Akszum
(vagy
Axum
) varos
Etiopiaban
,
Tigray
szovetsegi allam teruleten, annak
Mehakelegnaw
(Kozponti)
Zona
jaban. Az
okorban
es a kora
kozepkorban
az
Akszumi Kiralysag
szekhelye volt. Epiteszeti emlekei miatt az
UNESCO
vilagorokseg
-listajan is szerepel. F? gazdasagi agazatai a mez?gazdasag es a turizmus, utobbinak koszonhet?en az eszaki orszagresz egyik leggyorsabban fejl?d? terulete. A varosban
2007
ota modern egyetem m?kodik.
Akszum 1000 km-re eszakkeletre fekszik
Addisz-Abebatol
, mellyel napi ket repul?gepjarat koti ossze. a kozeli nagyvarosokkal es a f?varossal menetrend szerinti buszjaratok kapcsoljak ossze, a kornyek uthalozata a helyi viszonyokhoz kepes jol kiepitett.
A varos teruleten szamos epiteszeti emlek maradt fenn a legkorabbi id?kb?l. Az els? obeliszkek a Kr. e. 5000-2000 kozotti id?szakra datalhatoak.
[2]
Az Eszaki Sztele Park
A
D’mt
kiralysag hanyatlasa utan Eszak-Etiopia leger?sebb allama az Akszum korul megszervez?d? birodalom lett, mely a Kr. u. 4. szazadban, Ezana uralkodasa alatt elte fenykorat. Ekkor jelent meg a keresztenyseg is, majd Akszum a birodalom (es a kes?bbi Etiopia) egyhazi kozpontjava valt.
A varos a legkorabbi id?kben kapcsolatba kerult az
iszlammal
. Amikor
Mohamed
elmenekult
Mekkabol
, lanyat es vejet Akszumba kuldte, annak (arabul) Ahama ibn Abjarnak nevezett kiralyanak oltalmaba ajanlva ?ket. A veluk erkezett menekultek kozul nehanyan kes?bb sem tertek vissza Arabiaba es az
Akszumi Kiralysag
magas tisztsegeit is elnyertek. Az arab hagyomanyok szerint a kiraly (titokban) felvette az iszlamot, mig az etiop emlekezet azt ?rizte meg, hogy a muszlimok tertek at a keresztenysegre.
A 7. szazadtol az
iszlam
kozel-keleti es eszak-afrikai terjeszkedesevel megindult az Akszumi Kiralysag hanyatlasa mely a varos gazdasagi szerepenek es lakossaganak csokkenesehez vezetett. Az etiop allam kes? kozepkori ujjaszuletesekor a kozpont delebbre, a
magasfold
bels? regioiba kerult at, Akszum egyhazi vezet? szerepe azonban kes?bb is fennmaradt.
Akszum nepessege a 2007-es nepszamlalasi adatok szerint 44 629 f?. 2005-ben a nepesseg haromnegyede az Etiop Ortodox Egyhaz tagja volt, a tobbiek pedig az iszlamot vagy protestans egyhazak tanitasat kovettek.
[3]
A Frigyladat rejt? kapolna
1980-ban az UNESCO felvette a varos regeszeti helyszineit a
Vilagorokseg
listajara.
[4]
Akszum Etiopia legszentebb varosa melyet evente rengeteg zarandok latogat meg. Els?sorban a januar 7-en unnepelt Vizkereszt es a novemberben tartott Sioni Maria unnepe vonz sok latogatot.
Az
Etiop ortodox egyhaz
tanitasa szerint a
Miasszonyunk Sioni Maria Templom
ban talalhato a
Frigylada
benne a
Tizparancsolat
tablaival. Ebben a templomban koronaztak meg Etiopia uralkodoit a 17. szazadig, majd 1872-t?l a csaszarsag bukasaig.
Az Obeliszk 2009-ben
A 24 meter magas, 1700 eves obeliszket az olaszok 1937-ben ot reszre torve Romaba szallitottak es ott allitottak fel. A m?emlek visszaadasa (melyet egy 1947-es
ENSZ
hatarozat is el?irt) komoly diplomaciai feszultsegeket okozott a ket orszag kozott es az 1940-es evekben az oszlop a nemzeti ellenallas szimbolumava valt. Vegul Olaszorszag 2005-ben adta vissza az obeliszket (egy
Antonov-124
-essel szallitottak ide), melynek helyreallitasi koltsegeit (4 millio dollar) is allta. A m?emlek 2008 ota ujra a varosban lathato.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Axum
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]