한국   대만   중국   일본 
Akac ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Akac

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Akac
Robinia pseudoacacia
Robinia pseudoacacia
Rendszertani besorolas
Orszag : Novenyek (Plantae)
Torzs : Zarvaterm?k (Magnoliophyta)
Csoport: Valodi ketszik?ek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend : Huvelyesek (Fabales)
Csalad : Pillangosviraguak (Fabaceae)
Alcsalad : Bukkonyformak (Faboideae)
Nemzetseg-
csoport
:
Robinieae
Nemzetseg : Robinia
L.
Fajok

8-10; lasd a szovegben

Hivatkozasok
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Akac temaju rendszertani informaciot.

Commons
Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Akac temaju mediaallomanyokat es Akac temaju kategoriat.

Az akac (Robinia) a pillangosviraguak (Fabaceae) csaladjaba, a bukkonyformak (Faboideae) alcsaladjaba tartozo novenynemzetseg. A koznyelv gyakran a feher akacot (Robinia pseudoacacia) erti ?akacfa” alatt. A nemzetseg tudomanyos nevet arrol a Jean Robin francia kerteszr?l kapta, aki 1601-ben Europaban ujbol meghonositotta a novenyt, hiszen a harmadkori Europaban, illetve a Karpat-medenceben , igy hazank teruleten is bennszulott noveny volt, de a nagy geologiai atalakulasok kovetkezteben, foldreszunkr?l elt?nt. [1]

A fajok szama szerz?nkent valtozo, a minimalis negyt?l [2] mintegy huszig [3] terjedhet. Tobb termeszetes hibrid is el?fordul.

Mivel Europaban nem ?shonos, igy invazios fajnak szamit, annyira agressziv modon kepes terjedni, hogy a legtobb orszagban mar fenyegeti az ?shonos novenyfajokat.

Szarmazasa, elterjedese [ szerkesztes ]

Fajai Eszak-Amerika keleti reszen es eszak- Mexikoban (az atlantikus?eszak-amerikai florateruleten ) honosak. Magyarorszagon a 18. szazadban kezdtek telepiteni a futohomok megkotesere.

Az akac ?shonos eszak-amerikai nemzetseg, de nyomai megtalalhatok az europai eocen es miocen k?zetekben. [4]

Megjelenese, felepitese [ szerkesztes ]

Lombhullato fa vagy cserje , az egyes fajok 4-25 meteresre n?hetnek.

Osszetett levelei 7-21 tojasdad levelkeb?l allnak. Viragai feherek vagy rozsaszinek, tobbnyire furtokben csungenek. Tobb faj hajtasai tuskesek, es sokuk hajtasan talalhatok ragados sz?rok.

A Robinia -fajok lepkek hernyoinak taplaleknovenyekent is szolgalnak, koztuk az aranyfaru lepke (Euproctis chrysorrhoea) , a sargafoltos puposszov? (Phalera bucephala) , az Ectropis crepuscularia (homalyos faaraszolo) es a Hypercompe scribonia hernyoja fogyasztja.

Fajok [ szerkesztes ]

(*: nem minden leiro altal elfogadott)

  • Robinia boyntonii *
  • Robinia elliottii *
  • Robinia hartwegii * (R. viscosa var. hartwegii)
  • Robinia hispida ? rozsas akac
  • Robinia kelseyi *
  • Robinia luxurians *
  • Robinia nana *
  • Robinia neomexicana ? pirosviragu akac
  • Robinia pseudoacacia ? feher akac , hamis akac
  • Robinia viscosa ? enyves akac

Hibridek [ szerkesztes ]

  • Robinia × ambigua ? R. pseudoacacia × R. viscosa
  • Robinia × holdtii ? R. neomexicana × R. pseudoacacia
  • Robinia × longiloba ? R. hispida × R. viscosa
  • Robinia × margarettiae ? R. hispida × R. pseudoacacia

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

Faja kemenyfa; szerszamfanak regota hasznalatos, valamint keritesdeszkanak, sz?l?- es viragkaronak, oszlopnak es ujabban a jatszoterek fa jatekai is ebb?l keszulnek.

Akacgazdalkodas [ szerkesztes ]

Magyarorszag osszes erdejenek negyede akac f?fafaju, az 1990-2020 kozott mez?gazdasagi teruletekre telepitett uj erd?knek a fele akacerd?. Az europai akacosok fele Magyarorszagon talalhato, ma mar Del-Europaban es Nemetorszagban (els? sorban a globalis klimavaltozas miatt) tema lett az akac erd?felujitasokban es ultetvenyekben valo alkalmazasa. A klimavaltozas egyik nagy "nyertese" varhatoan a szarazsagt?r? akac lesz.

Az akacnak a magyar erd?gazdalkodasban evszazados hagyomanya van, igenytelen, gyorsan nov?, ertekes faanyagot (iparifa, t?zifa ) nyujto tulajdonsagai miatt. Erd?felujitasa jellemz?en sarjaztatassal tortenik, ami egy koltsegkimel? erdeszeti technika. Uj akacerd? letesitese (erd?sites) akac csemete ultetesevel, gyokerdugvany-darabkak vetesevel vagy magvetessel is megoldhato.

Kivalo mezel?, a magyar meztermeles felet az akacmez adja. Az akac szerepel a hungarikum ok listajan is.

Nemesitese [ szerkesztes ]

Az akac az 1700-as evek elejen kerult Tessedik Samuel altal az Alfoldre (?shazaja az USA Oregon Allama ). A nemesitese ett?l fogva tobbszor is felmerult, az 1960-as evekig els? sorban egyszer? szelekcio val probaltak a szebb egyedeket tovabbszaporitani. Az Erdeszeti Tudomanyos Intezet a '60-as evekt?l fogva tervezett modon is szelektalta, letrejott az arbocakac forma. Az akac hajlamos a sikgorbulesre, tergorbulesre, torzse tehat gyakran nem egyenes, s?t villasodni is hajlamos. Ezek a tulajdonsagok a m?szaki erteket jelent?sen rontjak. A nemesites els? sorban erre a tulajdonsagara iranyult, kes?bb a meztermelesere is szelektaltak (mezel? akac). Dr. Kapusi Imre nemesit? uttor? munkat vegzett ezen a teren. Nemesit?i munkassagat kes?bb a Silvanus karolta fel, es vitte tovabb.

Magyarorszag a vilag akacnemesitesenek els? helyen all, nagy faterm?kepesseg?, kivalo torzsalaku fajtakat nemesitettek a Kapusi-fele torzsfakbol. Ezeket az eredmenyeket az egesz vilagon elenk figyelem kiseri, Kinaban, a Kozel-Keleten, Afrikaban es Nyugat-Europaban is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Napraforgo - Valogatas a Gyermekradio m?soraibol - Natter-Nad Miksa : A honap novenyei, Junius - 114. oldal (RTV-Minerva, 1978)
  2. Robinia . LegumeWeb . International Legume Database & Information Service
  3. Britannica Hungarica Nagylexikon I., p. 165.
  4. Keeler, Harriet L. (1900). ?shonos faink es hogyan lehet ?ket azonositani . New York: Charles Scribner fiai. pp. 97-102.  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Robinia cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nezd meg az akac cimszot a Wikiszotarban !