Almohadok
1121
Altalanos adatok
Penznem	dinar
Kormanyzat
Allamforma	monarchia
El?dallam Utodallam ←     →   →
A Wikimedia Commons tartalmaz Almohadok temaju mediaallomanyokat.

Az Almohadok regies magyar elnevezesuk mohadik ( arabul al-muvahhidun , azaz ?(Isten) egyseget meger?sit?k”) egy berber eredet? kozepkori muszlim uralkododinasztia, amely fenykoraban a Magreb terseget es az Iberiai-felszigetet ellen?rizte. 1147 -ben buktattak meg az Almoravidakat es 1269 -ben a Marinidak aldozataul estek.

Ideologiai alapok [ szerkesztes ]

Az almohadok tortenetenek kezdetei nagyon hasonloak az almoravidakehoz, akiknel Abdallah ibn Jaszin hozott letre szigoru vallasos kozosseget egy felrees? szenegali er?dben, majd tamogatoi, a lamtuna berberek katonai erejevel az eszaki ?erkolcstelen, zullott” dinasztiak elleni harcban alapitott birodalmat.

Ibn Jaszin szerepet az almohadoknal Muhammad ibn Tumart latta el. ? sok szempontbol kulonbozott Ibn Jaszintol, akinel joval tanultabb es m?veltebb volt. Fiatalon keleten tanult, es nagy hatassal volt ra az asarita madzhab ( jogi iskola) es a szufizmus ( iszlam misztika ) eszmerendszere. Mindez elesen szembeallitotta a gyakorlatias, a tudomanyos es vallasi alapokat elutasito malikita eszmekkel, amelyek tamogatasara az almoravidak hatalmukat alapoztak. Hazaterve vandorpredikatornak allt, es varosrol varosra jarva ostorozta a velemenye szerint feny?zesben es luxusban tobzodo almoravidakat es a malikita jogtudosokat. Kulonosen ez utobbiak antropomorf istenkepe valtotta ki a haragjat, mert az azt a kepzetet keltette, mintha Isten reszek osszessege lenne ? marpedig vilagnezetenek sarokpontja a tavhid , az isteni egyseg tana volt, ezert neveztek ?t es hiveit kes?bb muvahhidnak, azaz egyseget meger?sit?nek.

Ibn Tumart es hivei hamarosan osszet?zesbe kerultek a hatalommal, es jobbnak lattak visszavonulni az Atlasz-hegyseg egy kis falujaba, Tinmalba , ahol egy kemeny kezzel vezetett kozosseget alakitottak ki. Ennek magva maszmuda berberek csoportja volt, ideologiailag pedig nem valamifele kuls? tekintelyre, hanem a Mahdinak (Isten altal helyesen vezetettnek) kinevezett Ibn Tumartra hagyatkoztak. Ez a Mahdi azonban nem a siitak altal varva vart megvalto volt, hiszen a mozgalom velejeig szunnita alapokon nyugodott. A nev itt pusztan arra utalt, hogy Ibn Tumartot a Koran es a hadiszok egyetlen jogosult magyarazojakent tiszteltek.

A Mahdi tinmali kozossegenek terminologiaja es szerkezete reszben Mohamed profeta medinai korszakat utanozta, bar voltak elteresek is ? igy peldaul Ibn Tumartot egy tizes es egy otvenes tanacs segitette, a muvahhid tarsadalomra pedig huszfokozatu hierarchia volt jellemz?.

A birodalom tortenete [ szerkesztes ]

A hoditasok [ szerkesztes ]

1130 ket szempontbol is jelent?s az almohadok torteneteben. Ekkor indult meg ugyanis az els? ? kudarccal vegz?d? ? tamadasuk az almoravidak kozpontja, Marrakes ellen, masreszt ugyanebben az evben hunyt el a Mahdi. Orokose a Tizek egyike, Abd al-Mumin (1130?1163) lett, aki gondosan felkeszult a folytatasra. El?szor az Atlaszban b?vitette mozgasteret, majd 1145-ben nyiltan sikra szallt a megrendult hatalmu almoravidak ellen. (1144-ben Andaluzia lazadt fel ellenuk, es 1145-ben Tasufin ibn Ali elesett az Iberiai-felszigetert vivott harcban.)

Az almoravidak hatalma kartyavarkent omlott ossze: az almohadok 1146 -ban Tlemcennel , 1147 -ben pedig Orannal gy?zedelmeskedtek. Az orani csatamez?n esett el Ibrahim ibn Tasufin , az utolso almoravida emir , Iszhak pedig Fez bevetelekor veszett oda. Ezzel az Almoravida Birodalom megsz?nt letezni, es nem csak afrikai teruletei kerultek almohad kezbe. A lazado andaluziai kormanyzok kozul sokan tamogattak az almohadokat, akik 1148 -ra atkeltek a Gibraltari-szoroson , es ellen?rzesuk ala vontak a teruletet. Tovabbnyomulasuknak I. Sancho portugal kiraly allta utjat, amikor Santaremnel sulyos vereseget mert Abd al-Muminra.

Az almohadok terjeszkedese azonban meg ezzel sem allt le. A berberek kelet fele tortek, es hamarosan szembetalaltak magukat a Banu Hilal arab nomadjaival, akiket a Fatimidak nemreg buntetesul iranyitottak at ide. 1152 -ben a szitifi utkozetben sulyos vereseget mertek a beduinokra, es ezzel olukbe hullott Ifrikija nagy resze, ami odaig a Hammadidak birtoka volt. 1160 -ban sikerult ki?zniuk a Mahdijja varosaban berendezkedett normannokat is.

Abd al-Mumin 1163-as halalakor nemcsak hatalmas, de jol szervezett birodalmat hagyott utodaira. Ebben a maszmuda berberek jatszottak f?szerepet; az otven f?s tanacs torzseik vezet?it tomoritette. Abd al-Mumin, aki magat kalifanak nyilvanitotta ? ha Ibn Tumart volt Mohamed profeta megszemelyesit?je, ugy ? Abu Bakrkent viselkedett ? arra is gondot forditott, hogy csaladjat kiemelje az elitb?l, noha a dinasztikus elv ellentmondott a berber szokasjognak.

Fenykor [ szerkesztes ]

Abd al-Mumint a fia, Abu Jakub Juszuf ( 1163 ? 1184 ) kovette a tronon. Az ? figyelme az iberiai ugyek fele fordult: Rey Lobo , azaz Muhammad ibn Mardanis , a Murcia kiralyakent szamos teruletet uralo lazado 1172 -ben osszeeskuves aldozataul esett, igy birtokai Almohad kezbe kerulhettek. Ugyanebben az id?ben a reconquista er?sod? hullamai elleneben is valaszcsapasok indultak, melyek kisebb sikereket hoztak, de Abu Jakub 1184-ben elesett Santarem ostromanal. A pillanatnyi helyzetet kihasznalva a Banu Ganija a Balear-szigetek elen elszakadt az Almohadoktol, es 1206 -os levereseig onalloan uralkodott itt es Ifrikija partvideken.

Abu Jakubot a fia, Abu Juszuf Jakub al-Manszur (1184?1199) kovette a tronon. Az ? kora az igazi Almohad viragkor: udvaraban alkotott Abu Bakr ibn Tufajl , az iro es polihisztor, illetve Averroes (Ibn Rusd) , a jeles filozofus; nevehez f?z?dik tobbek kozott az addig kis hely?rsegkent letez? Rabat varossa fejlesztese, illetve a marrakisi Kutubijja-mecset befejezese es az Aranyalma-mecset felepitese, valamint az 1195 -os alarcosi gy?zelem a kereszteny kasztiliaiak ellen.

Hanyatlas es bukas [ szerkesztes ]

Jakub al-Manszur utoda, Muhammad an-Naszir ( 1199 ? 1213 ) hiaba verte le a baleari lazadokat 1206 -ban, uralma jelentette az Almohad-dinasztia hanyatlasanak kezdetet. 1212 -ben az egyesult kereszteny hadak hatalmas vereseget mertek a kalifa hadseregere Las Navas de Tolosa mellett, megrenditve az afrikai dinasztia befolyasat a terseg felett.

An-Naszir utodai idejen a kozponti hatalom mind gyengebbe valt, koszonhet?en a Banu Hilalhoz tartozo beduinok mind tomegesebb megjelenesenek, illetve az uralkodoi eliten belul dulo politikai harcnak. ( 1227 -ben meg III. Ferdinand kasztiliai kiraly is beavatkozott a dinasztia tronviszalyaiba.)

Mindezt kihasznalva Granada 1228 -ban fuggetlenedett a Naszridak vezetese alatt, a reconquista pedig mind nagyobb vehemenciaval tort el?re, es 1236 -ban Cordoba , 1248 -ban pedig Sevilla esett aldozataul. A Balearok es Ifrikija elere kinevezett Hafszidak 1229 -ben fuggetlenedtek a kozponti hatalomtol, 1235 -ben pedig Tlemcen veszett el a Zijanidak iranyitasaval.

Az Almohad allam a 13. szazad kozepere Marokko deli reszere szorult vissza. Vegs? bukasukat az 1215 ota az eszak-marokkoi Rif hegyeit ellen?rz? Marinidak okoztak, akik 1269 -ben bevettek kozpontjukat, Marrakist. Az Almohadok mozgalmuk kezd?pontjahoz, az Atlasz-hegysegbe huzodtak vissza, de 1275 -re vegleg sikerult kipusztitani utolso tamogatoikat is.

Allamszervezet [ szerkesztes ]

Minden kezdeti ideologiai alapallasuk ellenere az Almohadok alatt nem sz?nt meg a malikita jogtudosok tenykedese, hiszen nagy szukseg mutatkozott irantuk a mindennapok ugyintezese soran. Komolyabb ellenlepesekre csak Jakub al-Manszur idejen kerult sor, amikor is a kalifa parancsba adta a malikita jogelmeleti munkak megsemmisiteset, illetve uj, szamara megfelel? Koran- es hadiszertelmezesek kiadasat. Torekveset utodai feladtak, es a nyomas alatt csak meger?sodott a malikitak csoportja.

Mindazonaltal Ibn Tumart szellemiseget igyekeztek kezdett?l fogva ervenyre juttatni, igy a maszmuda berbereken es nehany, adoszedessel megbizott nomad torzson kivul minden alattvalojukat megadoztattak, es csak ez utobbiak vezet?it, illetve csaladtagjait juttattak hivatali poziciokhoz szigoru ideologiai es fizikai nevelest kovet?en. A Mahdi tanainak ?rz?inek, hafizoknak (tbsz. huffaz) neveztek ?ket. Az igazgatas alapjaul Abd al-Mumin 1159 -es osszbirodalmi osszeirasa szolgalt.

A hadsereg zomet a meg mindig Tinmalban kikepzett maszmuda berberek adtak, ezen belul Abd al-Mumin torzse, a Kumja adta a kalifak test?rseget es a lovasalakulatokat. A kes?bbiekben a sereg osszetetele lazult, mas berberekkel, beduinokkal es a 13. szazadra idegen zsoldosokkal tolt?dott fel.

Kultura, gazdasag [ szerkesztes ]

Az Almoravidak idejen megindult tendenciak az Almohadok uralkodasa idejen is folytatodtak. A Magreb tersege mind jobban elarabosodott, elvesztve berber jelleget. Andaluziai kozpontjaik es afrikai varosaik, mint Rabat, Fez, Marrakis, rendkivuli dinamizmussal fejl?dtek, gazdasaguk viragzott. Az Almohadok alattvaloi az Iberiai-felsziget mellett Italia allamaival es Del- Franciaorszaggal is elenk kereskedelmi kapcsolatokat apoltak. Mindemellett a Banu Hilal invazioja kapcsan negativ el?jel? folyamatok is megindultak, ugyanis a nomadok teruleten visszaszorult a mez?gazdasagi m?veles, es a sivatag mind jobban kiterjedt a tengerpart fele.

A kulturapartolo Almohadok szamos epitkezest hajtottak vegre, es tamogattak a filozofia kibontakozasat is. Legfontosabb hagyatekuknak megis talan a szufizmus eszmeinek elterjesztese tekinthet?, illetve a Mahdi-eszme, melyeken lecsapodasakent sajatos magrebi szentkultusz alakult ki a kes?bbiekben.

Uralkodok [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bernard G. Weiss?Arnold H. Green: Az arabok rovid tortenete. Budapest, K?rosi Csoma Tarsasag, 2008.
• The Cambridge History of Islam, I/A kotet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
• Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
• Cahen, Claude: Az iszlam a kezdetekt?l az oszman birodalom letrejotteig. Budapest, Gondolat, 1989.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Marokko uralkodoinak listaja
• Marokko