![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fd/Confusion.svg/19px-Confusion.svg.png) | Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel:
Akacia
.
|
Az
akac
(Robinia)
a
pillangosviraguak
(Fabaceae)
csaladjaba, a
bukkonyformak
(Faboideae)
alcsaladjaba tartozo novenynemzetseg. A koznyelv gyakran a
feher akacot
(Robinia pseudoacacia)
erti ?akacfa” alatt. A
nemzetseg
tudomanyos nevet arrol a
Jean Robin
francia kerteszr?l kapta, aki 1601-ben Europaban ujbol meghonositotta a novenyt, hiszen a
harmadkori
Europaban, illetve a
Karpat-medenceben
, igy hazank teruleten is bennszulott noveny volt, de a nagy geologiai atalakulasok kovetkezteben, foldreszunkr?l elt?nt.
[1]
A fajok szama szerz?nkent valtozo, a minimalis negyt?l
[2]
mintegy huszig
[3]
terjedhet. Tobb termeszetes
hibrid
is el?fordul.
Mivel Europaban nem ?shonos, igy
invazios fajnak
szamit, annyira agressziv modon kepes terjedni, hogy a legtobb orszagban mar fenyegeti az ?shonos novenyfajokat.
Szarmazasa, elterjedese
[
szerkesztes
]
Fajai
Eszak-Amerika
keleti reszen es eszak-
Mexikoban
(az
atlantikus?eszak-amerikai florateruleten
) honosak. Magyarorszagon a 18. szazadban kezdtek telepiteni a futohomok megkotesere.
Az
akac
?shonos eszak-amerikai nemzetseg, de nyomai megtalalhatok az europai eocen es miocen k?zetekben.
[4]
Megjelenese, felepitese
[
szerkesztes
]
Lombhullato
fa
vagy
cserje
, az egyes fajok 4-25 meteresre n?hetnek.
Osszetett levelei 7-21 tojasdad levelkeb?l allnak. Viragai feherek vagy rozsaszinek, tobbnyire furtokben csungenek. Tobb faj hajtasai tuskesek, es sokuk hajtasan talalhatok ragados sz?rok.
A
Robinia
-fajok
lepkek
hernyoinak
taplaleknovenyekent is szolgalnak, koztuk az
aranyfaru lepke
(Euproctis chrysorrhoea)
, a
sargafoltos puposszov?
(Phalera bucephala)
, az
Ectropis crepuscularia
(homalyos faaraszolo) es a
Hypercompe scribonia
hernyoja fogyasztja.
(*: nem minden leiro altal elfogadott)
- Robinia boyntonii
*
- Robinia elliottii
*
- Robinia hartwegii
*
(R. viscosa
var.
hartwegii)
- Robinia hispida
?
rozsas akac
- Robinia kelseyi
*
- Robinia luxurians
*
- Robinia nana
*
- Robinia neomexicana
? pirosviragu akac
- Robinia pseudoacacia
?
feher akac
, hamis akac
- Robinia viscosa
?
enyves akac
- Robinia × ambigua
?
R. pseudoacacia
×
R. viscosa
- Robinia × holdtii
?
R. neomexicana
×
R. pseudoacacia
- Robinia × longiloba
?
R. hispida
×
R. viscosa
- Robinia × margarettiae
?
R. hispida
×
R. pseudoacacia
Faja
kemenyfa; szerszamfanak regota hasznalatos, valamint keritesdeszkanak, sz?l?- es viragkaronak, oszlopnak es ujabban a jatszoterek fa jatekai is ebb?l keszulnek.
Magyarorszag osszes erdejenek negyede akac f?fafaju, az 1990-2020 kozott mez?gazdasagi teruletekre telepitett uj erd?knek a fele akacerd?. Az europai akacosok fele Magyarorszagon talalhato, ma mar Del-Europaban es Nemetorszagban (els? sorban a globalis
klimavaltozas
miatt) tema lett az akac erd?felujitasokban es ultetvenyekben valo alkalmazasa. A klimavaltozas egyik nagy "nyertese" varhatoan a szarazsagt?r? akac lesz.
Az akacnak a magyar erd?gazdalkodasban evszazados hagyomanya van, igenytelen, gyorsan nov?, ertekes faanyagot (iparifa,
t?zifa
) nyujto tulajdonsagai miatt. Erd?felujitasa jellemz?en sarjaztatassal tortenik, ami egy koltsegkimel? erdeszeti technika. Uj akacerd? letesitese (erd?sites) akac csemete ultetesevel, gyokerdugvany-darabkak vetesevel vagy magvetessel is megoldhato.
Kivalo mezel?, a magyar meztermeles felet az akacmez adja. Az akac szerepel a
hungarikum
ok listajan is.
Az akac az 1700-as evek elejen kerult
Tessedik Samuel
altal az
Alfoldre
(?shazaja az
USA Oregon Allama
). A nemesitese ett?l fogva tobbszor is felmerult, az 1960-as evekig els? sorban egyszer?
szelekcio
val probaltak a szebb egyedeket tovabbszaporitani. Az Erdeszeti Tudomanyos Intezet a '60-as evekt?l fogva tervezett modon is szelektalta, letrejott az arbocakac forma. Az akac hajlamos a sikgorbulesre, tergorbulesre, torzse tehat gyakran nem egyenes, s?t villasodni is hajlamos. Ezek a tulajdonsagok a m?szaki erteket jelent?sen rontjak. A nemesites els? sorban erre a tulajdonsagara iranyult, kes?bb a meztermelesere is szelektaltak (mezel? akac). Dr. Kapusi Imre nemesit? uttor? munkat vegzett ezen a teren. Nemesit?i munkassagat kes?bb a Silvanus karolta fel, es vitte tovabb.
Magyarorszag a vilag akacnemesitesenek els? helyen all, nagy faterm?kepesseg?, kivalo torzsalaku fajtakat nemesitettek a Kapusi-fele torzsfakbol. Ezeket az eredmenyeket az egesz vilagon elenk figyelem kiseri, Kinaban, a Kozel-Keleten, Afrikaban es Nyugat-Europaban is.
- ↑
Napraforgo - Valogatas a Gyermekradio m?soraibol -
Natter-Nad Miksa
: A honap novenyei, Junius - 114. oldal (RTV-Minerva, 1978)
- ↑
Robinia
.
LegumeWeb
. International Legume Database & Information Service
- ↑
Britannica Hungarica
Nagylexikon I., p. 165.
- ↑
Keeler, Harriet L. (1900). ?shonos faink es hogyan lehet ?ket azonositani . New York: Charles Scribner fiai. pp. 97-102.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Robinia
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]