 282, Fels?szenden pedig 164 volt a honos nepesseg. A reformkorban megjelent ket honleiro stasztikai munka, Ludovicus Nagy Notitia ja es Fenyes Elek Geographiai szotar a a nepessegszam elter? tendenciait mutatja az egyes kozsegekben: Szala lakossaga eszerint csokkent (1828-ban 446-ra, majd 1850 el?tt 409-re), Alsoszenden osszessegeben stagnalas tapasztalhato (304, ill. 274 f?), Fels?szenden viszont jelent?sen gyarapodott a nepesseg (253, ill. 301 f?). ^[77] Az 1760-as evek vegen vegrehajtott urberi osszeiras felmeresekor Szalan 131 holdon 12 jobbagyot irtak ossze, akik osszesen 4 jobbagytelken gazdalkodtak, vagyis a kornyek mas falvaihoz kepest kis foldteruletb?l kellett megelniuk, de az alsoszendi 20 jobbagy altal megm?velt 10,5 teleknyi term?fold is sz?kosnek mondhato. A masfel evtizeddel kes?bbi nepszamlalas idejen a ket faluban 11, ill. 22 jobbagyot (Fels?szenden pedig 14 jobbagyot) regisztraltak, es rajtuk kivul a harom falut osszesen 90 zseller is lakta. ^[78] A harom telepules hatarat Valyi Andras egyarant a ?kozepszer?” szoval jellemezte, es Szala eseteben azt is hozzatette, hogy ?rettye, legel?je jo”. ^[79]

Mindharom telepules lakossagat a korszak statisztikai iroi kezdett?l magyarnak min?sitettek, ami megkulonbozteti a ruszinok lakta vagy vegyes etnikumu cserehati falvaktol. Felekezeti szempontbol a falu lakossaga megoszlott a reformatus es a katolikus egyhazak kozott. Szalan es Alsoszenden a kalvinistak voltak tobbsegben es onallo egyhazkozseget is alkottak, Fels?szenden viszont a katolikusoke volt a nepesebb gyulekezet. Valyi szerint mindharom katolikus kozosseg a fels?novaji egyhazkozseg leanyegyhaza. Fenyes mar hivatkozott konyve szerint Szalan 298 reformatus, 93 romai es 18 gorogkatolikus elt, Alsoszenden 230 kalvinista mellett 39 romai es 5 gorogkatolikus hiv? lakott. Fels?szend felekezeti megoszlasa volt a legszinesebb: 73 romai es 42 gorogkatolikus mellett 60 reformatus es 40 evangelikus kepviselte a protestans egyhazakat. Mindharom faluban eltek zsidok is mar II. Jozsef nepszamlalasa idejen is, Nagy Lajos es Fenyes Elek pedig zsinagoga m?kodeser?l is beszamol Szala eseteben. ^[80]

A harom falut a vilagi maganbirtokosok kozott felosztott hatar jellemzi. Az urberi osszeiras adatsora szerint a terulet legnagyobb resze a Fay csalad tagjaive volt, akik kozul Fay Mihaly Alsoszenden 5 es 3/8, Szalan 1 es ¼ jobbagytelekkel rendelkezett, Fay Zsigmond az utobbi faluban birt 2 jobbagytelket, es mas Fay csaladhoz tartozok is birtokoltak kisebb birtoktesteket. Rajtuk kivul ekkoriban Kando Gabor alsoszendi 2,5 jobbagytelke volt meg szamottev?. A Fenyes Eleknel a ket Szend foldesurakent megjelolt Turanszky csalad az urberi osszeiras id?szakaban csupan Szalan volt bizonyithatoan jelen (egy ¼ telkes birtokkal), de Fels?szend birtoklasarol nem all rendelkezesre adat. A Valyi Andras faluismerteteseben is meger?sitett osztott birtoklasnak megfelel, hogy a 18. szazad vegen jelent?s kisnemesi reteg elt a falvakban: Szalan 35, Alsoszenden 15 ferfi es fiugyermek tartozott a kivaltsagolt rendhez Jozsef-kori nepszamlalas idejen, ami a kereszteny nepesseghez mert atlag tekinteteben jelent?sen meghaladja az orszagos atlagot. ^[81]

19. szazad [ szerkesztes ]

A kes?bbi Szalaszendet alkoto harom telepules kozul Alsoszenden 1900-ban 255-en, Fels?szenden 159-en es Szalan 354-en laktak. A nepesedesi es a nepmozgalmi folyamatok hasonloan alakultak a kozsegekben: a szuletesek aranya 1900 es 1910 kozott 44,9‰, a halalozasoke 29,6‰, a termeszetes szaporodas (15,4‰) tobblete 118 f?. Ebben az evtizedben azonban 85?90 f? koltozott el a harom telepulesr?l vagy vandorolt ki hosszabb-rovidebb id?re a tengerentulra. (A szalai Toth Andras 1897 es 1907 kozott dolgozott az Egyesult Allamokban , majd miutan hazatert, torvenybirova valasztottak.) ^[82]

A lakossag felekezeti megoszlasa Alsoszenden es Szalan hasonlo volt, mindket telepulesen a reformatusok voltak tobbsegben (1900-ban 184 f? es 232 f?). Fels?szend felekezeti aranya a 19?20. szazad fordulojara kiegyenlit?dott, es a reformatusok kisebbsegbe kerultek (katolikusok 42 f?, evangelikusok 51 f?, reformatusok 39 f?). Az alfabetizacio mindharom faluban a szazad utolso evtizedeiben gyorsult fel: 1880-ban a nepesseg 35?38%-a, 1900-ban 57?60%-a, a 6 even feluliek 70?73%-a tudott irni es olvasni. ^[83]

A falvak hatara es a foldhasznositas a 19. szazad masodik feleben atalakult. A harom telepulesen reteket tortek fel, erd?ket irtottak es alakitottak szantokka, ezaltal 1865 es 1895 kozott a szantofold terulete 1485 kataszteri holdrol 1836 holdra (47%-rol 58%-ra) emelkedett, az erd?ke 1122 holdrol 710 holdra csokkent, a ?jo bort” term? sz?l?ket viszont (1865-ben 81 hold) a filoxera-jarvany elpusztitotta. A legel?k terulete nem valtozott (a szazadfordulon 344 hold), es az extenziv allattartas a telepuleseken beluli es a telepulesek kozotti gazdasagi egyuttm?kodest (a tarsulast) mozditotta el?. 1913-ban alakult meg Szala kozseg, valamint Also- es Fels?szend allattenyeszt?inek szovetkezete, melyek az allomany biztositasat, tenyeszallatok beszerzeset es legel?k vasarlasat vagy berleset t?ztek celul. (Az el?bbi vezet?je Jakab Janos reformatus lelkesz, az utobbie Kovats Ferenc foldm?ves volt.) ^[84]

A jobbagyfelszabaditas el?tt mindharom faluban kisbirtokos nemesek eltek nagy szamban, akik kozul tobben az 1850-es, 1860-as evekben eladosodtak es a birtokukat is elvesztettek. Szalan Jeney Miklos a Kohn Hermanntol kapott kolcsont nem tudta visszafizetni, ezert a hatar kulonboz? d?l?iben szetszortan fekv?, osszesen 15 vekas szantobol es fel embervago retb?l allo ingatlanat elarvereztek. A nagyobb birtokosok a szazad vegen Fels?szenden ozvegy Pamlenyi Laszlone 450 holddal, Szalan Kulkey Nandor 640 holddal, Tolnay Lajosne 103 holddal rendelkezett. A Kulkey es Tolnay csalad egymassal is rokonsagban allt. Tolnay Lajos es Sz?ke Eszter fia Tolnay Imre (foglalkozasa szerint korzeti orvos) el?szor Kulkey Nandor es Schiffer Apollonia nagyobbik lanyat, Kulkey Mariat vette felesegul, ^[85] majd Maria halalat kovet?en pedig annak hugat Kulkey Ilonat. ^[86] A falusi kisvallalkozok a jovedelmuket a foldbe fektettek: az alsoszendi kocsmaros, Friedmann Samuel peldaul 1895-ig 125 holdat vasarolt. ^[87]

20-21. szazad [ szerkesztes ]

Szalaszend 1936-ban harom kozseg egyesitesevel jott letre. Azt megel?z?en Alsoszend, Fels?szend es Szala onallo telepulesek voltak. ^[88]

1910-ben mindharom falu Abauj-Torna varmegye Szikszoi jarasahoz tartozott. Alsoszend 855 kat. holdon (= 492 hektar) terult el, lakosainak szama 234 volt. A teljes egeszeben magyar anyanyelv? kozsegben a 172 f?s reformatus felekezet volt meghatarozo, romai katolikus hiv? 46, izraelita 16 elt a telepulesen. Fels?szend terulete kisebb, 741 kat. hold (= 426 hektar) volt, mely 186 f?s, szinten magyar nyelv?, de vallasilag szinesebb nepesseget tartott el. Itt a 77 f?s romai katolikus kozosseg dominalt, mellette 44 reformatus, 43 evangelikus, 12 izraelita es 10 gorogkatolikus elt a kozsegben. A harom telepules kozul Szala birt a legnagyobb kiterjedessel es lelekszammal: 1 559 kat. holdon (= 897 hektar) 384 volt a lakosok szama. A magyar anyanyelv?ek aranya itt is szazszazalekos volt, s Alsoszendhez hasonloan a ? 244 lelkes ? reformatus felekezet volt a legnepesebb. A romai katolikus hiv?k szama 92, az izraelitake 21, a gorogkatolikusoke 14 es az evangelikusoke 13 volt. ^[89]

A kozsegek lakossaganak jelent?s tobbsege ? kulonosen Also- es Fels?szenden ? a mez?gazdasagban talalt megelhetest. ^[90] A 20. szazad elejen a terulet birtokosai Edelenyi Arpad miniszteri tanacsos es Kallay Ubul Csik varmegyei f?ispan voltak. ^[91] Az els? vilaghaborus harcok az aprofalvakat sem kimeltek. A hadba vonultak kozul h?si halalt halt Bacso Andras, Csehi Andras, Gaspar Istvan, Kiss Andras, Kiss Janos, Kovacs Janos, Kovacs Jozsef, Tahi Andras, Tahi Miklos, Tresza Jozsef, Varga Istvan, Varga Pal es Varga Tamas. ^[92]

A vesztes els? vilaghaborut lezaro trianoni bekeszerz?des kozigazgatasi valtozasai kovetkezteben mindharom telepules az Encsi jaras resze lett. A haborus esztend?k ellenere a kozsegek lelekszama novekedett: 1920-ban Alsoszenden 268, Fels?szenden 192 es Szalan 423 lakost rogzitett a statisztika. Az itt el?k valtozatlanul magyar anyanyelv?ek voltak, mindossze Szala eseteben szerepelt egyetlen f? az egyeb anyanyelv? kategoriaban. Vallasi teren az alsoszendi es szalai reformatus kozossegek tovabb gyarapodtak (205 es 289 f?re), s a fels?szendi romai katolikusok is megtartottak vezet? szerepuket csokken? letszamuk (65 f?) ellenere. Jelent?s visszaeses kovetkezett be tovabba az alsoszendi izraelitak eseteben (2 f?), mikozben a gorogkatolikusok jelenlete mindharom telepulesen novekedett, s?t Alsoszenden uj felekezetkent 9 f?vel t?ntek fel (Fels?szenden 24, Szalan 19 volt a szamuk). ^[93] 1941-ben a mar egyesitett Szalaszend nepessegszama 910 volt, ami novekedest jelentett a 20 evvel korabbi osszesitett adatokhoz kepest, s a magyar lakosok mellett mindossze 2 szlovak anyanyelv? elt a faluban. A telepules vezet? felekezete 550 hiv?vel a reformatus lett, amit 220 f?vel kovetett a romai katolikus. Az evangelikusok 63, a gorogkatolikusok 62, az izraelitak pedig 15 f?vel kepviseltettek magukat. ^[94]

A ket vilaghaboru kozott Alsoszendnek es Szalanak is volt reformatus temploma es reformatus elemi iskolaja. A templomok 1936-ban uj harangokat kaptak. A foldbirtokosok kore a harom kozseg vonatkozasaban hasonlo volt. A legnagyobb terulettel Kallay Ubul rendelkezett, aki mindharom telepulesen tobbszaz hold foldet birtokolt. Berl?kent vagy birtokoskent hasonlokepp volt jelen Gomba Laszlo. Rajtuk kivul Pamlenyi Laszlone rendelkezett nagybirtokkal Fels?szenden es Szalan, Kulkey Gyula es orokosei, valamint Tolnai Gyula pedig szalai foldeket birtokoltak. Kulkey kezdemenyezesere 1920-ban Hangya szovetkezet alakult Szalan, ami 1921-ben 2 millio koronas forgalmat bonyolitott. ^[95]

A masodik vilaghaboru eredmenyekeppen Szalaszend h?si halottainak szama tovabb novekedett. Eletet vesztette Bacso Jozsef, Csehi Istvan, Csehi Janos, Doboveczki Istvan, Doboveczki Janos, Doboveczki Jozsef, Dull Jozsef, Gaspar Andras, Juhasz Ferenc, Kiss Jozsef, Kulkei Istvan, Lengyel Laszlo, Lengyel Sandor, Lipoczki Istvan, Molnar Istvan, Nemeth Jozsef, Nyiri Istvan, Olah Andras, Oravecz Lajos, Orosz Jen?, Subert Jozsef, Szeplaki Janos, Szeplaki Jozsef, Tahi Tamas, Tyukodi Mihaly, Urban Istvan, Varadi Lajos, Varga Andras, Varga Janos es Zadori Balint. ^[92] A holokauszt aldozatai is noveltek a vesztesegeket: Friedman Herman, Friedman Hermanne, Friedman Jozsef, Friedman Erzsebet, Friedman Klara, Fischer Geza, Fischer Gezane, Fischer Laszlo, Fischer Ilona, Grosz Lajos, Grosz Lajosne, Guttman Sandor, Guttman Sandorne, Weisz Elza es Weisz Regina. ^[96]

Szalaszend lakoi szamara 1944. december 17-en ert veget a masodik vilaghaboru. ^[97] Az 1949. evi nepszamlalas 1047 lelket talalt a kozsegben, kiknek tobbsege, 59,7%-a, tovabbra is reformatus hiv? volt. ?ket kovettek a romai katolikusok 27,3%-kal, a gorogkatolikusok 7,0%-kal es az evangelikusok 5,5%-kal. A lakossag 0,5%-a felekezeten kivulikent nyilatkozott. ^[98] A szocializmus idejen a falu nepessegszama 1960-ig n?tt, majd mersekelt fogyast mutatott. 1990-ben 1140 f?s volt a lakonepesseg. ^[99]

A gazdasag szocialista atalakulasa kovetkezteben Szalaszenden is termel?szovetkezet alakult 1952-ben, de a teny, hogy a telepulest harom, eredetileg kulonallo kozsegb?l hoztak letre, megosztotta a lakossagot. Az also- es fels?szendiek nem sziveltek a szalaiakat, de kettejuk kozott is volt torzsalkodas. 1960 januarjaban arrol folyt a vita, hogy egy, kett?, vagy harom teeszt alakitsanak. Vegul Also- es Fels?szend letrehozta a II. Rakoczi Ferencr?l elnevezett tarsulast Toth Jozsef, Szala pedig az Egyetertes teeszt Nemeth Laszlo elnokletevel. A ket szovetkezet osszesen tobb, mint 220 csaladot tomoritett. Nehany evvel kes?bb megalakult a Bathory Mg. tsz., ami els?sorban szantofoldi novenytermesztessel, allattenyesztessel es almatermelessel foglalkozott. ^[100]

Az 1956-os forradalmi esemenyek hatasara Szalaszenden oktober 28-an felvonulast tartottak, majd tizenegy tagbol allo munkastanacs alakult valoszin?leg Toth Jozsef vezetesevel. Budi Nandor parancsnoksaga alatt nemzet?rseget is felallitottak a rendfenntartas celjabol. Az esemenyeket Medgyasszay Pal, korabbi reformatus lelkesz iranyitotta, s igy kerult sor Turos Istvan tanacselnok levaltasara. A munkastanacs november 9-en mondott le arra valo hivatkozassal, hogy nem tud eleget tenni a Megyei Forradalmi Munkas-Paraszt Kormany utasitasanak, amely a kormany elismeresehez kototte a m?kodes engedelyezeset. Turos vegul 1957 januarjaban kapta vissza poziciojat. Felel?ssegre vonas ket esetben tortent. Februar 16-an letartoztattak, majd bortonbuntetesre iteltek Varga Lajos allatorvos szaksegedet l?szerrejtegetes es izgatas vadjaval. Kovacs Lajost pedig a jarasi es a kozsegi tanacsbol is visszahivtak, mert a vad szerint ?letepte a munkassag nemzetkozi zaszlajat”. ^[101]

A szocializmus idejen az egykori Kulkey kastely uj funkciokat kapott: m?vel?desi otthont, klubot, konyvtart es parthelyiseget m?kodtettek benne. Volt a kozsegben mozi is, a villamositas 1958-ban valosult meg. Ovoda 1978-ban letesult es uj tantermekkel b?vult az altalanos iskola, de n?tt a diakok es a tanarok szama is. Az 1945/46-os tanev 188 f?s tanuloi letszama 1965/66-ra 230 f?re emelkedett, s ekkor mar 4 osztalyteremben 10 tanar vegezte az oktatast. ^[102]

A masodik vilaghaboru utani kozigazgatasi atszervezes eredmenyekeppen 1950-t?l Szalaszend Borsod-Abauj-Zemplen megye Encsi jarasanak fels?merai korjegyz?segehez tartozott Alsomeraval es Fels?meraval egyutt. 1977-ben Szalaszend kozponttal alakult Fajt, Fulokercset, Litkat, Szemeret es Szalaszendet magaban foglalo kozsegi kozos tanacs, melyet 1984-t?l Encs varoskornyeki kozsegge nyilvanitottak. ^[103]

A szocializmus idejen jellemz? lassu nepessegfogyas a rendszervaltas ota eltelt evtizedekben folytatodott. 2020. januar 1-en 991 f? volt a kozseg lakonepessege. A 2011. evi nepszamlalas alkalmaval a lakossag 88,7%-ban magyarnak, 14,4%-ban ciganynak, 0,1?0,1%-ban romannak, szlovaknak es egyeb nemzetiseg?nek vallotta magat, mig 11,3% nem adott valaszt. Vallasi tekintetben a 28,0%-os jelenlet a reformatusok mersekelt folenyet biztositotta, a romai katolikusok 24,5%-os reprezentaciot, a gorogkatolikusok 4,6%-ot, az evangelikusok 2,0%-ot, az egyeb felekezethez tartozok pedig 1,8%-ot tudtak felmutatni. Ugyanakkor 11,0% felekezeten kivulinek mondta magat, mig 28,1% nem elt a valaszadas lehet?segevel. ^[104]

Szalaszend nepessege eloreged?, a romak aranya kb. 30%-os, es a munkanelkuliseg orszagos atlag feletti. Ipari letesitmenyek hianyaban az itt el?k szamara egy kisebb fatelep nyujt munkalehet?seget, valamint az onkormanyzat altal letesitett sertesol, tyuktelep, foliasator es tesztauzem. A nehezsegek lekuzdeset a kozseg nyertes palyazatai segitik. A tornateremmel, sportpalyaval es konyvtarral rendelkez? Szalaszendi Korzeti Altalanos Iskolaban 1?8. evfolyamon folyik az oktatas, es 2005 ota m?veszeti alapiskolai oktatas kereteben tancoktatas is zajlik. A felujitott napkoziotthonos ovoda ket csoportban fogadja a gyermekeket, es varhatoan 2022 ?szen fog atadasra kerulni az uj, 28 fer?helyes bolcs?de. A faluban a m?vel?des kozpontja manapsag is a Kulkey-kastely, ami m?vel?desi hazkent funkcional, kulturalis rendezvenyek helyszine, es hazassagkot? terem is helyet kapott benne. 2017 ota evente kerul megrendezesre a kozsegben a Szalaszendi Elszarmazottak Talalkozoja. ^[105]

Szalaszend onallo haziorvosi rendel?vel rendelkezik, es az itteni orvos es ved?n? latja el Faj, Fulokercs, Litka es Szemere lakossagat is. Fog-, gyermek- es szakorvosi ellatasra azonban Encsen van lehet?seg, mig a legkozelebbi korhaz Szikszon, mintegy 32 km-re talalhato. Vasutallomas Meran, 3 km-re erhet? el. ^[106] 2013 ota a telepules kozos onkormanyzati hivatal szekhelye, melyhez Szalaszend mellett Alsogagy, Baktakek, Beret, Detek, Faj, Litka es Szemere tartozik. Szalaszenden roma nemzetisegi onkormanyzat m?kodik. ^[107]

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

• 1990?1994: Varkoly Bertalan (fuggetlen) ^[108]
• 1994?1998: Varkoly Bertalan Zoltan (fuggetlen) ^[109]
• 1998?2002: Varkoly Bertalan Zoltan (fuggetlen) ^[110]
• 2002?2006: Verpecz Istvan (fuggetlen cigany kisebbsegi) ^[111]
• 2006?2010: Verpecz Istvan (fuggetlen) ^[112]
• 2010?2013: Verpecz Istvan (fuggetlen) ^[113]
• 2013?2014: Dr. Toth Istvan (fuggetlen) ^[114]
• 2014?2015: Dr. Toth Istvan (fuggetlen) ^[115]
• 2015?2019: Dr. Toth Istvan (fuggetlen) ^[116]
• 2019?2024: Dr. Toth Istvan (fuggetlen) ^[1]
• 2024? :

A telepulesen a 2002. oktober 20-an megtartott onkormanyzati valasztas erdekessege volt, hogy az orszagos atlagot joval meghalado szamu, osszesen 7 polgarmesterjelolt indult. Ilyen nagy szamu jeloltre abban az evben az egesz orszagban csak 24 telepules lakoi szavazhattak, ennel tobb (8 vagy 10) aspiransra pedig het masik telepulesen volt pelda. ^[111]

2013. szeptember 8-an id?kozi polgarmester-valasztast tartottak Szalaszenden, ^[114] az el?z? polgarmester lemondasa miatt. ^[117] Lemondasa ellenere Verpecz Istvan is elindult a valasztason, de harom jelolt kozul csak a masodik helyet erte el. ^[114]

Alig ket evvel kes?bb, 2015. oktober 18-an mar masodjara kerult sor id?kozi polgarmester-valasztasra Szalaszenden, ^[116] ezuttal is lemondas miatt. ^[118] Dontese ellenere dr. Toth Istvan elindult a valasztason, es negy jelolt kozul meg is nyerte azt. ^[116]

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

A grafikon jelenleg technikai problemak miatt nem all rendelkezesre.

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 88,7%-a magyarnak, 14,4% ciganynak mondta magat (11,3% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 24,5%, reformatus 28%, gorogkatolikus 4,6%, evangelikus 2%, felekezeten kivuli 11% (28,1% nem valaszolt). ^[120]

2022-ben a lakossag 92,4%-a vallotta magat magyarnak, 23,1% ciganynak, 2,1% szlovaknak, 0,2% nemetnek, 0,2% ukrannak, 0,1% lengyelnek, 0,7% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (6,3% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 13,8% volt romai katolikus, 20,6% reformatus, 4,6% gorog katolikus, 1,3% egyeb kereszteny, 1% evangelikus, 4,4% felekezeten kivuli (54,2% nem valaszolt). ^[121]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• Reformatus templom: az egykori Alsoszend teruleten, gotikus stilusu a 15. szazadbol.
• Reformatus templom: az egykori Szala teruleten, festett famennyezettel.
• Kulkey-kastely: a 18. szazad veger?l, ma m?vel?desi intezmenyek vannak benne. Kes? barokk stilusban epult, 18. szazad vegen kerult atalakitasra, a 18. szazad vegi ujitasakor nyerte el jelenlegi formajat. Utcai homlokzataban beuvegezett, kosarives tornac lathato, az epuleten belul fiokos kolostorboltozatok fedik le a helyisegeket. Az epuletben korabban polgarmesteri hivatal is uzemelt, ma az udvar egyik mellekepulete ad otthont a szalaszendi helytorteneti kiallitasnak. A kasteyt tevesen Honig-kastelynak nevezik. Az elnevezes velhet?en onnan ered, hogy els? felesegenek, Kulkey Lenkenek a halalat kovet?en Henkey-H?nig Jozsefre szallt. A helyes elnevezes sokkal inkabb a Kulkey kastely, hiszen legtobb ideig (a 19. szazad masodik feleben es a 20. szazad els? feleben, 1944 vegeig) ez a csalad elt benne. A csalad els? generaciojanak tagja Kulkey Nandor, aki meg a felvideki Bartfan szuletett, edesapja Kulkey Janos, aki Bartfan varosi tanacsnok ^[122] edesanyja Rokiczki Klara. Arrol nincsenek informaciok, hogy kit?l es milyen modon kerult az epulet a csaladhoz. Erdekesseg, hogy a csaladnak az anyakonyvekben kijart a "tekintetes ur/asszony" megnevezes, viszont legjobb tudomasunk szerint nemesi cimmel nem rendelkeztek, hiszen Kulkey Nandor egy felvideki polgari csaladbol szarmazott. [1]
• 250 eves topolyafa: az elelmiszerbolt mellett all a 28 (nehany eve meg 40) meter magas fekete nyar, vagyis topolya. Torzsenek atmer?je 2,3 meter, kerulete 7,5 meter. Valaha Fels?szend es Szala hatarat jelezte, de katonai terkepeken 1869 ota tajekozodasi pontkent szerepel. ^[123]

A telepules szulottei [ szerkesztes ]

• Kallay Ubul (1875, Oros ? 1952, Sz?d): a nagykalloi Kallay csalad leszarmazottja. Igazgato-valasztmanyi tagja volt a Magyar Heraldikai es Genealogiai Tarsasagnak, f?ispanja Csik varmegyenek (1906?1909) es alelnoke a Maganalkalmazottak Biztosito Intezetenek. Foglalkozott csaladtortenettel es cimertannal, tanulmanyai a Turul cim? folyoiratban jelentek meg. Also-es Fels?szenden es Szalan kivul birtokai voltak meg Nagykalloban, Oroson, valamint Hangacs es Homrogd kozsegekben. ^[124]
• Dr. Turos Andras , volt orszagos rend?rf?kapitany

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Borovszky Samu

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Szalaszend az utazom.com honlapjan ^{[ halott link ]}
• Szalaszend a Kastelyutak honlapon