Alexandriai Szent Makariosz
vagy
Ifjabb
[1]
Szent Makariosz
(
latinul
:
Macarius
,
ogorogul:
Μακ?δριο?
), (
297
/
298
[2]
?
395
.
januar 2.
) egyiptomi remete, a
sivatagi atyak
egyike.
Makariosz Alexandriaban szuletett.
[2]
[3]
Szegeny, de Istenfel? szulei mar gyermekkoraban az erenyes es munkas eletre szoktattak.
[3]
Fiatal koraban ide-oda vandorolva edessegkereskedelemmel foglalkozott.
[4]
40 eves kora korul lett szerzetes.
[4]
El?szor Alexandriatol delnyugatra, a
Mareotis-to
kornyeken telepedett le, majd beljebb koltozott a
Libiai-sivatagba
.
[2]
Kemeny eletet elt: 7 even at nyers novenyeket evett, a negyvennapi bojt idejen csak vasarnap evett es ivott, es az alazatossagban, nagylelk?segben, szeretetben gyakorolta magat.
[3]
340
korul az ottani remetek papja, majd el?jaroja lett.
[2]
Kes?bb, mivel tavol erezte magat a tokeletessegt?l,
[3]
Szent Pakhomiosz
Nilus melletti, Tabenniszi-i monostoraba jelentkezett
noviciusnak
.
[2]
Az ekkor mar nem fiatal Makariosz ugy t?nik, szivos elhatarozassal meg akart donteni minden addigi teljesitmenyt az aszkezisben (virrasztas, imadsag, munka, bojtoles tekinteteben).
[2]
[4]
Ezert egy id? utan Pakhomiosz tisztelettel ugyan, de elbocsatotta Makarioszt a monostorbol.
[2]
Ezutan Makariosz Nitria hegyeinek videkere ment remeteskedni, azonban egy id? utan itt is tanitvanyok gyultek koreje.
[3]
Makariosz reszt vett az
eretnekek
elleni kuzdelemben is: tobb
arianust
visszavezetett az egyhaz kebelebe.
[5]
Mivel bevadoltak az ? ugyancsak arianus ? uralkodonal,
Valens
csaszar egy poganyok altal lakott szigetre szam?zte. Azonban itt is Makariosz id?vel teljesen kereszteny hitre teritette a lakossagot.
[5]
Ezert az arianusok vegul vissza?ztek Nitriaba, ahol rovidesen meg is halt a szent.
[5]
A remete kozel szaz evig elt, es nagy hatast gyakorolt
Nitria
monachizmusara.
[4]
Ugyanakkor az
Apophthegmata Patrum
nem idezi egyetlen mondasat sem.
[4]
Tortenetek eleteb?l
[
szerkesztes
]
Szketisz monostora Nitria sivatagaban
- Makarioszt egyszer elfogta a vagy, hogy ot napot szuntelenul imaban toltson. Ket nap es ket ejszaka utan azonban meggyulladt a laba alatt lev? gyekeny az egesz cellaval egyutt, ezert abba kellett hagynia gyakorlatat.
[2]
- Egyszer hirtelen haragjaban ket hibazo testvert kizart a kozossegb?l. Amikor ez az
Egyiptomi Makariosz
fulebe jutott, ezt kozolte az uzenet atadoival:
"Nem a ket testver van kizarva, hanem Makariosz apat."
Alig jutott el ez a mondas az alexandriai Makariosz fulehez, izzo b?nbanattal a kozeli mocsarba menekult. Ott talalt ra az egyiptomi Makariosz, amikor mar tet?t?l talpig osszecsipdestek a moszkitok. Alazattal fogadta nevrokonatol a hibazo testverekkel szemben tanusitott kemenysege miatt a korholast, es bocsanatot kert.
[2]
- Ugyancsak az ? nevehez f?z?dik egy nevezetes sz?l?furt tortenete, amely a lelki elet tanitoi koreben a lemondas es testveri szeretet osszetartozasanak iskolapeldaja lett: Makariosz egyszer kapott egy szep es izletes sz?l?furtot. Mivel tudta, hogy onmagat a kicsinysegekben kell megfekeznie, es hogy nagyobb orom adni, mint kapni ? odaadta a sz?l?t egy szomszedos cellaban el? testvernek. Ez mint jo tanitvany hasonlokeppen gondolkodva szinten elajandekozta. A sz?l?furt igy bejarta az egesz telepet, vegul az egyik testver bezorgetett vele Makarioszhoz. ? halaadasra hivta ossze a testvereket, hogy megkoszonjek Istennek a kozosseg egyseget.
[2]
- Makariosznak hosszu ideig kemeny kuzdelmet kellett vivnia azzal a gondolattal, hogy elhagyja a sivatagot, es
Romaba
utazzon. Ugy fojtotta el a vandorlas csaknem ellenallhatatlan osztonet, hogy sulyos terhekkel megrakva vonult at a sivatagon az izzo h?segben.
[2]
A Vogel Mate-fele 1866-os Szentek eleteb?l valo a kovetkez? tortenet:
- Makariosz tanitvanyainak legtobbszor az onmegtagadast es az imadsagot ajanlotta. ? maga is ? a nappali imadsagon kivul ? az ejszaka legnagyobb reszet imadsagban toltotte. Egyik tanitvanya, Palladius, mivel szorakozottsaga es kisertesei miatt nem tudott jol imadkozni, mar az imadkozas elhagyasat latolgatta. Ezt megtudva, Makariosz igy szolt hozza:
"Nem, hosszabbitsd meg inkabb imadsagodat, es mondd a gonosz leleknek, ki szorakozasok es kisertetek altal nem mast keres, mint imadsagodnak megroviditeset, vagy teljes elhagyasat: nem, ezt nem teszem, es ha mar nem imadkozhatom nyugodtan, az imadsagban megis allhatatos akarok maradni, es igy Krisztusnak kedveert szobam falait szivesen ?rizem."
[3]
| ?
|
XVIII. 1. Megismerkedtem az Alexandriabol valo Makariosszal. Az ? aszketikus gyakorlata ez volt: Ha hallotta, hogy barki barhol valamit tett, langolo buzgosaggal megtette ugyanazt. Amikor pl. azt hallotta, hogy Tabennesziben a Szent Negyven napon at tobben egyaltalan semmi t?znel f?ttet vagy sultet nem esznek, elhatarozta, hogy ? het even at nem eszik semmi olyat, amit t?z erintett. Es a nyers olajon kivul, ha eppen volt olaja, es vizbe aztatott f?zelekeken kivul semmi mast nem izlel...
3. Egy masik gyakorlata a kovetkez? volt: Elhatarozta, hogy legy?zi az almot. Maga meselte el, hogy husz napon at nem vonult fedel ala, hogy az almot legy?zze, pedig napkozben a forrosagtol egett, ejjel pedig a hidegt?l didergett. Igy szolt: ? Ha nem leptem volna ezutan gyorsan fedel ala, es nem aludtam volna, akkor agyvel?m olyan lett volna, hogy aztan magamon kivul cselekedtem volna. Ami engem illet, legy?ztem az almot, de amire a termeszetnek szuksege van, abban engedtem.
|
”
|
| ? Palladius: Historia Lausiaca, PG 34,1053 (ford. Szunyogh X. Ferenc)
[4]
|
Alabb korabeli forrasok talalhatok magyar forditasban Szent Makariosz eleter?l:
- Tyrannius Rufinus
:
Az egyiptomi szerzetesek tortenete
(ford. Pataki Elvira), Pazmany Peter Katolikus Egyetem Bolcseszettudomanyi Kar, Piliscsaba, 2004,
ISBN 963 9296 57 0
, 124?128. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]